A ​derűlátás esélyei

Kosztolányi Dezső - Nyelv ​és lélek
Kosztolányi ​Dezsőnek a magyar nyelvvel és az irodalommal, elsősorban is a költészet általános kérdéseivel foglalkozó esszéit gyűjtötte össze Réz Pál. A rég nem kapható kötet nyolc új, közöttük kötetben eddig meg nem jelent cikket, és javított, bővített jegyzeteket tartalmaz.

Kosztolányi Dezső - Szabadkikötő
A ​magyar írókról írt esszék, bírálatok (Tükörfolyosó) után most Kosztolányi Dezső világirodalmi szerzőkről és művekről szóló esszéinek, cikkeinek gyűjteményével bővítjük a sorozatot. "Valószínűleg gondolkodó szívünkkel és hevesen dobogó, lüktető agyunkkal alkotunk" - írta egy jegyzetében Kosztolányi. Ez a gyönyörűen érzékletes formula nemcsak verseire és regényeire, novelláira talál, hanem tanulmányaira, kritikáira is. Rövid élete során több száz esszét, bírálatot írt, nagyon sokat a világirodalom klasszikus és modern szerzőiről. Az irodalmi alkotások, a művészet bonyolult kérdéseit mindig érzékletesen, egyszerű, természetesen eleven, kristályosan elegáns nyelven, szellemesen, mélyen és mégis mindenki számára érthetően tárgyalja. A Szabadkikötő minden eddiginél gazdagabb, teljességre törekvő gyűjteménye Kosztolányi világirodalomról írt esszéinek, bírálatainak, cikkeinek, tanulmányainak - a megidézett írók időrendje szerint (Horatius, Shakespeare, Goethe, Baudelaire, de a kortársak vagy majdnem kortársak is: Rilke, Hauptmann, Yeats, Bunyin, Thomas Mann stb.). Réz Pál gondozásában megjelenő kiadásunk több, kötetben eddig nem olvasható kritikát is közöl (pl. Gorkijról, Pirandellóról, Jules Romains-ről stb.).

Kosztolányi Dezső - Ércnél ​maradóbb
"Emléket ​hagyok itt, mely ércnél maradóbb, s a királyi gúlák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelenévek hosszú sorát s a rohanó időt" - írta Horatius az I. században. És Kosztolányi Dezső 1935-ben, a Pesti Hírlap hasábjain, amikor az ódákat fordította. A jelen válogatás Kosztolányi irodalmi publicisztikáiból azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a világirodalom legismertebb és legfontosabb szerzőiről szólnak, bemutatva egy-egy kort, korszakot és pályaívet, miközben szemtanúi vagyunk Kosztolányi enciklopédikus tudásának is. Valamennyi szerzőről úgy tud írni és véleményezni, hogy az olvasó csak lenyűgözve ámul, micsoda alázat és tisztelet vezérelte a szerzőt, amikor irodalmi elődeiről nyilatkozik. Az antológia a latin műveltségtől kezdve teljes európai körképet tár elénk, Horatiustól Shakespeare-n és Goethén keresztül Puskinig, Dosztojevszkijig, Thomas Mannig, a Kalevalától Rilkéig. A kulturális "utazások"-at 1910 és 1935 között vetette papírra Kosztolányi, de üzenetük és értékrendjük időtlen. Szerkesztő-válogató Réz Pál.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Milan Rúfus - A ​költő hangja
Milan ​Rúfus verseivel már volt alkalma találkozni a magyar olvasónak. A mai szlovák költészet talán legizgalmasabb alkotója ezúttal az esszé műfajában szólal meg magyarul., Az itt közreadott régebbi és újabb keletű írásokban az otthonban, nemzetben, társadalomban gyökerező, de emberiségben, világban gondolkodó ember szólal meg , s mondja el gondolatait a művészetről, a költészet és a költő szerepéről, az irodalom és a nemzet, a művészet és a valóság, az erkölcs és a szabadság kapcsolatáról, a nyelv dolgairól, vall költői pályájáról, a társadalom időszerű gondjairól. Nagy műveltségéről, éles megfigyelőkészségről, egyéni látásmódról, mély humanizmusról tanúskodó alkotások ezek! Hangjuk őszinte, szomorúan komoly - helyenként az iróniát sem nélkülöző -, nyelvük sajátos metaforákban gazdag, minden mesterkéltséget kerülő. Rúfus esszéiben is költő. Esszéit olvasva költői világáról alkotott képünk is teljesebbé válik.

