Örök ​virágok - Összes versfordítások

Báthori Csaba - Üvegfilm
A ​költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.

Ismeretlen szerző - Janus ​Pannonius / Magyarországi humanisták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenéz Ferenc - Vigyázzállásból ​fejállásba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Csokonai ​koszorúja
Nagyar ​költők, írók versei, írásaik Csokonairól.

Ismeretlen szerző - Győri ​antológia 2000
Tíz ​győri költő száz verse.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád költeményei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Turczi István - Uram, ​nevezze meg a segédeit!
Válogatott ​versek Százegy vers, tizenhárom év: rögeszmerend

Ismeretlen szerző - Olasz ​költők
A ​13. század az olasz líra nagyszerű nyitánya. Dante mondja ki, hogy nemcsak latinul - olaszul is lehet ékesen szólni, édesen énekelni szerelemről, kárhozatról, üdvösségről. Ki ne tudná azóta is, kicsoda Beatrice, kicsoda Laura? Petrarca csodált mintája lett a világ költőinek. Michelangelo szonettjeiből, énekeiből is szobrai, képei roppant ereje sugárzik. Aztán a romantika: Leopardi a magány, a fájdalom, a fenyegető elmúlás felülmúlhatatlan énekese. És a 20. század: mi mindent tudtak a nagy modernek szorongásainkról, káprázatainkról? Kötetünk tizenegy költő legszebb verseiben az olasz líra foglalatát kínálja.

Vajda János - Vajda ​János válogatott költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Csoóri ​Sándor válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bényei József - A ​hétköznapok megtalálnak
A ​Debrecenben élő költő hatévi szünet után jelentkezik második verseskötetével. A negyvenes éveihez érkező Bényei József egyáltalán nem titkolja szomorúságát, megrendült bánatait, elmúlhatatlan fájdalmú gyászait, lelkiismeret-furdalásait, gyötrő bűntudatát. Élete nehéz időszakának megpróbáltatásai igazából most kínozzák, a feltorlódó emlékek kivédhetetlen, csillapíthatatlan rohamaival. A lélek vihardúlt, s a rendteremtő értelmet súlyos gond elé állítja: hogyan lehet a személyes sors nyűgeiből, a sebzettség lelkiállapotaiból bölcs, fegyelmezett nyugalmú költészetet teremteni? Kötetének legszebb verseiben Bényei József a férfikori számadások kegyetlen őszinteségével néz szembe eddigi életútjával, az önmagával való elégedetlenség karmos démonaival, hogy végtére eljuthasson a megújulás tiszta nosztalgiáihoz, a megbízás reményeihez, a művészi önérzet nehéz gyötrelmeihez...

Szalai Zsolt - Sörülökazerkélyen
E ​versek költője ösztönösen is, tudatosan is, egyszerre dolgozik a legtávolabbi asszociációkkal, a köznapi fogalmak szembesítő változataival - izgalmas vers-nyelvvé elegyíti, alkalmas keretté arányosítja mondanivalójához. Mondanivalója pedig legérzékenyebb, olykor legfájdalmasabb pontjaira tapint világunknak. Mindenből természetesen következik ( s nem közhely ), olvasóiban egyetemesség-igényt igyekszik támasztani s kielégíteni. Mesterei, szellemi biztatói, akik egy-egy sorból akár fölismerhetőek (régebbi századok géniuszai s mai alkotók egyaránt), e líra további útjában, kiteljesedésében tapintatosan, mind visszafogottabban lesznek majd jelen. _Kalász Margit_ Szalai Zsolt 1979-ben született Győrött. Első kötete, A romantika posztulása 2004-ben jelent meg Sütő Csaba Andráséval közös "ikerkönyvként" a FISZ Könyvek sorozatban.

