Arany, ​Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Fodor András - A ​nemzedék hangján
Fodor ​András költői indulása a felszabadulást követő évekre esik, arra a korszakra, amikor a folyóiratokban egymásután jelentkeznek a friss, népi tehetségek. Életművének különleges jelentőséget pályájának töretlen íve ad; lírájának egymásra következő korszakaiban, alkotó tevékenységének valamennyi területén kitapinthatók a költői egyéniség és szemlélet kezdettől meglévő, változatlan jegyei. Mindvégig hű marad ifjúságának plebejus-demokratikus eszményeihez, őrzi hitét a közösség, a szerelem megtartó erejében, ragaszkodását a jelképpé emelt dunántúli tájhoz, mindig folyékonyan asszimilálja a kultúra értékeit, és igényesen érzékeny művészet, tisztesség és stílus dolgaiban. 1929-ben született, a Somogy megyei Kaposmérőn. 1947 óta él Budapesten, az Eötvös kollégium diákja volt. Első verseit a pécsi Sorsunk, majd a pesti Válasz közölte. Első kötetének (Hazafelé, 1955) megjelenése után József Attila-díjjal tüntették ki. Költői indulásával egy időben kezdte meg műfordítói tevékenységét. Válogatott műfordításainak terjedelmes gyűjteményét Napraforgó címmel 1967-ben adta közre. A csend szólítása -- válogatott verseinek kötete -- 1969-ben látott napvilágot. Azóta megjelent kötetei: Másik végtelen, 1970; Kettős rekviem, 1973.

Küllős Imola - Közköltészet ​és népköltészet
A ​kötet a XVII-XVIII.századi közköltészet,és a XIX.-XX.századi szájhagyomány összefüggéseinek feltárására vállalkozik. A szerző célja egyrészt az,hogy fel és elismertesse a populáris hagyomány irodalom,művelődés- és folklórtörténeti jelentőségét. A tanulmányok és az idézett szövegpéldák egytől-egyig azt támasztják alá ugyanis, hogy a régi magyar világi közköltészet szerves része, sajátos,nemzeti vonásokat viselő terméke volt a közös európai szellemiségnek. A monográfia másrészt kísérletet tesz arra, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a kötetben szereplő népszerű, mindennapos és ünnepi használatra készült, változatokban élő, névtelen verstömeget. Ezért a Példatárban illusztratív válogatást ad abból a több száz,világi témájú versből,amely az utóbbi három évtizedben került elő a kézirattárak mélyéről. A könyv ugyan elsősorban az összehasonlító irodalom- és folklórtörténet iránt érdeklődő kutatók számára készült, de haszonnal forgathatja minden verskedvelő és a múlt iránt érdeklődő ember.

Ismeretlen szerző - Az ​Ady-vers időszerűsége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gábor - A ​pecsétek feltörése
Tartalom Ajánlás ​az autonóm emberhez Meg lehet-e tanulni, hogyan olvassunk modern verset? Hogyan olvasunk? A líraolvasás játékszabálya Nem mind líra, ami átvitt értelmű! Pop-art líra: költőivé emelt talált tárgyak és tanulságaik A versben van a többértelműség vagy bennünk? Az elsőleges jelentés ellenállása A MODERN LÍRA REJTJELEZETT NYELVE Szökellő gondolatok, merész kapcsolatok Az ellhallgatás beszédessége Ponttalanul = pontatlanul? És mégis költészet lehet az írásjelekben! A feszített, a csonka meg a többi: az aktivizáló versmondat Nyelvtan: magánhasználatra? Korlátdöntögetés? Képzők a költő kezében Összekapcsolt és összekovácsolt szavak Lírai szavak vegykonyhája Jelentésjáték A költői "halandzsa" tanulságai A VERS SZERKEZETHÁLÓZATA, AMELY ELŐKELŐBBEN STRUKTÚRÁNAK IS MONDATIK A művészileg megértett-átélt disszonancia Szerkesztési elv - az azonos versmondatformákból Ismétlődő jelentésegységek lírai szőttese A lírai idő Térbeliség és filmszerűség A költő, a lírai én és az egyes szám első személy Ki a lírai vers címzettje? Végén csattan? A tárgyszerű, az "objektív" vers Mit mutat a vers szerkezetéből a versszak, a szakasz? Sorvég és mondatvég ellentéte Amit a nyomtatás láttat a vers szerkezetéből Számadatokká "nyomorított" versek, szentségtörő statisztikázás? A VERS ÉS AMI KÖRÜLÖTTE VAN Az "irodalmi" költészet Francia mondat magyar versben? Kollázs A VERS GYÖKEREI Élmény és vers Válasz a múltból - válasz a múlt nyelvén Szókincs a város pereméről Lírai nyelvünk pincéjéből - a kertjébe Anyag és forma a népköltészetből

