Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Általános pszichológia 2. - Tanulás és emlékezés
A tankönyvsorozat a pszichológia BA szintjének alapozó kurzusához, az általános pszichológia megismerőfolyamatokkal foglalkozó három félévnyi anyagához szükséges 'state of the art' ismereteket tartalmazza. Alapozó tankönyv tehát, bár a témák tárgyalása ezt a szintet több helyen is meghaladja. A kötetek ismeretanyagának szemléltetését gazdag ábra- és képanyag szolgálja, az elsajátítást egységes didaktikai apparátus (kulcsszavak, ellenőrző kérdések, ajánlott olvasmányok és hasznos honlapok, glosszárium) segíti. A három kötetre tervezett sorozatnak a pszichológia oktatásában eddig használt, elsősorban angolból fordított tankönyvekhez képest az az előnye, hogy nagyobb képviseletet kapnak benne a nemzetközi színvonalú magyar tudományos eredmények. Ezek megjelenítése nem csupán az ismeretelsajátítás szempontjából fontos, hanem az újabb pszichológusnemzedék szakmai identitása miatt is.
Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.
Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.
Carl Gustav Jung - Lélektani típusok
Az 1921-ben megjelent Lélektani típusok Jung legismertebb művei közé tartozik, amelyben a szerző a lélek bizonyos tipikus struktúráit és működési módjait mutatja be, hogy segítse önmagunk és embertársaink megértését. A lélektani típusok ellentétességének jelentős szerepe van a vallási viszályokban, a tudományos, kulturális és világnézeti vitákban, valamint az emberi kapcsolatokban egyaránt. Ez az írás mérföldkő Jung életművében, lehetőséget ad arra, hogy az olvasó nyomon kövesse Jung eszméinek kialakulását és fejlődését.
„Ez a könyv a gyakorlati pszichológia területén végzett közel húszéves munka gyümölcse. Fokozatosan született meg a gondolataimban, részben a pszichiátria és az idegorvosi gyakorlat számtalan benyomásából és tapasztalatából, részben a társadalom valamennyi rétegéből kikerülő emberekkel való foglalkozásból, valamint barátokkal és ellenségekkel folytatott személyes vitáimból, végül saját pszichológiai alkatom kritikájából. Úgy határoztam, hogy nem terhelem az olvasókat esettanulmányokkal, inkább arra törekedtem, hogy a tapasztalatból leszűrt gondolataimat a már meglévő történelmi és terminológiai ismeretekbe ágyazzam.
Vállalkozásom megvalósítására nem annyira a történelmi méltányosság sarkallt, sokkal inkább az a szándék, hogy orvosi tapasztalataimat egy szűkebb szakterületről általánosabb összefüggésbe emeljem, egy olyan összefüggésbe, amely a művelt laikusok számára lehetővé teszi, hogy egy speciális terület tapasztalatait hasznosítsák."
Mérei Ferenc - A Rorschach-próba
Mérei Ferenc A Rorschach-próba c. kézikönyve az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet (OIE) sokszorosításában 1966 és 1971 között megjelent Vademecumkiadványok javított változata.
Az eredeti szöveget helyenként kiegészítettük a szerző 1979-es egykötetes egyetemi jegyzetének azon részeivel, amelyek az 1971 óta eltelt időszak kutatási eredményeit tartalmazzák.
Ezenkívül egy Függeléket is összeállítottunk a következő megfontolásból: A szerző a Rorschach-kézikönyv ötödik kötetének végéhez egy értesítést fűzött, amelyben ismerteti egy további kötet tervét: „Egy hatodik kötet kiadása is szükséges..., amely két nagy diagnosztikai egységet tartalmaz: a neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák mutatóit. Ezt két általános rész fogja kiegészíteni: a komplex válaszok elemzése és az értelmezés menetének az összefoglalása."
A tervezett hatodik kötet már nem készült el, ezért ezt az értesítést útmutatásnak tekintve megpróbáltuk Mérei Ferenc egyéb, a Rorschach-teszttel foglalkozó írásaiból azokat kiválasztani, amelyek témájukban vagy gondolatmenetükben nagyjából megfelelnek a vázolt elképzeléseknek:
1. A komplex válaszok indulati jelentéstöbblete című cikk, bár valójában az ilyen válasz értékének Osgood-skálával történő ellenőrzésével foglalkozik, a bevezető részben a komplex válasz jelenségének olyan pontos és részletes elemző leírását adja, amely az öt kötetben így sehol sem található.
2. Átvettük Mérei-Szakács A klinikai pszichológia gyakorlata című művéből Mérei három esettanulmányát, mert ezekből az olvasó teljesebb képet kaphat arról a munkamódszerről, ahogy a teszteredményeket kibontó-értelmező gondolkodás a személyiségrajzot megalkotja. (A neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák elemző kifejtése sajnos nem született meg, az előbbit talán részben pótolják a közzétett esettanulmányok.)
3. Bevettük még a Függelékbe az 1979-es egyetemi jegyzet teljes XI. fejezetét (Értelmezési-statisztikai támpontok), amelyben a nagyszabású magyarországi statisztikai vizsgálat táblázatainak egy része megjelent.
Ismeretlen szerző - Általános pszichológia 1. - Észlelés és figyelem
A tankönyvsorozat a pszichológia BA szintjének alapozó kurzusához, az általános pszichológia megismerőfolyamatokkal foglalkozó három félévnyi anyagához szükséges 'state of the art' ismereteket tartalmazza. Alapozó tankönyv tehát, bár a témák tárgyalása ezt a szintet több helyen is meghaladja. A kötetek ismeretanyagának szemléltetését gazdag ábra- és képanyag szolgálja, az elsajátítást egységes didaktikai apparátus (kulcsszavak, ellenőrző kérdések, ajánlott olvasmányok és hasznos honlapok, glosszárium) segíti. A három kötetre tervezett sorozatnak a pszichológia oktatásában eddig használt, elsősorban angolból fordított tankönyvekhez képest az az előnye, hogy nagyobb képviseletet kapnak benne a nemzetközi színvonalú magyar tudományos eredmények. Ezek megjelenítése nem csupán az ismeretelsajátítás szempontjából fontos, hanem az újabb pszichológusnemzedék szakmai identitása miatt is.
Mérő László - Új észjárások
Miben rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is?
A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt.
Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló.
Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.
Sigmund Freud - Ösztönök és ösztönsorsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Carl Gustav Jung - Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
"A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve, a művelt közönség látókörén kívül, könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek - mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítása útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is."
Részlet Jung előszavából könyve első, 1916-os kiadásához.
Carl Gustav Jung - Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a "meglátásait"). Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt ("A kollektív tudattalan archetípusairól", "A kollektív tudattalan fogalma", "Az archetípusról, különös tekintettel az animafogalomra") elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az "anya", az "újjászületés", a "gyermekisten" illetve az "isteni lány", majd a "szellem" motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett "csaló" (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik, amelyet a szerző először elméleti síkon a "Tudat, tudattalan és individuado" című írásban, majd gyakorlati síkon egyetlen individuációs folyamat képsorozata révén mutat be, amely az analitikusi munkájából származik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.
Mérő László - Az elvek csapodár természete
Elveink nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze.
Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: "A nagy titok az, hogy nincs titok".
Új könyvében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja körül. A csattanós, "ötperces" esszék felvillantják a témák különféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia.
Az "ötperces esszék" nagy része korábban a Magyar Narancs című lapban jelent meg, majd a szerző alaposan átdolgozta, a könyv gondolati ívéhez csiszolta őket. A hosszabb esszék ebben a kötetben jelennek meg először
Sigmund Freud - A Farkasember
A Freud sorozat hetedik kötete, az 1993-ban megjelent "Patkányember"-hez hasonlóan esettanulmányokat tartalmaz. A "Farkasember" nem csupán a történet meghökkentő részletei és a leírás irodalmi értékei miatt vált híressé, hanem azért is, mert Freud itt számos, alapvető technikai, elméleti és metapszichológiai kérdéssel foglalkozik. A "Farkasember" a pszichoanalízis történetének leginkább feltárt esete - a különféle elemzések mellett magának a páciensnek a memoárjai, a vele készült interjúk is hozzáférhetők. Az orosz nemzetiségű Pankejev " a Karamazov testvérek örököse", "az orosz századforduló tipikus értelmiségi figurája". Paszternak Zsivágó doktorára emlékezteti az olvasót.
A Katharináról és az Elisabeth von R. kisasszonyról szóló tenulmányok "úgy olvashatók, akár egy novella, és úgyszólván nélkülözik a tudományosság komoly jellegét".
A "Gyereket vernek" című írás a gyerekkori szexuális elfojtás kovetkezményeit taglalja. A kötetben található még Freud "A női homosexualitás egy esetének pszichogeneziséről" szóló 1920-as tanulmánya is.
Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”
Sigmund Freud - Művészeti írások
A "Sigmund Freud művei" című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza.
A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.
