Tűz ​lobban a mélyben

Ernest Cline - Ready ​Player One
EGY ​VILÁG LÉTE FOROG KOCKÁN. EGY KÜLDETÉS A VÉGSŐ NYEREMÉNYÉRT. _FELKÉSZÜLTÉL?_ 2045-öt írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-be, a világméretű virtuális valóságba. Amikor az OASIS tervezője meghal, ördögi feladványsort hagy maga után, melyek megfejtéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség. Aki először megfejti mindet, az örökölheti hatalmas vagyonát – és egyben az OASIS feletti hatalmat. Wade oldja meg az első feladványt, és ezzel életveszélybe kerül. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A játék ezzel megkezdődik, a túlélés egyetlen módja pedig a győzelem.

Philip K. Dick - Az ​Alfa hold klánjai
A ​Holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni. Az Alfa III M2 hold egészen mostanáig senkit sem érdekelt. A volt elmegyógyintézet kezeltjeiből álló telepesek klánokba szerveződve és viszonylagos nyugalomban élték skizofrén, paranoiás, mániákus, hebefrén, rögeszmés-kényszeres, depresszív vagy polimorfikus skizofrén életüket. De a látomások most valami kívülről érkező szörnyű veszély eljövetelét jelzik. Chuck Rittersdorf a CIA ügynökeként dolgozik a Földön, a házassága darabokra hullott, pszichiáter felesége az Alfa III M2 holdra készül utazni. Chuck azonban nem törődik bele ilyen könnyen a helyzetbe, és a saját kezébe próbálja venni az események alakulását. Az eddig békés hold hamarosan nemcsak kettejük ádáz harcának, hanem egy galaktikus összecsapásnak is a helyszínévé válik.

Suzanne Collins - Az ​éhezők viadala
A ​győztes jutalma hírnév. A vesztes büntetése halál. A közeljövő egy sötét világában tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egymással egy élő televíziós show-ban, aminek a címe Az éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek. Amikor a tizenhat éves Katniss Everdeen a húgát mentve önként jelentkezik, hogy részt vegyen a viadalon, az felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem fél a haláltól. A túlélés a vérében van.

Philip K. Dick - Dr. ​Vérdíj
A ​bombák egyszer csak ott voltak. Felégettek, romba döntöttek, elpusztítottak mindent. Vagy legalábbis majdnem mindent. A nukleáris holokauszt túlélői egy újfajta életre próbálnak berendezkedni, miközben a háború utóhatásaként mutáns állatok és emberek tűnnek fel. Point Reyesben viszonylag normálisan telik az élet. A lányt leszámítva, akinek a testében a saját testvére növekszik. És még beszél is hozzá. Aztán ott van a helyi fokoméliás, a műszaki zseni, aki bármit képes megjavítani. Nem beszélve Dr. Bluthgeldről, a férfiról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni. A _Dr. Vérdíj_ magával ragadó és elgondolkodtató regény egy atomháború sújtotta világról. Szürreális, csata utáni tájkép a pusztulásról és a reményről. Ahogyan csak Philip K. Dick tudja megfesteni nekünk.

Philip K. Dick - Istenek ​inváziója
A ​krionikus altatásban Herb Asher azt hiszi, még mindig boldogan éldegél a kupolájában egy csillagrendszerben jó távol a Földtől, és a legújabb Linda Fox-albumot hallgatja gondtalanul. Ha nem lett volna olyan rendes pasas, valóban így is lenne. Ehelyett feleségül vette a halálos beteg (és terhes) nőt a szomszéd kupolából, és hagyta, hogy kihasználja egy gőgös helyi istenség (felesége meg nem született sarjának apja). Ki gondolta volna, hogy éppen ő, Herb Asher segédkezik majd a saját szülőbolygója elleni invázióban? Méghozzá Isten Fiának…?

