A ​francia kislány

Fazekas László - Villantó
- ​Te Csaba, ugye te szerelmes vagy a Varga Boriba? - kérdezte a Bolyos hirtelen. Mit feleljen neki? Csaba rádöbbent, hogy ő még sohasem tette fel így magának ezt a kérdést. Hülyeség! Mi az, hogy szerelmes? Természetesnek vette, hogy jóban van Borival, hiszen ez így volt, amióta csak az eszét tudja. Jó volt együtt, meg néha rossz is volt, de hogy ő szerelmes volna belé! Egy intő és egy Balatonon töltött tavaszi szünet kapcsán villant fel először Csabában és Boriban, hogy egymás iránti rokonszenvük talán több is, mint pajtásság. De amíg eljutnak idáig, többször szembe kell fordulniuk egymással és önmagukkal. Az élet bizony tizenéves korban sem mindig egyszerű!

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Szabó Magda - Abigél
Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.

Gergely Márta - Szöszi
Szöszi ​tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Kántor Zsuzsa - Csalánba ​nem üt a mennykő
Kántor ​Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.

Thury Zsuzsa - Apollónia ​kisasszony vendégei
A ​pártába fonnyadt Csajági Apollónia kisasszony balatonboglári úri lakába 1910 nyarán sudár-szép fiatal özvegyasszony érkezik négy eleven gyermekével. A féktelen temperamentumú süvölvények temérdek galibát okoznak, mígnem egy titokzatos fiatal ember bűvkörébe kerülnek, és egy csapásra megváltoznak. A gyermekek bálványa a mamára sincs hatás nélkül, de ekkor megjelenik a színen Angéla, a ragyogó, fiatal pesti színésznő! Hogy egymásra találnak-e két egymásnak teremtett ember, sikerül-e a gyerekeknek egyszerre anyát és apát találniuk, erről szól Thury Zsuzsa sok szívvel, gazdag kedéllyel és finom arányokkal megalkotott regénye.

Szabó Magda - Születésnap
Mennyi ​mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Beczássy Judit - Piri
"Ismersz, ​tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött - Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni - talán ezért... És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet..." Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első világháború előtti években, míg révbe nem ér: férjhez megy ahhoz a bizonyos rokonszenves, komoly, fiatal mérnökhöz, aki - látszatra - még udvarlónak sem való. Ezt a regényét, melyet az ifjúságnak szánt, 1961. február 1-én fejezte be. És február 20-án meghalt. Bár nem volt fiatal, mégis váratlan és fájdalmas volt az elmúlása. Beczássy Judit tele volt derűvel és optimizmussal, szerette az életet és most már nincs többé. A beszédes ajkak elnémultak, a toll kihullott szorgalmas kezéből. A mély emberi együttérzés, a gyengék, szegények és elesettek iránt érzett mély rokonszenve írásainak alaphangja. Cikornyátlanul, világosan írt, közvetlen hangon, póz nélkül, teljes odaadással és felelősséggel. Emlékét és munkásságát megőrzik szép és maradandó értékű könyvei. A felszabadulás után három ifjúsági regénye jelent meg: a Marika, az Egyszer vagyok fiatal és ez a legújabb, életének utolsó műve, melyen szinte még érzik kezének melege, a Piri. Ebben jórészt a saját ifjúkorát írta meg. Aki ezt a könyvet elolvassa, közelebb jut hozzá és még jobban szívébe zárja.

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
___A ​Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata. ___Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri - azért hívja "nyakigláb apó"-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen? ___A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a "könyvfalóknak".

Veronica Robinson - A ​fogoly sziget
"A ​fogoly sziget" a Franciaország tőszomszédságában fekvő Jersey szigetre, amely az angol birodalomhoz tartozik, de a második világháború alatt a német fasiszták tartották megszállva. Veronica Robinson az itt élő fiatalok ellenállásával ismerteti meg az olvasót. A történet középpontjában Mary áll, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő és családja a németekkel barátkozik, és ezért iskolatársai elfordulnak tőle. Mary, hogy társai megbecsülését visszaszerezze, veszedelmes lépésre szánja el magát...

Janikovszky Éva - Szalmaláng
E ​könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyes megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán, ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik... Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz - hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó.

Halasi Mária - A ​lépcsőháztól balra
A ​lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...

Altay Margit - Amit ​az óra mesél
,,Budapest ​felszabadult. A háború pusztító vihara elvonult a város fölül. "Ha ez az óra mesélni tudna" – sóhajt fel Vargha Marika édesanyja, mikor megpillantja romba dőlt kis lakásuk szinte egyetlen ép darabját: a százéves faliórát. Altay Margit, a népszerű írónő, leányregényében nyomon követi az öreg óra kalandos életútját. Az óra történetéhez három szerencsétlen sorsú lány: a Tirolban élő Mária, a milánói Beatrice és a magyar Erzsébet szomorú szerelmi regénye kapcsolódik. A százéves óra – annyi hajdani boldogtalanság tanúja –, ma a beteljesült, boldog szerelmek idejét éli, s vidám ketyegése Marika otthonának meghitt kísérőzenéje."

Magyar Katalin - Ének ​a küszöb előtt
Zódor ​Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt.

Ruth Morris - Szökevény
Az ​ausztráliai írónő regényének hőse a tizenkét éves Joanne Mitchell. Ő a "szökevény", aki elhagyja a rideg nevelőszüleit, hogy valahol meleg otthonra találjon. Kalandos útja Ausztrália vadregényes tájain vezet keresztül, s míg az olvasó a távol tájakkal és az ott élő emberekkel ismerkedik, szívből kívánja, hogy a kislány elérje célját. Az izgalmas cselekményes regény Borbás Mária fordításában, Kondor Lajos illusztrációival kerül a magyar olvasók kezébe.