Az emberiség túljutott az űr meghódításának első korszakán, a Föld körül keringő orbitális állomásokról továbblépett a Naprendszer szomszédos égitestjeire.
Martin Gibson, a sikeres SF-író a Marsra utazik, hogy beszámoljon az ottani kolónia életéről. Megérkezve azonban egyre több furcsasággal szembesül. A telep vezetői, akik eredetileg a hírverés által minél több embernek akartak kedvet csinálni az áttelepüléshez, most titkolózni látszanak. Sem a bolygó, sem az ott élők nem egészen olyanok, amilyennek az író várta őket.
Lehet, hogy a Mars korántsem annyira lakatlan, mint korábban hitték? És vajon miért nyilvánították hirtelenjében karanténná Phobos nevű holdját?
Az SF világszerte legismertebb nagymestere kicsit saját magát, álmait és vágyait írta bele ebbe a korai regényébe, amely döbbenetesen előlegezi meg későbbi munkásságának legmaradandóbb ötleteit, motívumait.
Kapcsolódó könyvek
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - A bíborszínű felhők bolygója
A Hiusz űrhajó-prototípus forradalmasíthatja az űrrepülést, korábban nem is álmodott lehetőségeket nyitva meg az emberiség előtt. Veszélyes első útjára olyan legénység kerestetik, amely minden nehézséggel bátran szembenéz. És összeáll a csapat: Jurkovszkij, Dauge, Krutyikov és Bikov - egyszer majd legendává válnak mindahányan.
A feladat: a fotonhajtóművek bejáratása, valamint a Vénusz bolygó felderítése. Több korábbi expedíció már odaveszett, de az egyik csapat geológusa, Tahmaszib Mehdi még jelentette egy mesésen gazdag nehézfém-lelőhely, az Urán Golkonda felfedezését. A tét tehát nem kicsi: végtelen jólét és maguk a csillagok hullhatnak az emberiség ölébe, amennyiben a Hiusz sikerrel jár. Ha azonban nem... a társadalmi és technikai fejlődés megfeneklik, és a Föld sosem válik galaktikus birodalom központjává.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Menekülési kísérlet
Két történet, két kísérlet a menekülésre egy halálos veszedelem elől.
Az első színhelye a Szivárvány bolygó, amelyen tudósok kutatják a null-transzport titkát. Az utazásnak és a teherszállításnak ez a forradalmian új, instant módja jelentheti a kulcsot az egész galaxis meghódításához, ám az eljárás mellékhatásai egyelőre katasztrofálisak. Nem véletlen, hogy a tudóscsoport egy isten háta mögötti, lakatlan bolygót választott a kísérletek színhelyéül. Legutóbbi próbálkozásuk azonban olyan hatalmas energiákat szabadított el, amelyek akár az egész felszínről eltörölhetnek minden életet… és az evakuálásra sem elég idő, sem elegendő eszköz nincsen.
A második történet idejére már az utazás mindennapos módjává vált a null-T, és fiatalok járják a kozmoszt, egyre újabb lakott világokat fedezve föl. Két ilyen felderítőt egy titokzatos harmadik férfi elvezet egy ismeretlen bolygóra, amelyet emberhez hasonló lények laknak egyfajta kora-feudális társadalmi berendezkedésben. A világ primitív technikai szintjéből csak egyvalami lóg ki: egy különös autósztráda-szerűség két hatalmas kráter között. Ezen a sztrádán anakronisztikusan modern járművek haladnak megállíthatatlanul, eltéríthetetlenül. A megmagyarázhatatlan, fejlett technika nem hagyja érintetlenül a bolygó társadalmát, és a földi látogatók riadtan ébrednek rá, hogy e távoli világban történelmük egyik legsötétebb időszaka készül megismételni önmagát.
Az SF két Európa-díjas nagymesterének magyarul először olvasható kisregényei az akciódús történet mellett szellemi izgalmakkal is szolgálnak, az értelem evolúciójának titkát keresve, a kitörés lehetséges pontját az emberi gyarlóság örök körforgásából.
