Bertie ​Wooster állja a sarat

P. G. Wodehouse - Fő ​a pléhpofa, Jeeves!
Amikor ​híre fut, hogy Madeline Bassett jegyben jár Gussie Fink-Nottle-lal, Bertie Wooster megkönnyebbülése határtalan. Ámde midőn Madeline megpróbál vegetáriánust csinálni Gussie-ból, az önfenntartási ösztön Bertie-t arra kényszeríti, hogy újabb, könnyfakasztóan mulatságos küldetésbe induljon a zseniális Jeevesszel Sir Watkyn Basett rezidenciájába, Totleigh Towersba. A regényben ismét találkozhatunk ismerősünkkel, Plankkel, az Afrika-utazóval, aki ezúttal rögbicsapatot szervez; megcsodálhatjuk Gikszer Pinker tiszteletes félelmetes jobb horgát; újból élvezhetjük a mozgalmas életet élő, dörgő hangú Dahlia néni társaságát, aki soha nem riad vissza a kis simlisségtől, és megtudhatjuk, micsoda hallatlan vonzerővel bír a vesepástétommal töltött hideg sült. Wodehouse ismét a megszokott fordulatos és falrengetően vidám történettel lepi meg olvasóit.

P. G. Wodehouse - Golfőrültek
A ​Korelnök, a kötetben szereplő történetek narrátora mindent tud, ami a golfpályán valaha történt - nem is szólva mindarról, amire a golfpálya körül került sor. Itt van például Cuthbert esete. Reménytelenül szerelmes Adeline-be, de Cuthbert hiába talál egy ütéssel a lyukba, ha a lány a kultúra megszállottja, és többre tart egy feltörekvő írót, mint a francia Open nyertesét. Ám felbukkan a Nagy Orosz Író, akinek igen sajátságos hobbija van, és Cuthbert kilátásai máris megváltoznak... Vagy vegyük az ifjú Mitchell Holmest, akit az is zavar az ütésben, ha a közeli réten repdesnek a pillangók. A pályafutása forog kockán - de vajon orvosolhat a golf minden problémát? P. G. Wodehouse eddig magyarul meg nem jelent golftörténeteinek első kötetét tarthatja kezében az olvasó, amelyben az író szeretetteljes iróniával figurázza ki az angolok egyik „régi mániáját", a golf iránti elvakult rajongást.

P. G. Wodehouse - Valami ​új
P. ​G. Wodehouse regényeinek kedvelt színhelyén, a blandingsi kastélyban ezúttal is pezseg az élet. Emsworth grófja, ez a rokonszenves arisztokrata, most is népes vendégsereget gyűjt maga köré. Mr. Peters, a dúsgazdag, ám gyomorbajos amerikai, bájos leánya, Aline – Lord Emsworth kisebbik fiának, Freddie Threepwoodnak újdonsült jegyese -, George Emerson, a gyarmati szolgálatban edzett biztonsági tiszt és mások a kastély „legális vendégei” – de akadnak „besurranók” is: a szobalánnyá vedlett energikus Miss Valentine, és az inasszerepben nem egészen kitûnő alakítást nyújtó Mr. Marson – civilben detektívtörténetek kiagyalója. A bonyodalom ezúttal nem holmi értékes ékszer, avagy a minden ékkőnél becsesebb, díjnyertes koca eltulajdonítása körül zajlik: most egy nagy értékû szkarabeusz jár (enyves) kézrõl kézre. Hogy eközben kapcsolatok bomlanak fel, és új szerelmek szövõdnek – azt ugyebár említenünk sem kell a Wodehouse-regények kedvelőinek. A regényt ezúttal is Révbíró Tamás szellemes fordítása és Hegedűs István illusztrációi teszik még élvezetesebbé.

