Ködszurkáló

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Ézsiás Erzsébet - Básti ​Lajos
Vannak ​művészpályák, amelyek úgy kezdődnek, mint a mesében: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szép fiú. Göndör, szőke haja, kék szeme, sudár termete, zengő orgánuma. A kor követelményei szerint - színésznek termett. Hogy mégis az lett, véletlen műve. De hogy igazi, nagy színész lett, akire nemzedékek sora emlékszik, az már nem meseszerű véletlen, hanem a tehetség törvényéből adódó szükségszerűség. Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen. (Eltérően a Magyar Életrajzi Lexikon Kiegészítő kötetében közölt febuár 17-i dátumától.) A Zala vármegyéhez tartozó Keszthely akkoriban álmos kisváros, hét-nyolcezer lakossal. Saját gimnáziuma és híres gazdasági akadémiája van, nyaranta pedig megélénkül a fürdővendégek zajától. Legfőbb vonzereje a Balaton, amelynek szerete elkíséri Bástit egész életében. A kisváros légköre azonban meghatározta egész gyermekkorát "... az alsó kisvárosnak egész gyűlöletes atomoszférája, a Festetich-uradalom, a nyugdíjas katonatisztek, a premontrei papok, a ranolder-apácák, a kávéház-törő gazdászok, az irigység, a butaság, a gőg és az alázat: undorító világra nyitogatták a szememet."

Darvas Iván - Lábjegyzetek
Nem ​szabályos önéletrajzot írt Darvas Iván, hanem különös, szinte önmagával folytatott párbeszédet saját magáról, életének alakulásáról, sorsának fordulóiról, meg-megszakadt művészi pályájáról, e pálya társairól, saját művészetéről, színházról, drámákról, rendezésről, sőt politikáról is. A kötetnek nemcsak a címe Lábjegyzetek (hogy hogyan érti a címet, arról szellemes, önirónikus bevezetőben szól a szerző), maga a munka valóban igen sok, és nemegyszer szinte féloldalnyi terjedelmű lábjegyzetet tartalmaz. Természetesen nem szakirodalmi hivatkozásokról van szó, Darvas Iván e lábjegyzetekben megszakítja, új útra téríti vagy kommentálja, kibővíti, más oldalról láttatja a főszövegben elmondottakat, tulajdonképpen az önmagával folytatott dialógusnak mintegy új 'tárgyalópartnerét' teremti meg a lábjegyzetek szerzőjeként. Az önéletírás roppant őszinte, kendőzetlen és - nemcsak színész esetében nagy szó ez - végtelenül szerény is. Természetesen szóba kerülnek a sokszor legendásított életrajzi tények és események (az orosz anyától való születés, a prágai gyerekkor, a német iskolába járás, az 56 utáni börtönbüntetés, a segédmunkásként való létezés stb.) is. Ám a prímet nem ezek viszik. Darvas tulajdonképpen az egész könyvben legfőbb szerelméről, életének középpontjáról és értelméről, a színházról ír. Nem esztetizál, nem szakmai szövegeket kínál, hanem mintegy belülről mutatja meg, mit is jelent számára a színház, a színészi játék és szerep, a rendezés, a színészi életforma. - Kitűnő könyv, remek emberi-művészi dokumentum, sokak érdeklődésére számíthat.