Fehér Ferenc - Egyazon ​ég alatt
Rövid ​párizsi ott-tartózkodásom után hazajöve,özvegy édesanyámnak arról beszéltem topolyai kis otthonunkban, hogy milyen sok szépet láttam,s hogy a versailles-i királyi palota termeiben milyen szép szőnyegek vannak a földre terítve...Így mondtam, hogy a földre, s véletlenül sem azt, hogy a padlóra vagy a tükörsima parkettre. Én már csak a földre hajolok le,virágért, koporsóra szánt göröngyért vagy kezemből kihullott ceruzáért...Mindegy, hogy a svájci havasi gyopárért nyúl-e a kezem zord sziklák világában, a topolyai temető legfrissebben hantolt sírjánál állok-e, vagy az újvidéki szobám íróasztalánál görnyedek .A földet érzem alattam mindig és mindenütt.Úgy,ahogy kisgyerekkoromban éreztem ott, az apám ásta dinnyefészekben kutyorogva, vagy ahogy a port őröltem sovány kis tenyeremmmel a Vágóhíd sor útporának szörnyű sivatagában. Ha most leírtam - évtizedek után - ismét a szót: "Egyazon ég alatt", nemcsak az eget értettem.A földet is.Azt amelyikről beszéltem.

Domokos Mátyás - Ugyanarról ​másképpen
Tartalom Bevezető Próza Epikus ​képzelet és írói bátorság Egy lelki arisztokrata A megtaposott ostor A humor - A teljes igazság A "tervhalmozó" utolsó ítélete Felhám és igazság Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében Vers Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel Racionalista költő és modernség Nagyság Gyönyörű-vad futás A senkiföldjén A versben bujdosó kimondhatatlan Collage Ősképlet versben Konok gyurma a világ A mai magyar líra megkísértései Vita Életmű - mérlegen "Népközelítő" vállalkozások A "sorskérdések" sorsa A prózaíró magatartás változása a hetvenes években Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?

Küllős Imola - Közköltészet ​és népköltészet
A ​kötet a XVII-XVIII.századi közköltészet,és a XIX.-XX.századi szájhagyomány összefüggéseinek feltárására vállalkozik. A szerző célja egyrészt az,hogy fel és elismertesse a populáris hagyomány irodalom,művelődés- és folklórtörténeti jelentőségét. A tanulmányok és az idézett szövegpéldák egytől-egyig azt támasztják alá ugyanis, hogy a régi magyar világi közköltészet szerves része, sajátos,nemzeti vonásokat viselő terméke volt a közös európai szellemiségnek. A monográfia másrészt kísérletet tesz arra, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a kötetben szereplő népszerű, mindennapos és ünnepi használatra készült, változatokban élő, névtelen verstömeget. Ezért a Példatárban illusztratív válogatást ad abból a több száz,világi témájú versből,amely az utóbbi három évtizedben került elő a kézirattárak mélyéről. A könyv ugyan elsősorban az összehasonlító irodalom- és folklórtörténet iránt érdeklődő kutatók számára készült, de haszonnal forgathatja minden verskedvelő és a múlt iránt érdeklődő ember.

Kosztolányi Dezső - Gyémántgöröngyök
Versek, ​műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.

Pap Károly - Zsidó ​sebek és bűnök és más publicisztikák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kutasi Kovács Lajos - Vasárnapok, ​hétköznapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kalotaszeg
A ​kötet szerzői között találjuk többek között Bánffy Miklóst, Dsida Jenőt, Hunyady Sándort, Ignácz Rózsát, Jékely Zoltánt, Kós Andrást, Kós Károlyt, Krúdy Gyulát, Márai Sándort, Móricz Zsigmondot, Ravasz Lászlót, Szentimrei Jenőt, Széfeddin Sefket bey-t.

P. Nagy István - Olvasólámpa
"A ​szokványos kérdésre, hogy mi a véleménye az éppen olvasott könyvről, az olvasó nem kevésbé szokványos válasza általában az, hogy tetszik, vagy nem tetszik. Gondolom, így vagyunk ezzel valamennyien. Olvasói magatartásunkat mi sem jellemzi inkább, mint e szimpla és pontatlan válasz. Mégis kellenek az efféle válaszok, hisz nyomjelzőkként segítenek eligazodni a könyvek világában, de azt a bizonyos érzelmi késztetést, ráhangoltságot is biztosítják, amelyre föltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy egy könyvet leemeljünk a polcról. Így van ez még akkor is, ha legtöbbször nem is az egyes műveket, hanem egyenesen a szerzőket minősítjük ekképpen (szeretem, nem szeretem), mintha csak film- és esztrádművészekről lenne szó. Az olvasással eltöltött hosszú évek, évtizedek múltán aztán e különböző korokból való kedvenc íróink szinte észrevétlenül meghitt hangulatú, családias közösséggé verbuválódnak tudatunkban. Mit sem számít, hogy ki mikor élt közülük, lehetnek akár kortársaink is vagy nálunk fiatalabbak, műveikkel mindannyian kiérdemelték szeretetünket" - írja P. Nagy István legújabb, tárcákat és kritikákat tartalmazó könyvének Hamvas Béláról szóló kisesszéjében, érzékletesen jellemezve azt az olvasói magatartást, amely e kötet szinte mindegyik szövege mögül felsejlik. E különböző terjedelmű, olykor esszéisztikus, olykor publicisztikai színezetű, máskor szakszerűbb, a szövegközpontú irodalomszemléletet érvényesítő írásokat, érezni, az irodalom iránt mélyen elkötelezett ember jegyzi, aki könyv- és olvasószerkesztőként, gimnáziumi irodalomtanárként, vagy csak "egyszerű magánemberként" szinte minden válságos vagy kevésbé válságos élethelyzetében olvasmányaihoz, kedvenc költőinek verssoraihoz mint számára megbízható nyomjelzőkhöz igazodik.