Sigmund Freud - Újabb előadások a lélekelemzésről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sigmund Freud - Tömegpszichológia
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának V. kötete társadalomlélektani írásokat tartalmaz. A társadalmi jelenségek lélektani vizsgálatával Freud az 1910-es évek elején kezdett foglalkozni. Kötetünk középpontjában a tömeglélektan értelmezését adó, magyarul eddig nem publikált Tömegpszichológiai és én-analízis című tanulmány áll, ezt egészíti ki két, a háború pszichológiájával foglalkozó írás: az első világháború alatt íródott tanulmány, valamint a híres Einstein - Freud levélváltás a háborúk lélektani okairól. Átdolgozott fordításban, s első ízben csonkítatlan formában közöljük a Totem és tabu szövegét is.
Csíkszentmihályi Mihály - Flow - Az áramlat
Flow - a szó angolul folyást, áramlást, lebegést jelentett egészen e könyv 1990-es megjelenéséig. Azóta már egy pszichológiai fogalmat jelölő tudományos kategória is, és egyben olyan szakkifejezés, amely egyre inkább a művelt köznyelv részévé válik.
Nem csak az angolban: közel egytucatnyi nyelv szókészletét gyarapítja, a fordítási kísérletek ugyanis, bár voltak közöttük nagyon szellemesek, szinte egy nyelvben sem honosodtak meg.
Flow - mondják németek és japánok, talán nem véletlenül, hiszen e könnyen kiejthető szó hangulatával is kifejezi azt a szellemi állapotot, amelyet jelöl.
A boldogság keresése az ember alapvető törekvése, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. Mi is az, ami az embert boldoggá teheti?
Csíkszentmihályi Mihály ezt az ősi problémát választotta kutatása tárgyául.
A modern pszichológia vizsgálati eszközeinek széles skáláját felhasználva több mint két évtizeden keresztül gyűjtötte az adatokat elmélete kidolgozásához. E tudományos munka eredménye a tökéletes élmény elmélete, melyet e könyv most a szélesebb olvasóközönség számára is bemutat.
Csíkszentmihályi professzor hosszú ideig a Chicagói Egyetem pszichológiai tanszékét vezette. A Flow-t megelőzően már több világsikert megért könyvet írt. Az életmű egyes darabjait összeköti az értelemmel megélt alkotó élet jellemzőinek kutatása.
Abraham Maslow - A lét pszichológiája felé
Új sorozatunk első kötetének szerzője Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológiai irányzat központi egyénisége, akinek neve a köztudatban szinte összeforrt az emberi szükségletek hierarchiáját kifejező motivációs piramissal, amely életművének gerincét alkotja. Ez a műve, amelyet az olvasó a kezében tart, a létezés új távlatát jelentő felső motivációs szintnek, az önmegvalósítás, növekedés szintjének működését mutatja be.
„Ma már bizton állíthatjuk, hogy az emberben létezik egy hajlam vagy szükséglet arra, hogy olyan irányban növekedjen, amit általánosságban önmegvalósításként vagy lelki egészségként foglalhatunk össze. Ez azt jelenti, hogy van az emberben egy késztetés a személyisége egységesítésére, a spontán önkifejezésre, a teljes egyediség és identitás elérésére, arra, hogy lássa az igazságot és ne maradjon vak vele szemben, arra, hogy kreatív, jó, és sok minden más legyen. Vagyis az ember úgy épül fel, hogy az egyre teljesebb lét felé törekszik, ami nem más mint amit legtöbben jó értékeknek, derűs nyugalomnak, kedvességnek, bátorságnak, becsületességnek, szeretetnek, önzetlenségnek és jóságnak neveznének."
(részlet a 11. fejezetből)
Csíkszentmihályi Mihály - Az öröm művészete
Csíkszentmihályi Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.
Erich Fromm - A rombolás anatómiája
Az agresszivitás, a pusztításhajlam, a rombolás vágya ősidőktől fogva sajátja az emberi természetnek – legalábbis így tartja a közhiedelem. Korunk egyik legjelentősebb pszichológusa, e világsikert aratott, számos nyelvre lefordított tudományos alapmű szerzője azonban vitába száll ezzel az önfelmentő vélekedéssel, és elképesztő ismeretanyag felhasználásával, elmés és lenyűgözően logikus érveléssel bizonyítja, hogy a fenti tulajdonságok a modern idők „vívmányai”, a mai ember kevéssé rokonszenves személyiségjegyei. Ahogyan nem ismerünk szadista állatokat sem, a korai ember agresszivitása is csak a védekezést, a túlélést szolgálta, nem volt öncélú, a gyökerei a biológiai adottságokig nyúltak vissza, és nem az elme, a tudattalan sötétjéből eredeztettek.
Bereczkei Tamás - Evolúciós pszichológia
A mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.