Páreng-Retyezát Vadászataim ​a Déli-Kárpátokban

Faragó Sándor - Vadászati ​állattan
Ez ​a mű a hazánkban vadászható fajokat, valamint az azokkal összetéveszthető, védett fajokat ismerteti. Azokat az Európában vadászható fajokat is bemutatja, amelyek nálunk védettséget élveznek. A közel hatvan madár-, illetve emlős faj leírása azonos: felismerési jegyei, méretei, élőhelye, szaporodása, táplálkozása, állományviszonyai, gazdasági jelentősége. Elterjedési és vonulási térképek, nyomképek, koponyarajzok, színes képek teszik még szemléletesebbé ezt a vadászati alapművet.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Klátyik József - Nemzeti ​kincsünk a vad...
A ​vadászatra jogosultak hazai szervezetei és a mező és erdőgazdasági ingatlanok használói, az elmúlt években egyre többször fogalmazták elégedetlenségüket, elkeseredettségüket a vadászattal elérhető jövedelmek zuhanásszerű csökkenése, illetve a mező és erdőgazdasági vadkárok hihetetlen növekedése miatt. Könyvünkkel szeretnénk segítséget nyújtani mindkét oldalnak a gazdálkodási eredmények növeléséhez, ezért úgy döntöttünk, hogy a hazai szakirodalom legfrissebb publikációit, és a szakmai alapfogalmakat egy összefoglaló műben tárjuk a tisztelt Olvasó elé. Könyvünket tisztelettel ajánljuk a vadgazdáknak, mező és erdőgazdálkodóknak, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak, az igazságügyi és az FVM szakértői listájában szereplő szakértőknek és mindazoknak, akik a témával bármilyen szinten kapcsolatba kerülnek. (A szerző)

Széchenyi Zsigmond - A ​szarvas selejtezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maderspach Viktor - Havasi ​vadászataim
Maderspach ​Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.

Kovács György - Heltay István - A ​mezeinyúl
Ön, ​Kedves Olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amelynek sorait a szerzők 1984-ben jegyezték le, s a Kiadó 1985-ben jelentette meg. Még abban az évben nívódíjban részesült. Azóta eltelt néhány év és az első kiadás - a szerzők nem kis örömére -, elfogyott. A második kiadás előkészítésekor - eredendő szándékunk ellenére - be kellett látnunk, hogy csak változatlan kiadást engednek meg a körülmények. Nem tudtunk azonban elmenni néhány, mindenképpen változtatást igénylő kérdés mellett Így aztán apróbb korrekciókra mégis sor került, amelynek eredményeként mégis aktuálisnak és időszerűnek mondható ez a kiadás is. Reméljük, hogy az újbóli megjelentetésével valóságos hiányt pótolunk, és könyvünk a megcélzott olvasótábor számára hasznos olvasmánnyá válik. Hazánk tájain a mezeinyúl az egyik legközönségesebb vadászható emlős. Mint növényeket fogyasztó szervezet, fontos szerepet tölt be a különböző ökológiai rendszerekben, s mint vadászható faj, nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar vadászok körében. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején vészharangot kongattak megmentésére. Ekkor sokan azt hitték, hogy a mezeinyúl is a fürj és a fogoly sorsára kerül, s csak elvétve találkozhatunk majd egy-egy példánnyal a természetben. Szerencsére a helyzet mégsem vált ennyire veszélyessé. A mezeinyúlról az utóbbi időben számtalan újdonságot tudtunk meg. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a kutatók figyelme - éppen a más országokban is tapasztalt létszámcsökkenések miatt - előszeretettel terelődött erre a vadra.

Lakatos Károly - Vadászhit ​- A császármadár és vadászata
Lakatos ​Károlynak, a magyar vadászirodalom legegyedibb hangú szerzőjének ez már ­második könyve a sorozatban. A sorozat második része ezzel a kötettel indul. Most Lakatosnak két munkáját olvashatjuk egybefűzve. A vadászhittel, vadászbabonákkal senki nem foglalkozott olyan részletesen, mint ő, senki más nem gyűjtötte össze őket ilyen alapossággal. A szerző burjánzó stílusa jól illeszkedik a kacskaringós, ködös jövendölésekhez. Lakatos írta az első monográfiát az erdei szalonkáról, és ő a szerzője a mindmáig egyetlen császármadár-könyvnek. Noha a mogyoróstyúk ma Magyarországon ritkának számít, és nem is vadászható, vadászati hagyományunkba beletartozik. Ugyanakkor Erdélyben például vadászható, és nem is elérhetetlen a magyar Nimródok számára sem, ezért sokan szívesen olvasnak róla. Márok Tamás