P. G. Wodehouse - Köszönöm, ​Jeeves!
Berti ​Wooster hangszeres tanulmányokat folytat: bendzsólelézni tanul- szomszédai nagy-nagy bosszúságára, és Jeeves komornyik oly mélységes sajnálatára, hogy kénytelen megválni gazdájától. Így hősünk vidékre vonul vissza, hogy ott bérelt villája magányában átengedje magát a bendzsózás örömeinek. Ám minthogy valósággal vonzza a zűrösnél zűrösebb bonyodalmakat, itt sincs része sokáig nyugalomban. Villája szerelmi légyott helyszínévé válik, fölöttébb kompromittáló következményekkel Bertie számára. Emberrablás, hajóról való fortélyos szöktetés, cipőpasztával bekent arcú dilidoktor - van itt minden, ami csak alkalmas rá, hogy kacagásra ingereljen. Hajmeresztő komplikációk követik egymást, melyek közül ízelítő gyanánt most legyen elég csupán annyi, hogy hősünk villája porig ég, s új inasa, akin midőn beiszik, bolsevista hevület vesz erőt, konyhakéssel hajkurássza, égve a vágytól, hogy megismerkedjék belső szerveinek színével. Az utolérhetetlenül zseniális Jeeves azonban ezúttal sem okoz csalódást, s végül mindent elboronál.

P. G. Wodehouse - Fred ​bácsi csúcsformában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

P. G. Wodehouse - Jeeves ​majd megoldja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

P. G. Wodehouse - Psmith ​Amerikában
Psmith ​és Mike, a két cambridge-i egyetemista jó barát, nyári szünidejét Amerikában tölti; a krikettbajnok, csapatával az országot járja, Psmith magányosan unatkozik New Yorkban - míg csak hagyományos szerencséje össze nem hozza a Meghitt Percek című jámbor családi magazin nekikeseredett ifjú szerkesztőjével, Billy Windsorral. A kalandos kedvű Psmith - aki arisztokratikus stílusát "szocialista" meggyőződéssel ötvözi - természetesen itt és most is megtalálja a kedvére való feladatot: az unalmas lapocska felvirágoztatását egybeköti egy ígéretes ökölvívó-tehetség, bizonyos Bütyök Brady karrierjének egyengetésével, valamint a New York-i nyomornegyedekből tetemes sápot húzó szőrös szívű Mr. Ismeretlen leleplezésével. Mindez nem kevés veszedelemmel, sok mulatságos megpróbáltatással, és természetesen végül is sikerrel jár - Psmithnek egy bandaháború kapcsán ugyan odavész dédelgetett kalapja, de ő erkölcsi győztesként kerül ki a csatából. Wodehouse egyik korai Psmith-regénye ma is elevenen hat, nem utolsósorban Révbíró Tamás ezúttal is bravúros fordításának.

P. G. Wodehouse - Megőrült, ​Jeeves?
A ​bonyodalom avval kezdődik, hogy Gussie Fink-Nottle London utcáin bóklászik Mephistónak öltözve, és akkor éri el tetőpontját, amikor holtrészeg állapotban ünnepi beszédet mond a Market Snoodsbury Gimnázium díjátadó ünnepségén. Mindezek előzménye, hogy Bertie Wooster régi cimborája beleszeretett Madeline Bassettbe, az igencsak extravagáns leányzóba, de a tarajos gőtékhez sokkal jobban ért, mint a nőkhöz. Bertie természetesen a segítségére siet, de bár ne tenné! A megoldás kulcsa ismét Jeeves, az inasok gyöngye, akinek egyszersmind sínre kell tennie Bertie unokahúga, Angela, nagynénje, Dália néni, és francia főszakácsuk, Anatole sorsát is. És persze, nem mellékes körülményként, fölbukkan a történetben egy fehér zakó is...

P. G. Wodehouse - A ​jókedvű jótevő
A ​blandingsi kastély mohlepte falai közt zajlik az élet. A nyájas és módfelett szórakozott Lord Emsworth azonban ügyet sem vet vendégeire: őt csak a Császárnő érdekli - vagyis a többszörös díjnyertes koca, a lord büszkesége, akire azonban más is szemet vetett... Miközben ifjú szerelmesek civódnak, párok át- és visszarendeződnek, a Császárnő ellen többen szőnek rút ármányt, méghozzá nem kisebb személyiségeknek, mint Lord Tilburynek, a sajtócézárnak a megbízásból... Szerencsére ott van a vendégsereg között a minden csínyre és minden csíny elsimítására egyaránt kész örökifjú Lord Ickenham - Wodehouse halhatlan Psmith-jének szellemi öröksége -, a "jókedvű jótevő".