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar költők antológiája
A ​költészet - történelem. Homérosz eposzaiból fejtették meg a történészek Trója tragédiáját; Petőfi verseinek ismerete nélkül aligha ismerhetjük a magyar szabadságharc indítékait; Ady költészete fontos adalék a század magyar forradalmainak históriáihoz. A történelem - költészet: fordíthatjuk meg eredeti tételünket, s ez egyúttal valami olyasmit jelent, hogy az irodalom egyszerre tükrözi a társadalom s önnön históriáját. Petőfi Sándor minden költeménye kútfő történettudósok számára, de ebben a poézisben mindaz benne foglaltatik, amit a magyar és a világpoézis évszázadokon keresztül "felhalmozott", mindaz az érték, amit ő egyénileg tett azzá, s mindaz, amit elődei - Csokonaitól Horatiusig - tettek értékké. Ez az igazság - közhely, ha tetszik, oly gyakran esik róla szó, s közhely azért is, mert annyira ritkán veszik komolyan. Kritikusok is, költők is. Természetes, hogy az utóbbi évtizedben egyre jobban figyelünk a költői egyéniség eredeti vonásaira, szindividuum eltéveszthetetlen jegyeire. Ám kétséges, hogy a valóság és a költő közötti bonyolult viszonylatokat a történeti vonatkozások hiányos ismeretében egyáltalán felfedhetjük-é. "Mai magyar költészetről" szólunk, s kevéssé tisztáztuk e fogalom határvonalait. Például azt, hogy mit jelent a maiság, akár esztétikailag, akár történetileg.

Ady Endre - Az ​én hadseregem
_Az ​én hadseregem_ című kötetünket fiatalok részére válogattuk. Ady születésének 100. évfordulója alkalmából a hatalmas életmű ama darabjait találja itt együtt az olvasó, melyekben a publicista, a költő, a novellista fiatalokról vagy egyenesen fiatalokhoz szól. Az anyag elrendezését amolyan régimódi Hármaskönyvként képzeltük el: publicisztika, vers, novella. A figyelmes olvasó az egész kötetben megtalálja azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek vers-novella-publicisztika között oly természetes kötődést teremtenek. Az Ady-életmű művészi-gondolati egysége ez, amely magától értetődően tárul fel, bontakozik ki az olvasó előtt, s amely külön intellektuális feszültséget is teremt Ady és olvasója között - írja Varga József, a kötet válogatója.

Ted Hughes - Születésnapi ​levelek
A ​költőházaspár is mitologizálódott: a feminista kritika mártírként kanonizálta Sylviát - Tednek az önző, érzéketlen és hűtlen férj szerepe jutott. Ő maga harmincöt éves hallgatást tört meg, amikor halála évében, 1998-ban közre adta ezt a kötetet, rémdrámába torkolló szerelmük és házasságuk történetét, ahogyan ő látta, és ahogyan Sylviához írt levél-versek formájában megfogalmazta. A baljós árnyak kezdettől rávetülnek erre a kapcsolatra. Sylvia napos énje, a színjeles tanuló, a barnára sült, életerőtől duzzadó amerikai lány mögött ott sejlik az árnyékos oldal is, a titkos démonaival küzdő, rémálmok gyötörte, váratlan dührohamokra hajlamos lény, akinek arcán a sebhely első öngyilkossági kísérletéről árulkodik. Gyökeresen más a két ember kulturális és történelmi háttere is, amint ez már francia- és spanyolországi nászútjukon kiderül. "A te Párizsod, úgy gondoltam, amerikai... Az én Párizsom annyi volt csak, hogy nem német. A Megszállás fővárosa, az a régi lidércnyomás." "Spanyolország megrémített. Spanyolország, ahol én otthon voltam." Ahogy haladunk a végkifejlet felé, ez a feszültség csak növekszik. Ted nem találta helyét Amerikában, Sylvia gyűlöli az Óceánt is elkerítő angolokat. A partvidék nyúlcsapdáival összevérezi a kezét. A legbaljósabb árny azonban a halott német apa, Otto Plath egyre nagyobbra növő és a férj alakjára rávetülő kísértete. Őt és a kötet sok más motívumát Sylvia Plath költészetéből is ismerhetjük. A Születésnapi levelek két költészet drámai ütközése is, de - az élettel ellentétben - nem romboló, hanem megtermékenyítő hatással: új minőség Ted Hughes költészetében. Költészetnek, drámának, történetnek egyaránt megrendítő olvasmány.1956-ban a cambridge-i egyetemen az akkor huszonhat éves Ted Hughes és barátai irodalmi lapot alapítottak, a St. Botolph?s Review-t. Csak egy száma jelent ugyan meg, de az estélyen, amivel megünnepelték, összeismerkedett és mindjárt egymásba is szeretett Anglia és Amerika két legígéretesebb költője. Ted Hughes és Sylvia Plath néhány hónap múlva már össze is házasodtak. Eleinte Amerikában éltek, majd 1959-től Angliában. Született két gyerekük, és 1961-ben vidéken telepedtek le. Nem sokkal ezután házasságuk megromlott, Hughes elköltözött, és Sylvia 1963-ban öngyilkos lett. Költői hírneve azóta nőttön nő. Ahogy egy megidézett szellem - mint e kötetben olvashatjuk - talán megjósolta neki: "?Híresek lesztek majd. Különösen te. / Ki sem kerülheted: eljön a hírnév, / És mire eljön, megfizettél érte: / A boldogságoddal, férjeddel, életeddel." Híres lett Hughes is. A természet ősi erőit mitizáló, vad erejű költészetével 1984-ben elnyerte az Angliában több évszázados múltú poet laureate (koszorús udvari költő) címet.

