Apologia ​(de magia) / Védőbeszéd (a mágiáról)

Marcus Aurelius - Elmélkedések
Marcus ​Aurelius, a császár és filozófus, az ókori Róma egyik legelőkelőbb családjában született. Hadrianus császár udvarában nevelkedett, s időszámításunk után 161-ben került a világbirodalom élére. Uralkodása a germán törzsek elleni szakadatlan háborúskodásban telt el. De a csaták közti rövid éjszakai pihenőkön a sztoikus bölcselet meggondolkodtató, szép sorait vetette papírra. Olvassunk csak bele: "Abban senki sem akadályozhat meg, hogy természeted törvénye szerint élj, s a közös természet törvénye ellenére semmi sem érhet." Császár volt, vagy filozófus? Mindenekelőtt ember, aki mindnyájunkhoz tud szólni a múltból.

Publius Cornelius Tacitus - Iulius ​Agricola életrajza / De vita et moribus Iulii Agricolae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

drMáriás - Lipót
Akár ​az első kórház-privatizációs regénynek is nevezhetnénk e kötetet, ha nem lenne annál sokkalta több, hiszen húsbamaróan aktuális és egyszerre örök érvényű látleletet ad arról a bolondházról, amelyben élünk.A szerző a Tébolyda magánosítását és jövőjét írja le egyetlen hatalmas szusszban lakói, a betegek szemszögéből.

Marcus Aurelius - Marcus ​Aurelius elmélkedései
"Tegyen ​vagy mondjon bárki bármit: nekem jónak kell lennem. Mint ahogyan az arany, a smaragd, a bíbor is egyre azt hajtogatná: tegyen vagy mondjon bárki bármit, nekem smaragdnak kell lennem, meg kell őriznem színemet." "Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj." "Már most élhetsz úgy, ahogy akkor akarsz, amikor majd távoznod kell. Ha pedig a körülmények nem engedik ezt meg, akkor távozz az életből, de ne úgy, mintha méltánytalanság ért volna. Itt füst van, távozom... miért hiszed ezt olyan nagy dolognak?" Gyengéd humanizmus, félénk magányba menekülés, tépelődő önvizsgálat, fáradt-rezignált gondolatok - ez Marcus Aurelius világa; a császáré, aki korlátlan hatalommal uralkodott az akkori világ leghatalmasabb birodalma fölött, a hadvezéré, aki rettenetes hadjáratokban irtotta a birodalom ellenségeit - de a csaták szünetében, valahol a Garam partján, félrevonult naplót írni. Marcus Aurelius Elmélkedései gondolatforgácsok a sztoikus filozófia műhelyéből. Olvasmányélménnyé a mű és az alkotó különös ellentmondásának feszültsége, a kitárulkozás szenvedélyes vágya, a vallomás közvetlen hitelessége avatja.

Titus Livius - A ​római nép története a város alapításától
Livius ​nagy műve a nagyszerű római gesztusok gyűjteménye. Emberei mind olyan rómaiak, mint ahogy a rómaiakat elképzeljük, és hogy így képzeljük el, az nem kis mértékben Liviusnak köszönhető. Livius hagyományozta az utókorra a rómaiság sokatmondó helyzeteit: Brutust, a konzult, amint halálra ítéli fiait, és végignézi kivégzésüket; Horatius Coclest a hídfőnél; Menenius Agrippát, amint lecsillapítja meséjével a lázongó köznépet; Mucius Scaevolát, amint jobbját tűzbe tartja, Coriolanust és az eke mellől diktátornak hívott Cincinnatust; a római követet, aki háborút és békét hoz tógájában - akárhol ütjük fel, mindenütt olyan jelenetre találunk, amely fiatal nemzedékek százainak vérét indította gyorsabb ütemre a római jellem igézetével... Inkább művész volt, mint tudós, a drámai hatás kedvéért feláldozta az igazságot; a római előidők nyers egyszerűsége iránt nem volt érzéke.... De sokkal fontosabb, hogy érzéke volt Róma méltósága iránt. Megírta azt a történelmet, amelyet kora várt tőle, az augustusi imperium méltó előtörténetét. Az utókor tőle tanulta meg, hogyan kell a nemzeti történelmet, amely sokszor csak barbár harcok, kegyetlen rablókalandok emléke, áthumanizálni, a magasztos pátosz síkjára felemelni. Szerb Antal

Publius Ovidius Naso - Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az ​Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.

