Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Arianrhod
5.0/5

“Ó, ​kedves Pan, és ti többi istenek, akik csak itt lakoztok”, hát ki vagyok én, hogy bírálgatni merészeljem e pompázatosan dialektikus, észérvekre felépített csodás szó-építményt, amely oly cinikus és ironikus módon bizonyítja, majd ellenbizonyítja a tézist, hogy a tudatlan és szellemileg otromba földi halandó arra nem is mer gondolni sem, hogy esetleg gúnyolódnak vele! Csak szorongva merem is fölvetni, talán nem vetemedik ez a Platón ilyesmire, hogy megtréfálja a jóhiszemű, tudásra szomjas, ámultan hallgató közönségét!

Meg sem merem kérdezni, vajon tényleg megértette szegény Phaidrosz, mire kívánta mestere rávezetni? (A kabócák bizton jót röhögtek a dolgon a háttérben, és magam is kiválóan szórakoztam.) Mindenesetre nem derült ki, átlátott-e végül a lelekes ifjú tanítvány a megvitatott levélben foglalt megtévesztő látszatérveken. Ám mi, akik olvashatjuk, és boncolgathatjuk a mondanivalót, megtudhatjuk, miről ismerszik meg az igaz szerelem. És nem a férfi és férfi között formálódó nemes érzelem, amiről szó van, hanem az ezen a példán kimunkált magasabb rendű, isteni őrület, aminek véleményem szerint az LMBT-hez fikarcnyi köze sincs.


kaporszakall
2.0/5

Ígértemhez ​híven – mivel Pirsig A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete című regényében ifjúkori énjét Phaidrosznak nevezi – elolvastam Platón idevágó dialógusát.

Brrr…

‘Besenyő Pista bácsi, aki vagyok; tételezzük fel, hogy mit gondolok!’ – ha ezzel a szöveggel kezdi meg Szókratész a saját szónoklatát, talán még tetszik is ez a retorikai analizátor-csuszpájz. De sajna nem: Platón egy borzasztó Lüsziasz-beszédre válaszul egy még borzasztóbb, költőien fennen szárnyaló, s egyben parttalanul locsogó válaszbeszédet gyömöszöl szeretve tisztelt mestere szájába, mintegy paprikajancsit csinálva belőle. A lélek szárnyas fogatának – akkoriban nyilván kedvelt, számomra erőltetetten nyakatekert – metaforáját szopogatva nyújtja-huzigálja a szerelem témáját a derék Szókratész, akitől eddig megszoktuk, hogy másokat beszéltet, majd rövid kérdésekkel megtámadva a beszélőt, lépésről lépésre szedi ízekre a mondanivalóját, s a felboncolt értekezés tetemét tálcán átnyújtva nekünk cinkosan hunyorít egyet felénk: okuljunk a mások hülyeségéből, és ne próbáljunk tudásunkkal pöffeszkedni. (Na, végre, befejeztem ezt a mondatot…)

Itt viszont a dialógus felét két, a szerelem természetét ecsetelő, dagályos marhaságokat felsoroló szónoklat teszi ki (mintha Szókratész kokaint szippantott volna), és csak ezután jut idő a tőle megszokott rövidmondatos analízisre: már túl későn, hogy e gyatra dialógus egyensúlyát helyrebillentse.

A zöldfülű Phaidrosz helyett elképzelek egy igazi ellenfelet a Mesternek, amint valódi tétmeccset vívnak. A fehér sarokban Szókratész, a feketében Wittgenstein… Szerintem legkésőbb a harmadik menetben Wittgenstein kiütéssel győzne.

Egy-két szellemes fordulattól eltekintve ez számomra Platón egyik selejtje. Nem is tudom, miért tették bele pl. a Világirodalom Klasszikusai Platón-válogatásába.


Teljesen ​érdekes, hogy miként vélekedik Szókratész (Platón?) az írott és a hangzó beszédről. Meg az emlékezet-felejtés kettősségéről is. Megfontolandó. Akárhogy is, mázli, hogy volt, aki lejegyezze mégis. Mekkora királyak voltak ezek!


SunnyRiver
4.5/5

Bár ​félig muszájból olvastam, nem bántam meg ezt sem, csakúgy, mint a másik Platón művet. A nyár folyamán ráveszem magam az Állam elolvasására is valószínűleg, részben, mert mindkét szakomhoz alapmű, részben, mert érdekel.
Azt nem állítom, hogy ezt újra fogom olvasni, de minden esetre tetszett. Volt benne valami nemesség, valami nagyság. Mégiscsak tudott ez a Platón valamit ;) Bár a szőrszálhasogató érvelések továbbra sem a kedvenceim, azt azért meg kell hagyni, hogy jó filozófiai alap a görögökkel, kiváltképp Platónnal kezdeni a dolgok vizsgálatát. Remélem tényleg okultam ebből a könyvből, s nem csak a látszata van meg ;)


memoir
4.0/5

Azon ​kevés kötelezők egyike, amit élveztem. Szórakoztató, néha nagyon vicces, és persze teljesen hülyeségeket hord össze Szókratész és Phaidrosz, de ezt már megszoktam Platóntól. Ez a férfiszerelem-dolog meg… de hát akkor ez volt a megszokott…


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók