Végül ​arra száll egy holló

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Sofi Oksanen - Tisztogatás
A ​Tisztogatás a nők elleni erőszakkal és a kommunista országok feldolgozatlan múltjával foglalkozik párhuzamosan. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében… A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott. A könyv témája a nők elleni erőszak, és a második világháborút követő szovjet megszállás traumája.

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Leonardo Sciascia - Majorana ​eltűnése
Leonardo ​Sciascia (sz. 1921), az immár világszerte ismert olasz regényíró, szűkebb hazájának, Szicíliának lelkes híve. A riporter-újságíró szívós konokságával boncolgatja a hatalom és az egyén közötti viszony kérdését. Valamennyi írásában a kritikus társadalomelemzés fényénél mindenekelőtt az olasz közélet válsága és korruptsága ötlik szembe. Kötetünket alkotó három kisregénye társadalomkritikai mondanivalóval telített, izgalmas, bűnügyi feszültségű, rejtélyes történet, melyeknek hősei idejekorán vagy illetéktelenül jutottak kényes igazságok birtokába. Magyarul még megjelent: Mint a bagoly nappal (1963), Az egyiptomi tanács (1967), Kiváló holttestek (1975).

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Leonardo Sciascia - Célok ​és eszközök
Egy ​híres olasz festő, nyári csavargása közben, betéved egy furcsa épületbe, amely félig kolostor, félig luxusszálló. Zafer remetelakában éppen lelkigyakorlatot tartanak: miniszterek, kormánytisztviselők, főpapok és pénzemberek vesznek részt rajta. Az ájtatosságok rendjét felborítja egy gyilkosságsorozat. Miközben a nyomozás zsákutcába jut, a festő - a címadó kisregény főszereplője - megvívja élete legnagyobb szellemi párbaját; sejteni kezdi az igazságot, és talán a kelleténél is jobban belekeveredik az eseményekbe. Kötetünk Szicília legnagyobb élő írójának a közelmúltban megjelent három kisregényét tartalmazza : rejtélyes történetek, melyeknek hősei idejekorán vagy illetéktelenül jutottak kényes igazságok birtokába.

Richard Brautigan - Hogy ​el ne fújja mind a szél
A ​történet középpontjában egy esős nap, 1948. február 17-e tragikus eseménye áll, ezt igyekszik az akkor tizenkét éves narrátor, bő három évtizeddel később az író, önmaga és olvasói számára érthetővé tenni. Indok és magyarázat azonban már arra sincs, miért vett néhány nappal korábban töltényeket a puskájába, ahelyett, hogy a szemközti étteremben elfogyasztott volna egy ízletes hamburgert. Akkor talán minden másképp történik. Így viszont marad az a körülbelül 3 983 421 órás "film", amit azóta forgat a fejében - egy film gyerekekről és magányos öregemberekről, egy gilisztákkal kereskedő benzinkutasról, egy tóparti bútorozott, de falak és plafon nélküli "szobában" pecázó házaspárról és másokról: "egy derűsen működő tündérmese a második világháború utáni amerikai gótikában, mielőtt a televízió megnyomorította Amerika képzeletvilágát, rácsukta az emberekre az ajtót, és megakadályozta, hogy méltósággal kiéljék a fantáziájukat.

Rachel Field - Az ​élet újra szép
Emily ​gazdag és szerencsés lány. A textilgyáros blairstowni Blair-dinasztiából származik, és mindent megkap az élettől, amire szüksége van, az ifjú igazgató, Harry szerelmét is. Hirtelen belerobban az életébe a betegség: agyhártyagyulladást kap. Felépül, de süket marad. Ráadásul kitör a nagy gazdasági világválság, amelyik a hagyományos módon szervezett és vezetett textilgyárakat alaposan megrendíti. A munkások is szervezkednek, jogaikat követelik, magasabb bért akarnak. Emily alatt megindul a föld. Meggyógyul-e, meg tudja-e őrizni Harry szerelmét, kinek a pártjára áll, a családjáéra vagy a munkásokéra? Folytathatja-e eddigi életét, vagy újat kell-e kezdenie?

Enzo Lauretta - Nagyszünet
Szicília ​Olaszországon belül szinte külön ország: a középkorból itt rekedt félelmetes politikai-rendőri szervezete van, a mafia, amely ijesztően korszerűtlen bandaerkölcsével az ijesztően modern gengszterizmus módszereit egyesíti. Ebben a veszedelmes feszültségekkel terhes világban játszódik Lauretta regénye. A háború végén vagyunk, az ifjúság feje még tele van a fasizmus zavaros eszméivel, romboló mételyeivel. A bevonuló amerikai csapatok nyomában hirtelen bizonytalanná válik minden. A sokféle megkötöttségben nevelt ifjúság egyszerre szembetalálja magát a lehetőséggel: szabadon gondolkodni, élni. Van, akinek a formáját kereső új világ a felelőtlen vakációt jelenti, az élete végéig tartó "aranyéletet". Van, aki a hasznos társadalmi cselekvésben keresi élete értelmét. S van, aki az emberi kiteljesedést ígérő szerelemben. A költőien megrajzolt szerelmi történet, az egyetemisták szellemi forrongásai, erkölcsi próbái, bukásai, már a "dolce vítát" próbálgató, bár még szerény anyagi körülmények közt játszódó házibulijai mögött a közelmúlt szicíliai történelmének képei sötétlenek.