Caius Plinius Caecilius Secundus - Panegyricus
___Caius ​Plinius Caecilius Secundus Panegyricusa először jelenik meg könyv formájában magyar nyelven. A szerző irodalmi leveleinek köszönhetően az olvasóközönség előtt "ifjabb Pliniusként" ismert. A levelek gyűjteményének már több kiadása is olvasható magyar nyelven, a Traianus császár dicsőítésére elmondott beszéd azonban mostanáig mellőzött maradt. A jelen munka műfaját tekintve is érdekes és kevésbé ismert, a műfaj eredete a görög enkómionra (dicsőítő beszéd) vezethető vissza. ___A beszéd Kr. u. 100-ban hangzott el a senatus előtt, köszönetnyilvánításként a consuli hivatal elnyerése okán. Plinius a beszédet később közreadta, fennmaradását annak köszönheti, hogy belekerült a Galliaban összeállított, 12 latin panegyrkust tartalmazó gyűjteménybe. ___Jelen kiadvánnyal teljessé válik a magyar nyelvű Plinius-életmű, másrészt fontos forrással gazdagodik az Antoninus-dinasztia kora.

Quintus Horatius Flaccus - Ódák ​és epódoszok
"A ​horatiusi levelek és szatírák kommentárja után elkészült az ódáké és epódoszoké is, így most már a teljes életművet magyarázatos kiadásban veheti kezébe a remélt olvasó. Tudományszakunk régi adósságát törlesztettük ezzel. Igyekezetünk arra irányult, hogy ne csak a latin szakos tanárjelöltek és gyakorló tanárok gondjait csökkentsük, hanem a latin Horatius olvasóinak gyérülő táborát se hagyjuk eligazítás és bátorítás nélkül. Ezt azonban nem olcsó segítségnek szántuk: a kommentár használóit közös sétára, a költő (nem magyarázó!) gondolatmeneteinek követésére invitáljuk. De ez a társalgás - mint a horatiusi sermo - felkészültséget és állandó készenlétet igényel. Olyan Horatius-vers, amelyet szótárból összekeresgélve igazán meg lehetne érteni, egy sincs. Lassú meditációk, elmélyedő - lehetőleg hangos - olvasás, meghitt összeszokás eredményeképpen nyílik meg csak előttünk a költő. Gazdagabbak leszünk minden sorral, amelyért megdolgoztunk, de érdemes megdolgozni érte." Borzsák István

Lucius Annaeus Seneca - Marcus Aurelius - Óvakodj ​a haragtól! / Tanítások könyve
Seneca ​és Marcus Aureius legszebb írásai a szeretetről. A kötetben közölt két kiskönyvben a gondolkodás történetének két szellemóriása vall szeretetről, barátságról, megbékélésről, megbocsátásról, hűtlenségről, együttérzésről; vagyis "Isten által megszabott utunkról" - a feladatról, amely nem más, mint a boldog élet.

Titus Lucretius Carus - A ​természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thuküdidész - A ​peloponnészoszi háború
A ​görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.

