|
A magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.
Kapcsolódó könyvek
László Gyula - Őseinkről
A neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.
László Gyula - Múltunkról utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Németh Gyula - A honfoglaló magyarság kialakulása
A magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink nyomában
Kik vagyunk, honnan jöttünk?
Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve.
Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.
Győrffy György - A magyarság keleti elemei
Tartalom
A magyarság keleti elemei
A székelyek eredete és településük története (1941)
A csatlakozott népek (1958)
A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977)
A kabar kérdés (1983)
Besenyők és magyarok (1939, 1989)
A magyarországi besenyők kutatása
Kik voltak a besenyők?
Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében
Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban
A besenyők nyelve
A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971)
A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948)
A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942)
A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951)
A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953)
A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974)
A Jászság betelepülése (1981)
A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988)
A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)
Mahmúd Terdzsüman - A magyarok története
Egy társadalom csakis a saját gyökerein újulhat meg. Hasonlóképpen, mint egy növény, melyet letarolt idejének vihara. Az a társadalom, amely belső viszályoktól korlátozva működésképtelennné vált, rendszerint és bizonyíthatóan, idegen befolyás és hamis igék tisztelete következtében pusztul. Nemhogy maga a nép, de az iskolázott réteg számotteő hányada is, mégpedig az iskolarendszerbe beszűrődő értéktelen, idegen ideológiák átvétele miatt. Az ilyen egyén rendszerint csak nyelvében marad (magyarnak), sokszor szégyellvén azt is, mint "alsóbbrendűt".
Ilyen idegen irányzat pl. az ún. "urbánus" melynek két, esetleg három dimenziós ideológiai rendszere van, s amely közvetlen jelenben és mennyiségi kategóriákban gondolkodik. számára a nép csak tömeg csupán, melyben a minőség az osztályharc révén pusztítható el, s ahol minden múltba nyúló gyökér elvágatik, kiiratik...
Kristó Gyula - A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.
Engel Pál - Honor, vár, ispánság
E kötet Engel Pál azon tanulmányait tartalmazza, amelyek többsége ma már tananyag, a magyar középkor-kutatás megkerülhetetlen részei, mint például A honor, Nagy Lajos ismeretlen adományreformja vagy Az ország újraegyesítése. Károly Róbert küzdelmei az oligarchák ellen. Egyes tanulmányok ma már nehezen hozzáférhetőek, ugyanakkor kötelező olvasmányként szerepelnek az egyetemi oktatásban. Valamennyi Engel-mű alapvető jellemzője, hogy egyrészt rendkívül adatgazdag, másrészt valamilyen új felfedezést, értelmezést, hipotézist tartalmaz. A tanulmányok elkészítésük kronologikus rendje szerint követik egymást a kötetben, ez a megjelentetési mód ugyanis lehetőséget ad a szerző munkamódszerének megismerésére: az egymást követő tanulmányok jól láthatóan egymásra épülnek, az egyik tanulmányban felvetett problémát a következőkben önálló tanulmányban oldja meg.
László Gyula - 50 rajz a honfoglalókról
Egy évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.
Gerő János - Évezredek üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fodor István - Őstörténet és honfoglalás
A történelem, bármilyen furcsa, nem egy állandó valami. Persze a dátumok nem változnak, így Hunyadi Mátyás halála nem képezi vita tárgyát, de az okok, a hogyanok, no meg az, miként élték meg mindezt a kortársak, az bizony folyamatosan módosul.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Kristó Gyula - Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Erdélyi István - Scythia Hungarica
Ez a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.
Szabó István - A középkori magyar falu
E kötettel a magyar parasztság története kiváló kutatójának posztumusz művét ajánlja kiadónk az olvasónak. Szerző ebben a munkájában új kutatási eredményekre támaszkodva a középkori magyar falu gazdasági és társadalmi szerkezetével foglalkozik. A könyv ezenkívül megismertet a telekszervezet rendjével és a falusi lakosság rétegződésével is. Színesen festi a falu mindennapi életét, képet ad a kor jogi és vallási szokásairól, ezek alakulásáról. Legrészletesebben a XV. század már kialakult jobbágytársadalmát mutatja be, mivel ez időből származó írott forrásanyag, főleg oklevelek formájában, már bővebben álltak rendelkezésre.
A munka tudományos megállapításai a középkori magyarsággal kapcsolatos eddig ismeretlen tényekre világítanak rá; egyes következtetései pedig az összeurópai kérdésekkel foglalkozó történettudományt is új eredményekkel gazdagítják.
Kövesi Péter - A csodaszarvas nyomában
Ma a magyar történelemben, de főleg az őstörténet-kutatásban két, egymásnak tökéletesen ellentmondó szemlélet hadakozik, vagdalkozik egymással. Az egyik a hivatalos, akadémikus történettudomány, amely szerint az Urál környéki őshazából származó kis finnugor népecske vagyunk, akik primitív és pogány idegenként érkeztek a X. században a Kárpát-medencébe, a művelt Európába. A másik megközelítés szerint mi vagyunk az emberiség ős-népe, minden nép és nyelv (az antiszemiták szerint a héber kivételével) tőlünk ered, valaha belaktuk az egész Földet, királyságunk volt az elsüllyedt Mu kontinensén és Atlantiszon, magyarok voltak Egyiptom fáraói, de legalábbis a Kárpát-medence volt az őshazánk (egyesek szerint egymillió éve!). Nos, hol az igazság? – Ebben a könyvben a magyar őstörténet, magyar műveltség néhány különösen érdekes témájáról elmélkedik a szerző – dogmák, tabuk, túlzások és fantazmagóriák nélkül. Sarkalatos, sokat vitatott kérdések ezek. Kövesi Péter a történelmi tévelygések útján igazítja el az olvasót, s teszi mindezt politikamentesen, elfogultságoktól mentesen. A szerző vallja:„ha létezik olyan, hogy magyar lélek, magyar lelkiség − márpedig véleményem szerint létezik −, akkor attól mi sem áll távolabb, mint az agresszív gyűlöletkeltés, amivel sajnos, mostanság túlságosan is sokat találkozunk.”
Ismeretlen szerző - Források a korai magyar történelem ismeretéhez
A magyarság korai történetének, a honfoglalást megelőző éveknek ismeretéhez adnak segítséget a kötet kritikai forráskiadásai. Theotmar salzburgi érsek levele, valamint Dado verduni püspök levele latin és magyar nyelven, egy kazár zsidónak Haszdai ibn Saprut córdobai miniszterhez írt levele héber (latin betűs írással) és magyar nyelven, a Conversio Bagoariorum et Carantanorum és az Annales Hildesheimenses magyar vonatkozású részletei latin és magyar nyelven, szintén új fordításban olvashatók.
Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Róna-Tas András.
Bartha Antal - Czeglédy Károly - Róna-Tas András - Magyar őstörténeti tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
László Gyula - A honfoglaló magyar nép élete
_A honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált.
Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe".
Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.