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Molnár Gál Péter - Törőcsik ​Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bradányi Iván - A ​kék szemű gengszter - Frank Sinatra életrajza
Tiltott ​magzatelhajtásból meggazdagodott anya és orrgazdaságért elítélt apa egyetlen gyermeke volt a kék szemű gengszter, akit Frank Sinatra néven ismer a világ. Egy korai barátnője szerint nem volt valami nagy szám az ágyban. Mindig csak énekelt. Közben, sőt helyette is! Azért lett multimilliomos, hogy mindent és mindenkit megvásárolhasson. Számára az élet egy hatalmas áruház volt, ahol a legérdekesebb árucikkek a betévedt emberek voltak. Alacsony termete, cingár alakja, félénk mosolya a legkeményebb női szívet is mindig meg tudta olvasztani. "A világ leggyengédebb embere", mondta egyik első szeretője, Marlene Dietrich. Sinatra hangja és a XX. század amerikai könnyűzenéje egyet jelent. Négyszer nősült, két felesége: Ava Gardner és Mia Farrow, híres filmsztárok voltak. Viszonya volt Lana Turnerrel, Elizabeth Taylorral, Judy Garlanddal, Marilyn Monroe-val, Shirley MacLaine-nel, Natalie Wooddal és számtalan hírességgel. Hollywoodban akkora volt a hatalma, hogy tálcán tudta szállítani Kennedynek az elnökséget. Minden maffiafőnök a lekötelezettje volt. Mikor legjobb barátja, Humphrey Bogart haldoklott, mindennap felkereste. Öt percet töltött a betegágynál, utána órákat az emeleti hálószobában, hogy Lauran Bacall-t, Bogart feleségét vigasztalja. Mikor fia az énekesi pályára lépett, mű-emberrablást rendezett, hogy a sajtó heteken át csak a fiúval foglalkozzon. Egy Las Vegas-i hotel igazgatója egyszer tiszteletlenül beszélt vele. Másnap megvette a hitelt, hogy az igazgatót kirúghassa. Embereket emelt magasba, vagy zúzott össze egy pillanat alatt. Pár évvel ezelőtt elterjedt a hír: Frank Sinatra nyolcszázmillió dollárt ígért a Vatikánnak, ha a pápa, halála után feloldja minden vétke alól. Mennyi és mekkora lehet a bűn, ami nyolcszázmillió dollárt ér? Elsősorban erről, és az odavezető útról szól ez a könyv.

Gobbi Hilda - Közben...
Gobbi ​Hilda alakja Blaha Lujza, Jászai Mari és Bajor Gizi neve mellett került be a halhatatlanok sorába, a magyar színjátszás történetébe. _"Minden este megfaragni egy szobrot, szakmai alázattal, érzelmekkel, tudással, mesterséggel, kreativitással"_ - vallotta szakmájáról. Végtelenül őszinte és kendőzetlen önéletírásában születésétől, 1913-tól pózok nélkül láthatjuk a színészt, a szerzőt, de legfőképpen az embert. Játékával pedig éppen a színpadi maszkok remekművét alkotta meg, a maskarák és álarcok rejtekében jutott el a szerep lélektani lényegéhez és varázsolta élővé azt. Karaktere nemcsak Mirígy és Szabó néni ikonikus szerepével vonul be a színháztörténetbe, hanem mint a színésztársadalom közösségének szervezője is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Horváth Árpád kollégium, a Jászai mari és az Ódry Árpád színészotthon. fanatikus, eltökélt és fáradhatatlan színházcsináló volt, aki az időt évadokban mérte. Az egyik róla megjelent kritikusi vélemény elolvasása után a következőket írta: _"Másnap azt hittem, hogy mindenki fölismer az utcán. S azt éreztem, igen sokat kell még tanulnom, hogy ne csak a Gobbi nevet, de a Hildát is megtanulják."_

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Csáth Géza - Napló ​(1912-1913)
Napló ​azokból az évekből, amikor a pszichoanalízissel elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstől elment a kedve az írástól. "A születő gondolatot mintegy csirájában megöli a kritika." Egy fürdőhelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belső vívódások, hátrahagyott gondolatok.

Földes Anna - Kőháti Zsolt - Törőcsik ​Mari
Egy ​arc a Körhinta című filmből: Törőcsik Mari (azaz Pataki Mari) arca. A huszadik századi magyar művészetben a legismertebb, legbeszédesebb, legsorsszerűbb arcok egyike. E könyv, mely A Nemzet Színésze hetvenedik születésnapja alkalmából lát napvilágot, Törőcsik Mari arcait villantja fel: a színháziakat, a film-arcokat. A színházi Júlia-arctól a filmvászon asszonyarcáig, a mai Törőcsik mindnyájunk számára sokat mondó arcáig.