Robert A. Heinlein - A ​Hold börtönében
„Kis ​lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” E szavakkal lépett a Hold felszínére 1969-ben Neil Armstrong. Mintegy száz évvel később, egy újabb nagy ugrásnak köszönhetően immár iparosodott az egész égitest. Bányák és gyárak mindenütt, ám a megtermelt javak nem a telepeseket gazdagítják, minden a Földet illeti meg. Ez azonban természetes, a Hold ugyanis egy ideje gigantikus büntetőtelepként üzemel. Tökéletes börtön, hiszen aki néhány évet eltölt itt, a csekély gravitációhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően már nem térhet vissza az anyabolygóra. A „holdlakók” felnövekvő új nemzedékében aztán igény ébred a függetlenségre, arra, hogy a Hold a maga ura lehessen. A Föld kormányainak ez persze nem tetszik, úgy döntenek hát, akár erővel is megőrzik fennhatóságukat. Az elszabadult indulatok elkerülhetetlenül háborúba torkollnak. Mannie, a félkarú komputertechnikus akaratán kívül keveredik bele a politikai játszmákba, amikor a Hold legnagyobb szuperszámítógépe meghibásodik. A hiba azonban egyáltalán nem az, aminek látszik: HOLMES IV egyszerűen öntudatra ébredt, és úgy döntött, kiveszi részét az emberek függetlenségi háborújából. Az SF első Nagymestere ezzel a Hugo-díjas regényével írta bele magát kitörölhetetlenül az irodalomtörténetbe. A Hold börtönébent három ízben szavazták az olvasók minden idők tíz legfontosabb SF-műve közé. „Az ő ötletei jelölték ki a mi utunkat.” – Tom Clancy „Egy szó jut eszembe róla: kihagyhatatlan.” – Robert Silverberg „Robert A. Heinlein talán minden idők legfontosabb SF-írója.” – The Science Fiction Encyclopedia

Philip K. Dick - Kamera ​által homályosan
Kamerák ​felszerelve. Indulhat a megfigyelés. De ki figyel meg kicsodát? A rendőrök és a bűnözők mindig is szorosan függtek egymástól. De egyetlen regény sem dolgozta fel erőteljesebben ezt a perverz szimbiózist, mint Philip K. Dick 1977-ben született remekműve. Fred kábítószeres ügynök, aki eltökélten próbál a H-Anyag nevű illegális, bár bizonyos körökben roppant népszerűségnek örvendő szer nyomára bukkanni. Ezért a külsejét teljes mértékben megváltoztató maszkafander segítségével felveszi a drogdíler Bob Arctor személyiségét, és ebben a szerepben ő is komoly fogyasztójává válik a H-Anyagnak. A kábítószernek azonban súlyos mellékhatása van: kettéhasítja fogyasztója személyiségét. Fred - a kábítószeres ügynök - tehát a titokban elhelyezett kamerák képein keresztül figyeli Bob Arctort - a drogdílert -, és közben fogalma sincs róla, hogy saját maga után nyomoz. Philip K. Dick személyes élményekből táplálkozó, sötéten ironikus regényéből Richard Linklater készít filmet, melyet - Keanu Reeves és Winona Ryder főszereplésével - 2006-ban mutatnak be a mozikban.

Philip K. Dick - A ​Titán játékosai
Szegény ​Pete Garden most vesztette el Berkeley városát. A feleségét is elvesztette ezzel, de majd kap újat, amint gurít egy hármast. Ez mind része a Blöffnek, ennek a játéknak, amely a Föld utolsó, egyre fogyatkozó lakóinak már-már a mániája. Csakhogy a Blöff szabályai megváltoznak, drasztikusan és végérvényesen, és Pete Garden most olyan ellenféllel fog játszani, aki nem is ember, a tét pedig sokkal nagyobb egy városnál is. Philip K. Dick ebben a regényben egy olyan világot mutat be, amely egyszerre megjósolhatatlan és perverz módon logikus.

Philip K. Dick - A ​Frolix-8 küldötte
Klasszikus ​történettel van dolgunk, amiben Dick világának minden fontos eleme megjelenik. Az egyik főszereplő Nick Appleton egyszerű kétkezi munkás, akinek az élete csalódások sorozata, és reménye sincs rá, hogy valaha feljebb kerülhet a szigorú társadalmi ranglétrán. Vele szemben pedig ott van Willis Gram, aki igazi kényúr, így az evolúciós fejlődésben kiemelt elit élén áll, és az egész Földet irányítja. Amikor mindketten beleszeretnek ugyanabba a lányba - aki ráadásul a kormány ellen lázító propagandát terjeszt -, a sorsuk összefonódik. Ráadásul éppen ekkor tér vissza az űrből az elveszettnek hitt forradalmi vezér, Thors Provoni, méghozzá nem egyedül: egy minden tekintetben idegen lényt hoz magával, hogy segítségével megváltoztassa a merev, zsarnoki világrendet. Ez azonban csak az egész világ megváltoztatása árán lehetséges.

Orson Scott Card - Végjáték
A ​Föld újra támadás alatt áll. Egy földönkívüli faj a végső csatára készülődik. Az emberiség túléléséhez egy katonai géniuszra van szükség, aki talán legyőzheti az idegeneket. De ki lesz az? Ender Wiggin. Zseni. Könyörtelen. Ravasz. A taktika és a stratégia mestere. És gyermek. A Nemzetközi Flotta besorozza katonai kiképzésre, s amint Ender belép új otthonának, a Hadiskolának a kapuin, gyermekkora azonnal véget ér. Az újoncok közül kiemelkedve Ender bebizonyítja, hogy géniusz a géniuszok között. A harci szimulációk koronázatlan királyává válik. De vajon meddig bírja a magányt és a rá nehezedő nyomást? A szimulációkban sikereket ért el, de hogyan fog majd bizonyítani az igazi csatamezőn? Elvégre, a Hadiskola csak játék. Vagy mégsem?