Dr. Nagy Emil - A ​fácán és vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Páll Endre - A ​vaddisznó és vadászata
Nyúllövéshez ​nem kell bátorság, sem különösebb rátermettség, de aki vaddisznóra vadászik, annak biztos kezű lövőnek, jó érzékű vadásznak kell lennie, mert bizony a malacait védő koca vagy a sebzett vadkan nem mindig futamodik meg a vadásztól, akármilyen szép zergetollas kalapot is visel. Pedig ma, az ötszáz méter távolságról ölő, robbanó golyók korában nem sok esélye van szegénynek. Milyen más volt, mennyivel férfiasabb, amikor még dárdával bújt a vadász a vadkant rejtegető sűrűbe, és a fogát csattogtató remete szembefordult üldözőjével. Bizony ilyenkor közel egyenlő eséllyel folyt a harc. A vaddisznót ne csak üldözzük, hanem becsüljük is meg. Egyetlen európai vadunk, amelynek vadászata veszéllyel járhat. S mivel a vadászatot nemcsak szórakozásnak tartjuk, mely élvezetesebbé teszi a munka utáni pihenést, hanem sportnak is, mely turisztikai és céllövészeti oldala mellett fejleszti az önuralmat, bátorságot és hidegvért is, a vaddisznó vadászata különösen érdekes számunkra.

Lükő Sándor - Kalandos ​vadászatok
Lükő ​Sándor már gyermekkorában közel került a természethez, az erdőhöz, a vadászathoz. Eljutott Magyarország híres vadászterületeire, részt vett felvidéki és erdélyi vadászatokon, járt a Tátra és a Kárpátok erdeiben, de leggyakrabban a Bükkben cserkelt. Élményeiről 1948 óta naplót vezet, ez alapján készült a 2004-ben megjelent Trófeás történetek című kötete, és ennek folytatása a Kalandos vadászatok. Aki elolvassa ezeket a történeteket, megértheti a vadászat, a vadgazdálkodás lényegét, írott és íratlan szabályait, hagyományait. Egyáltalán nem oktat, nem magyaráz a szerző, hanem "csak" mesél - az erdő csendjéről, az éjszakai lesekről, a fázós hajnalokról, a dámbarcogásról, a túzok kakasok sátorozásáról, a fácánkedvelő rókákról, a "beszélgető" nyulakról.

Halmágyi Takács István - Vadászatok ​idegen tájakon
"Mióta ​az eszemet tudom, azóta érzem, hogy vadásznom kell. Az elmúlt évtizedekben már lehetőségem is volt erre. Azért tehettem meg, mert családom támogatott, és nem tiltott vagy tűrt. A klasszikus szlogennel: az ő támogatásuk nélkül ez a könyv nem jöhetett volna létre. Nem csak idehaza vadászhattam. Megadatott, hogy viszonylag gyakran cserkelhettem olyan helyeken, ahová mások ritkán vagy sosem jutnak el. Megtapasztalhattam, hogy idegen tájakon vadászni bár semmivel sem szebb, de egészen más élmény, mint a hazai pagonyokban. Szeretnék átadni valamit abból a sok csodából, amit átélhettem. Akárcsak első könyvemben, ebben a kötetben is külföldi naplójegyzeteimet illesztgettem könyvvé. Engedjék meg, hogy az Önök társaságában ismét átélhessem kalandjaimat. Kívánok mindenkinek jó szórakozást." (A szerző)

Ismeretlen szerző - A ​gímszarvas és vadászata
Az ​elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség világhírű nagyvadunk, a gímszarvas monográfiáját adja közre ebben a kötetben, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva hasznos, gyakorlati útmutatást adjon a vadgazdálkodás mindennapos feladatainak ellátásához. A szerzők, a terjedelem szabta határok között, a teljességre törekedtek: részletesen foglalkoznak a gímszarvas általános jellemzőivel, testi felépítésével, szerveinek és szervrendszereinek működésével, agancsának fejlődésével, magatartásával, táplálkozásával, szaporodásával, gondozásának és egészségvédelmének tennivalóival, valamint vadászatának különféle lehetőségeivel.

Zsindely Ferenc - Isten ​szabad ege alatt
Zsindely ​Ferenc életét és munkásságát elsősorban a politika határozta meg, egy rövid ideig a kereskedelmi és közlekedési miniszteri tisztséget is betöltötte. Pályafutása a második világháborúval véget ért, ezután elsősorban karitatív tevékenységekben vett részt felesége, Tüdős Klára oldalán, egészen a kitelepítésükig. Politikai szerepvállalása mellett életében már gyermekkorától kezdve jelen volt az erdőjárás, a vadászat. Testvérével, Endrével együtt később mindketten részt vettek a Nemzeti Vadászati Védegylet megalakításában, és mindkettejüknek jelentek meg írásai az akkortájt Kittenberger Kálmán által szerkesztett Nimród vadászújságban. Az Isten szabad ege alatt - Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről című kötet volt Zsindely Ferenc első olyan vadászati témájú munkája, amely könyv alakban is megjelent, ebben is szerepet vállalt testvére: az írásokat az ő fotói egészítik ki. A mű már megjelenésekor jó kritikát kapott: "Pompás ajándék: Herman Ottó természetimádása, Bársony István művészalkotásai, Gárdonyi Géza föld- és fajszeretete újul meg benne gyönyörű friss hajtásban" - írja egy korabeli méltatója. Az írás mit sem veszített értékéből az első megjelenése óta, a magyar vadászirodalom fontos részét képezi ma is. A benne szereplő elbeszéléseket átható mély humánum és feltétlen istenhit nagymértékben hozzájárul a kötet időkön átívelő érvényességéhez

