“Az irodalmi és közírói tárca erőszakos, érzékeny és fattyú műfaj. Ironikus és érzelmes, haragos és megilletődött. Monológnak álcázza magát, amikor párbeszédet akar kicsikarni, és suttog, ha mindenkihez szeretne szólni. Száz eszközt vegyít, aknáz ki. játszat össze, hogy megrendítsen és nevettessen, rácsodál-koztasson és közöljön. Az irodalmi és közírói tárcába belefér a prózaverstől a nuvelettig. az aforisztikus értekezéstől a hangulatképig, a tényekből építkező eszmefuttatástól a versszerkezetű röplapig, szeszélyes naplóig, patetikus kiáltványig minden műforma. Benne lehet az esszé öröme és a viccek csattanója.
E kötet első részét már Magyarországon, tehát 1983 tavasza óta írtam. (Mutatóba a Magyar Nemzet-ben Diurnus álnéven szignált kistárcáimból is közreadok itt.) A második-harmadik részben, mintegy háttérként és magyarázatképpen, az előzményekből, azaz Romániában írott tárcáimból (1971 — 1981) és nyilvános publicisztikai naplómból (1951 — 1982) közlök válogatást."
Bodor Pál
Kapcsolódó könyvek
Kosztolányi Dezső - Szabadkikötő
A magyar írókról írt esszék, bírálatok (Tükörfolyosó) után most Kosztolányi Dezső világirodalmi szerzőkről és művekről szóló esszéinek, cikkeinek gyűjteményével bővítjük a sorozatot. "Valószínűleg gondolkodó szívünkkel és hevesen dobogó, lüktető agyunkkal alkotunk" - írta egy jegyzetében Kosztolányi. Ez a gyönyörűen érzékletes formula nemcsak verseire és regényeire, novelláira talál, hanem tanulmányaira, kritikáira is. Rövid élete során több száz esszét, bírálatot írt, nagyon sokat a világirodalom klasszikus és modern szerzőiről. Az irodalmi alkotások, a művészet bonyolult kérdéseit mindig érzékletesen, egyszerű, természetesen eleven, kristályosan elegáns nyelven, szellemesen, mélyen és mégis mindenki számára érthetően tárgyalja. A Szabadkikötő minden eddiginél gazdagabb, teljességre törekvő gyűjteménye Kosztolányi világirodalomról írt esszéinek, bírálatainak, cikkeinek, tanulmányainak - a megidézett írók időrendje szerint (Horatius, Shakespeare, Goethe, Baudelaire, de a kortársak vagy majdnem kortársak is: Rilke, Hauptmann, Yeats, Bunyin, Thomas Mann stb.). Réz Pál gondozásában megjelenő kiadásunk több, kötetben eddig nem olvasható kritikát is közöl (pl. Gorkijról, Pirandellóról, Jules Romains-ről stb.).
Jászi Oszkár - A kommunizmus kilátástalansága és a szocializmus reformációja
Századvég füzetek 1.
"Lehet, hogy ez a nemzedék egyszerűen ki fog nevetni... És mégis fogtok Ti még sírva jajgatni "elavult" szabadságjogok után fasiszta diktátorok és bolsevista basák kétoldali bunkócsapásai alatt, ha ebben az irányban rohantok tovább" - figyelmeztette Jászi Oszkár oberlini magányából a harmincas évek fiatal nemzedékét. A figyelmeztetés a _ma_ nemzedékének is szól, s talán sohasem volt annyira időszerű Jászi kiútkereső liberális szocializmusa itt a Dunatájon, mint éppen ma. A SZÁZADVÉG FÜZETEK nem véletlenül indul Jászi Oszkár válogatott írásaival. A kötet a szerkesztőség tiszteletadása a magyar politikai gondolkodás egyik legkiemelkedőbb alakja előtt.
Ismeretlen szerző - Az egzisztencializmus
A modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval.
A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait.
Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.
Ismeretlen szerző - A rokokó
Mi a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.
