„Caius Valerius Catullus a világirodalom mindmáig legközvetlenebb hangú lírikusa: nem játszik szerepet, nem vágja magát az őszinteség pózába. Nem tárja fel erényeit, legfeljebb öntudatlanul, s hibáiról sem szól az oly gyakori – tetszelgő s az olvasóra kacsintó – módon, nem óhajtja ezekben is erényeit csodáltatni.” – írja róla a fordító. Életeleme, levegője, természetes közege a vers és a versírás – ez őrizte meg máig is olyan varázsosan frissnek, olyan kicsattanóan és csattanósan elevennek, mint amilyennek Devecseri Gábor újonnan átdolgozott, az eredetivel rokon ihletésű fordításából, szellemes utószavából és gondos jegyzeteiből megismerjük.
Kapcsolódó könyvek
Quintus Horatius Flaccus - Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Horatius maga jövendölte meg, hogy „ércnél maradandóbb” művet hagy hátra. Bár a késői antikvitásban és a középkor elején háttérbe szorult Vergilius mögött, Petrarcától kezdve szenvedélyesen foglalkoztatta a világot. Megítélése sok vihart kavart: értelmezték végletesen Augustus talpnyalójának, és a zsarnoksággal szembeni töretlen ellenzékiség példaképének is - mindkét esetben alaptalanul. A francia klasszicizmus esztétikája (Boileau) benne találta meg legfőbb mintáját. A magyar irodalomban Szent István ún. Kisebb legendájától kezdve kimutathatók ismeretének nyomai; különösen a 18-19. században Virág Benedek, Berzsenyi lírájára hatott termékenyítően, de eleven hagyományként él Babits, Kosztolányi, József Attila költészetében is.
Marcus Valerius Martialis - Költők, ringyók, pojácák
A szellemes gúnnyal, maró szatírával, szókimondással jellemezhető költészet a korabeli Róma valóságos röntgenképét rajzolja elénk.
Caius Valerius Catullus - Catullus minden verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Quintus Horatius Flaccus - Versek
Horatiusnak, az Augustus korában élt nagy római költőnek életművéből eddig csak a patetikus hangú, fennkölt politikai költeményei voltak nálunk közismertek. Az Európa Könyvkiadó e válogatása az igazi Horatiust mutatja be.
Újszerű válogatásunk felöleli a gúnyos, harcos, személyeskedő, feddő hangú epodosok, a csipkelődő, csúfolkodó szatírák nagy részét. A dalokban a hazaszeretet, szerelem, barátság, életbölcsesség, az egyszerű élet dicsérete szólal meg, az elégikus költemények vidám, sőt humoros versekkel váltakoznak; borozásra buzdít, szerelmi csalódáson tréfálkozik. Végül bő válogatást adunk Horatius költői leveleiből, amelyeknek nagy része valódi levél volt. A nagy művészettel cizellált költeményekből megismerjük a költő életét, de egyben az Augustus-kori Rómát is, emberi közelségbe kerülnek hozzánk a régi rómaiak nagyszerű tulajdonságaikkal és kicsinyes emberi gyarlóságaikkal egyetemben.
Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az Átváltozások a nagy római kötőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.
Szapphó - Szapphó fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul
A világirodalom legnagyobb költőjének, Szapphónak verseit és töredékeit tartja kezében az olvasó. Szapphó több mint két és fél ezer esztendővel ezelőtt, Alkaiosz kortársaként élt és alkotott Leszbosz szigetén. Költészetének legfontosabb, voltaképpen egyetlen élménye a szerelem, ehhez kapcsolódik verseinek összes motívuma. Szapphó számára a szerelem nem puszta költői tárgy volt, nem is többé vagy kevésbé mélyen megragadott életérzés, hanem a szakrális eksztázis tárgya, ugyanakkor közvetítő közege. Az európai irodalomban Szapphó volt az első, aki az Aphrodité iránti odaadást személyes hangon szólaltatta meg, méghozzá olyan tisztán, annyi költői erővel, hogy a tizedik Múzsaként tartották számon már a görög régiségben is.
Quintus Horatius Flaccus - Szemelvények Quintus Horatius Flaccus költeményeiből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Quintus Horatius Flaccus - Ódák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Karinthy Frigyes - Nem mondhatom el senkinek
Aki szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni.
A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg.
Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.
Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS
A 12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg.
Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.
Ady Endre - Ady Endre összes versei
Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt.
Illyés Gyula
Titus Lucretius Carus - A természetről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Edgar Allan Poe - Edgar Allan Poe összes versei / The Complete Poems
"Poe-t, a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor.
Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra...
Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget.
A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől."
(Baróti Szabolcs)
Petronius Arbiter - Petronius versei
Nero császár kortársa volt Petronius Arbiter, "a választékos ízlés mestere", akinek nevét regénye - Satyricon - tette világhírűvé. E kötet most Petronius összes versét gyűjti egybe és bocsátja közre ily teljességgel magyar nyelven először. Különös versek ezek. Kifejeződik bennük a hanyatló világbirodalom emberének szinte modernül ható vibráló nyugtalansága, a világfi olykor cinizmusba torzuló iróniájú fölényes életbölcselete, de a düh is a pénz, a korlátolt maradiság, képmutató álszentség uralma ellen, és őszinte vágy valami szebb, igazabb, emberibb életért.
A kötetet Horváth István Károly fordította, az illusztrációkat Varga Győző rajzolta.
Ismeretlen szerző - Gilgames / Agyagtáblák üzenete
Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei után - teljes egészében először Rákos Sándor ültette át magyar nyelvre, tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé. Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.
Arisztophanész - Arisztophanész vígjátékai
Arisztophanész valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.
Quintus Horatius Flaccus - Horatius összes költeménye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Oscar Wilde - Oscar Wilde összes művei III.
A 19. sz. végi, viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde (1854-1900), a dandy s világfi, akit írásai alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéletének eseményei alapján pedig emberbőrbe bújt démonnak hihettünk. Ő volt az első író, aki valóban azon erkölcsök - vagy erkölcstelenségek - szerint élt, amelyek műveiben megjelentek; az első író, aki számára a műveiben megjelenített morál nem szűnt meg létezni a toll letétele után; és az elsők közé tartozott, akik a legmagasztosabb Művészet kedvéért foglalkoztak a művészettel. A népszerű és ellentmondásos szerző magyarul most először megjelenő háromkötetes összes műveinek 3. darabja e kiadvány.
Anna Ahmatova - Anna Ahmatova versei
Száztíz éve született, harminchárom évvel ezelőtt halt meg Anna Ahmatova, akinek költészete az orosz klasszikus hagyományok, a világkultúra és a XX. századi modernség egyedi ötvözete. Hosszú és hányatott élete során Ahmatovának éppúgy volt része korai és kései sikerekben, mint szenvedésekben és hosszú elnémításokban. A tízes években az Ezüstkor más nagyjaival - Mandelstammal, Gumiljovval, Paszternakkal - együtt indult költőnőt az "orosz Szapphónak" nevezték, s mint Kornyej Csukovszkij írta: "Két vagy három nemzedék ifjúsága volt szerelmes Ahmatova verseinek kísérő akkordjai mellett." A kor és a tragikus egyéni sors, volt férjét - költőtársát - Nyikolaj Gumiljovot 1921-ben a bolsevikok kivégezték, fiát, Lev Gumiljovot pedig a harmincas években letartóztatták. Ahmatova költészetét is tragikussá hangszerelte - a hallgatás évei után (1925 és 1940 között nem is publikálhatott) írta a sztálinizmus áldozatainak örök emléket állító versciklusát, a _Rekviem_-et, amely hazájában csak 1988-ban jelent meg. A nagy honvédő háború után - a hírhedt zsdanovi "kritikát" követően, amely szerint Ahmatova "egy felgerjedt kisasszonyka, aki fel-le száguldozik a budoár és a kápolna között" - a rendszer újból elhallgattatta Ahmatovát. Az ötvenes évek végétől kezdve mégis ő, az Ezüstkor egyetlen túlélője volt az, akitől az új pétervári költőnemzedék (Brodszkij, Kusnyer, Rejn, Bobisev) a legtöbbet tanulta. Ahmatova költészete példa arra, ami csak nagyon keveseknek sikerül a XX. században: költészete egyszerre nőiesen érzéki és férfiasan kemény, egyszerre mélyen misztikus és tapinthatóan konkrét.
Leghíresebb műve, a _Rekviem_ 1967-ben magyarul is megjelent, de az 1978-as Lyra Mundi-kötetben már nem szerepelhetett. Mostani válogatásunkban igyekeztük átfogó képet adni Ahmatova életművéről, s így a _Bibliai versek_, a _Kleopátra_, a _Koszorú a halottaknak_, a _Cinque_ és még jó néhány nagyszerű költemény most először szólal meg magyar nyelven.
Euripidesz - Euripidész összes drámái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.