P. G. Wodehouse - Az ​ellopott levélnehezék
Egy ​amerikai milliomos különös szenvedélynek hódol: tizennyolcadik századi francia levélnehezékeket gyűjt. Amikor látogatóba érkezik elszegényedett angliai rokonához, kiderül, hogy az birtokában van egy ilyen példánynak, ám az angol törvények értelmében családi ereklyét börtönbüntetés terhe mellett tilos eladni. Így aztán igen furmányos módon cserél gazdát a becses műtárgy. Közben persze szerelmek is szövődnek: két szerelmespár is szerepel a regényben. A legfurcsább figura azonban minden bizonnyal egy végrehajtó – merthogy elszegényedett angol főurakhoz, sajna, ilyenek is bejáratosak –, aki szakácsnőkkel beszélgetve úgy lehel életet a társalgásba, hogy megkéri a kezüket… Amerikai kiadója ezzel a fülszöveggel bocsátotta útjára a pompás művet: „A Wodehouse-rajongók számára a szerzőnek csupán háromféle osztályozása létezik: jó, jobb és legjobb. Kiadónknak örömére szolgál, hogy ezúttal a szerző «legjobb»-jainak egyikét nyújthatjuk át a kedves Olvasónak.”

P. G. Wodehouse - A ​nénikém nem talpig úrinő
Bertie ​Wooster orvosi rendeletre falura, Maiden Eggesfordba vonul vissza, hogy megízlelje annak bukolikus gyönyöreit. Ám az idillt kíméletlenül tönkrezúzza Dahila néni, aki azt kívánja tőle, hogy "buheráljon meg" egy versenylovat. Bertie láthatárán további "pacák" is feltünedeznek, így Plank őrnagy, az Afrika-utazó, Vanessa Cook, a büszke szépség és "férfiátgyúró", valamint Orlo Porter, akinek szemlátomást semmi egyéb dolga nincs, mint arra összpontosítani, hogy elválassza Bertie fejét a törzsétől. "A legtökéletesebb mesebonyolító, könnyfakasztóan mulatságos" _Susan Hill_

P. G. Wodehouse - Mike ​és Psmith
A ​Forduljon Psmith-hez, valamint a Psmith a pénzvilágban közkedvelt hõsével, a magát minden helyzetben feltaláló, csodálatos ékesszólással megáldott világfival ezúttal életének egy még korábbi szakaszában találkozunk: Psmith a középiskola utolsó évfolyamán koptatja a padot, jóban-rosszban elválhatatlan barátja, Mike társaságában. A két jeles ifjú kalandjai ezúttal a középiskolai örömök, bánatok – és nem utolsósorban középiskolai csínyek – világában zajlanak, különös tekintettel a Mike szemében mindennél fontosabb krikettre... Psmithnek és Mike-nak természetesen ezúttal is bõséges alkalma van, hogy minél nagyobb kalamajkába keveredjenek, de mint mindig, ezúttal is sikerül egyesült erõvel – és nem csekély csalafintasággal – kimászniuk a slamasztikából. A fedélrajzot és az illusztrációkat Hegedûs István készítette.

P. G. Wodehouse - Gáz ​van, Jeeves!
Bertie ​Wooster kényes küldetésben jár Totleigh Towersban, számos korábbi viszontagsága színhelyén: Dahlia nénikéje megbízásából egy XVIII. századbeli műtárgyat, egy ezüsttehénkét készül elemelni házigazdájától, a félelmetes Sir Watkyn Bassett-től. Spode, Sir Watkyn gorilla termetű barátja azonban megneszeli a tervet, és figyelmezteti Bertie-t, hogy meg ne merjen próbálkozni a dologgal, mert ha rajtakapja, laposra veri. E korántsem kecsegtető kilátások közepette lát hősünk munkához, és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb kalamajkákba keveredik. Ám az ördögien leleményes Jeeves a legrázósabb helyzetekből is talál kivezető utat.

