3:1 ​a szólásszabadság javára Csonka ​könyv a politikusokról

N. Gevorkjan - N. Tyimakova - A. Kolesznyikov - Szemtől ​szemben Putyinnal
- ​Valójában az én életem roppant egyszerű, akár a nyitott könyv. Az iskola befejezése után az egyetemre kerültem. Az egyetem befejezése után - a KGB-hez. Végeztem a KGB-vel - újra az egyetemre kerültem. Az egyetemről Szobcsakhoz mentem. Szobcsakból Moszkvába, a kormányhivatalba vezetett az utam. Aztán következett az Elnöki Hivatal. A következő állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat. Aztán kineveztek miniszterelnöknek. Most megbízott elnök vagyok. Ennyi az egész. - De voltak azért részletek is?! - Persze, voltak... Három újságíró készített választási propagandakiadványt Szemtől szemben Putyinnal címmel. Valójában ez az egyetlen forrás Oroszország második választott elnökének eddigi életéről. A könyv a sikeres választási kampány dokumentuma. Aki elolvassa, megismerheti a Sztálin halála utáni Oroszország hétköznapjait... (168 óra) Egy most megjelenő könyvből sok minden kiderül az orosz elnökről, bár a szerzők maguk is elismerik, hogy Putyin többször kikapcsoltatta a magnót, s csak annyit mondott: ez túlságosan személyes. (Vasárnapi Reggel)

Ismeretlen szerző - Felgyorsult ​történelem
A ​kötet szereplői, ha nem is egyforma mértékben, de valamennyien formálták a magyar történelmet - a rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezett folyamatban. Irányították az állampártot, szervezeteket alapítottak, szervezték a különböző mozgalmakat, vitatkoztak a kocsmai, a társasági és tárgyalóasztaloknál, benn ültek a parlamentben, egyesek miniszteri vagy miniszterelnöki bársonyszékben. A különböző spekulációkkal ellentétben az általuk elbeszélt események hitelesek, érvényesek, vagyis perdöntőek a folyamat előkészítettségéről, megtervezettségéről, a háttéralkukról ma is zajló vitában. E kötet nem egyéb, mint további, bár remélhetőleg élesen látható ecsetvonás azon készülő képen, amely a magyar történelemnek e korszakát a maga összetettségében és szépségében ábrázolja. A kötetben interjúalanyai: Áder János, Antall József, Bihari Mihály, Boros Imre, Bozóki András, Csoóri Sándor, Eörsi Mátyás, Giczy György, Hack Péter, Kis János, Kiss Gy. Csaba, Kónya Imre, Lengyel László, Mécs Imre, Pozsgay Imre, Szent-Iványi István, Torgyán József, Vitányi Iván

Petőcz György - Csak ​a narancs volt
A ​látszat csal: nem visszaemlékezést (visszaemlékezéseket), hanem klasszikus interjúkötetet tart kezében az olvasó. A Fidesz legelső parlamenti frakciójának öt tagja, Fodor Gábor, Hegedűs István, Molnár Péter, Szelényi Zsuzsanna és Ungár Klára mondja el újságírói kérdésekre válaszolva emlékeit és elemző véleményét a kollégiumi évekről, a Fidesz születéséről, a parlamentbe kerülésről, a megerősödésről és a párton belüli hatalmi harcokról, azok pszihologiai és politikai gyökereiről és okairól.

Sólyom László - Egy ​elnökség lenyomata
A ​végrehajtó hatalommal nem rendelkező, „ceremoniális” államfő szerepe sem lehet tartalmatlan. A nemzet egységének, amit az elnöknek ki kell fejeznie, értéktartalma van. Ugyanúgy, mint az Alkotmánynak és az állam demokratikus működésének is, amelyek felett őrködni kötelessége. A köztársasági elnöknek tehát határozott elképzeléssel kell rendelkeznie ezekről az értékekről. Ugyanakkor viszonylag kevés a lehetőség arra, hogy ezeket képviselve az ország fontos problémáiról véleményt nyilvánítson. Beszédek és szimbolikus aktusok adhatnak erre alkalmat. Az államfő továbbá egyszemélyes intézmény, s az ebből adódó korlátokra minden megnyilvánulásában ügyelnie kell. Ez azonban nem szűkítheti működése személyességét csupán jellegzetes külső gesztusokra. Beszédeimben valóban én akartam megszólalni. Ahogy már az Alkotmánybíróságon magam írtam minden ítéletemet, úgy elnökként sem volt beszédíróm. Ennek az elhatározásnak sokat köszönhetek. A beszédekre alaposan fel kellett készülnöm, s eközben alapvető kérdéseknek végére kellett járnom, tisztázni kellett álláspontomat. Ez a könyv elnökségem mondanivalóját tartalmazza. A beszéd ugyan elszáll, de van, ami már eddig is nem egyszer visszatért hivatkozásokban, és van, aminek már érezhető hatása. A magam számára pedig számvetés e könyv összeállítása.