Publius Ovidius Naso - P. ​Ovidius Naso szerelmei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Titus Livius - A római nép története a város alapításától I-IV.
Tartalom Livius nagy műve a nagyszerű római gesztusok gyűjteménye. Emberei mind olyan rómaiak, mint ahogy a rómaiakat elképzeljük, és hogy így képzeljük el, az nem kis mértékben Liviusnak köszönhető. Livius hagyományozta az utókorra a rómaiság sokatmondó helyzeteit: Brutust, a konzult, amint halálra ítéli fiait, és végignézi kivégzésüket; Horatius Coclest a hídfőnél; Menenius Agrippát, amint lecsillapítja meséjével a lázongó köznépet; Mucius Scaevolát, amint jobbját tűzbe tartja, Coriolanust és az eke mellől diktátornak hívott Cincinnatust; a római követet, aki háborút és békét hoz tógájában - akárhol ütjük fel, mindenütt olyan jelenetre találunk, amely fiatal nemzedékek százainak vérét indította gyorsabb ütemre a római jellem igézetével... Inkább művész volt, mint tudós, a drámai hatás kedvéért feláldozta az igazságot; a római előidők nyers egyszerűsége iránt nem volt érzéke.... De sokkal fontosabb, hogy érzéke volt Róma méltósága iránt. Megírta azt a történelmet, amelyet kora várt tőle, az augustusi imperium méltó előtörténetét. Az utókor tőle tanulta meg, hogyan kell a nemzeti történelmet, amely sokszor csak barbár harcok, kegyetlen rablókalandok emléke, áthumanizálni, a magasztos pátosz síkjára felemelni. Szerb Antal

Lucius Annaeus Seneca - De ​Ira / A haragról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

P. Terentius Afer - Az ​élősdi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Janus Pannonius - Janus ​Pannonius összes munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kulcs ​a Graduáléhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szerb Antal - Gondolatok ​a könyvtárban
"...Szerb ​Antal egész munkásságának van valami különleges, finom könyvi jellege. Olyan ember írásai ezek, akinek a betű, a könyv, az irodalom mindennél fontosabb, döntőbb, mélyebb és sorsformálóbb valóság volt az életben. A világ közepe a Könyvtár volt számára, itt volt elemében, itt lélegzett a legújabb ózonban. S aki ilyen élet láttára vértelenséget vagy papiroszörgést emleget, annak nincs sejtelme arról, hogy ez a létforma mennyire teljes, sőt túlcsorduló lehet heves és tragikus, mámoros és boldog élményekkel, hogy mennyire duzzadóan igaz, piros és eleven tud lenni az ilyen élet is, gyakran töményebb és feszültebb bármi másnál."

Apuleius - A ​mágiáról / Virágoskert
Apuleiust, ​az ünnepelt szónokot, sikeres írót, könnyű tollú költőt, sokaktól csodált természettudóst i. sz. 158-ban beidézték az észak-afrikai Sabrata város bíróságára. Hatalmas tömeg gyűlt össze a tárgyalás napján, hogy meghallgassa a vádat - Apuleius mágikus üzelmekkel házasságra kényszerített egy nála tizenhárom évvel idősebb özvegyet -, és még inkább az író bravúrosnak ígérkező védekezését. Nem csalódott a hallgatóság: az író védőbeszéde - A mágiáról - ragyogóan szellemes érvelésével valóban nagyszerű szórakozást nyújtott. De a rejtélyek nem oszlottak el: Mire használta a tükröt? Miért vásároltatott halakat? Csakugyan tartott-e éjszakai varázsszertartást? Mi történt az epilepsziás fiúval? Mi volt az a kendőbe burkolt tárgy? Csontváz volt-e a szobor vagy Mercurius képmása? ... A Virágoskert ókori válogatás Apuleius beszédeinek legszebb helyeiből. Különös egyveleg anekdotákból, földrajzi, történelmi, természetrajzi érdekességekből, morális eszmefuttatásokból, dús verbális pompájú hasonlatokból, szinte verssé és zenévé párolódó szónoklattöredékekből. Az olvasó élvezettel fogja fölfedezni, hogyan kapcsolódik ezer szállal ez a méltatlanul elfeledett két Apuleius-írás a világhíres főműhöz, az Aranyszamárhoz.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit összes versei
Költőutódai ​közül is a legnagyobb tehetségek hajtották meg előtte elismerésük zászlaját. Radnóti Miklós mély és alapos elemzését közöljük a könyv utószavaként. A versek mindegyike mélyről fakadt, az önkifejezés nem volt könnyű feladat a költőnő számára. Regényeiben is sokszor találjuk nyomát önéletrajznak, de veresei lelkének legmélyebb rétegeit világítja meg. A kötet az eddig ismert verseken kívül huszonhat verset közöl dr. Kozocsa Sándor gondos bibliográfiai útmutatásával.