Palya Bea - Altatok
"Az ​ötlet, hogy altatókat írjak, már nagyon régi, sok dalkezdemény hevert papíron, gépben. De a lendületet, hogy az Altatok könyv-lemez megszülessen, a hasamban rúgicsáló kislányom adta. Szenvedélyes inspiráció volt ez. Az énekek a lélek belső tájaira is elvezetnek minket, hiszen nemcsak az altatásról van bennük szó, hanem általában az intimitásról, a gyengédségről, amely mindenki számára alapkérdés. Gyakran csak az énekhang szól, és sok dalban csak finom hangszerelés van. Egzotikus hangok, apró csilingelések, hangtálak, a keleties oud, tanpura… Kérdezték tőlem, ez vajon gyereklemez-e. Hát, annyira, amennyire az Álom-álom kitalálom. Leginkább azt írnám rá, hogy 0-99 éves korig. Vannak “felnőttesebb” és “gyerekesebb” dalok, ám én azt gondolom, hogy a kicsik - és a nagyok is - majd egyben fogadják be az anyagot, és majd az a lelkükben, fülükben megtalálja a maga helyét.Az álombirodalmi utazást kicsik és nagyok számára Szottfried Zsófia festményei segítik majd, így ez a könyv-lemez egyszerre ajándék a fülnek, a szemnek, az agynak és a léleknek." Palya Bea

Ismeretlen szerző - XVI. ​századi költőkből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Wolfgang Goethe - Versek
"Mindent ​megadnak a végtelen istenek kedvenceiknek egészen, minden végtelen örömöket, a végtelen kínt is egészen" írja Goethe. S ha valaki, hát ő az istenek kedvence volt. Mi mindent élhetett át hosszú életében! És hasznára is tudott fordítani mindent. Életformája volt a mindenrenyitottság, a szüntelen tevékenység, a tökéletesedésre való törekvés, az egyszeri tapasztalatok egyetemessé emelése. "A lángész talán csak szorgalom" mondta kihívóan. Meg kellett küzdenie mindenért, de kivívott olimpuszi nyugalma alatt késő öregkoráig titáni szenvedélyek háborogtak. Művei "egy nagy vallomás töredékei". A termékeny igazságot kereste, s olyan teljes képet teremtett magáról, emberről, világról, amilyet csak az óriások tudnak; korhoz kötött és korok feletti, személyes és közösségi, élet és halál, mulandó és örök mindig feszült egyensúlyát alkotta meg műveiben. Lírája az első dalok még mesterkélt pompájától az istenekkel dacoló prométheuszi ember roppant sodrású himnuszain, a római elégiák édes harmóniáján át a kései versek mindentudó értelmi-érzelmi teljességéig ível.

József Attila - Vlagyimir Majakovszkij - Versek
Ez ​a könyv, melyet egyszerre vehet kézbe a magyar és a szovjet olvasó, megkísérli, hogy bemutassa: milyen módon, miféle eszközökkel fejezhette ki a világhoz, tágabb és szűkebb környezetéhez s a jövőhöz való viszonyát az a kommunista költő, akinek három millió koldus országában, a kibontakozó fasizmus légkörében kellett élnie és gondolkodnia, s hogyan írt az, akinek megadatott, hogy lássa a régi rendet elsöprő forradalmat, s ha bár gondokkal és konfliktusokkal teli világban élt ő is, de abban a tudatban, hogy szólhat a tömegek nevében úgy, hogy azok meghallják, meghallgatják, s közös ügyet szolgálnak vele. József Attila csak halála után lehetett valamennyiünk tanítója "nem középiskolás fokon", Majakovszkij költészete már életében köztulajdon lett. Életművük - József Attiláé a magyar költészetre, Majakovszkijé a szovjet lírára - máig hat. Azt, hogy miként váltak, válhattak mestereinkké, kötetünkben műveik, életüket elemző tanulmányok segítik megérteni azzal a reménnyel, hogy Vlagyimir Majakovszkij még közelebb kerül a magyar olvasókhoz, a szovjet olvasók pedig jobban megismerik József Attilát.