Connie Willis - Ítélet ​könyve
Kivrin ​Engle történelem szakos egyetemi hallgató lány. Tanulmányai különösen izgalmasak a 2050-es évek Angliájában, ahol kutatási segédletként már az időutazást is igénybe veheti. A szabályok szigorúak, tiltanak mindenféle beavatkozást, csupán a megfigyelés engedélyezett. Az eddig veszélyesnek nyilvánított és tiltott középkort a Történelemtudományi Kar helyettes vezetője váratlanul megnyitja, így Kivrin engedélyt kap, hogy ellátogasson az 1320. évi Oxfordba, tanára, James Dunworthy professzor határozott tiltakozása ellenére. Az időgépet kezelő egyik technikus hirtelen megbetegedése miatt az utazás nem zökkenőmentes, és amint megérkezik, a lányon is kitörnek az influenza tünetei. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy ez a legkisebb problémája: nemcsak hogy nem emlékszik a koordinátákra, ahonnan kollégáinak föl kell majd őt szedni, de nem is az eltervezett évbe érkezett. Ez a Hugo- és Nebula-díjas regény indítja útjára a szerző időutazó történészek kalandjait bemutató sorozatát, melyet az angolszász SF alapműveként tartanak számon, és immár két évtizede minden újabb kötet megjelenése eseményszámba megy. "Intelligens és minden igényt kielégítő ötvözése a klasszikus SF-nek és a történelmi rekonstrukciónak." _- Publishers Weekly_

John Scalzi - Vének ​háborúja
John ​Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni. Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Isaac Asimov - Robottörténetek ​I-II.
A ​gyűjteményben valamennyi robottörténet szerepel, amelyet a világhírű író 1940 és 1976 között írt. Harmincegy novella - összehasonlításul: az Én, a robot című válogatás mindössze kilenc robottörténetet tartalmazott. Az Alapítvány és Birodalom sorozat legújabb darabja tehát huszonkét, magyar nyelven eddig még meg nem jelent novellával lepi meg a sci-fi és Asimov kedvelőit. Jelen kiadásunk így a szerzőnek a robotjövőről alkotott teljes vízióját mutatja be.

Joe Haldeman - Örök ​háború
William ​Mandella csak túl akarta élni ezt a háborút. Nem kitűnni, kiemelkedni vágyott, csupán épségben hazatérni a Földre. Egy olyan Földre, amely távolléte alatt szinte fölfoghatatlanul megváltozott, hiszen a néhány hónapos bevetési idő otthon – átkozott einsteini relativitás! – évszázadok múlását jelentette. A háborút ugyanis a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is. Az SF amerikai nagymestere Hugo- és Nebula-díjas regényében voltaképp a vietnami háború intő freskóját festi meg, galaktikus léptékekre nagyítva. A szereplők azonban így is azok az egyszerű emberek maradnak, akik hazájuk hívó szavát követve fogtak fegyvert, hogy aztán hatalmi játszmák bábjaivá váljanak, és a rendszer végül kifacsarva, hasznavehetetlenné téve elhajítsa őket. „Azt mondani, hogy az Örök háború a legjobb SF háborús regény, majdhogynem sértés szerintem. Minden zseniális jövőbelátása mellett ez a könyv egyben az irodalom egészének legszebb, legmegrázóbb háborús történetei közé tartozik.” – William Gibson „Ha létezne egy Fort Knox SF-íróknak, Joe Haldemant feltétlenül ott kéne őriznünk nemzetünk legféltettebb kincsei között.” – Stephen King

Iain M. Banks - Emlékezz ​Phlebasra
A ​háború maga alá gyűrte a galaxist. Milliók haltak meg, holdak, bolygók, egész csillagrendszerek pusztultak el. Az idiriek a hitükért harcoltak, a Kultúra pedig - ez az emberek és gépek szimbiózisából álló társadalom - saját létezése jogosságáért. A háború elvekről szólt. És mindenki győzni akart. Aztán egy ütközet eredményeként a Kultúra egyik szuperszámítógépe, egy Elme zuhan bele Schar Világának kietlen, fagyott felszínébe, és bújik meg a föld alatti alagútrendszerben. Az idiriek meg akarják találni, hogy a számukra ismeretlen technológia segítségéve előnyre tegyenek szert a háborúban. A Kultúra pedig mindenre képes, hogy visszaszerezze, mielőtt az Elme az ellenség kezébe kerül. Az idiriek szolgálatában álló Alakváltó, Bora Horza Gobuchul indul meg Schar Világa felé, hogy egy szedett-vedett zsoldoscsapat tagjaként megfordítsa a háború menetét. A galaxis jövője az ő kezében van, bár ezt egyelőre még ő maga sem sejti. Iain M. Banks legelső Kultúra-regénye egyszerre nagyszabású űropera, izgalmas kalandregény és felejthetetlen történet egy hősről, aki a saját helyét keresi a galaxisban.