Arthur C. Clarke - Frederik Pohl - Végső bizonyítás
Pierre de Fermat francia műkedvelő matematikus 1637-ben ezt írta egy tudományos kötet margójára: "Egy köböt pedig lehetetlen szétbontani két köbre, egy negyedik hatványt két negyedik hatványra, és általában a négyzet kivételével egy hatványt ugyanolyan két hatványra. Erre találtam egy valóban csodálatos bizonyítást, de a lapszél túl keskeny ahhoz, hogy befogadja." Mivel megoldását máshol sem jegyezte föl, útjára indított egy legendát, amely évszázadokon keresztül kísértette a matematikusokat. A "Nagy Fermat-sejtés" bizonyítása végül 1995-ben sikerült Andrew Wilesnak, de csupán olyan eszközökkel, amelyek a 17. századi tudósnak nem álltak rendelkezésére. Amikor egy lelkes fiatal Sri Lanka-i fiú, Randzsit Szubramanian rábukkan az eredeti megoldásra, világszerte zseninek kiáltják ki, hírnév és vagyon hull az ölébe, de boldogsága nem tart sokáig. A legkülönbözőbb hatóságok és titkos szervezetek akarják soraikba toborozni, hogy kihasználhassák rendkívüli matematikai tehetségét. És mindeközben egy hatalmas idegen flotta tart a Föld felé, hogy elpusztítsa a magenergia birtokába jutott, potenciálisan veszedelmes új fajt. Az emberiségnek saját maga és a galaxis többi értelmes lénye számára is be kell bizonyítania, hogy érdemes a fennmaradásra. Es ebben az újabb bizonyításban is kulcsfontosságú szerep jut Randzsitnak. Az SF két Nagymesterének közös meséje maga is bizonyíték arra, hogy jövőnk záloga a tudomány és a racionális gondolkodás. Mert az emberi elménél, ha jó célra használják, nincs csodálatosabb.
Arthur C. Clarke - Gentry Lee - Bölcső
Egy regény a különböző értelmek különbözőképpen működő logikájáról; egy regény néhány emberről, akiknek napok leforgása alatt ki kell szakadni hétköznapi gondokkal teli világukból, hogy egész civilizációnkat képviseljék; egy regény az első kapcsolatfelvételről. Carol Dawson újságírónő az után nyomoz, vajon a cetek különös viselkedésének a Florida környéki vizekben lehet-e köze egy félresikerült katonai rakétakísérlethez. Amikor azonban kihajózik a Mexikói-öbölbe, búvármerülése során valami egészen mást talál: egy ismeretlen, de egészen biztosan nem földi eredetű tárgyat, amely súlyos veszedelmet szabadíthat az egész emberiségre. Az SF többszörös díjnyertes klasszikus nagy öregjének és a NASA rakétamérnökének közös regénye eredetileg felkérésre íródott, forgatókönyv formájában, ám a film a szokásos hollywoodi huzavonák miatt sosem készült el. A történet le sem tagadhatná eredetét, triviális alaphelyzetből kiindulva folyamatosan adagolja a rejtélyeket és a feszültséget, míg végül látványos akciókavalkáddal jut el a végkifejletig. Közben az olvasó sok mindent megtudhat a színes szereplőgárdáról, a tenger élővilágáról és a modern haditechnikáról.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Nyugtalanság
A Pandora bolygó teljes egészében dzsungellel borított kontinensén csak egyetlen hely emelkedik a fák koronája fölé: egy magányos sziklaszirt, amelyen a földiek kutatóállomása fölépült. Leonyid Gorbovszkij is a bázis dolgozója, de míg társai szívesebben foglalkoznak az egzotikus vadászkalandokra vágyó turistákkal, ő megszállottan tanulmányozza az erdőt és annak emberi elmével szinte felfoghatatlan élővilágát, mert úgy érzi, valami készül odalent, valami véget fog vetni a bolygó látszólag méltóságteljes nyugalmának.
Korábban több embernek is nyoma veszett a rengetegben, és noha a hivatalos álláspont szerint halottnak nyilvánították őket, van, aki még reménykedik visszatértükben. A felderítők időnként meg-megpillantanak humanoidokat a fák között, de hogy ezek vajon az eltűntek, vagy valami helyi civilizáció képviselői, mindeddig nem sikerült kideríteni.
