Betyár ​/ Árvácska

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összes regényei
Kosztolányi ​Dezső (1885-1936) _A szegény kisgyermek panaszai_ című verskötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Az 1920-as években azonban műfajt váltott, s megírta a _Nero, a véres költő_ (1922), _Pacsirta_ (1924), _Aranysárkány_ (1925) és _Édes Anna_ (1926) című regényeit, melyek ma már a magyar és egyetemes kultúrtörténet elidegeníthetetlen értékeit képezik. Kosztolányi ugyanis "magyar volt és európai - írja róla Márai Sándor - (...) Író volt, azzal a sajátos, megfejthetetlen erővel mondta el vágyait és tapasztalatait, amely egy kis nép nyelvének varázsos elkülönözöttségébe rögzítve, mégis egy világhoz szól, minden nyelvű és színű emberhez." Mesterségbeli tudása, elhivatottsága a legnagyobb magyar írók közé emeli, ahogyan azt Szabó Zoltán fogalmazza: "...ő az a prózaíró, aki legtöbbet tett a magyar írás művészeti tisztaságáért és szépségéért, aki a legjobb példát mutatta. Érdeme több a nyelvújítókénál: stílusteremtő." Jó barátja, Karinthy Frigyes Kosztolányiról szólva így üzen nekünk, utódoknak: "Ifjú nemzedék, hallgassátok meg az öregedő kortársat. Legyetek hálásak, hogy itt járt közöttünk. Építőköveket faragott számotokra, használjátok egészséggel, de áhítattal. Nem volt eredeti, magában álló csodalény, mint a ti bálványotok, nem más volt, mint a többi, csak különb. Többet tett, mint aki új törvényt hoz - új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt."

Galgóczi Erzsébet - A ​közös bűn
Galgóczi ​Erzsébet pergő cselekményű új regénye filmre kívánkozik. 1956. november 8-án éjjel két fiatalember kér szállást Sokaraiék tanyáján, kőhajtásnyira a nyugati országhatártól. Másnap reggel egyiküket bezúzott fejjel, holtan találják. Hatóság még nincs, az állapotok zavarosak: mi legyen a holttesttel?... Hónapok telnek el. A megyeszékhelyen lassanként megindul a nyomozás a titokzatos gyilkosság ügyében. A tanúk vallomásai, a mellékszereplők elbeszélései - bár közvetlenül nincsenek kapcsolatban Sokoraiékkal - az ő életük hátterét is megvilágítják. A tehetséges, többre vágyó Imrét az apja önzése, paraszti elzárkózása láncolta az isten háta mögötti tanyához. Ugyanakkor az ötvenes évek tapasztalatai, az erőszakos kollektivizálás, az igazságtalan tagosítás nemegyszer adott alapot az eleve meglévő gyanakvásnak. Csak így teljes a kép? A bizalmatlan parasztpolitikára paraszti bizalmatlanság volt a felelet: a kettő együttes hatása tartotta vissza az öreg Sokorait, hogy a szabályos utat keresse. Ebben a tágabb összefüggésben, ami történt, ami a regény végén történik, nem véletlenek következménye, hanem a "közös bűn" szükségszerű büntetése.

Molnár Ferenc - Andor
Andor: ​huszonnégy éves, jómódú, zsidó apától és keresztény anyától származó csinos, de gyenge akaratú fiatalember. A háború előtti Budapest tipikus figurája. Andor kétségbeesetten hajszolja az örömöket, miközben fiatal testét itallal mérgezi, nőkkel és éjszakázásokkal kínozza. Mégsem képes szabadulni az emlékektől, az életre szóló nagy szerelemtől, Ellától. Az öngyilkossághoz gyáva... de az élethez is. Mikor szegény józsefvárosiak közé megy, elragadja a vágy, hogy soha többé ne térjen vissza a vasalt nadrágok és csipkés női ingek közé, a megmérgezettekhez, akik nem is tudják, hogy alattuk egy új, vad és erős élet rügyezik ellenállhatatlanul és ragadó, tiszta, kemény szépséggel. A számtalan nagy sikerű színpadi mű szerzőjének életműsorozatában Az éhes város után az Andor című regényt jelentetjük meg, mely egy útkereső ifjú nagyszabású és szenvedélyes története, benne a történelmi Budapest utcáival, tereivel, hiteles figuráival, életképeivel. „Molnár Ferenc legművészibb alkotása a Liliom, az Andor az író legbátrabb művészi cselekedete." - Gellért Oszkár