Ismeretlen szerző - A barokk
Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre
Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.
Kosztolányi Dezső - Ércnél maradóbb
"Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb, s a királyi gúlák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelenévek hosszú sorát s a rohanó időt" - írta Horatius az I. században. És Kosztolányi Dezső 1935-ben, a Pesti Hírlap hasábjain, amikor az ódákat fordította.
A jelen válogatás Kosztolányi irodalmi publicisztikáiból azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a világirodalom legismertebb és legfontosabb szerzőiről szólnak, bemutatva egy-egy kort, korszakot és pályaívet, miközben szemtanúi vagyunk Kosztolányi enciklopédikus tudásának is. Valamennyi szerzőről úgy tud írni és véleményezni, hogy az olvasó csak lenyűgözve ámul, micsoda alázat és tisztelet vezérelte a szerzőt, amikor irodalmi elődeiről nyilatkozik. Az antológia a latin műveltségtől kezdve teljes európai körképet tár elénk, Horatiustól Shakespeare-n és Goethén keresztül Puskinig, Dosztojevszkijig, Thomas Mannig, a Kalevalától Rilkéig. A kulturális "utazások"-at 1910 és 1935 között vetette papírra Kosztolányi, de üzenetük és értékrendjük időtlen. Szerkesztő-válogató Réz Pál.
Milan Rúfus - A költő hangja
Milan Rúfus verseivel már volt alkalma találkozni a magyar olvasónak.
A mai szlovák költészet talán legizgalmasabb alkotója ezúttal az esszé műfajában szólal meg magyarul.,
Az itt közreadott régebbi és újabb keletű írásokban az otthonban, nemzetben, társadalomban gyökerező, de emberiségben, világban gondolkodó ember szólal meg , s mondja el gondolatait a művészetről, a költészet és a költő szerepéről, az irodalom és a nemzet, a művészet és a valóság, az erkölcs és a szabadság kapcsolatáról, a nyelv dolgairól, vall költői pályájáról, a társadalom időszerű gondjairól. Nagy műveltségéről, éles megfigyelőkészségről, egyéni látásmódról, mély humanizmusról tanúskodó alkotások ezek! Hangjuk őszinte, szomorúan komoly - helyenként az iróniát sem nélkülöző -, nyelvük sajátos metaforákban gazdag, minden mesterkéltséget kerülő.
Rúfus esszéiben is költő.
Esszéit olvasva költői világáról alkotott képünk is teljesebbé válik.
Ismeretlen szerző - A klasszicizmus
A szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed.
A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.
Ismeretlen szerző - Világirodalmi lexikon I-XIX.
Egyre inkább látom,
hogy a költészet
az emberiség közkincse,
s hogy mindenütt és minden időben
száz meg száz emberben
megnyilatkozik...
Azért szeretek én szétnézni
más nemzetek házatáján,
és tanácsolom mindenkinek,
hogy cselekedjék ugyanígy...
a világirodalom korszaka van soron,
és most kinek-kinek
meg kell tennie a magáét,
hogy siettesse ezt a korszakot.
GOETHE
A nemzeti irodalmak is
táplálják a világirodalmat.
Egy-egy sejtjükkel
újra és újra bekapcsolódnak
a nagy vérkeringésbe.
A legkisebb, legistenhátamögöttibb nép
is szülhet olykor
egy-egy >>világirodalmi nagyságot<<.
S aztán a >>világirodalom<<
a nemzeti irodalmak közegén át nyilatkozik.
Bennük válik láthatóvá,
mint a szél a hullámzó erdőkben.