A Sztrugackij fivérek kisregénye eredeti formájában évtizedekig nem jelenhetett meg, csupán újraírt változatban. Kötetünk mindkét változatot tartalmazza, ami érdekes lehetőséget ad az összevetésre. További kuriózum, hogy az eredeti mű számos hasonlóságot mutat James Cameron Avatarjával, bár ebben nem a kapzsi emberiség csap össze egy természeti világgal, hanem mi csupán szemlélői vagyunk az idegen ökoszisztéma belső konfliktusának.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Bogár a hangyabolyban
Lev Abalkin Progresszor eltűnt. Utoljára a Szigetbirodalom politikai csatározásaiba keveredett bele, majd hazarendelték. Azóta valahol a Földön bujkál, de hogy a lelkiismerete elől, vagy egy idegen civilizáció sötét megbízását teljesíti, nem tudni. Csak egyvalaki találhatja meg: Makszim Kammerer, a KONBIZ-2 különleges ügynöke, aki valamikor maga is Progresszornak készült. Kammerer pályája kezdetén maga is megjárta a Szaraks bolygó birodalmainak intrikákkal terhes világát, ám Abalkin esete még őt is megoldhatatlannak látszó rejtéllyel szembesíti. Egyre inkább úgy tűnik, ez a nyomozás akár a józan eszébe kerülhet, sőt az életébe.
Az Európai Nagymester testvérpár egyik legtöbbet vitatott műve, a Lakott sziget folytatása most végre teljes terjedelmében, önálló kötetben olvasható magyarul, Borisz Sztrugackij kihagyhatatlan utószavával.
Harry Harrison - Fagyos Éden
Éden párhuzamos valóságában javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl.
A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Az SF Nagymestere csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérhető Éden-trilógiájának második kötetében bolygónk egy elképzelt arcát mutatja meg olyan hitelesen és olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem. „Nagy regény, minden értelemben. A mesterségbeli tudás diadala.” – Washington Post Book World
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Lakott sziget
"A 22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is."
Arthur C. Clarke - Gentry Lee - Ráma II.
Az emberiség földön kívüli intelligenciával való első találkozása nem tudott fényt deríteni az idegenek eredetére és céljaira. A Rámával randevúzó, talányt talány után felfedező űrhajósok csupán egyetlen tényt tudtak biztosan megállapítani: a rámaiak mindenből hármat készítettek. Sokan ebből arra következettek, hogy a Naprendszert meglátogató idegen űrhajót további kettő fogja követni. És lám, igazuk lett: Hetven évvel az első csillaghajó után újabb Ráma dübörög a Föld felé! Hiába fogadja azonban az új jövevényt jóval felkészültebb emberi expedíció, mint elődjét, a randevú a második Rámával hamarosan baljós események sorozatába torkollik. Az új csillagközi vándor ugyanis -bár kívülről szakasztott mása az első Rámának- új kihívásokat kínál felderítőinek, akik nem biztos, hogy mindig a legbölcsebb módon reagálnak ezekre...
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Régmúlt napok fénye
Mi lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül.
Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is?
A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.
Arthur C. Clarke - Gentry Lee - A Ráma kertje
A huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett -- és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással -- és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük -- feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Mese a Trojkáról
___A BOVATKI munkatársai beadvánnyal fordulnak a Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Ésszerűsítő és Hasznosító Trojkához, a munkájukhoz szükséges néhány lény, illetve tárgy kiutalását kérve. A nevével ellentétben négytagú szervezet viszont nem szereti elkapkodni a dolgokat, mindent igen alaposan, az előírások, a szabályok szellemében intéz, és ha lehet, inkább nem dönt semmiről.
___Látván, hogy nem jutnak semmire, hőseink megpróbálják a Trojka tagjait „remoralizálni”, ám ebben a harcban (amely nem lesz a végső) a pofonokat többek közt ízelt poloskalábak, szőrös jetimancsok és tapadókorongos polipcsápok osztják.
___A hétfő szombaton kezdődik magyarul először megjelenő, kacagtató folytatásában az SF európai nagymestereinek választott szerzők ismét maró szatíra céltáblájává teszik a kutatótársadalmat és az egész szocialista világot.
Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar
„Újabb fergeteges kaland, már alig vártuk.”
− New York Times Book Rewiew
„Azoknak, akik a fantasztikus regényekben is szeretik a jól megalapozott tudományt és a problémamegoldásra kész embereket.”