Franka Tibor - Hölgyválasz ​szegfűvel
Hölgyválasz, ​ha nő hívja táncba a férfit. A 2006-os "választási bulin" volt ilyen: Dávid Ibolya egy "balra át"-tal elhúzta a jobboldal nótáját. Aztán kosarat adott régi táncosának, Orbán Viktornak. A tömegverekedés ezúttal elmaradt. Nem vívott Erzsébet-hídi csatát az átvert "báli közönség" a rendezőséggel, mint négy éve. A jobboldal simán "elintézte" a bal győzelmét. Miért most támadt Dávid Orbánra? Kik vették meg és mennyiért az MDF-et? Dávid mindennapi kenyere Tamásiban? Miért csalhattak rendőri biztosítással? Miért assziszáltak a választási bizottságok? Miért rossz a törvény? Miért agresszív az SZDSZ után az MDF is? Miért tobzódhat a korrupt baloldal? Miért kirekesztő a jobboldal? Miért bukott másodszor is az "összekapott" Fidesz? ...és akkor hogyan tovább? Hihetetlen történetek, titkolt összefüggések. Olvassák el jobbról is, meg balról is. Megéri!

Andrassew Iván - Róna ​Péter
A ​könyv a Magyarországon és Londonban váltakozva élő világhírű közgazdász, üzletember és jogász életútját mutatja be úgy, ahogy ő maga a szerzőnek elmeséli. Személyes hangú, sok történettel fűszerezett élménybeszámoló ez a könyv, sok aktuális tanulsággal.

Szántó István - Gyurcsány ​szabadon
A ​fél ország dicsőíti? A másik fele hallani sem akarja a nevét? Nem tudom, az viszont biztos, lépten-nyomon megállítják, felismerik, hátba veregetik. Szurkolnak neki. Mások legyurcsányizzák. A mamával összefüggésben emlegetik. Ahol megjelenik, éljenzik, vagy tüntetnek ellene. Minden gondunkat, bajunkat a nyakába varrják. Ne csodálkozzunk. Akarva-akaratlanul, egy ország nyilvánossága előtt vallotta be, hogy elkúrták. Kap hideget, meleget. Mindenkiből képes érzelmeket kiváltani. Nehéz kihozni a sodrából. Ám akinek mégis sikerül, az magára vessen. _Szántó István_ „Mondják, hogy a királycsinálásban résztvevőkkel szemben hálátlan volt. Igen, mondják. Sokan gondolták úgy, hogy ez valamilyen adás-vételi ügylet. Ő támogat engem, én támogatom őt. Én nem így gondolom. Szerintem így nem lehet senkinek bevásárolnia önmagát a politika tetejére. Nekem az volt a dolgom, hogy az MSZP vezetőivel együtt kormányozzak. Az nem jutalmazandó, hogy egy demokratikus választáson valaki engem támogat. Ne azért támogasson, mert pozíciót remél, hanem azért, mert hisz nekem. Vagy fordítva: a támogatásért nem jár jutalom. Csak a teljesítményért. A munkáért. A szavazat meg nem munka. Az meggyőződés. Aki meg árulja a meggyőződését, az nem politikus. Elég sok csúnyát mondtam már, hagyjuk a minősítést.”

Radics Péter - Antall ​József
Ez ​a könyv tulajdonképpen már 1990 nyarán készen volt. A szerző lezárta a kéziratot, Göncz Árpád megírta az előszót, a Zrínyi katonai Könyvkiadó pedig már a nyomólemezeket is elkészítette, a kötet azonban a hirtelen felizzott politikai légkörben mégsem jelent meg. Sajnálhatjuk, mert ez a könyv lehetett volna az első igazi Antall-portré, Antall József politikai nézeteinek első hiteles összefoglalója. És persze mérce is lehetett volna, a politikai kultúra, a politikai beszédmód mércéje. Föltételezhetjük ugyanis, hogy hatására a magukra valamit is adó politikusok, újságírók civakodás helyett inkább politikai párbeszédet folytattak volna. Többek között ezért időszerű ma is, ezért több történelmi dokumentumnál, levéltári forrásanyagnál ez az interjúkötet, amelyet most - Antall József halálnak 10. évfordulójára - a Lexika Kiadó jelentet meg.