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Szabó Miklós - Fény ​a redőny mögött
A ​hazánkba szivárgó ellenséges ügynökökkel a modern tudomány és technika minden vívmányával felszerelt elhárítás veszi fel a harcot. S bármilyen elszántak és gátlástalanok is a kémek, rendszerint hamarosan fennakadnak a hálóban. Szabó Miklós regénye, amelyből film is készült, izgalmas párbajt mutat be az idegen ügynökök és az elhárítás katonái között.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Halálsziget
A ​szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével, közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Török Gyula - Ikrek
Az ​1917-ben íródott Ikrek szereplői a honi "felső tízezer" tagjai közül lépnek a regénybe, mondhatni, Szinyei Merse Pál Majálisának megelevenedő idilljéből. Vendégszerető vidéki kastély ebédlőtermében, boltíves folyosóin, esti sétákon és hegyi kirándulásokon szövődik a ház dúsgazdag úrnője, a sugárzóan szép és fiatal özvegy valamint a Komoróczy-testvérpár könnyedén induló háromszög-flörtje. Az asszony drámája: a szenvedély nem tud választani, mert nem tud megkülönböztetni. Az ikrek drámája: a szenvedély nem tud lemondani, inkább vállalja a természet zavarba ejtő tréfájában rejlő visszaélés lehetőségét. A romantikus-borzongató regény díszletei egy egzisztencialista dráma alaprajzát takarják.

Tersánszky Józsi Jenő - Barbara ​szerelme
"Ennek ​a műnek a szerzője, úgy általában annak a nagyon is hiteles bírálatnak az alakja, hogy: nem ír le egyetlen sort sem, ami nem a valóságban gyökereznék. Talán azt hívják, ha nem változtatták azóta a megállapítást: szocialista realizmusnak - mondta nemrég az új Tersánszky, akit most főként azzal ünnepelünk, hogy olvassuk új műveit, ez az új Tersánszky, aki hajdani tárgyias és élőszó-szerű előadásmódját egy társadalmias lírával szerezte meg, akinél a tárgyiasság nem kelti már az anarchizmus gyanúját, akinél a köznapiasság fényévekkel elvált a naturalizmustól szemérmes lítrájával, a szívét már nekünk adta (ha ugyan nem volt mindig is a miénk! csak elfogadni is mulyák voltunk!), mintha mai vitánkba szólna bele, ő a nagy tárgyias, a fontoskodó-pontoskodó realizmus ellen, a művészi igazság realizmusa védelmében" - írta Bóka László.

Dékány András - Matrózok, ​hajók, kapitányok
"A ​tengerészakadémia növendékjelöltjei voltunk, és dehogyis sejtettük, hogy az előttünk álló események, kalandok egyben egy új világ küszöbére visznek. Mi ilyen fiatalok voltunk, élményekre vágyó, világot látni akaró fiatalok. Amikor lefeküdtünk, és álmunkban felkavarodtak az elmúlt nap élményei, a sors már mindegyikünknek kijelölte, mi valósul majd meg a vágyakból, az elképzelt és kitervezett reménykedésekből."

Gárdonyi Géza - Mi ​erősebb a halálnál?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temesi Ferenc - Híd
A ​Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a "valahova jutás" szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye a szótárregény műfaját megteremtő Por volt. Ennek sajátos, önéletrajzi folytatása a Híd, illetve a harmadik kötet, a Pest. Temesi két szálon futó művében Tóth Pál 1890-től 1980-ig ívelő története és a huszonöt éves Zoltán István 1970-es évekbeli sorsa kanyarodik egybe. Tóth Pál mozgalmas életének hátterében forradalmak, világháborúk zajlanak, a helyi és a nagypolitika gazemberei ölelkeznek össze s befolyásolják hősünk életét - míg a könyvtári gyakornokként dolgozó Zoltán István mindennapjai szinte mozdulatlannak rémlenek, teljesen tétlen életében az álmok utazásai jelentik a vigaszt. Ez az eseménytelenség betekintést enged a szűkkeblű országba zárt, a körülményeknek kiszolgáltatott fiatalság tehetetlenségébe, s ezen keresztül a hetvenes évekbeli Magyarország pangásába. Tóth Pál élete a tarot kártya 78 lapjának sorsszerűségében, Zoltán Istváné a kínai Változások könyve 64 kuájának véletlenszerűségében bomlik ki, a Temesire oly jellemző nyelvi bravúrokkal, tudatossággal és átgondolt szerkesztési elvekkel. Igazi csemege és szellemi kaland az irodalom rajondóinak.

Fekete Gyula - Az ​orvos halála
A ​megfáradt, szívbeteg vidéki orvos, Weisz doktor végigdolgozta az életét. Végre nyugdíjba mehetne, csakhogy fiatal utódja egy külföldi út miatt otthagyja a körzetet. Weiszet arra kérik, vállalja még a munkát egy időre. Hiába tiltakozik, mintha meg se hallanák, végül felesége tiltása és megromlott egészsége dacára vállalja a munkát. A lelkiismerete az erősebb. Ötvenéves érettségi találkozóra jön össze a megfogyatkozott osztály. Weiszben felelevenedik a múlt, a diákévek emlékei Szüléshez hívják egy éjszaka, épp az a férfi, aki a zsidóüldözés idején megalázta egyszer. A doktor levezeti a szülést, s ekkor éri a halál.

