A ​világ megismerése óvodáskorban

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Adele Faber - Elaine Mazlish - Beszélj ​úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
"Csodálatos ​szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna" - kezdi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz! Azután kezdődik elölről, mert nem tudjuk, hogyan. Ez a könyv segít megtanulni: - hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel; - hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak lennénk; - hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megőrizzük a gyerekek szabadságát; - mit tegyünk büntetés helyett; - hogyan oldjunk meg családi vitákat. Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerű, gyakorlatias megoldásokat kínál szülőknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg őket. A szerzők tisztelettel, megértéssel és józan logikával felépített módszereit szülők és szakemberek egyaránt sikerrel alkalmazzák bármilyen korú gyerekeknél. Az életből merített példákkal és kedves grafikákkal egyaránt gazdagon illusztrált könyv segítségével a szülő-gyerek kapcsolat örömtelivé, stresszmentessé, mindkét fél számára eredményesebbé varázsolható.

Vekerdy Tamás - Érzelmi ​biztonság
Vajon ​mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sike­res felnőtt, aki kisgyerekkorában már fel­nőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett. Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.  „Sokszor és sokfelé »tartottam előadást« a Nyitott Akadémia szervezésében. Azért tettem idézőjelbe a »tartottam előadást«, mert sokkal szívesebben mondanám így: beszélgettem. Ebbe a könyvbe tíz ilyen »előadás« – beszélgetés – szövege került bele, írott, szerkesztett formában. Szerzőtársaim mindazok a szülők, nagyszülők és gyerekek, óvónő, tanító és tanár kollégák, akikkel a rendelés, az óvoda-iskola látogatás óráiban vagy az »előadásokon« találkoztam, beszélgettem. (És persze remek szerkesztőm, aki írássá simította az élőszót.) Ha tehát találnak valami jót ebben a kötetben, azt maguknak köszönjék mindazok, akik az elmúlt években, évtizedekben szóba álltak velem, ha tévedésekre bukkannak, azt az én számlámra írják. Ott korlátolt maradtam. Nem tudtam a másik véleményt – a magamé mellé – el- és befogadni.” Vekerdy Tamás

Ranschburg Jenő - Az ​én... és a másik
Könyvem ​a 2002-ben megjelent A világ megismerése óvodáskorban című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, és hogyan alakulnak kapcsolatai a felnőttekkel, illetve kortársaival. E könyv első részében az "én" megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát. Bemutatom az "én-kép" alakulását, a "tulajdonított én" megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a "felettes én" működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet. Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, melyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak. És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a "lányos" és a "fiús" magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom. A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek - és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá - szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány. A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást. Ez utóbbi tulajdonság esetében - kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől - megkíséreltem megrajzolni az "agresszív gyermek" portréját. Bemutatom, hogyan, milyen feltételek esetén válik az óvodáskorú gyermek agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, melyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, mely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt. Könyvemben - mint mindig - most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem. Arra, hogy az olvasó a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerje a gyereket, akiről éppen szó van, és - akár szülő, akár pedagógus - az írásomból nyert információkat hasznosítani tudja nevelőmunkája során.

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lettünk
Mindaz, ​ami a szülő és a gyermek viszonyában az élet első hat évében történik, felmérhetetlen fontosságú a gyermek további sorsában. A neves pszichológus részletezi azokat a problémákat, melyek minden szülő részére nevelési kérdéssé válnak: az evés, az alvás, szobatisztaság, büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás stb. Könyvét azoknak a kisgyermekes szülőknek ajánlja, akik átérzik a felelősséget, amit a szülői szerepkör jelent és arra törekednek, hogy gyermeküket értelmesen, előítéletek nélkül neveljék.

Szendi Gábor - A ​nő élete
Ki ​ne tapasztalná, mennyire nehéz ma eligazodni nő és férfi kapcsolatában? Az elmúlt 60-100 év alapvetően megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nő helyét a világban. Szendi Gábor a nagysikerű Nő felemelkedése és tündöklése című könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nőben és a férfiben. Legújabb kötetében azt elemzi, milyen erők és fordulatok összhatására született meg az "új nő", és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövőben. A szerző szerint a 19-20. század során "belepiszkáltunk" saját evolúciónkba, amitől nő és férfi kapcsolatában alapvető fordulat állt be. De nem egyszerűen a viszonyok rendeződtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nő teste, változik egész lénye. Szendi állítja: manapság különösen fontos az evolúciós önismeret, mert csak ebből érthetjük meg igazán vágyainkat, kudarcainkat, helyünket az új világban.

Bagdy Emőke - Utak ​önmagunkhoz
Ez ​a könyv lelki útikalauz. Lámpása bevilágítja azokat a lelki tájakat, amelyeket alig, vagy nem is ismerünk. Úti célja az önismeret. Mindnyájan lelki egyensúlyra, sikerekre, békére, örömökre vágyunk, de nem tudjuk, hogyan érjük mindezt el. A könyv minden sora vezet, tanít, önmagunkról szól, lelkivilágunkról, a fejlődésünk rejtelmeiről, törvényeiről. Hogyan lehetünk minden nehézség és akadály ellenére győztesek az életküzdelemben? Miből meríthetünk életkedvet, életerőt és bátorságot a megküzdési erőfeszítésekhez? Konfliktusaink közepette vajon hogyan válhatunk győztessé akképp, hogy az ellenfelet is méltó küzdőpartnernek tekintjük, tiszteljük? A szellemi utazás végcélja annak megismerése, miként vállalhatunk felelősséget az ön- és társismereti tudás hatalmával annak az univerzumnak a védelméért, amelynek lakói, haszonélvezői, fogyasztói vagyunk, noha – ha akarjuk – lelkierőink felismerésével és működtetésével építő, bel- és külvilágot megtartó erőkké is válhatunk.