Maderspach Viktor - Medve!
" ​... ember és állat egyaránt megdöbben, a halál misztériumának közelségét megérezve elhallgat, pillanatokra kővé mered. Ez a végső vészkiáltás egyaránt idegbontó, akár a nehézkes és indolens szarvasmarha, akár a fürge, de amellett hallgatag ló tüdejének végső erőfeszítése rezegteti meg utoljára a hangszálakat. Az előbbinek mély feljajdulása és az utóbbinak nyerítésszerű vinnyogása egyaránt kifejezésre juttatja azt a minden képzeletet meghaladó őrjöngésszerű ijedelmet, mely a szerencsétlen állatot abban a pillanatban megszólaltatja, amikor a medve teljes súlyával ránehezedik és fogat és karmait a húsába vágja. "

Korompay Bertalan - Csapdafélék ​a vadászat összehasonlító néprajzához
A ​szerző több évtizede foglalkozik a felállítható vadfogó szerszámok: a csapdák és hurkok kutatásával. Könyvében összehasonlító módszerrel, a finnugor néprajz problémáit is figyelembe véve vizsgálja a vadászat ez ősi hagyományait, melyek a világon szinte mindenütt elterjedtek. Fő figyelmét a csapdák legérzékenyebb részére, az elsütő szerkezetre, vagyis a kioldásra fordítja. Munkájával alapjait vetette meg egy még kidolgozandó új néprajzi kutatási ágnak: a csapdákkal foglalkozó tudománynak. A csapdák egymás közötti kapcsolatának történeti vizsgálatával, anyagelemzésével, következtetéseivel e kötet minden bizonnyal nélkülözhetetlenné fog válni a további hazai és nemzetközi kutatások számára.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Gerhard Seilmeier - Vadászati ​lexikon
Az ​aktuális jogszabályokat és német-magyar vadászati kisszótárat is tartalmazó Vadászati lexikont mind a gyakorló szakemberek, mind a vadászattal most ismerkedők haszonnal forgathatják.

Sándor Anikó - El ​Camino
Akik ​túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük előtt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg – akkor általában már késő. Én negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét – még időben. Mint amikor a sötétben váratlanul felkapcsolják a villanyt... Megismerhettem a lényeget... Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan „bűnért”, amiről nem is tudtam, hogy elkövettem. Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem. Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája.

Bencze Lajos - A ​vadállomány fenntartásának lehetőségei
Az ​apróvad és a nagyvad némely élőhelyi, illetve termelési ágazati kapcsolatait elemzi a mű. Feltárja azokat az ökológiai összefüggéseket, amelyek korunk vadgazdái és a környezetvédelem illetékesei, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdaság szakemberei számára feladataik megoldásához, illetve a vadon élő állatvilág fenntartásához útmutatást és segítséget nyújthatnak. A felhasznált, rendszerezett adatok hasznos információként szolgálhatnak a vadászati tudományos kutatás számára is.

Dr. Kopa János - Egyperces ​vadászatok
A ​szerző, Dr. Kopa János orvosdoktor, idegsebész, ideg- és elmegyógyász, az agyérbetegségek specialistája. Vadász-történetei igazak és varázslatosak. Nern arról szólnak, hogy "kimentem vadászni, rneglőttein, hazavittem, megettem", hanem arról adnak képet, hogy mit jelenthet a vadászat az embemek magának, rnilyen hatással van a természettel való kapcsolatra, de főként, mit jelent a vadászat az emberek egymás közti kapcsolatában, barátságok kialakulásában, sőt, a családi kapcsolatok ápolásában. Figyelmünkbe idézi, hogy az ember és a természet szoros egységet alkot, s ezen belül az emberek egymással is szorosan összetartoznak, egymásra utaltak. Több mint negyven esztendő vadászatainak esszenciája ez a remek kötet. A történetek mindegyike elénk tár valamilyen tanulságot vagy tapasztalatot, de a szerző leginkább arra törekedett, hogy példázhassák az igazi, a hagyománytisztelő, etikus vadászat szerepét, hatását az ernber és ember, az ember és az élővilág, az ember és a természet kapcsolatára. A történetek rövidek, egyszerűek. Igyekeznek - a szórakoztatás szándéka mellett - valamiféle okulást is közvetíteni. Minden történet pár perc alatt elolvasható. A kötet maga néhány órányi felhőtlen szórakozást, pihentető, de tartalmas időtöltést biztosít a nyájas olvasó számára.