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia
Timár ​Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja meghal, a félárván maradt ifjú Virgil pártfogoltja lesz. Mester és tanítvány között apa-fiú kapcsolat bontakozik ki, a maga szeretetével, ellentmondásosságával és mélységeivel. Ám amikor váratlanul felbukkan a vér szerinti apa, Virgil csendes, de annál erőteljesebb csatát vív a fiúért, míg végül Pistára bízzák a döntést... Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeiből táplálkozik a mű, amely finom rezdüléseivel, belső monológjaival a szerző egyik legszemélyesebb hangú, lélektani regénye.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Az ​ellopott század
"A ​walesi herceg már négy napja nem ment ki a kapun, mert rongyos volt a nadrágja. Nem a jó megjelenés szabályait becsülte ennyire, hanem inkább attól tartott, hogy a káplár, akitől nagyon félt, kihallgatásra küldi és két hét celullebüntetésre terjeszti fel. Őfensége azonban nem szerette a magánzárkát, különösen a százlábúak kevéssé vonzó társasága miatt." Lacroix főhadnagy megszökik hogy eltűnt barátját felkutassa. Elfogják, lefokozzák és kitaszítják a légióból, de javíthatatlan, újra beáll mint közlegény, majd ismét megszökik. Ez alkalomból legénye lop egy század katonát. Az őket üldöző gyarmati hadsereg ellenére eljutnak a Szahara túlsó végére, ahol egy eltűnt barát és egy "bújkáló" oázis rejtélyére egyaránt fény derül...

Jókai Anna - Tartozik ​és követel
Derűs, ​mai szerelmi történet első napjaival indul a mű. Ildikó énektanár, Miklós egy vendéglátóipari vállalat ellenőre. Mindketten fiatalok, egészségesek és szépek; vágyat ébresztenek egymásban, és összekötik sorsukat. - Csakhogy az élet ellenáll az idillnek: az emberi kötéseket gyakran teszik próbára a váratlan körülmények. Például az, amit közönségesen a fiatalok lakásgondja-ként szoktunk emlegetni; meg számos más családi baj, társadalmi nehézség. Nem mesebeli hétpróba ez, amelynek végén ott áll a boldogság, hanem mindennapos gondok: ezekben többé-kevésbé benne élünk valamennyien. Jókai Anna két ellentétes jellem, két magatartástípus tragikomikus konfliktushelyzeteit és létküzdelmét ábrázolja ebben a művében. Ildikó ökölbe zárt lélek. Nehéz gyerekkora céltudatosság nevelte, s ez a tulajdonsága uralkodik egész személyiségén. Miklós akarat nélküli jellem, könnyedsége gyakran csap át könnyelműségbe. S mintha természettudományos kísérletet demonstrálna, Jókai Anna megmutatja e két ellentétes karaktert, amint ismét és ismét egymáshoz ütődnek, hogy végül magányosan és dideregve álljon a két ember a kiürült házasság romjainál: megválthatatlanul.

Heltai Jenő - A ​111-es
A ​111-es Heltai Jenő leghíresebb regénye. Bűnügyi történeteket súroló témájú írása számos nyelven megjelent, s különböző országokban forgattak filmet belőle. A kalandokkal teljes groteszk krimitörténet félelmetes és rejtelmes szereplője egy előkelő budapesti szálloda 111-es számú szobájának a lakója, Selfridge úr, a bűvész, akinek angol neve van, Hollandiában töltötte gyerekkorát, magyarul és franciául egyaránt úgy beszél, mint az anyanyelvén, szobájában egy kalitkában fehér egeret tart, függönye mögött pedig egy valódi nyaktiló várja áldozatát.