Bayer Zsolt - Egy ​a haza
BAYER ​ZSOLT szerkesztő (Budapest, 1963.február 26. -) magyar író, újságíró, publicista. Egyike volt annak a 37 egyetemi és főiskolai hallgatónak, akik 1988-ban megalapították a Fideszt. Arról beszélt Bayer Zsolt - többek között - a sajtótájékoztatón, hogy az „Egy a haza - Békemenet 2012” című könyv állhatott volna akár egyetlen lapból is. Az első oldalon olvasható a Harc a Nagyúrral című Ady Endre versből - hiszen a vers ma legalább annyira aktuális, mint 1905-ben volt - a disznófejű Nagyúr minket is megöl, ha hagyjuk. Mint mondta, erről szól a könyv, és erről szólnak a békemenetek is. Bayer Zsolt - Fritz Tamáshoz hasonlóan - úgy vélte, januárban a kormányt a félmillió utcára vonuló ember mentette meg. Közölte, Orbán Viktor azt mondta neki a békemenet után, megbuktatták volna Brüsszelből, ha nincs békemenet. Bayer Zsolt hozzátette, most ugyanerre készülnek (Brüsszelben), ezért most is meg kell mutatni az Európai Uniónak, hogy még mindig nem hagyjuk a kormányt. Elmondta, a könyvet Bencsik Andrással írták, és olvasható benne egy Orbán-interjú is. Közölte, kordokumentumnak egy sajtószemle is található a kötetben, azért, hogy később pontosan lássák, mit művelt Magyarországgal és a magyar kormánnyal a hazai és a nemzetközi média. Az „EGY A HAZA - BÉKEMENET 2012” című ezen kiadványt a fenti interjúk, kordokumentumok, a békemenet színes felvételei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Rimay Andrea - Rendszerváltó ​nők
Miért ​kezdtek bele? Miért kezdtek bele a könyvben megszólaltatott nők a politizálásba? - kérdezi bevezetőjében a szerző. Én inkább azt kérdezném: miért ne kezdtek volna bele? A rendszerváltás utáni korszak elhallgatott, de legalábbis sokak számára ismeretlen történeteit olvasva arra gondolok, milyen jó lenne, ha végre eljuthatnánk annak elfogadásához, hogy nők, és férfiak egyaránt elidegeníthetetlen joga a közélet bármely szintjén jelen lenni. Ehhez elsősorban nem a nőknek kell megváltozniuk. Egy többé-kevésbé teljes demokráciáról ne is álmodjunk, ha ezt nem értjük meg. - (Lakner Zoltán) Hiánypótló, egyedülállóan izgalmas interjúkat olvashatunk ebben a könyvben azokkal, akik elhitték, sőt tenni akartak azért, hogy 1989 demokráciája azt is jelentse: a nők egyenrangú állampolgárok és beleszólásuk lehet életük alakításába. Hogyan bizonyult ez a hit illúziónak, milyen nehézségekkel kellett a politizáló nőknek szembenézniük saját és más pártok tagjai részéről a női esélyegyenlőség megvalósítására tett kísérleteik során, és a kudarcok ellenére hogyan építették fel életüket a politikán kívül - erről szólnak a kötet sokszor szomorkásan végződő de példát adó történetei. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki még hisz a 3. magyar köztársaság alapító eszméjében, az egyenlőségben, és tenni is akar érte. - (Pető Andrea)

Földes Anita - Átéltem ​egy évszázadot
Ön ​mit kérdezne egy, a 99. életévébe lépő, a világ híreiből mindig naprakész gondolkodótól, akiről tudja, hogy őszintén és kertelés nélfül felel? Attól az embertől, aki átélt börtönt, száműzetést, már-már megszámlálhatatlanul sok asszony és leány szerelmét? Aki barátjának mondhatta József Attilát, Radnótit és Örkényt is? Fejtő Ferenc író, újságíró és politikai elemző, az összehasonlító történelemtudomány szakértője, az elmúlt század egyik meghatározó gondolkodója. Élettörténetének fordulópontjai egyben a XX. századi magyar történelem sarokkövei is. Trianonban elszakították családi gyökereit, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. Mit tudott meg Horthy Miklós titkos irataiból? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre az 1956-os magyar forradalom mellé álljon? Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei fontosnak találták meghallgatni a tanácsait. Ő mit gondol róluk? Mit gondol a jövőnkről? Földes Anita Párizsban ismerkedett meg Fejtő Ferenccel, aki bizalmába fogadta őt. Könyvéből nemcsak a közéleti személyiség és a nagyműveltségű polihisztor portréja rajzolódik ki, hanem az izgalmas magánemberé is.