Frank Herbert - Csillagkorbács
A ​távoli jövőben az emberiség kapcsolatot teremt más, értelmes fajokkal: gowachinokkal, laklakokkal, vrivekkel, panspechikkel és tapriziókkal. Mindezen teremtmények együttesen létrehozzák az Értelmes Lények Konföderációját, mely egyesíti és kormányozza a különböző fajokat. Ám egy idő után a galaxis - zsarnoki demokrácia alatt szenvedő - lakói arra kényszerülnek, hogy felállítsák a _SzabotázsIrodát_ (SzabIrt), amely fékezi a kormányzati gépezetet, és ahol lehet, gátolja annak szertelen tobzódását. A SzabIr ügynökeinek jogukban áll szabotálni és zaklatni a kormányzat, illetve a közigazgatás hivatalnokait, valamint a gazdasági élet főszereplőit. Magánszemélyeket azonban tilos háborgatniuk. Jorj X. McKie született bajkeverő, aki éppen emiatt válik a SzabIr egyik legjobb ügynökévé. Lehetetlen feladattal bízzák meg: értelmes párbeszédet kell folytatnia egy kalebánnal, egy teljességgel idegen entitással, aki semmit sem ért, és akit nem lehet megérteni. Meg kell szabadítania attól a könyörtelen és velejéig gonosz hatalomtól, amely a maga szolgálatába állította a lény félelmetes képességeit, és amely végezni akar a világegyetem valamennyi értelmes teremtményével...

Suzanne Collins - Futótűz
Katniss ​Everdeen túlélte Az éhezők viadalát. A Kapitólium bosszúra éhes. Hiába szólt minden ellenük, Katniss Everdeen és Peeta Mellark életben maradtak. Nem nyugodhatnak azonban meg: lázadásról suttognak a Kapitóliumban, ami az ő hatásukra vette kezdetét. A nemzet szeme Katnissra és Peetára szegeződik, a tétek még nagyobbak, mint korábban. Ha hibáznak, a következmények beláthatatlanok.

Arthur C. Clarke - Gentry Lee - A ​Ráma kertje
A ​huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett -- és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással -- és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük -- feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.

Philip K. Dick - Egy ​megcsúszott lélek vallomásai
Jack ​Isidore egy megcsúszott lélek. Ez kétségtelen: nemcsak a legeszelősebb ötleteket gyűjti és vallja magáénak (mint például hogy a napfénynek súlya van), de emellett egyáltalán nincs birtokában azoknak a képességeknek, melyek a mindennapi élethez szükségesek. Így aztán húga és annak férje kénytelen-kelletlen magukhoz veszik. Csakhogy kiderül, a boldog élet álcája mögött ők is ugyanolyan megcsúszott lelkek, és más, sokkal veszélyesebb rögeszmék rabjai. Az Egy megcsúszott lélek vallomásai Philip K. Dick egyetlen olyan nem science-fiction regénye, mely még életében megjelent, az ötvenes évek kisvárosi Amerikáját mutatja be a rá jellemző könyörtelenséggel, de egyúttal finom humorral és együttérzéssel.

Iain M. Banks - A ​száműző
Kr. ​u. 4034-et írunk. Az emberiség meghódította a csillagokat. Fassin Taak komótlátó előtt fényes jövő áll, mígnem egy napon váratlan látogatója érkezik. A galaxis peremén, egy jelentéktelen naprendszer eldugott szegletében magányos gázóriás kering, a neve: Nasqueron. Lakói, a heiek, régen elszakadtak a civilizáltnak mondott világtól. Úgy tartják róluk, hogy dekadens népség, akik a kiber-barbarizmus szintjén vegetálnak, adatokat guberálnak a világ szemétdombján, saját utódaikra vadásznak és értelmetlen háborúzgatással töltik az idejüket. Mozgásba lendül a galaktikus birodalom csikorgó gépezete, és Fassin Taak egyik pillanatról a másikra egy ismeretlen katonai szektában találja magát. Parancsot kap, hogy szálljon alá a gázóriásra, és járjon a végére a hei civilizáció több milliárd éves rejtélyének. Mindeközben vészesen közeleg a háború, amiben mindenki csak veszíthet… hacsak Fassin Taak idejében meg nem oldja a talányt. "Lírai. Humoros. Meglepő. Félelmetes. Izgató." NME