James Aldridge - Amerikai ​párbaj
1941: ​Az USA hadbalépését latolgatja két amerikai és egy angol újságíró. Jó barátok. Az USA jövőjét is latolgatják, a két amerikai szüntelen, késhegyre menő vitában; egyikük konzervatív lehetne, másikuk öntudatos baloldalinak vallja magát. Néhány év múlva az Amerika-ellenes tevékenységes vizsgáló boszorkányüldözők embere ez az utóbbi; és akit üldöz, Franciaországig üldöztet, akinek a házaséletét is földúlja, az a konzervatívságra született demokrata pályatárs. Hosszú évek múlva újra találkozásra kerül sor Pip Lovell és Lester Terrada közt...

Brunella Gasperini - Lui ​e noi
Pen ​name used by Bianca Robecchi, Italian journalist and novelist. Well known for her progressive ideas, for 25 years she answered letters from the readers on a popular woman magazine, not afraid of giving her opinion on hot themes like family life, ethics and politics.

Natalia Ginzburg - A ​város és az otthon
"Kedves ​Lucrezia, nagyon fölkavart a leveled... Beleszerettél Ignazio Fegizbe vagy I. F. -be, ahogy nevezni szoktad. Nem kéne, hogy ez bármiképpen is hasson rám, vagy még inkább: örülnöm kéne, mert a szerelem jó dolog, és az ember örül, ha jó dolog történik valakivel, aki közel áll a szívéhez. Mégis rossz érzés fogott el, ahogy olvastam a leveledet. Ott akarod hagyni Pierót, és I. F. -fel akarsz élni. Magaddal viszed a gyerekeket. Úgy gondolsz rájuk, mintha valami csomagok vagy bútordarabok lennének. Ráadásul öt van belőlük, nem csak egy. Ha egy volna, minden erőddel arra törekedhetnél, hogy megnyugtasd. De öt gyereket nem könnyű megnyugtatni. És I. F.-nek se kis teher öt gyerek. Azt írod, »ő semmitől se fél«. Amit nem rólunk írsz, rólad és rólam, hogy »velem a házasságtörés nem ment vérre«, hát ez képtelenség. Minden házasságtörés vérre megy. Ráadásul szerinted van egy közös gyerekünk. Nem hiszem, de ha így van, a mi kapcsolatunk aztán valóban vérre ment. A gyerekek ereiben vér folyik, és a világra is véresen jönnek. Egész leveleden végig vonul valami kegyetlenül sértő, van benne valami ösztönös törekvés, hogy összehasonlíts I. F.-fel, és alsóbbrendűnek minősíts, értéktelenebbnek, hitványabbnak. Őt megugatták a kutyáid. Neki leszakadt a fogas. Aztán írod, hogy majdnem olyan magas, mint te. Miközben tudod, hogy én alig érek a válladig, és ettől mindig szenvedtem. Giuseppe" Natalia Ginzburg 1916-ban született Palermóban. A torinói Einaudi Kiadó egyik alapítója és munkatársa volt; és színdarabjainak jó része Magyarországon is ismert.

Márai Sándor - Judit... ​és az utóhang
"Ez ​az írás folytatása és befejezése Az igazi című regénynek" - vallja Márai -, amikor férj és feleség vallomása után megszólal a szerető, s beszámol arról, hogyan látta ő hármuk sorsdöntő drámáját, milyennek találta a polgári világot kívülről, a szegények, a megalázottak szemszögéből. A Judit... és az utóhang az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a "mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Járőr ​a Szaharában / Az úr a pokolban is úr
Rejtő ​Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak. Az Alexandra Kiadó Rejtő Jenő műveit egyedi díszkötésben nyújtja át az Olvasóknak.

Prosper Mérimée - Carmen ​/ Colomba
A ​zabolátlan és csapodár cigánylány és Don José szenvedélyes szerelmének története örökzöld klasszikus. Mindkettejük életét lobogóan heves érzelmek uralják, s ez a tűz felemészti boldogságukat. Mérimée legismertebb kisregénye elegáns tárgyilagossággal mesél a festői spanyol környezetben játszódó romantikus kalandokról, a cigányok, a csempészek és bikaviadorokvilágáról, s a tragédiába forduló vonzalomról. Carmen halhatatlan: alakját nemcsak a könyv, de az operairodalom,a táncművészet és számtalan filmfeldolgozás is őrzi. A világszerte ismert mestermű párja Mérimée másik regénye, a Colomba: a büszke korzikai lány nem nyugszik, amíg a hagyományok parancsának engedelmeskedve meg nem torolja apja halálát. Semmitől nem riad vissza, hogy bátyját, aki a hosszú külföldi tartózkodás után elszokott a kegyetlen helyi módszerektől, rábírja az igazi korzikai bosszúra, a vendettára.