Kercza Imre - Világnézetek
Napilapinterjúkat, ​-riportokat talál ebben a vékony kötetben az olvasó, mégpedig megjelenésük sorrendjében. Nincs tematikus válogatás, mert készítése idején mindegyik időszerű, ezért fontos volt. Ma is az, mert a konkrét események, leírások vagy az azokra történő reagálás mellett bepillantást engednek a nyilatkozók gondolkodásába. Ezért is volt érdemes csokorba kötni és így közre adni az írásokat. Erre a gondolatfüzérre utal a kötet összefoglaló címe is. Lehet, hogy az olvasónak kutatni kell majd gondolatai között azért, hogy egy történésre pontosan emlékezzen. Az interjú alanyának gondolatai azonban érdemesek arra, hogy mai szemléletével összevetve eldöntse: miként és mennyit változott, illetve változott-e azóta a felfogása. Ezért ajánlom lapozgatásra ezeket az írásokat az olvasónak. _Kercza Imre_

Rádai Eszter - Pénzügyminiszterek ​reggelire
„Olyan ​voltam mindig, mint a megcsalt férj” - Békesi László „Ez nagy dráma volt” - Bokros Lajos „Nekem saját bányám van” - Kupa Mihály „A politika nem barátságokról szól” - Medgyessy Péter „Olyan ez, mint az autóvezetés” - Rabár Ferenc „Mi külön világban éltünk” - Szabó Iván Hat pénzügyminiszter-interjút tartalmaz az itt látható kötet, a rendszerváltást követő két kormányzati ciklus pénzügyminisztereivel készült beszélgetések sorát. A kötet szerzője leginkább arra volt kíváncsi: miként értékelik utólag - a kormányzati döntésekhez való kötődés kényszere nélkül, de még nem történelmi távlatból - miniszterségüket? Mire vállalkoztak és mit sikerült megoldaniuk? Voltak-e melléfogásaik, miben vallottak kudarcot és miért? Az interjúalanyok - akik az időközben elhunyt Rabár Ferenc kivételével ma is aktív vagy legalább potenciális szereplői a politikai életnek - mérleget készítettek, amelyet most majd az olvasók fognak „auditálni”. Ezekben a beszélgetésekben sok mindenről esik szó, családi háttérről, szakmai előéletről, a kinevezést közvetlenül megelőző pillanatokról, a bársonyszéktől való búcsúzásról. A középpontban azonban az az igen rövid, de a magyar gazdaság szempontjából mégiscsak történelmi jelentőségű időszak áll, amelynek az érintettek - sietek hangsúlyozni, kivétel nélkül magas kvalitásokkal rendelkező, de azért nem tévedhetetlen személyiségek - kulcsszereplői voltak.

Ismeretlen szerző - Szellemidézés
A ​könyvet az interjúkészítés nemzetközi példatárának is nevezhetnénk, sőt egyfajta tankönyvének is, hiszen az esszének is beillő bevezetés nemcsak az interjúkészítés történetéről, hanem egyszersmind technikájáról, szemléletéről (a kérdező szemléletéről) és etikájáról is rövid áttekintést ad. A példaként közölt interjúk majdnem kivétel nélkül angolszász lapokban jelentek meg, angolszász szerzők tollából. Amerikai eredetű interjúk dominálnak a könyvben, nem véletlenül, hiszen az Egyesült Államok a szülőhazája ennek a műfajnak, ott keletkezett és onnan terjedt el még a múlt században világszerte. Az "életszerű dialógust" a tömegessé vált iskolázottság és az ezzel párhuzamosan fokozódó betűéhség mellett az az igény hívta életre, hogy a közönség egyre kíváncsibb lett a "jeles személyiségek" életére (nem utolsósorban magánéletére). Az interjú műfajának megszületését 1859-re teszi a könyv, töredékes korábbi kísérletek után ekkor látott napvilágot az első igazi interjú, amely Brigham Young-gal, az amerikai mormonok nevezetes vezetőjével készített Horace Greeley. Az egyházi vezető a poligámia hirdetője volt és kis híján polgárháborút robbantott ki nézeteivel. Ezt az interjút a Marx Károllyal készült dialógus követi, amely kevéssel a Párizsi Kommün bukása után készült. Az interjú műfaji természetének megfelelően a kötetben sok a politikussal készült beszélgetés: Bismarck, Clémenceau, Hitler, Mussolini, Hruscsov, Macmillan, Mao-Ce-tung, szerepel benne, de helyet kaptak a technika (Marconi, Edison), az irodalom (Stevenson, Zola, Wilde, Ibsen, Tolsztoj, O'Neil, Hemingway, Beckett, Nabokov), az építészet (Frank Lloyd Wright), a film (Greta Garbo, Marylin Monroe), a festészet (Picasso) képviselői, sőt popművész (John Lennon) is akad az interjúvoltak között. A könyv utolsó interjúja, habár nemzetközileg ismert énekművésznővel (Galina Visnyevszkaja) készült, politikai pikantériákat tartalmaz, különösen arról, hogy milyen módon üldözte szerelmével Bulganyin, a Szovjetunió akkori miniszterelnöke. - A kötet jó szívvel ajánlható mindenkinek, de érdemes a fiatalok figyelmét is felkelteni iránta, gondolván a jövő újságíró nemzedékére is.