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Farkasfalvy Dénes - Rilke ​nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Balassi ​Bálint és a 16. század költői I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Érlelő ​diákévek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2.
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Keszeg Vilmos - A ​folklór határán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár György - Juhász ​Ferenc
A ​Juhász Ferenc költészetét bemutató monográfia alapjául szolgáló tanulmányok egy része szinte egy időben készült a költői életmű alakulásával. A szerző negyven éve figyeli közelről a költő pályáját, könyve tehát "a részt vevő tanú megnyilatkozása". A szöveget a költő munkásságát elemző írások bibliográfiája teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - Népköltészet
Kötetünk ​a széles értelemben vett népköltészetet mutatja be. Olyan alkotások rendszerezésére és elemzésére vállalkozik, amelyeket a nép teremtett, és a kollektív emlékezet őrzött meg évszázadokon át, s amelynek tehetséges előadóik és gyűjtőink munkáján keresztül jutottak el hozzánk. A magyar folklórt összefoglaló kötetünk sok újdonsággal szolgál szerkezetében, felépítésében egyaránt. A verses epikáról, a balladáról és a lírai népköltészetről olvasható nagyívű fejezetek mellett bő teret kapnak a közismert népi prózai műfajok: a népmese és a népmonda, de az ún. kisműfajokról - az anekdotáról, a közmondásról és szólásról, a találós kérdésekről - is minden eddiginél teljesebb képet kapunk. A ráolvasás és a vallásos népköltészet gazdag anyagának, az igaz történetnek, a história műfajának és a népszokások költészetének bemutatása a népköltészetről alkotott eddigi ismereteinket gazdagítja, és önálló fejezettel jelentkezik a munkásfolklór, a munkásdal is. A rendszerező tárgyalást sokrétű - esztétikai, szociológiai és történeti szempontú - értékelés egészíti ki. Így a kötet nemcsak a néprajz és a rokon tudományok művelői, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.

Domokos Mátyás - Ugyanarról ​másképpen
Tartalom Bevezető Próza Epikus ​képzelet és írói bátorság Egy lelki arisztokrata A megtaposott ostor A humor - A teljes igazság A "tervhalmozó" utolsó ítélete Felhám és igazság Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében Vers Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel Racionalista költő és modernség Nagyság Gyönyörű-vad futás A senkiföldjén A versben bujdosó kimondhatatlan Collage Ősképlet versben Konok gyurma a világ A mai magyar líra megkísértései Vita Életmű - mérlegen "Népközelítő" vállalkozások A "sorskérdések" sorsa A prózaíró magatartás változása a hetvenes években Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?

Lengyel Balázs - Verseskönyvről ​verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri János - Áprily ​Lajos
A ​XX. századi magyar líra egyik legnépszerűbb és legvonzóbb egyénisége Áprily Lajos, kinek életútját alkotásai és vallomásai tükrében ez a kötet bemutatja, "annak a csodálatosan termékeny lustrumnak szülötte - írta róla néhány évvel ezelőtt a magyar kritika great old man-je, Benedek Marcell - , amely oly lírikusok születési évét foglalja magában, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán... Különösképpen csupa poéta doctus, a távoli Erdélyből ideszakadt Áprilyval együtt... Nemcsak tehetségük, doctus voltuk is segítette őket: az intellektus, a mélyen magukba szívott és tudatosan feldolgozott kultúra". S ez tette lehetővé Áprily számára is, hogy lírájában szintézist teremtsen magyarság és európaiság között. A költészet égtájainak ismeretével együtt jár, hogy Áprilyt csakúgy megérintette Csokonai zeneisége, Vajda János "tömör mélabúja", Reviczky "édes mérge" vagy Ady szimbolizmusa és Kosztolányi formaművészete, mint Lenau és Turgenyev természetlátása, Stefan George tömörítő módszere, s élete utolsó évtizedeinek szeretett versformájához, a négysoroshoz Francis Jammes olvasása közben kapott kedvet. Tanult az impresszionizmus és szimbolizmus nyugati és magyar képviselőitől, tanult a görögöktől, de sem formai, sem a tartalmi hatások nem némították el, nem változtatták meg, hanem felszabadították azt a belső zenét, mely összetéveszthetetlenül az övé.