Erdő nem egy van: de egy a szél
BABITS
Szenteleky Kornél - Egy fáradt szív szerelmei
A könyv - melynek címe egy jellegzetes Szenteleky Kornél-os szókapcsolat, valójában a Kesergő szerelem című regény egy később címváltozata - két részből áll. Az első a Kesergő szerelem című kisregényt tartalmazza eredeti formájában, ahogy Kiss József lapjában, a Hétben megjelent, a másik rész pedig 1917-től 1920-ig írt, s A Hétben publikált írásait: jegyzeteket, kritikákat, vitairatokat, ismertetéseket, tanúságot téve mind arról, milyen éretten forgatta tollát azokban az években Szenteleky, aki, mint ezek az írások bizonyítják, egyik vezető munkatársa volt A Hétnek, mint pedig arról, milyen sokoldalú íróember volt. Szenteleky írói működésének egy szakaszát ismerheti meg tehát az olvasó ebből a kötetből, míg a későbbi, az 1920 utáni Szenteleky-műveket még fel kell fedezni, és folyóiratokat sárguló, porladó oldalain, elfeledett könyvek fedőlapjai között.
Kosztolányi Dezső - Látjátok, feleim
"Kötetünkbe Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes.
Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)
Babits Mihály - Esszék, tanulmányok
A jelen kötet összeállításához (...) a kiváló Babits-kutató és -textológus, Belia György - akinek ez irányú munkássága előtt e kötettel is tisztelgünk - hatalmas terjedelmű és filológiailag igen megbízható, de néhány esetben politikai kényszerűségből megcsonkított kiadását, annak jegyzetanyagát is nagymértékben felhasználva válogattunk Babits Mihály tanulmány- és esszéírói életművéből ötvenkét, jellemzőnek és jellegzetesnek tartott szöveget. Minden esetben az ultima manust vagy az ultima editiót, a szerző életében megjelent utolsó változatot választottuk alapszövegnek, de figyelembe vettük a folyóiratközléseket, s amely mű kézirata fennmaradt, ott a vitás kérdések esetében a kézirat alapján javítottunk, igazítottuk helyre a többször megjelenés során keletkezett hibákat.
Kosztolányi Dezső - Gyémántgöröngyök
Versek, műfordítások, publicisztikai írások, nyilatkozatok, riportok, melyek először jelennek meg egy kötetben.
Ambrus András - A mindenható markában
A Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.
Ungvári Tamás - Lezáratlan nyomozás
"Ha valakit az ismeretlen felfedezése hajt, önéletrajzot ír. Micsoda átláthatatlan sötét erdő, úgy hívják, személyiség. Akit a legkevésbé ismerek, holott együtt élek vele réges-rég: önmagam. Ezt a valakit először eltakarta a feladat, tudni, művelődni, továbbadni az olvasói élményt, megküzdeni egy idegen szöveg magyarításával. Aztán többször újjászülettem életem során, egy friss szerelem vagy egy-egy esztendőkig tartó külföldi utazás és tartózkodás alkalmából. Gyermekkoromban a vészidőkben meggyilkolt magyar költő sorai lüktettek bennem, a Thomas Mannt fordító Sárközi Györgyé: "Néha úgy előrenyargal az élet, hogy tétova talyigán el nem éred. Kergetned kell váltott lovakkal, haragba jutni önmagammal." Micsoda alak az olyan, aki nem önmagára haragszik első renden, mielőtt másokra támad? Rövidre fogva - az én életrajzom története elsősorban a munkámé, a könyveimé, a fordításaimé. Valamennyi egy-egy kaland és felfedezés emléke: az angol klasszikusok, a poétika története, a saját munkáim vagy idegen szerzők világának meghódítása az Ügynök halálától az A miniszter félrelép komédiájáig. Az önéletrajz azzal a személlyel vívott meg, aki mindezt úgy hozta létre, hogy két világégés tanúja volt, szerelmes, csalódott, majd felfedezte magának az állandóság varázsát. A Lezáratlan nyomozás persze mégsem tanulmány önmagamról, messze van a rejtett öndicsérettől vagy éppen mellverdeső gyónástól. Az ember a saját önéletrajzának foglya, a sztorija az önmaga előli meneküléseké, megrendüléseké, újrafelfedezéseké. Sztori, a sarokban én, miközben megy a mozi, a második világháború, fasizmus, kommunizmus, ezerkilencszázötvenhat, a fal leomlása, Cambridge, Amerika. Egy életen át haragban voltam önmagammal. Most elmesélem kibékülésünk történetét." Ungvári Tamás
Hermann Hesse - Pillantás a káoszba
"Az emberi kultúra szempontjából a legalapvetőbb igazság a világ eme felosztása világosra és sötétre, jóra és rosszra, megengedettre és tiltottra. Miskin számára viszont elemibb igazság az a mágikus élmény, hogy a létező ellentétes pólusok egyenrangúsága alapján minden tétel megfordítható. A félkegyelmű, ha következetesen végiggondoljuk, bevezeti a tudatalatti anyajogát, s ezzel felfüggeszti a kultúrát. Nem töri össze a törvénytáblákat, csupán megfordítja őket, s megmutatja, hogy hátoldalukra s ellentétüket írták."