John Hersey - Harangot ​Adanónak
John ​Hersey, napjaink egyik legünnepeltebb amerikai bestseller írója, a már-már hihetetlennek tetsző kiadásszámok és példányszámok, no meg az irodalmi sikerlisták verhetetlen bajnoka, ezzel az 1944-ben megjelent regényével indult el írói pályáján annak idején. A könnyed pergésű, derűs, fordulatos történet 1943-ban, közvetlenül az angolszász szövetségesek délolaszországi partraszállása után, egy szicíliai kisvárosban, Adanóban játszódik. Victor Joppolo őrnagy, a városka amerikai katonai parancsnoka fejébe veszi, hogy demokráciára fogja "tanítani" a városka minden rangú, rendű s nemű lakóit, akik túlságosan is hozzászoktak a fasizmus parancsuralmához. A pompás humorral, meglepő fordulatokkal s némi érzelmességgel megírt regény cselekménye végül is Adanó egykori harangja körül forog, amelyet a fasiszták ágyúöntés céljára leszereltek, de amelyet a makacs Joppolo mindenáron vissza akar szerezni a kisváros lakóinak. Hogy derék buzgalma aztán milyen mulatságos kalandsorozat elindítójává válik - az maradjon egyelőre titok az olvasó előtt. Felsorolni is lehetetlenség volna, hogy hány nyelven és hány kiadásban jelent meg Herseynek ez a mindmáig talán legszebb, legnépszerűbb regénye. Csak egyetlen sokatmondó adat: a magyar fordítás a regény 1977-ben megjelent 41. (!) amerikai kiadásából készült.

Mathilde Bonetti - Love ​Factor
Estellának ​egyetlen álma van: énekesnő szeretne lenni. Apja azonban célja elérésében nem támogatja, zeneművészeti helyett is inkább nyelvi középiskolába járatta. De most, hogy nagykorú lett, és leérettségizett, ráébred arra, ha boldog akar lenni, a saját útját kell járnia. Az első lépés a meghallgatás az egyik legismertebb zenei vetélkedőn. Estella a tehetségkutató versenyen nemcsak megcsillogtathatja énektudását, de talán az igaz szerelem is rátalál...

Alberto Moravia - A ​leselkedő
Én ​elsõsorban a szememmel élem az életet, írja bevezetõjében a regény ifjú franciatanár hõse. Kényszeresen és tehetetlenül bámulja vélt vagy valós rémképeit: a Szent Péter-bazilika fölé képzelt atomfelhő gombáját, vetélytársaként rettegett sikeres apját, saját rejtélyesen viselkedő feleségét, aztán egy néger lányt, aki mintha egy erotikus Mallarmé- versből lépett volna elő, s végül lesi és egyben közszemlére teszi önmagát is, igen, a kukkolót a lehetõ leghálátlanabb szerepben, az áldozatéban. Tehetetlenül és kényszeresen, mert tudja, hogy a beteg, öreg, de diadalmas apák és gyönge fiaik egyformán az ördög szánalmas játékszerei. Moravia világéletében elkötelezett voyeur volt, de valószínűleg ebben a regényében a legtöményebb az olvasó kulcslyukélménye. Itt mindennemû kapcsolatban és dimenzióban a szexus dominál, mindegy, hogy apa-fiú viszony, Mallarmé, a 68-as kontesztáció vagy az atomháború fenyegető veszélye a téma. Szemérmetlen regény. Szemérmetlenül jó. Alberto Moravia (1907 - 1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmművészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörbõl külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregá-t. Regényeiből többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közremûködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerûbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a főszereplő öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát a morál esztétájának nevezõ Moravia impozáns életművébõl most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A mûvek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedő.

Alberto Moravia - A ​római lány
Vajon ​miért züllik utcalánnyá Adriana, aki gyarlóságában is csupa érzés, csupa szép emberi tulajdonság? Mert anyja a maga elrontott életének egész keserűségével erre neveli? Mert csalódik első nagy szerelmében, s úgy érzi, számára örökre elérhetetlen az egész valójával sóvárgott családi élet? Mert észreveszi a kiáltó ellentétet a gazdagok ragyogó világa s a maga szegényes élete között? Mert úgy érzi, könnyebb az élet az utcán, mint a varrógép mellett? Vagy egyszerűen a lelke mélyén lappangó rossz hajlamoknak enged? Moravia regénye azért kitűnő, mert nem egyetlen okkal magyarázza hőse bukását: aprólékos gonddal elemzi, hogy roncsolja egy fiatal lélek rostjait a bűnös társadalom ezerféle mérge.