Versek

Szilágyi Domokos - Tengerparti ​lakodalom
Hátrahagyott ​versek 1978.

Gárdonyi Géza - Útra-készülés
Ez ​a kötet némi magyarázatot ad arra, miért is tarthatták Gárdonyi Gézát "különösnek és titokzatosnak". A mélyen kereső, a keresést, a tanítást és a nevelést végletekig komolyan vevő emberek ma is különösek és titokzatosak. Ez a kötet végre láttatja Gárdonyi komoly Isten-keresését, aki meg is találja azt, amit keresett, és ezt az élményét osztja meg velünk, talán nem véletlenül, versben. A prózaíróként ismertté vált író mégis többre értékelte a verset, mert magasztos gondolatait így tudta legjobban megfogalmazni. A kötet végén Sík Sándor írását olvashatjuk Gárdonyiról.

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Illyés Gyula - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Csoóri ​Sándor válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád költeményei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Babits Mihály - Jónás ​könyve
A ​"Jónás könyve" Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava. Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: "Vétkesek közt cinkos, aki néma", az írástudók felelősségének mementójává vált.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1964
Ismét ​jelentkezünk az elmúlt év szép magyar verseinek gyűjteményével. A Versbarátok Köre tagjainak ajándékként, jutalmul nyújtjuk át ezt a könyvet. A Kör létrejötte óta két esztendő telt el, s közben nemcsak a mai költészet lehetőségei növekedtek, de kitágultak nyelvi – szerkezeti – műfaji határai is. Ha minden kor mást és mást ért is a költői munka természetén, annak lényege változatlanul ugyanaz: az emberiség előrevivő eszméinek szolgálata. Költőink mai szándékát és sokféle kísérletét tekintve, ebben nincs hiány, a kiugróan szép teljesítményre azonban sokszor még türelemmel várnunk kell. Az antológia lapjain ki-ki megtalálhatja kedvenc költőinek újabb alkotásait – s olvasmánynak is érdekes nyilatkozatát is. A versek előtt olvasható vallomások – a kiadvány egyik újdonságaként – számos esztétikai kérdésre adhatnak frappáns választ, amellett hogy a költő alkotóműhelyébe is bepillantást engednek.

Tóth Árpád - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Vajda János - Vajda ​János válogatott költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Mintakéve
Ez ​a kötet az egyik legjelentősebb kortárs magyar költő, Parti Nagy Lajos ötvenedik születésnapja alkalmából született. Az ünnepelt által írt mesterszonettre tizennégy mai magyar költő írta meg köszöntő gyanánt a szonettkoszorú egyes darabjait: Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc. A Mintakéve címet viselő kollektív alkotás mellett ugyanerre a mesterszonettre egy másik szonettkoszorú is született Hizsnyai Zoltán, a költészeti "akció" szerkesztőjének tollából. Így a szonettkoszorúnak mind a tizennégy pozíciója két változatban is olvasható. A legtöbbször játékos hangvételű, könnyed, ám a mélyebb értelmű utalásokat sem mellőző, a legkülönbözőbb regisztereken megszólaló, mégis egységes egésszé összeálló iker-szonettkoszorú példátlan vállalkozásnak számít a kortárs irodalomban.

Czóbel Minka - Az ​erdő hangja
Vajthó ​László az 1930-ban kiadott Magyar Múzsában, mindmáig mérvadó antológiájában (Vajthó ugyan csak költői pillanatképek sorozatának nevezi előszavában) a Czóbel Minka verse elé írt néhány szavas életrajzban "a századvég egyik legnagyobb hatású költőjének, a főúri körök kedvencének" mondja a költőnőt, s "a Nyír-vidék meleg hangú lírikusának". (...) Czóbel Minka verseinek, költészetének a festőiség és zeneiség mellett épp egy új gondolatiság kiemelkedő vonása.