Szerb Antal - Hétköznapok ​és csodák
2002-ben ​a Magvető Kiadó három kötetben gyűjtötte össze Szerb Antal rövidebb terjedelmű, tudományos írásait. Ezek közül az első, és legterjedelmesebb a világirodalmi témájú tanulmányokat tartalmazza. A kötetet két hosszabb írás vezeti be: az első, a könyv címadója, egy alapos és szellemes áttekintés a huszadik század első negyedének legfontosabb nagyregényeiről, különös tekintettel a francia, angol, amerikai és német nemzetiségű szerzők műveire. A másik monografikus jellegű esszé az Angol irodalom kis tükre címet viseli, és a kezdetektől, az óangol nyelven született Beowulftól egészen az 1920-30-as évek legnépszerűbb szerzőiig (pl. H. G. Wells vagy John Galsworthy) nyújt áttekintést; majd az írás rövid kitérővel zárul, amely során betekintést nyerhetünk a korabeli ír és Egyesült Államokbeli irodalomba (W. B. Yeats, W. Whitman, Henry James). A kötet legnagyobb része rövid, néhány oldalas tanulmányokból áll, a lehető legkülönfélébb irodalmi munkák, korstílusok és művészek hatalmas csoportját fogva át, Szerb Antal érdeklődésének egységébe fogva. Végezetül könyvismertetőket és kritikákat olvashatunk, amelyek közül jó néhány korábban még nem volt hozzáférhető nyomtatásban. (Montcalm)

Ismeretlen szerző - Esterházy ​Péter - Kertész Imre - Nádas Péter: Kalauz
"Kalauz ​mihez? Első látásra nyilvánvalóan a rendszerváltás óta eltelt idő hazai közéletéhez, politikatörténetéhez. Érdemes az – első és az utolsó kivételével – időrendbe sorakoztatott cikkek megírási évére figyelni: könnyedén kiolvasható belőlük az elmúlt szűk másfél évtized hullámzása. De ennél jóval több is. A napi politikai eseményekhez, vitákhoz kapcsolódó, sokszor harcias publicisztikai írásokat két Nádas-esszé foglalja keretbe, és ágyazza be nagyobb összefüggésekbe." - Bojtár Endre „Mert szerintem ebben az országban az utolsó szögig minden és mindenki magyar. Nem tud más lenni. A linkség is magyar, a fölületesség is, minden, a hülye is magyar, úgynevezett hülye magyar, a gazember is az, az anyagyilkos is, mindannyian a maguk módján magyarok. Az is magyar, akinek nem fontos a magyarsága, hozzátartozik a magyarságunk összképéhez." - Esterházy Péter "Ilyenek az úgynevezett »nagy idők«. Megértem, hogy szakadatlan jegyzetelése során Wittgenstein még csak meg sem említi, nemhogy a politikusok, vezetők nevét, de egyáltalán, hogy éppen háború folyik. És ma és itt mit lehet mondani? Az emberek most lopva bepillantanak a szakadékba - nem ami előttük, hanem ami mögöttük tátong. És ez a szakadék az életük." - Kertész Imre "Mert mindaz, amit a másik ember alkatában érdekesnek vagy vonzónak találok, csupán a hasonlóságokon és különbözőségeken keresztül vezethető vissza nemzetének alkatára, de éppen azáltal válik el tőle, hogy nem azonos vele. És találok ugyan különböző és hasonló alkati sajátosságokat a nemzetemmel, de nem a nemzetemmel azonosítom magam, hanem a másik ember alkatával. Vannak gyűlölködő nemzetek, de nem nagyon tudunk elképzelni két nemzetet, amint éppen szerelmesek egymásba." - Nádas Péter