P. G. Wodehouse - Dinamit ​bácsi
Frederick ​Altamont Cornwallis Twistleton, ismertebb nevén Lord Ickenham, a korát meghazudtolóan életvidám és energikus brit arisztokrata azt tartja élete vezérlő elvének, hogy kedvességet, fényt kell sugároznia embertársai életébe - akár akarják, akár nem... "A jókedvű jótevő"-ként megismert és megkedvelt, zabolátlan főrend most unokaöccse, Reginaid "Pongo" Twistleton életét akarja sínre tenni, mert a fiatalember elhamarkodott frigyre készül, és ezt az elszánt jótevő igazán nem engedheti. Leleményes terveivel iszonyúan kínos helyzetekbe hozza környezetének tagjait - illetve szédületesen mulatságos helyzetekbe. Attól függ, honnan nézzük. A regény lapjain a Wodehouse-menazséria különleges figurái vonulnak fel - az álnéven regényeket író, villámló tekintetű menyasszony, Hermione Bostock és megátalkodottan zord atyja, Sir Aylmer Bostock (Alsó-Hátasztán nyugalmazott kormányzója)... A pipogya Bill Oakshott, aki félénksége ellenére felfedező expedíción vesz részt az Amazonas mentén... Pongo Twistleton, aki legszívesebben szintén egy másik földrészre menekülne nagybátyja jóindulata elől... Sally Painter, az elbűvölő, fiatal szobrásznő... Említést érdemel még néhány mellszobor, egy zsák ékszer, meg egy fiatal rendőr, aki az emlékezetes agárversenyen letartóztatta Lord Ickenhamet és Pongót. Ő - mi sem természetesebb - a szobalánynak udvarol, és történetesen Harry Potternek hívják - de csupán névrokon.

P. G. Wodehouse - Halihó, ​Jeeves!
Bertram ​Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is.

P. G. Wodehouse - Hahó!
Ebben ​a kötetben P. G. Wodehouse legjobb írásait gyűjtöttük össze. Egy regényrészlet kivételével (de hát a virágcserepeket a Forduljon Psmithhez-ből nem lehet kihagyni...) eddig nálunk meg nem jelent novellák és kisregények szerepelnek benne. Felbukkan Fred bácsi, azaz Lord Ickenham és sokat szenvedett unokaöccse, Pongo Twistleton, akik egy londoni kertvárosban élnek át Pongo számára vérfagyasztó kalandokat. Találkozunk Bingo Little-lel, Bertie Wooster legjobb barátjával, aki megint pénzzavarban van. Több írásban láthatjuk Lord Emsworth-t és Blandings császárnőjét, továbbá megismerkedhetünk Mr. Mullinerrel és szende unokaöccsével, a káplánnal is. Reméljük, a nyájas Olvasó is olyan jól szórakozik majd, mint mi, amíg a termés javát válogattuk! A fedélrajzot és az illusztrációkat Hegedűs István készítette. "Wodehouse a világ legnagyobb komikus írója" - Douglas Adams "Istenáldotta komikus tehetség" pillekönnyű és tökéletes" - Ben Elton "Mr. Wodehouse idilli világa sosem áporodik meg" - Evelyn Waugh

P. G. Wodehouse - Koktéltájm
A ​Parazita Klub dohányzójában ücsörgő klubtagokat mindig felvillanyozza, ha belép közéjük a koros, de veszettül kicsattanó jókedvnek örvendő lord Ickenham. És ha már belép, akkor gőzerővel megindulnak az események: egy csúzliból kilőtt brazil dió épp a tekintélyes bíró, Sir Raymond Bastable cilinderén landol. A felháborító tény arra ösztönzi a kárvallott jogászt, hogy a mai fiatalokról táplált lesújtó véleményéről egy Koktéltájm című kötetben adjon hangot. Mivel a bíró képviselősségre pályázik, álnév alatt jelenteti meg művét. A kötetnek váratlanul nagy sikere lesz, ám ettől kezdve elszabadul a pokol... Fentieken kívül szerepelnek még: egymástól elszakított szerető szívek, egy úrnője iránt epekedő komornyik, egy zoknit kötögető aggastyán, az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága, valamint néhány galád, mindenre elszánt keselyű, akik a Koktéltájm szerzőségét bizonyító levél megkaparintása végett gyűltek össze. Lord Ickenham azonban mindig a kellő helyen és a kellő időben jelenik meg, hogy segítő kezet nyújtson, amely által a már amúgy is zűrös ügyek még jobban összegubancolódnak. Legeslegvégül mégis minden jóra fordul, hiszen az Ickenhamek soha nem adják föl!