Sütő András - Évek - hazajáró lelkek
"Ebben a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló.
Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata.
De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."
Farkasházy Tivadar - Nem értem
Könyvemet ajánlom mindazoknak Akik két dolgot nem tudtak elképzelni, hogy elmúlik és ez jön utána. Akik rabok voltak vagy fogvatartók, szóval egymásra vigyáztak. Akik izgalmasnak találták, s még guillotine se volt. Akik magyarok, de nem ez a foglalkozásuk. Akik kíváncsiak, hogyan bukott el az első szabadonválasztott. Akik lusták voltak írni, mit műveltek. Akik az utóbbi években este fél nyolckor szoktak villanyt gyújtani. Akik utálják a könyvjelzőt. Akiknek a következő megállónál le kell szállniuk. Akiknek eső jutott a nyaralásból. Akiknek senki sem olajozza be a hátát. Akiknek a könny a legjobb barát. Akik Fa Nándor és Faulkner közé még be tudnak préselni. Akiknek Szentkuthy nehéz, az Igy gondozd a Moszkvicsodat könnyű. Akiknek billeg az asztaluk. Akik nem szeretnek utána beszélgetni. Akiket érdekel háromféleképpen ugyanaz. Akiknek befér a zsebébe. Akik videóra is minden vacakot felvesznek. Akik inkább olvasnak Wagnert, mint hallgatnak. Akik FTC, vagy MTK, vagy bármilyen drukkerek,. Akik 30 éve arra vágynak, hogy valaki kivigye őket a lóversenyre. Akik apák, de nem hitték. Akik néha furcsa hangulatban. Akik nem is tudják, milyen fent. Akik már látják az alagút végét, csak még nem tudják, melyiket. Akik sajnálják, hogy elmúlt, mégiscsak néggyel kevesebbet ezentúl. Akiknek ez az első rendszerük. Akik elhiszik, hogy értük és nem értem. Farkasházy Tivadar
Lu Hszün - Irodalom, forradalom, társadalom
A kínai irodalmár 1881-ben született Csou Su-zsen (Zhou Shuren) néven, Lu Hszün az egyik leggyakrabban használt írói álneve volt. 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt irányult figyelme a kelet-európai irodalom felé. Eredetileg orvosnak készült, végül mégis az irodalom mellett kötelezte el magát. 1909-ben tért vissza Kínába, előbb tanított, majd az oktatási minisztériumban dolgozott. 1918-ban jelent meg első elbeszélése, ezt olyan művek követték, mint az Egy őrült naplója, az Orvosság, a Kung Jicsi vagy az A Q hiteles története.
A kínai irodalomtörténet máig az egyik legnagyobb alkotójaként, a modern novellairodalom megújítójaként tartja számon az 56 évesen elhunyt Lu Hszünt. Magyar nyelven Galla Endre révén jelentek meg művei, ő fordította az Irodalom, forradalom, társadalom című esszégyűjteményt és a Hajnali virágok alkonyi csokorban elbeszéléskötetet.
Lovas István - Önnek nem hiányzik a válasz?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.