Hatvany Lajos - Szalontától ​Pestig
Hatvany ​Lajos Arany-tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye a költő születésének 160. évfordulójára jelenik meg. A különböző időkben, a felszabadulás előtt és után, itthon és emigrációban készült írásokból egységes és a maguk korában merőben új Arany-kép bontakozik ki. Hatvany hadakozik a kortárs irodalomtörténet "epikus lett, mert szükségszerűen azzá kellett lennie"-féle sommás, Aranyt szoborrá merevítő elképzelései ellen. "Igaz-e, hogy Arany változatlanul 12 vaskos kötetbe gyűjtött műveiből csak változhatatlan, állandó igazságokat lehet leszűrni?" -- kérdezi, és elemző életrajzzal, a családi hagyományok felkutatásával, Szalonta társadalmi rétegződésének vizsgálatával utat nyit az Arany-oeuvre titkainak megfejtéséhez. A műveknek, az apró élettényeknek és a leveleknek összevetéséből a rejtőzködő, ellentmondásokkal terhelt polgár-költő portréját rajzolja elénk, akinek a közhiedelemmel szemben nem előnyére, hanem éppen kárára volt a magyar félfeudális falu idegőrlő bezártsága, kisszerű, eseménytelen, távlatok nélküli élete. A rendkívül művelt Hatvany remek kritika- és tanulmányíró. Munkái többnyire valamilyen aktualitás kapcsán (főleg könyvbírálatként) születnek, tele lendülettel, szenvedéllyel, vitázókedvvel, olykor maró gúnnyal és elfogultsággal is a bírálat tárgya iránt, de fő jellemzőjük mégis az okosság s -- Arannyal kapcsolatban -- a végiggondolt, elemző értékelés. Hatvany Lajos századunk egyik legsokoldalúbb magyar írója és személyisége. Báró és radikális polgár, Ady, József Attila barátja és támogatója, kritikus, regényíró, lapszerkesztő.

Szepes Erika - Szerdahelyi István - A ​múzsák tánca
Ellentmondásokban ​szűkölködő korunk egyik jelensége, hogy miközben világszerte prófétai ihletű ítészek évtizedek óta temetik a lírát, a líra ma is él, sőt hazánkban mintha kezdené visszanyerni vezető szerepét is. A mai magyar lírával foglalkozók újabb ellentmondásként tapasztalhatják, hogy míg szabályt és kötöttséget nem tűrő, lázadó korunk több mint fél évszázada a szabadverset hirdeti önmaga egyetlen megfelelő kifejezési formájának, addig az új magyar költészetbe újra meg újra visszalopódzik a forma. Magunk is meglepődtünk, amikor az 1945 utáni reprezentatív antológiákat, életműveket, egyedi köteteket átolvasva nemcsak hogy sok kötött formájú verset találtunk, hanem szinte azt a törekvést is, mintha költőink a világ csaknem minden versformáját meg akarnák honosítani. És ez nem csupán egy-egy olyan költőre jellemző, aki formaművészetéről, versfordítói bravúrjairól közismert, hanem a magyar lírikusok jelentős részére. Ennek a törekvésnek az eredményeképpen vált lehetővé, hogy verstani kisenciklopédiánk megírásakor a jellegzetesen magyar versformákon kívül a világ valamennyi közismert versformájához találtunk példát a legújabbkori magyar költészetben. Köszönet érte költőinknek, akik ily módon segítenek az egyetemes kultúra értékeit továbbmenteni és új talajba gyökereztetni.

Király István - Ady ​Endre I-II.
Ady ​Endre eszmei hagyatékát, költői üzenetét kívánja tudatosítani ez a könyv. 1905-tel, az önálló költői hang megtalálásával indul a tanulmány. Ady életművét Király István négy korszakra osztotta: az érzelmi forradalmiság időszaka, 1905-8; a kétmeggyőződésű forradalmiság ideje, 1098-12; a plebejusnépi forradalmiság periódusa, 1912-14 s a valóság forradalmára 1914-19 között. Ez a négy korszak egyben Király István nagy Ady-könyvének négy fejezete is, melyből e két kötet az első két szakaszt öleli fel: Ady 1905-12 közötti világképének elemzését. Ady költői pályájának eddigi marxista értékelését két ponton igyekszik továbbfejleszteni a szerző: jobban előtérbe állítani Ady lírájának huszadik századiságát, s fokozottabban hangsúlyozni az egységes életművön belüli fejlődést, változást. E hatalmas, impozáns és szuverén alkotás legizgalmasabb részei a verselemzések. A történelmi szempontú és a versegészre koncentráló elemzésekkel Király István elsősorban a tanároknak, az ifjúságnak nyújt nagy segítséget. Így vall szándékáról: "Annak a művésznek a felmutatása jelentette számomra a fő célt, ki lehúzó, bénító szomorúságokat hordva magában, az emberi lét elintézetlen kérdéseivel megterhelten is, szerette volna ébren tartani a meg nem alkudó, kemény, büszke dacot; a mégis morálját, a Minden akaratát; szerette volna ébren tartani a gondolkodó, értelmes élet vágyát, igényét. S így főképp azokhoz kíván szólni munkám, kik irodalomról, versekről beszélve az emberre néznek, s embert formálnak mindenekelőtt."