Horatius összes költeménye

Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az ​Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.

Marcus Tullius Cicero - Az ​állam
Cicero ​az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a Cicero századának is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására. Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.

Caius Valerius Catullus - Caius ​Valerius Catullus összes versei
„Caius ​Valerius Catullus a világirodalom mindmáig legközvetlenebb hangú lírikusa: nem játszik szerepet, nem vágja magát az őszinteség pózába. Nem tárja fel erényeit, legfeljebb öntudatlanul, s hibáiról sem szól az oly gyakori – tetszelgő s az olvasóra kacsintó – módon, nem óhajtja ezekben is erényeit csodáltatni.” – írja róla a fordító. Életeleme, levegője, természetes közege a vers és a versírás – ez őrizte meg máig is olyan varázsosan frissnek, olyan kicsattanóan és csattanósan elevennek, mint amilyennek Devecseri Gábor újonnan átdolgozott, az eredetivel rokon ihletésű fordításából, szellemes utószavából és gondos jegyzeteiből megismerjük.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Lucius Annaeus Seneca - Marcus Aurelius - Az ​emberség nagykönyve / Teremtő gondolatok
"Mi ​a legnagyobb az emberben? - Az emberségnél nincs hatalmasabb földön és égen - így tették roppant erejűvé az istenek az ember sokszor gyámoltalan és tanácstalan lényét: a magasból felruházták a szeretet jóságával, az élet igazi harmóniájával, a szelíd, bölcs belátással és előrelátással."

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Titus Lucretius Carus - A ​természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Caius Valerius Catullus - Catullus ​minden verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - Az ​istenek természete
"Sok ​olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s - miként te is nagyon jól tudod, Brutusom - az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel..." Cicero Az istenek természete című munkáját Havas László jegyzetei valamint szakirodalmi tájékoztató, bibiliográfia, képek ill. képjegyzék követi.

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Plautus - P. Terentius Afer - Római ​vígjátékok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Marcus Tullius Cicero - A ​jóslásról
Cicero ​egy olyan művének lefordítása, amely eddig még nem jelent meg magyar nyelven, önmagában is üdvözlendő teljesítmény. Hoffman Zsuzsanna ezen felül jó érzékkel választotta ki Cicerónak éppen a jóslásról (De dicinatione) című munkáját - gondoljuknk csak a jüslás különféle formái, a horoszkópok, egyáltalán az irracionális témák iránt manapság mind elevenebb érdeklődésre. Nyilván számos olyan olvasó akad, aki kíváncsi arra, hogy volt ez a "régi görögöknél, rómaiaknál"? A munkában Cicero ismerteti, szembeállítja egymással a különböző görög filozófiai irányzatokat a jóslásra vonatkozónézeteit, a jóslatkérés különféle módozatait. Előadása számos -elsősorban római - történelmi példát ad elő ezek illusztrálására ; egyúttal kísérletet tesz a latin filozófiai műnyelv megteremtésére. A latin nyelvű próza legnagyobb mesterének fogalmazása, stílusa ezúttal kétségtelenül nem mindig olyan gördülékeny, mint például beszédeiben, szónoklati műveiben. Ennek oka, mint jeleztem, a görög fogalmaknak megfelelő latin terminológia kialakulatlansága, továbbá a téma, a tárgyalt görög filozófiai elméletek bonyolultsága, amelyeket a nagy Arpinumi helyenként csak némi körülményességgel tudott visszaadni, s -valljuk be - olykor elméleti nehézségei is lehettek. Dr. Maróti Egon

Marcus Tullius Cicero - Tusculumi ​eszmecsere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Quintus Horatius Flaccus - Quintus ​Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Horatius ​maga jövendölte meg, hogy „ércnél maradandóbb” művet hagy hátra. Bár a késői antikvitásban és a középkor elején háttérbe szorult Vergilius mögött, Petrarcától kezdve szenvedélyesen foglalkoztatta a világot. Megítélése sok vihart kavart: értelmezték végletesen Augustus talpnyalójának, és a zsarnoksággal szembeni töretlen ellenzékiség példaképének is - mindkét esetben alaptalanul. A francia klasszicizmus esztétikája (Boileau) benne találta meg legfőbb mintáját. A magyar irodalomban Szent István ún. Kisebb legendájától kezdve kimutathatók ismeretének nyomai; különösen a 18-19. században Virág Benedek, Berzsenyi lírájára hatott termékenyítően, de eleven hagyományként él Babits, Kosztolányi, József Attila költészetében is.

Marcus Tullius Cicero - Az ​öregségről / A barátságról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcus Tullius Cicero - A ​törvények
A ​kötet Cicero _A törvények_ (De legibus) című munkája három könyvének és fennmaradt töredékeinek első teljes magyar fordítását tartalmazza. ___ _A törvények_ben Cicero - a platóni _Állam_ és a _Törvények_ mintájára - _Az állam_ (De re publica) párdarabját írta meg. Az első könyvben a jog filozófiai megalapozására vállalkozik egy természetjogi elmélet kifejtésének keretében, a második könyvben a vallási törvényeket ismerteti és kommentálja, végül a harmadikban az állami tisztségek és intézmények rendszerét határozza meg és látja el magyarázatokkal. A mű alapvető vonás a görög politika-, erkölcs- és jogfilozófiai hagyomány (mindenekelőtt Platón, Arisztotelész és a sztoikusok) ötvözése a római politikai berendezkedés elveivel és intézményeivel, valamint a hagyományos római erkölcsök világával. ___A fordítást és a szöveg filozófiai, történeti és római jogi vonatkozásainak értelmezését megkönnyítő jegyzeteket Simon Attila klasszika-filológus, filozófiatörténész, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója készítette. A művet Havas László utószava, valamint jegyzetszótár egészíti ki. ___ _A törvények_ alapvető antik szöveg nemcsak a római jog, de a politika- és jogfilozófia, a római politikai intézmények és a történelem, valamint a vallástörténet iránt érdeklődők számára is.

Hésziodosz - Munkák ​és napok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - Boldogságra ​születtél
Mi ​az ember? Lelke magas helyről származik - a fenséges gondolkodás titkos birodalmából... Seneca gyönyörű írásai a Szeretetről, Boldogságról, a Lélek békéjéről.

Publius Cornelius Tacitus - Tiberius ​és kora (Kr. u. 14-19.)
A ​római császárság elejének legérdekesebb, legrejtélyesebb császár egyénisége, Tiberius, áll a tacitusi Annales első két könyvébe foglalt események középpontjában. Ezek az események elvezetik az olvasót a hatalmas birodalomnak szinte minden részébe. A germán limesen őrködő légiók zendülő táborába, a keleti fejedelmek fojtott légkörű udvarába, a provinciák örökké változó világába, a harctérre, egyszóval mindenüvé, ahol a birodalom érdekeit érintő fordulatok történnek. Az olvasó ezt az utat örömmel és bizalommal járhatja, hiszen kalauza, felvilágosítója a római történetírók leghivatottabbja, aki felgombolyítja előtte a római diplomáciának az urbsban összefutó szálait, bevilágít a római kormányzat roppant gépezetébe, és az ókorban szinte példátlanul álló lélekboncoló művészetével nyitja meg a lelkeket, a császárét éppúgy, mint a tömegekét. Mindezt az olvasó nem a mai értelemben vett történetírás, hanem a sajátos tacitusi "drámák" szenvedélyekkel, tragikus sejtésekkel teli és mégis előkelő emelkedettséggel mérsékelt előadásában élheti át.