Kim John Payne - Egyszerűbb ​gyermekkor
A ​világhírű pszichológus-pedagógus szerző műve több országban valóságos mozgalmat indított el: szülőkét, akik nem hagyják, hogy korunk konzumkultúrája bedarálja őket, és egy élhetőbb, tartalmasabb, szebb gyermekkort kívánnak lányaiknak és fiaiknak biztosítani. Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik. (Sőt: közvetlenül járulnak hozzá ahhoz, hogy napjainkban egyre több a különböző pszichológiai „címkével” ellátott – hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros – gyerek.) A könyvben leírt egyszerűsítési rendszer minden családban megvalósítható, feltéve, hogy megvan a szándék és az elkötelezettség. A lépéseket nem teendőjegyzéknek, hanem menünek kell tekinteni, melyből az olvasó választhatja ki a saját családjában megvalósítható és fenntartható pontokat. A szerző nem „könnyen, gyorsan” típusú instant megoldásokat kínál, hanem egy szemléletmódot: a gyermekkor tiszteletét. Ettől azonban nemcsak gyermekünk fog megkönnyebbülni, de mi magunk is felszabadítónak találjuk majd az egyszerűsítéssel nyert bensőségesebb, melegebb családi légkört és szülői hitelességünk növekedését. „Kívánom, hogy minél több szülőhöz jussanak el a könyv mindennapi életben hasznosítható ötletei. Nem fognak csalódni – egy más minőségű családi életet jósolok mindenkinek, aki kipróbálja. Én már megtettem: azóta nagyokat lélegzem, a családommal együtt.” László Zsuzsa oktatásszociológus

Angster Mária - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Komlósi Piroska - Mohás Lívia - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Tari Annamária - Vekerdy Tamás - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Gretchen Rubin - Boldogságterv
Egy ​esős délutánon Gretchen Rubin a föld legprózaibb helyén, egy belvárosi buszon megvilágosodik. Rádöbben, hogy vánszorog a nap, de rohannak az évek, múlik az idő, ő pedig nem koncentrál eléggé azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak. Ott, abban a szent pillanatban eldönti, hogy rászán egy évet a boldogságára. A Boldogságterv ennek az egy évnek a friss, lenyűgöző nyomon kísérése, humoros, bölcs krónikája. Annak a tizenkét hónapnak a kalandjait meséli el, amikor Rubin az ókori bölcsek, a modern tudomány, valamint a popkultúra tanácsait alkalmazva a boldogságot kereste. A tanulságos, mégis szórakoztató, gondolatébresztő, de lenyűgözően olvasmányos könyv nyomán mindannyian kedvet kapunk életünk megváltoztatásához. Azonnal hozzá akarunk látni, hogy kis lépésekkel nagy változást vigyünk véghez. „Ez a könyv már az ötödik oldalnál boldoggá tett. És minél tovább olvastam, annál boldogabb lettem. Csupa nagyszerű ötlet, életem minden területén változást hozott a szerelemtől a pénzig, a munkától a játékig, az írástól a diétás kóláig.” – A. J. Jacobs

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék lányoknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kislányokhoz szólnak a magyar, francia, német, török, szicíliai, dán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a lányok bátyjai, öccsei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az ESTI MESÉK FIÚKNAK című mesegyűjteményt is.

Ranschburg Jenő - Gyerekségek
A ​neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.

Szendi Gábor - Párbajok ​nélkül
Szendi ​Gábor új kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékeléséről, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, "másodfokú" megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhető tényezők - rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhető ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. - irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét. A szerző szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésből nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Ranschburg Jenő - Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt
A ​televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De - akárcsak a valódi táplálék esetében - a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat - olvassuk a kiváló pszichológus-szerző véleményét a 21. század technikai újdonságairól, amelyek minden eddiginél erőteljesebben avatkoznak be mindannyiunk - így gyermekeink - életébe is. E kötet egyrészt feltérképezése az e tárgykörben végzett legújabb kutatásoknak - ugyanakkor humánus, korszerű tanácsaival együttgondolkodásra készteti olvasóit.

Ranschburg Jenő - Óvodások
Az ​életmű sorozat IV. kötete három jelentős tanulmányt tartalmaz az óvodásokról: az óvodáskor magatartási és személyiség-problémái; a világ megismerése óvodáskorban; az én... és a másik. A könyv tanulmányai a 3-6 éves gyermek gondolkodásának és világképének fejlődését követik, és bemutatják, hogyan bontakozik ki az óvodáskorú gyermek személyisége, kapcsolatai a felnőttekkel és kortársaival.

Ranschburg Jenő - Érzelmek ​iskolája
A ​Ranschburg életmű sorozat I. kötete, mely a szerző két korábbi könyvét tartalmazza, a Félelem, harag, agresszió és a Szerelem, erkölcs, autonómia c. tanulmányokat.