Gopal Balakrishnan - The ​Enemy
The ​writings of Carl Schmitt form what is arguably the most disconcerting, original, and yet still unfamiliar body of twentieth-century political thought. In the English-speaking world, he is terra incognita, a name associated with Nazism, the author of a largely untranslated oeuvre forming no recognizable system, coming to us from a disturbing place and time in the form of fragments. The Enemy is a comprehensive reconstruction and analysis of all of Schmitt’s major works—his books, articles and pamphlets from 1919 to 1950—presented in an arresting narrative form. The revelation of his work is that, unlike mainstream Nazi ideology, Schmitt makes a strong philosophical claim for the necessity of confrontational politics within a democratic system; a claim that has resonance in today’s hegemony of consensual politics.

Erdős László - Böllérbicskák ​éjszakája
„... ​bevittek az Andrássy-laktanyába, s egy öreg detektívfelügyelő elé állítottak, kiről később tudtam meg, hogy Temesi-Tüttővel azonos, s akinek már ismerős volt előttem a neve. Felvette személyi adataimat, aztán megkérdezte, milyen funkcióm van a pártban. Mondtam, hogy a VII. kerületi pártbizottság tagja vagyok. Kaptam tőle egy pofont, és rám ordított, hogy kommunista pártbeli funkciómról kérdezett. Én pedig akaratlanul elnevettem magam, váratlanul olyan gyöngére sikeredett az elsőnek kapott pofon. Ezután sokáig nem volt okom nevetésre..."

Árpa Attila - Bogdán Szabolcs - Valótlan ​világtalan / Halál egyenes adásban
Két ​könyv egy kötetben. "Ez sem botránykönyv. Lesznek benne megdöbbentő dolgok, de ne készüljenek semmi olyasmire, amire az előző könyvem (még mindig hülyén hangzik) kézhezvételekor is hiába készültek. És üzenem a Zámbó családnak, Liptai Claudiának, Frei Tamásnak, valamint a szívemhez oly közel álló Havas Henriknek, nyugodtan abbahagyhatják az olvasást, nem lesz szó róluk!" Bogdán Szabolcs paródia-regénye egy képzeletbeli külvárosi tévécsatorna valóságshow-ját mutatja be. A történet kitaláció, mégis az az érzésünk, ez maga a Valóság...

Aczél Gergő - Megasztár
Most ​bemegyünk a színfalak mögé. Aczél Gergő vezet minket, így régi ismerősként vehetünk részt a baráti beszélgetésekben, eldiskurálunk a műsorvezetőkkel, a zsűrivel - és igen, máris itt vannak az új arcok! Elvegyülhetünk köztük még akkor is, amikor még ezren vannak, anikor még csak egymással ismerkednek. Ők megtudhatják Gergőtől, milyen a megasztárok élete, mi pedig azt, hogy kik ők valójában, amikor nem csak csillogásban látjuk őket.

Csapody Miklós - Bálint ​Sándor élete és politikai működése 1904-1980
Bálint ​Sándor professzor, folklorista és művelődéstörténész, a szegedi egyetem tanára, katolikus meggyőződéséből fakadóan 1945 után politikai szerepet vállalt. A Barankovics-féle Demokrata Néppárt egyik vezetőjeként 1945-től 1948 végéig volt tagja a Nemzetgyűlésnek, ahol főképpen kulturális kérdésekkel foglalkozott. Az 50-es években ezért katedrájától megfosztották, a politikai rendőrség pedig haláláig mint volt kereszténydemokrata képviselőt és mint egy majdani ?keresztény európai unió? hívét tartotta megfigyelés alatt. Az 56-os forradalom után tanszékére visszakerült ugyan, 1965-ben azonban izgatás miatt 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1980-ban autóbaleset áldozata lett, boldoggá avatása érdekében gyűlnek a vallomások. A szerző 1974-79 közötti egyetemi éveiben, kéziratainak gondozójaként volt közeli munkatársa.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.