− Publisher Weekly
2037. június 9. Bisesa Dutt, az ENSZ békefenntartó erőinek hadnagya felbukkan Londonban, öt évvel azután, hogy átzuhant egy párhuzamos világba. Csakhogy a Földön eközben mindössze egyetlen nap telt el, és látszólag senki nem tud arról a jelenségről, amely a bolygó körül darabjaira törte a téridőt. Aztán egy rekordméretű napkitörés szinte megbénítja az emberi civilizációt, és a csillagászok közlik, ez még csak előfutára volt a fenyegető igazi katasztrófának. Megakadályozható-e a világégés, különösen ha kiderül, hogy egy idegen értelem mozgatja a háttérből a szálakat?
Az SF két élő klasszikusa tovább szövi lebilincselő meséjét az emberi faj újabb Odisszeiájáról, amelyben régről ismert, emlékezetes fordulatok váltogatják egymást kiszámíthatatlanul sorjázó, eredeti ötletekkel.
Brian W. Aldiss - Szuperállam
Megvalósult az európai álom! A 21. század közepére a határok megszűnésével létrejött szuperállam átrajzolta a világ hatalmi térképét, de a problémák ezzel még korántsem szűntek meg. A társadalmi rétegek és etnikumok közötti szakadékok tovább mélyültek, egy magát Tébolyfrakciónak nevező ellenállócsoport pedig arra biztatja az embereket, hogy nézzenek szembe a komor valósággal. A háborús fenyegetés és a globális felmelegedés veszélyei mellett a mindennapokat mégis leginkább a kellemetlenkedő androidok keserítik meg. Vajon életképes-e az unió utópiája, vagy az ember csak tönkretesz mindent, amihez hozzáér?
Az SF európai nagymestere, a Stanley Kubrick és Steven Spielberg A.I. - Mesterséges értelem című filmjének alapjául szolgáló elbeszélések szerzője rendkívül szórakoztató, mozaikszerűen felépített, maró szatírájával görbe tükröt állít mai társadalmunk elé, mindannyiunkat szembesítve rosszabbik énünkkel.
Philip K. Dick - Az Alfa hold klánjai
A Holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni.
Az Alfa III M2 hold egészen mostanáig senkit sem érdekelt. A volt elmegyógyintézet kezeltjeiből álló telepesek klánokba szerveződve és viszonylagos nyugalomban élték skizofrén, paranoiás, mániákus, hebefrén, rögeszmés-kényszeres, depresszív vagy polimorfikus skizofrén életüket. De a látomások most valami kívülről érkező szörnyű veszély eljövetelét jelzik.
Chuck Rittersdorf a CIA ügynökeként dolgozik a Földön, a házassága darabokra hullott, pszichiáter felesége az Alfa III M2 holdra készül utazni. Chuck azonban nem törődik bele ilyen könnyen a helyzetbe, és a saját kezébe próbálja venni az események alakulását. Az eddig békés hold hamarosan nemcsak kettejük ádáz harcának, hanem egy galaktikus összecsapásnak is a helyszínévé válik.
Philip K. Dick - A Frolix-8 küldötte
Klasszikus történettel van dolgunk, amiben Dick világának minden fontos eleme megjelenik. Az egyik főszereplő Nick Appleton egyszerű kétkezi munkás, akinek az élete csalódások sorozata, és reménye sincs rá, hogy valaha feljebb kerülhet a szigorú társadalmi ranglétrán. Vele szemben pedig ott van Willis Gram, aki igazi kényúr, így az evolúciós fejlődésben kiemelt elit élén áll, és az egész Földet irányítja. Amikor mindketten beleszeretnek ugyanabba a lányba - aki ráadásul a kormány ellen lázító propagandát terjeszt -, a sorsuk összefonódik.
Ráadásul éppen ekkor tér vissza az űrből az elveszettnek hitt forradalmi vezér, Thors Provoni, méghozzá nem egyedül: egy minden tekintetben idegen lényt hoz magával, hogy segítségével megváltoztassa a merev, zsarnoki világrendet. Ez azonban csak az egész világ megváltoztatása árán lehetséges.