P. G. Wodehouse - Kedélyes ​kastély
Bill ​talán a legidétlenebb és legcsúnyább férfi, aki valaha létezett. Mi történik, ha ez a pompásan csúf fiatalember beleszeret az Emsworth család kicsi rokonába? Nos, a família asszonyai rövid úton Blandings kastélyába, az ősi fészekbe száműzik a lányt. Bandings maga a börtön, a világ vége, az unalom, és mégis - kedélyes. Bill a legkülönbözőbb trükkökkel próbálkozik a lány közelébe férkőzni, de hiába. Ha végképp nincs remény, forduljon Galahad Threepwoodhoz, a világfihoz, az örökifjú nagybácsihoz, akinek mindig van ötlete! A Kedélyes kastély a Forduljon Psimth-hez! írójának újabb, sziporkázóan szellemes könyve.

P. G. Wodehouse - Öröm ​az ürömben
Szokatlan ​helyen, javarészt az Atlantic óceánjárón játszódik a regény. A Viharos idő lapjain megkedvelt Monty Bodkin új szerelme, Gertrude Butterwick nyomában Amerikába utazik, s a hajó fedélzetén különleges utastársak veszik körül. A változatos sereglet tagjaiban egyvalami közös: mindegyiknek megvan a maga titka. Ivor Llewellyn, a termetes hollywoodi producer például egy igazgyöngy nyakéket akar átcsempészni a New York-i vámon, de a többieket - a kaliforniai gyógymasszőzt, a szófukar angol írót, a filmvászon vörös sörényű, zabolátlan démonát, a rokonai által irodai munkára kényszerített fiatal kalandort és az angol női gyeplabda-válogatott játékosát - is változatos hátsó szándékok mozgatják. A hajóút ideje alatt (és kicsit még utána is) Wodehouse életművének egyik emlékezetes, legendás figurája, Albert Peasemarch, a steward gondoskodik kényelmükről és idegrendszerük megtépázásáról. Fontos szerephez jut a regény lapjain egy rózsaszín korall szempárral ellátott, barna plüss Miki-egér, amelynek (figyelem!) a feje lecsavarható! Az Öröm az ürömben Wodehouse egyik legmulatságosabb regénye. Révbíró tamás fordította magyarra. A borítón Dallos Jenő rajza.

P. G. Wodehouse - Viharos ​idő
- ​Valaha rengeteg Butterwicket ismertem. Kíváncsi vagyok, rokona-e szegről-végről az öreg Legs Butterwicknek, aki annak idején piros pöttyöket pingált a képére, hogy a szobájába belépő hitelezők azt higgyék, himlője van. Ronnie Fish viszolyogva nyögött egyet. - Ó, az áldóját, mekkora marhát csináltam magamból! - Azt. - Mekkora tuskó vagyok! - Az vagy. - Jó nagyot kéne rúgni belém. - Jó nagyot. - Mind amiatt a... - Tartsd vissza - sürgette a nagybácsi. - Ne rám pazarold! Mondd el Sue-nak. Megyek és idehozom. Kirohant a szobából és egy pillanat múlva visszatért, maga mögött vonszolva a lányt. - Na - mondta tekintélyt parancsolóan -, most mutasd meg, mit tudsz! Kötözd meg magad és feküdj le a lábai elé, és kérd meg, hogy rúgjon a képedbe. Nyomorult hasadon csússz előtte a földön. Hemperegj előtte és ugass. És amíg ezt csinálod, addig én fölugrom a nappaliba, és váltok néhány keresetlen szót anyáddal... Megadó férjek, elszánt fiatalemberek, no és a Wodehouse-rajongók milliói ismerősként köszöntik e párbeszéd képeit. Egy izgága generáció érzelmei kavarnak új vihart a brit arisztokrácia büszkén dohos fészke. Blandings falai között. Emsworth szeretni valóan bárgyú kilencedik grófja, kiállhatatlan húgai, legendásan léha öccse, egy sereg kifogástalan jellemű komornyik és inas, pöttyös múltú lordok, ál- és valódi detektívek bonyolítják tovább azt a megunhatatlan történetet, melyet az angol író kötetről kötetre fűz tovább. A Viharos idő Wodehouse talán legkacagtatóbb, legtöbb bájjal átitatott műve.