Ungvári Tamás - Lezáratlan ​nyomozás
"Ha ​valakit az ismeretlen felfedezése hajt, önéletrajzot ír. Micsoda átláthatatlan sötét erdő, úgy hívják, személyiség. Akit a legkevésbé ismerek, holott együtt élek vele réges-rég: önmagam. Ezt a valakit először eltakarta a feladat, tudni, művelődni, továbbadni az olvasói élményt, megküzdeni egy idegen szöveg magyarításával. Aztán többször újjászülettem életem során, egy friss szerelem vagy egy-egy esztendőkig tartó külföldi utazás és tartózkodás alkalmából. Gyermekkoromban a vészidőkben meggyilkolt magyar költő sorai lüktettek bennem, a Thomas Mannt fordító Sárközi Györgyé: "Néha úgy előrenyargal az élet, hogy tétova talyigán el nem éred. Kergetned kell váltott lovakkal, haragba jutni önmagammal." Micsoda alak az olyan, aki nem önmagára haragszik első renden, mielőtt másokra támad? Rövidre fogva - az én életrajzom története elsősorban a munkámé, a könyveimé, a fordításaimé. Valamennyi egy-egy kaland és felfedezés emléke: az angol klasszikusok, a poétika története, a saját munkáim vagy idegen szerzők világának meghódítása az Ügynök halálától az A miniszter félrelép komédiájáig. Az önéletrajz azzal a személlyel vívott meg, aki mindezt úgy hozta létre, hogy két világégés tanúja volt, szerelmes, csalódott, majd felfedezte magának az állandóság varázsát. A Lezáratlan nyomozás persze mégsem tanulmány önmagamról, messze van a rejtett öndicsérettől vagy éppen mellverdeső gyónástól. Az ember a saját önéletrajzának foglya, a sztorija az önmaga előli meneküléseké, megrendüléseké, újrafelfedezéseké. Sztori, a sarokban én, miközben megy a mozi, a második világháború, fasizmus, kommunizmus, ezerkilencszázötvenhat, a fal leomlása, Cambridge, Amerika. Egy életen át haragban voltam önmagammal. Most elmesélem kibékülésünk történetét." Ungvári Tamás

Karátson Gábor - Világvége ​után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Farkasházy Tivadar - Nem ​értem
Könyvemet ​ajánlom mindazoknak Akik két dolgot nem tudtak elképzelni, hogy elmúlik és ez jön utána. Akik rabok voltak vagy fogvatartók, szóval egymásra vigyáztak. Akik izgalmasnak találták, s még guillotine se volt. Akik magyarok, de nem ez a foglalkozásuk. Akik kíváncsiak, hogyan bukott el az első szabadonválasztott. Akik lusták voltak írni, mit műveltek. Akik az utóbbi években este fél nyolckor szoktak villanyt gyújtani. Akik utálják a könyvjelzőt. Akiknek a következő megállónál le kell szállniuk. Akiknek eső jutott a nyaralásból. Akiknek senki sem olajozza be a hátát. Akiknek a könny a legjobb barát. Akik Fa Nándor és Faulkner közé még be tudnak préselni. Akiknek Szentkuthy nehéz, az Igy gondozd a Moszkvicsodat könnyű. Akiknek billeg az asztaluk. Akik nem szeretnek utána beszélgetni. Akiket érdekel háromféleképpen ugyanaz. Akiknek befér a zsebébe. Akik videóra is minden vacakot felvesznek. Akik inkább olvasnak Wagnert, mint hallgatnak. Akik FTC, vagy MTK, vagy bármilyen drukkerek,. Akik 30 éve arra vágynak, hogy valaki kivigye őket a lóversenyre. Akik apák, de nem hitték. Akik néha furcsa hangulatban. Akik nem is tudják, milyen fent. Akik már látják az alagút végét, csak még nem tudják, melyiket. Akik sajnálják, hogy elmúlt, mégiscsak néggyel kevesebbet ezentúl. Akiknek ez az első rendszerük. Akik elhiszik, hogy értük és nem értem. Farkasházy Tivadar

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Babits Mihály - Esszék, ​tanulmányok
A ​jelen kötet összeállításához (...) a kiváló Babits-kutató és -textológus, Belia György - akinek ez irányú munkássága előtt e kötettel is tisztelgünk - hatalmas terjedelmű és filológiailag igen megbízható, de néhány esetben politikai kényszerűségből megcsonkított kiadását, annak jegyzetanyagát is nagymértékben felhasználva válogattunk Babits Mihály tanulmány- és esszéírói életművéből ötvenkét, jellemzőnek és jellegzetesnek tartott szöveget. Minden esetben az ultima manust vagy az ultima editiót, a szerző életében megjelent utolsó változatot választottuk alapszövegnek, de figyelembe vettük a folyóiratközléseket, s amely mű kézirata fennmaradt, ott a vitás kérdések esetében a kézirat alapján javítottunk, igazítottuk helyre a többször megjelenés során keletkezett hibákat.