Minden ​szó egy regény

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Ismeretlen szerző - Pluralica
Kortárs ​észt Beszélik, hogy élnek valahol… hogy egyszer [hol volt, hol nem…] egy nép elfeledett álmai nyomába eredt, ám mikor hosszan tartó üldözés után épp utolérték volna egymást (ki tudta már, ki vágyott kire), útjukat állta a tenger. Búsan leültek hát a kerekre csiszolt kövekre a parton, és nézték, hogyan tűnnek tova. Haragot mégsem éreztek, ugyanis a végtelen víz látványa és szívüket simogató lassú hullámzása megnyugtatta őket, békével töltve meg lelküket, hogy elmerülhessenek a csendben. Megfeledkezve szavaikról beleolvadtak a természetbe, és tiszta, határozott hangokká váltak. Ezért ha szólnak, bár (ön)iróniával, s szarkasztikusan, csakis őszintén. Mondom, beszélik, hogy így történt, ekképpen… Hasonló lehet egy kortárs észt is, vagy másmilyen [aki nem hiszi…] alkossa meg saját képét mindenki, ezzel a céllal állt össze a motívumok és asszociációs mezők ezen szövete. Felfejtéséhez, egyéni társítások létrehozásához, illetve képzelőerőnk mozgásba lendítéséhez a képek és szövegek rendszere [partitura] megfelelő ösztönző, alap lehet. Kortárs észtnek tekintettünk a válogatás nézőpontjából mindenkit (legyen élő vagy holt; legyen elismert és neves vagy pályája elején álló), aki az 1980-as évek végi fordulat és a jelen pillanata között olyat alkotott, ami kora művészeti lüktetésében meghatározó. Ennek és a Pluralica elveinek figyelembevételével, a mai észt irodalomban és képzőművészetben otthonosan mozgó szakemberekkel együttműködve szerkesztettük meg ezt az átfogó keresztmetszetet. Azon túl, hogy minden itt szereplő szöveg vagy kép (egy-két kivételtől eltekintve) az elmúlt szűk húsz évből (sőt leginkább az ezredforduló utánról) való, az itt közölt írásoknak ez az első magyar nyelvű megjelenése, és a materián kívüli blokkokban a külön nem jelöltek kimondottan e lap számára készültek. Impulzivitásukról, összhangzatukról döntsön majd az olvasó, mindenesetre a kötet elemei (a lábjegyzetek is) – legyenek azok a materia, a thesis, az interactio vagy akár a reactio részei – együtt, külön-külön, egyazon helyen vagy távoli pontokról egymáshoz ívelve, de egy széles, kihívó és elgondolkodtató merítés szándékával kerültek bele ebbe a dupla számot kitevő válogatásba, hisz [jó tett helyébe…] beszélik, hogy élnek valahol észtek, kortársak. (a szerk.)

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Ismeretlen szerző - Fagyöngy ​- A szeretet könyve
A ​fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfeledkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez, azt hirdeti, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, és hirdeti azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt.

Török Gábor - Lírai ​igefüggvények stilisztikája
Tartalom A ​stilisztikai jelenségtudomány Az ige és bővítményei a mondatban Líránk szabadon mozgó igei alapú szintagmái A kiegészítős szerkezetek Igei szerkezetek esetleges bővítményei Szintaktikai összeférhetetlenség A tárgyas és határozós szerkezetek tagjainak jelentésviszonya Nyomatékosító, erősítő alanyok, tárgyak, határozók A kiemelő határozók (tárgyak, alanyok) Jelentésbeli összeférhetetlenség a szerkezetekben A kötött alanyos, tárgyas és határozós szerkezetek A különféleképpen kötött szerkezetek föllazítása Igekötők hiánya a lírában Az igéjükkel ütköző igekötők Zárszó Rövidítések Tárgymutató Név- és versmutató

J. R. R. Tolkien - Szörnyek ​és ítészek
J. ​R. R. Tolkien tudományos igényű írásai legtöbbször csak a kutatók érdeklődésére tartanak számot, ez a kötet mégis minden magyar Tolkien-olvasó számára érdekes olvasmány lehet. Ezeket az írásokat ugyanis Tolkien nem kimondottan a szakmai közönségnek, inkább előadásnak szánta, épp ezért kitűnő keresztmetszetét adják szakmai érdeklődésének és tudományos munkájának. A Beowulfról, az óangol költészetről, a Sir Gawain és a Zöld Lovagról a magyar közönség Tolkient olvasva az egyik legjobb kommentátorral találkozhat ebben a kötetben; fejtegetései a tündérmesékről, a valós és fiktív nyelvekről, a fordításról vagy az oxfordi egyetemről kiválóan mutatják műveltségét, kultúrtörténeti és irodalmi gondolkodásának széles horizontját. Tolkien egyik legfontosabb „háttér-kötete" ez, amelyben külön talán kevés szó esik az általa teremtett Középföldéról, mégis az irodalomról, kultúráról, nyelvről szóló érzékeny elemzések mögött bepillantást nyerhetünk Tolkien írói hátterébe, abba a kamrába vagy könyvtárba, ahonnan az ő Középföldéje előbukkant.