Philip K. Dick - Visszafelé világ
A világ belépett a Hobart-fázisba, és az idő visszafordult. így a könyvtárak gyűjtés helyett megsemmisítik a könyveket, a nemzés nem az élet elejét, hanem a végét jelenti, a cigaretták csikkből nőnek teljessé, és a temetők csendjét a sírban feléledt emberek kiáltásai verik fel. Sebastian Hobart munkája az így életre kelt "öregszülöttek" kiásása és értékesítése, amely szerény megélhetést és feltünésmentes életet biztosít. Egy nap aztán ráakad az újraszületni készülő Anarchista Peakre, erre a volt vallási vezetőre, akinek szektája azóta meghatározó vallássá nőtt. Csakhogy az Anarchista visszatéréséhez mindenkinek lenne egy keresetlen szava.
Philip K. Dick - Az utolsó szimulákrum
A HATALOM CSAK EGGYEL OSZTHATÓ.
A háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. És miközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály kezd magához térni a kábaságból, egyre többet kérdez, egyre inkább tudatára ébred helyzetének és erejének.
Philip K. Dick ebben a regényben is rá jellemző módon időutazásból, pszichoterápiából, telekinézisből, androidokból és neandervölgyi mutánsokból gyúr egy olyan történetet, amelyben összeesküvés összeesküvést ér, és szokás szerint semmi nem az, aminek látszik.
Ismeretlen szerző - Kétszázadik
Negyven évvel ezelőtt jelent meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek első darabja. A sorozat később nevet váltott, a szerkesztői által összeállított magazin után Galaktika Fantasztikus Könyvekre keresztelték át. Bárhogy hívták is azonban, mindig egyazon cél vezérelte: a hazai és külföldi SF legjavát megismertetni az olvasókkal. A fantasztikus irodalom klasszikusai és legfrissebb irányzatai is bemutatkozhattak lapjain, a legfőbb szerkesztési elv pedig a sorozat tarkaságát, sokoldalúságát és az értékek közvetítését tartotta szem előtt.
Az eltelt negyven esztendő alatt 199 kötetünk jelent meg, és most, hogy e kerek számról méltóképpen emlékezzünk meg, kétszázadikként egy antológiát állítottunk össze olyan szerzők elbeszéléseiből, akik fontos szerepet játszottak-játszanak szerkesztőségünk életében. Húsz írás, amelyek most jelennek meg először magyarul nyomtatásban. Jó szórakozást, ünnepeljük együtt olvasással az elmúlt negyven évet, és az előttünk álló, egyelőre csak az SF-írók által ismert jövőt!
Isaac Asimov / Nemere István / E. C. Tubb / Kasztovszky Béla / Arkagyij és Borisz Sztrugackij / Kánai András / Robert Silverberg / Michael T. Cricket / Mike Resnick / László Zoltán / Ted Chiang / Takács Boglárka / Jean-Claude Dunyach / Somlai Nóra / Elisabetta Vernie/ Antal József / Szergej Lukjanyenko / Szélesi Sándor / Gustavo Valente / F. Tóth Benedek / Jonathan Lethem / Galántai Zoltán / Robert Charles Wilson / Tom Anderson
Arthur C. Clarke - Mélység
A jövő óceánjában tengeralattjárók terelnek bálnacsordákat, nagyüzemi planktonbegyűjtés folyik, egyszóval a mezőgazdaság rutinfeladatait végzik, csak merőben új környezetben. És ez a környezet egyáltalán nem mentes a veszélyektől.
Walter Franklin űrhajós volt, de egy baleset miatt visszakényszerült a Földre. Új munkájának a tengerművelést választja, de az átállás nem megy zökkenőmentesen. A ranglétra legaljáról kell fölkapaszkodnia, s közben megismerkedni a tenger alatti világ csodáival és rejtélyeivel.
Az SF Nagymesterének e műve ma, amikor éhezők millióinak nem jut élelem a Földön, időszerűbb, mint valaha. A regény mostani, legteljesebb kiadása tartalmazza a szerző előszavát, valamint az eredeti novellát is, amely a történet alapjául szolgált.
"Arthur C. Clarke korunk egyik legnagyobb zsenije."
- Ray Bradbury
"Gyönyörű és izgalmas mű. Egyedülállóan kelti életre a jövő világát. Az egymást követő válsághelyzetek miatt egyszerűen letehetetlen."
- Sunday Times
"Az űrkorszak prófétája szól hozzánk."
- New Yorker