Móricz Zsigmond - Az ​Isten háta mögött / A fáklya
Móricz ​Zsigmond két remek regényét nyújtjuk át e kötetben az olvasónak. Mindkettő a Nyugat hasábjain jelent meg először; 1911-ben Az Isten háta mögött, 1918-ban A fáklya. Mindkét írást viharosan fogadta a közvélemény és a korabeli sajtó; heves indulatokat lobbantottak fel. Az alföldi kisvárosban - az Isten háta mögött - kísérletezik a nagy szerelemmel a bátor és csinos kis tanítóné, de komikus-szomorú kudarcba fulladnak vágyai. A középpontban örvénylő, fülledt, forró levegőjű vívódás körül elevenedik meg aztán a kisváros egész élete a maga unalmával, élettelen kicsinyességével, gonosz pletykáival... a szellem minden magasabb, nemesebb vágyát elfojtó sivárságával - írta támadóival szembeszállva Schöpflin Aladár. Az Isten háta mögött nemcsak remekmű, de szeretni is lehet minden figuráját, a szánalmasan begyepesedett, bortól, semmittevéstől elbambultakat is. Fülledt unalomról, porbafúlt életről kevesen írtak annyira üdén, ragyogó frissen: igazat, mint azt Móricz tette ebben a regényben. A fáklyá-t az irodalomtörténet ma már Móricz legjelesebb írásai közé sorolja - de fogadtatása egykor még viharosabb, indulatosabb volt, s mintha - a dicséretek ellenére - talán napjainkig is félreolvasnák. Ezúttal is az Isten háta mögött vagyunk; Matolcsy Miklós, református pap, a regény hőse az Isten és a nép szolgálatát választotta hivatásául. De naiv és erős hite megtörik környezete kárörvendő, komisz közönyén, s a nép rettentő szegénységén. Matolcsy Miklós lángoló fáklyája akart lenni a magyarságnak, de önmagát égette-pusztította el. a regény vége felé a falu nagy istállójában táncmulatságot rendeznek, éjfél felé hirtelen tűz támad, az istállóban benne ég a fél falu, s a mentés közben szerzett égési sebekbe meghal a pap is. - Harmadnapra a tűzvész után öreg parasztember érkezik a kihalt faluba, az elszenesedett fagerendák, törmlékek között a fiát keresi. Pongó Ferenc, huszárfiam, hol vagy? - kiáltja elfelejthetelenül, kibírhatatlanul. A figyelmes olvasó ezt a kétségbeesett kiáltást nem fogja elfelejteni.

Gábor Andor - Doktor ​Senki
A ​szellemes, szatírikus regény főhőse Schenk I. János. A jó modorú, megnyerő fiatalember fizetéstelen szerkesztőségi gyakornokból laptulajdonos, képviselő, sőt született báró lesz, ilyen karriert még a "boldog békeidők" idilli éveiben is nehéz volt befutni. Vagy mégsem? Maupassant "Szépfiú"-jának pesti rokona - úgy is hívják: Szépember - hihetetlen szerencséjét rokonszenves jellegtelenségének és vonzó külsejének éppúgy köszönheti, mint a véleteleneknek. Hiszen Schenk véletlenül tanúja egy miniszter szerelmi légyottjának, véletlenül hagyja magát ezután megvásárolni, véletlenül lesz a miniszter kedvesének a barátja, s gyors politikai előrejutásában is véletlenül segíti keresztény mivolta. Az ötletes, mulatságos - és olykor szomorú - történet során megismerjük a ferencjózsefi kor közéletének számos színhelyét, a parlamentet és a budoárt is.

Aszlányi Károly - Brentford ​rendet csinál
"A ​sziamangok, (Hyolabates syndactilus F. Cuv.) tudvalevően a nagy és hosszúkarú gibbon-családhoz tartoznak. Az antropomorf-majmoknak ez a negyedik s legkisebb alkatú csoportja a gorillák méltósága, a csimpánzok humora és derűs életfelfogása s az orángután mélyreható pesszimizmusa mellett a szürkeséget, kispolgári opportunizmust, gyakran alattomos gyűlöletet képviseli. Ennél a fajtánál találjuk először a hipokrízis és a megalkuvás első jeleit, amit az is bizonyít, hogy az emberszabású majmok között egyedül a gibbon képes társaséletre. Ha még azt a néhány közkeletű igazságot elmondjuk a sziamangokról, hogy: 18 dorsolumbál csigolyájuk, 13 pár bordájuk s - ellentétben a többi gibbonnal - gégezacskójuk van, viszont farkuk és pofazacskójuk nincsen: akkor az olvasó már szinte többet tud róluk, mint Brentford tudott, amikor közéjük került."

Gion Nándor - Virágos ​katona
Ősz ​hajú, öreg emberekkel beszélgettem, arra kértem őket, hogy meséljenek nekem régi, érdekes történeteket. - Milyen régi történeteket? - néztek rám csodálkozva. - Hatvan-hetven évvel ezelőtti történeteket - mondtam. Sok mindent összeolvastam már arról a korról, a századfordulóról és a századelőről, tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy mázsa búza, mekkorák voltak a munkabérek, és milyen politikai pártok tevékenykedtek. Sok kérdést tettem fel az öreg embereknek, türelmesen meghallgattak, de nem válaszoltak a kérdéseimre - csak arról beszéltek, amit érdemesnek tartottak feleleveníteni, arról sem sokat. Beszéltek egy rablógyilkosról. Beszéltek egy falábú verklisről, egy álmodozó falusi kanászról, egy német molnárcsaládról. - Hatvankilós zsákokat hordtam a malom padlására - mondta egy szép arcú öregasszony. A legszebb öregasszony, akit valaha láttam.