Romano Guardini - "Sehol ​világ, csak belül"
Jelen ​vizsgálódások szerzője részéről nem szükséges különösebb képzelőerő ahhoz, hogy megjelenjen előtte, miként fognak viszonyulni az e helyütt Rilke gondolatairól mondottakhoz azok, akik a költőt vallási igazságok kinyilvánítójaként tisztelik - vagy legalábbis úgy vélik, hogy a költészet önmagában illetve történelmi feltételeinek figyelembevételével értelmezendő, igazságtartalma azonban végképp nem kutatható. Ám korunkban a megkülönböztetés képessége a szellem emberei körében is olyannyira eltompult, hogy valakinek mégis vállalnia kell a hálátlan feladatot - annak árán is, hogy egyesek szakszerűtlennek, mások művészietlennek bélyegzik majd, és általánosan "megrögzült elképzelésekhez kötődőnek" fogják nyilvánítani.

Czesław Miłosz - Milyen ​is lesz a Mennyben
Az ​1911-ben született Czeslaw Milosz lengyel költő, író, 1980 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs szépirodalom klasszikusa 2004. augusztus 14-én hunyt el krakkói otthonában. 1930 (!) óta publikált folyóiratokban, első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1951-ben Franciaországba, majd 1960-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a californiai Berkeley Egyetemen évtizedeken át szláv irodalmat tanított. A kilencvenes évek derekán visszaköltözött Krakkóba, ahol egészen haláláig lankadatlan erővel alkotott. A magyar olvasóközönség elsősorban kiemelkedő esszéistaként ismerheti. Jelen kötetünk -- az eddigi legteljesebb magyar nyelvű válogatás Milosz költészetéből -- Isten-kereső verseit adja közre. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudatosítsuk: a huszadik század egyik legjelentősebb költője a katolikus egyház hitvalló tagja volt.

Ismeretlen szerző - Karácsonyi ​fények
Felvidéki ​magyar írók karácsonyi történeteit, költeményeit foglalja magába ez a válogatáskötet. Fogadják szeretettel!

Ismeretlen szerző - Jelenlét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Doromboló
"Kerek ​fejű, nyúlánk testű, hosszú farkú, behúzható karmú, ragadozó háziállat" - így hangzik az értelmező szótár szócikke a macskáról, az ember legkedvesebb, legkedveltebb állatáról, amely hízelkedő, törleszkedő, de sértődékeny, érzékeny, büszke, kiismerhetetlen egyéniség. A lelkét talán csak a költő ismeri igazán, csak író képes megfogalmazni titokzatos lényét. A macska varázsos egyénisége sok kitűnő írót és költőt foglalkoztatott az ókortól mind a mai napig, számos szép költemény és elbeszélés hőse kedvencünk, a cica. A kitűnő irodalomtörténész és közismert macskabarát, Pomogáts Béla szerkesztette antológiánkat, melyben sok kedves, olvasmányos mesét és verset közlünk. Régen élt és kortárs szerzőket szólaltatunk meg Aiszóposztól, La Fontaine-től Weöres Sándorig, Jékely Zoltánig. Igaz történeteket, emlékeket felidéző írásokat is összegyűjtöttünk, hogy a bennünk élő macskakép még teljesebb legyen Csehov, Maupassant, Konrad Lorenz, Déry Tibor művei olvasásakor. A gazdag, érdekes válogatást Eifert János eredeti látásmódú, színes cicafotói illusztrálják.

Iglói Endre - Az ​orosz irodalom kistükre
"Ahhoz, ​hogy megértsük az orosz nép titkát s nagyságát, jól és alaposan meg kell ismernünk a múltját" - mondotta Alekszej Tolsztoj. E múlt sokszólamú üzenetét közvetíti könyvünk, amely az Igor-énekben említett "régi szavakkal" kezdődik, s első részében orosz, ukrán és belorusz nép töredékesen fennmaradt közös örökségét mutatja be. A nyolc évszázadot felölelő anyag a fejlődés erővonalait követve szemlélteti azt az irodalmat, amely az évszázadok során lassú ütemben ugyan, de hatalmas utat tett meg az egyszerű tényközléstől a művészi kitalálásig, hogy aztán a XVIII. században, új minőségi szakaszba lépve és bekapcsolódva az európai áramlatokba, a Puskinnal kezdődő modern orosz irodalomig jusson el.