Veress József - Kovács ​András
Veress ​József jóvoltából most (először) magyarul is olvashatunk kismonográfiát Kovács András filmrendezőről. A tizennégy fejezetből álló kötet lehetőség arra, hogy hézagos tudásunkat valódi ismeretekre cseréljük. Szigorú időrendiség lesz kalauzunk a megismerésben. A precizitás és a vélemények ütköztetésének elve vezérelhette Veress Józsefet, amikor – az „egy fejezet egyenlő egy film” tagolásban – a művek egyenkénti vizsgálatánál a rendezői nyilatkozatot és a szakkritika megállapításait saját véleményével szembesíti. Ez a módszer következetesen végigvonul a könyvön. (Egyes fejezeteinél azonban a szerző rovására, hiszen a megjegyzések, ellenérvek nélküli terjedelmesebb rendezői interjúk, sajtókritikai idézetek esetében puszta közvetítői szerepre kárhoztatja magát. Az idézetek halmozása talán éppen a Kovács András-i életművet megalapozó filmnél, a Nehéz emberek bemutatásánál a legszembetűnőbb.) Varga András

Bereményi Géza - 150 ​dalszöveg Cseh Tamás zenéjére
Kérdés: ​le szabad-e szakítani a dallamról a szót? Nem maradnak-e nagyon magukra ezek a szövegek? Ami hangzóként, és igen: előadva oly hatásos volt, az marad-e olvasva is? Alighanem itt volt ennek az ideje. Mármint, hogy csak a szövegeket magukat, magukban vegyük szemügyre. Évtizedes gondolatok, kijelentések garmadáját. Hogyne, másképp szól így, meg másképp is értjük őket. Más időket élünk. De kirajzolódik bizony ív, összkép, együttesség. Jelentőség. És a szerző szóhasználatával időjárás-jelentéseknek nevezett három testes ciklus értelme, súlya 1979-ből, 1982-ből, 1992-ből. A mű. A formált egész. Az a nyelv, amelyik már első pillantásra is csalhatatlanul Bereményié, tudjuk, mondhatni: testközelből beszélt és beszél most is hozzánk. Érvényes nyelv: a múlt időket jelenné fordító költészet. Csupa elevenség, erő, érzelmi telítettség, magvasság.

Ingrid Bergman - Életem
Ingrid ​Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról... De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért. Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Stephen King - Az ​írásról
1999-ben ​bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére - és az olvasók nagy örömére - King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, _Az írásról_-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. A tőle megszokott lendületes stílusban, humorral átszőve beszél finoman szólva is hányatott gyerekkoráról - hogyan vándoroltak városról városra, mennyit küszködött az édesanyja, hogy fenntartsa a családot, gyerekkori csínyekről -, kezdeti nehézségeiről, amikor rendre visszautasították az írásait, alkoholproblémáiról, majd a _Carrie_ jelentette áttörésről 1974-ben. S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata - az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói - új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat - ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.

Pusztaszeri László - Szerelmek ​keresztútján
Valaha ​láttam a régi, pesti Filmmúzeum bérletes előadásában vagy a későbbi tévéreprízekben, az Édes mostoha címszerepében, de a csendes elismerésen kívül akkor mélyebb nyomot nem hagyott bennem. Megnéztem az Egy asszony visszanéz című filmet, ami a döbbenet erejével hatott rám. Megállapítottam, hogy ez a görög sorstragédiákhoz hasonló történet nemcsak a filmben, hanem a főszereplők és a rendező magánéletében is lejátszódott. Sőt, a magántörténet néhány eleme további filmjeikben is felbukkant. Az ámulatból, döbbenetből felocsúdva, azonnal elhatároztam, hogy Mária szép-szomorú élete lesz újabb írói-történészi munkám tárgya. Jóllehet, azt is tudtam, hogy nem lesz egyszerű a történet szálait felgöngyölítenem, mert búvópatakszerű életének nagyobbik részét hazánk határain kívül élte, és az emberöltők hosszát meghaladó idő borítja homályba az emlékezetet. Akik őt ismerték, szerették, már ismét együtt vannak vele, egy számunkra elérhetetlen dimenzióban...

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.