|
Horatius maga jövendölte meg, hogy „ércnél maradandóbb” művet hagy hátra. Bár a késői antikvitásban és a középkor elején háttérbe szorult Vergilius mögött, Petrarcától kezdve szenvedélyesen foglalkoztatta a világot. Megítélése sok vihart kavart: értelmezték végletesen Augustus talpnyalójának, és a zsarnoksággal szembeni töretlen ellenzékiség példaképének is – mindkét esetben alaptalanul. A francia klasszicizmus esztétikája (Boileau) benne találta meg legfőbb mintáját. A magyar irodalomban Szent István ún. Kisebb legendájától kezdve kimutathatók ismeretének nyomai; különösen a 18-19. században Virág Benedek, Berzsenyi lírájára hatott termékenyítően, de eleven hagyományként él Babits, Kosztolányi, József Attila költészetében is.
Kapcsolódó könyvek
Quintus Horatius Flaccus - Ódák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Quintus Horatius Flaccus - Versek
Horatiusnak, az Augustus korában élt nagy római költőnek életművéből eddig csak a patetikus hangú, fennkölt politikai költeményei voltak nálunk közismertek. Az Európa Könyvkiadó e válogatása az igazi Horatiust mutatja be.
Újszerű válogatásunk felöleli a gúnyos, harcos, személyeskedő, feddő hangú epodosok, a csipkelődő, csúfolkodó szatírák nagy részét. A dalokban a hazaszeretet, szerelem, barátság, életbölcsesség, az egyszerű élet dicsérete szólal meg, az elégikus költemények vidám, sőt humoros versekkel váltakoznak; borozásra buzdít, szerelmi csalódáson tréfálkozik. Végül bő válogatást adunk Horatius költői leveleiből, amelyeknek nagy része valódi levél volt. A nagy művészettel cizellált költeményekből megismerjük a költő életét, de egyben az Augustus-kori Rómát is, emberi közelségbe kerülnek hozzánk a régi rómaiak nagyszerű tulajdonságaikkal és kicsinyes emberi gyarlóságaikkal egyetemben.
Szapphó - Szapphó fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul
A világirodalom legnagyobb költőjének, Szapphónak verseit és töredékeit tartja kezében az olvasó. Szapphó több mint két és fél ezer esztendővel ezelőtt, Alkaiosz kortársaként élt és alkotott Leszbosz szigetén. Költészetének legfontosabb, voltaképpen egyetlen élménye a szerelem, ehhez kapcsolódik verseinek összes motívuma. Szapphó számára a szerelem nem puszta költői tárgy volt, nem is többé vagy kevésbé mélyen megragadott életérzés, hanem a szakrális eksztázis tárgya, ugyanakkor közvetítő közege. Az európai irodalomban Szapphó volt az első, aki az Aphrodité iránti odaadást személyes hangon szólaltatta meg, méghozzá olyan tisztán, annyi költői erővel, hogy a tizedik Múzsaként tartották számon már a görög régiségben is.
Caius Valerius Catullus - Catullus minden verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.
Quintus Horatius Flaccus - Horatius összes lírai költeményei és az Ars Poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Caius Valerius Catullus - Catullus versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Gilgames / Agyagtáblák üzenete
Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után - teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.
Quintus Horatius Flaccus - Szemelvények Quintus Horatius Flaccus költeményeiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Johann Wolfgang Goethe - Johann Wolfgang Goethe versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tóth Árpád - Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Blake - William Blake versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
William Butler Yeats - A költő esdeklése
Erdődi Gábor fordításai
Petőfi Sándor - Petőfi Sándor összes versei
Aki magyarul azt mondja: költő - mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példaképp és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindig is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom - akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. (mek.iif.hu nyomán)
Pilinszky János - Pilinszky János összes versei
Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.
Ismeretlen szerző - Száz vers
Cseppben a tenger - Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.
Titus Lucretius Carus - A természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lucius Annaeus Seneca - Marcus Aurelius - Az emberség nagykönyve / Teremtő gondolatok
"Mi a legnagyobb az emberben? - Az emberségnél nincs hatalmasabb földön és égen - így tették roppant erejűvé az istenek az ember sokszor gyámoltalan és tanácstalan lényét: a magasból felruházták a szeretet jóságával, az élet igazi harmóniájával, a szelíd, bölcs belátással és előrelátással."
Arisztophanész - Arisztophanész vígjátékai
Arisztophanész valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.
Federico García Lorca - Federico García Lorca versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