Ismeretlen szerző - Fiúk ​évkönyve 1969
A ​Fiúk Évkönyvének eddig megszokott három nagy fejezete - Hazai körkép. Nagyvilág. Innen~onnan - az idén új résszel bővült. Csak fiúknak! - ez áll a fejezet elején. s valóban: olyan írásokat riportokat kötöttünk csokorra benne melyek a 13-16 éves fiatalok legáltalánosabb, gyakran kényes kérdéseire igyekeznek feleletet adni. Milyen pályát válasszak hogyan viselkedjem a lányokkal. s hogyan a felnőttekkel? Mit tegyek, hogy "egyéni" legyek? Hogy verjem el unalmas óráimat, s mit vegyek fel. hogy ízlésesen s mégis "menően" öltözzem? Íme. néhány téma a novellákkal versekkel, karikatúrákkal színesített összeállításból. Gazdag választékot nyújt a másik három fejezet is. A Hazai Körképben a Hajdúságba s a Hortobágyra látogatunk el, hogy megismerjük e sok romantikával körülvett vidék valódi múltját és jelenét. Majd tágul a látóhatár s a Nagyvilág riporterei segítségével Ciprus szigetet s Írországot járjuk be: felmászunk a Pamírrá: a magyar Afrika-expedíció nyomát követve reszt veszünk egy varázsló misztikus. őserdei szertartásán; s néhány hazánkban tanuló külföldi diák vallomása nyomán messzi országok gyermekeinek életével ismerkedünk meg. Az Innen-onnan fejezet a tudomány és a technika új. nagyszerű eredményeiről ad ízelítőt - többek közt arról. hogyan dolgozik az operatőr, miért méreg a LSD. milyen tudományos módszereket, eljárásokat használ fel a rendőrség a bűnözők leleplezesénél -, s portrét rajzol néhány kedvencünkről is: Claudia Cardináléról, Sandie Shaw-ról. Wichmann Tamásról, az indián csónak bajnokáról. Több száz mesteri fénykép. művészi rajzok és színes oldalak illusztrálják a kötetet, melyben, reméljük. minden kedves olvasónk megtalálja a neki szóló, érdekes írást.

Karinthy Frigyes - Ó ​nyájas olvasó!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Karinthy Frigyes - A ​lélek arca I-II.
Összegyűjtött ​novellák

Nádasdy Ádám - Verejték ​van a szobrokon
1947-ben ​születtem Budapesten. A Toldy Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n angol-olasz szakot végeztem. Angoltanár és nyelvész lettem, már sok éve a pesti bölcsészkaron tanítok angol nyelvészetet. Később színdarabokat kezdtem fordítani (főleg angolból és főleg Shakespeare-t), ez eléggé elhatalmasodott rajtam. Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sokmindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi). Első versem 35 éves koromban, 1982-ben jelent meg. Eddig hat verseskötetem volt, mind elég vékonyak. A jelen kötet ezek válogatott anyagát tartalmazza, megtoldva egy adag olyan verssel, amelyek kötetben itt jelennek meg először.

Banga Ferenc - Reményi József Tamás - Tarján Tamás - Sírfirkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gyémánt ​és lótusz
A ​távol-keleti, buddhista filozófusok és tanítók néhány szóval képesek megvilágítani a problémákat, és azok megoldásait. A hozzájuk intézett kérdésekre ködös válaszokat adnak, ám ha értelmezzük szavaikat rájöhetünk, hogy bölcsességük letisztult, sallangoktól mentes, szavaik lényegre törők, mindent magukba foglalók. A kötet a megvilágosodás tíz fázisa szerinti tagolásban tartalmaz tradicionális zen anekdotákat, verseket, szútrákat, tanításokat, amelyek nem csak a hajdan volt korokban élőknek, de a modern kor emberének is utat, irányvonalat mutathatnak.

Ismeretlen szerző - Innen ​és túl
E ​kötetben századunk magyar költői szólalnak meg: a modern gondolkodás- és kifejezésmód megteremtőitől, Adytól és a nyugatosoktól kezdve kortársainkig. Témájuk: az ember és világa – mindaz, ami nélkül nem lehet emberül élni, akár megtalálható e látható világon, akár kívül esik rajta. A modern ember vall e költeményekben: aki magabiztosan önálló, de vívódva töpreng; aki istentagadó és istenkereső egyszerre; aki nagyszerű teljesítményeket mondhat magáénak és iszonyatos kudarcokat is; aki fenn áll a kozmikus fejlődés csúcsán és porszemként tűnik el a mindenségben. Ha azonban a versek mélyére nézünk, akkor az ember örök kérdései, mindig újra visszatérő élményei, a korábbiakat folytató fölfedezései tárulnak elénk. Ma sem hagyja nyugodni az embert az, hogy mi ad értelmet az életének. Erre minden egyes életnek újra választ kell adnia, egyes szám első személyben: miért élek? mi a küldetésem a világon? Hogyan és kinek számolok el vele? Ma sem élhet egyedül az ember. A szeretet vágya, beteljesülésének öröme és hiányának fájdalma végigkíséri az életét. Természetesen kivirágzik az életünkben, mégis: aligha kaphatnánk ennél nagyszerűbb és nehezebb feladatot. Több mint 600 küzdelmes, alázatos, humánus és magyar verset tartalmaz a kötet.