Égigérő ​fa Magyar ​mitológiai tanulmányok

Jankovics Marcell - A ​fa mitológiája
"A ​fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló... De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"

Jankovics Marcell - A ​Nap könyve
A ​mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem. A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését. Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Huszka József - A ​magyar turáni ornamentika története
A ​magyar ornamentika története nem mondák, hagyományok, ősi följegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összessége, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető, kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek. Huszka József utolsó művét tartja kezében a Becses olvasó, mely 1929-ben készült el és a szerző életművének összefoglalása. Ornamentikai témájú könyvei közül az alábbiak jelentek meg kiadónk gondozásában: - A magyar ornamentika - Magyar díszítő styl - Régi magyar ornamentika - Az istenfa - Magyar díszítési motívumok a székelyföldön - Honfoglaló őseink ornamentikája - Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai

Proinsias Mac Cana - Kelta ​mitológia
Az ​ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a "gall Mercurius", s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.

Ismeretlen szerző - A ​szkíta népek hitvilága
Az ​elmúlt évtizedben a világ számos kutatóhelyén, elsősorban a tőlünk keletre lévő országokban végre kezd kialakulni egy pozitív szkíta kép, ahol a híres harcosokat már nem vad barbároknak tartják, hanem fejlett ókori népnek, akik önálló műveltséget teremtettek az eurázsiai kontinensen. Éppen ezért nekünk, a szkíták utódainak, nagyon fontos, hogy a korabeli történeti források ismeretében reális, bizonyítékokkal alátámasztható szkíta képet alkossunk meg, melynek egyik eleme az ősi vallás és hitvilág bemutatása. A kötet szerzői alapos kutatások alapján azt mutatják be, hogy a sztyeppei lovas népeknek, a szkítáknak és utódaiknak fejlett erkölcsi-vallási rendszerük volt, melyet az antik görög szerzők is nagyra becsültek, még azt is elismerték, hogy a szkíták erkölcsiségben és törvénykezésben felettük álltak.

Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember nyomában
_Vannak ​vidékek legbelül… És vannak emberek legbelül…_ _Ritkán történik meg, hogy szinte ismeretlenül leülsz valakivel vacsorázni, és rövid idő alatt biztosra veheted, hogy erre az emberre egy hosszú, sivatagi úton nyugodtan rábízhatod a kulacsodat. Lopes- Szabó Zsuzsa ilyen ember._ _Könyve, ez a legalább annyira ésszel, mint amennyire szívvel írt kötet, egy érzékeny, a világot örökké jobbítani szándékozó valahai irodalmár realista könyve._ _Hogy hogyan lett mára okos és lelkiismeretes „üzletasszony” (ritka párosítás) Zsuzsa, hogyan lett szinte akarata ellenére édesapja, a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi első számú tanítványa, társa és segítője, az legalább olyan izgalmas, mint amit a gyógynövényekről ír (meglehetősen szokatlan, egyéni közelítéssel). Azt hiszem, Lopes-Szabó Zsuzsa könyve az egyik leghasznosabb, „legmodernebb”, egyben legolvasmányosabb, az olvasó lelkiismeretét is társul hívó, valóban gyógyító füveskönyv azok közt, amelyeket valaha kézbevettem._ (Schäffer Erzsébet)

Peter Sheldon - A ​rendszerváltozás titkos paktumai
2004 ​május elsején, Magyarország teljes jogú EU-taggá válásának napján néhány párt, szervezet képviseli, politikusok, történészek és újságfőszerkesztők alulról jövő kezdeményezésként megalakították a Rendszerváltozást Vizsgáló Független Történelmi Bizottságot, hogy nagyító alá vegye az ország 1988-1991 közti időszakának háttéreseményeit. Felkutassa mindazokat a paktumokat, titkos megállapodásokat, legendákat, amelyek magyarázatot adhatnak az elmúlt 15 év alatt bekövetkezett eseményekre, változásokra és ismert történések mögöttes dolgaira.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium
Jankovics ​Marcell könyve rendszerezett, gazdagon illusztrált válogatást ad az év napjaihoz fűződő jelképek mérhetetlen sokaságából. Egyben bemutatja elődeink értékrendét, világképét.

Szabó Mária - A ​magyarok csillagai
A ​magyar nemzetségek címereiben a sas (sólyom) után az Oroszlán ábrázolása a leggyakoribb. Ez az állat jelenik meg Árpád-házi királyaink jelvényei között, annak ellenére, hogy állítólag nem létezett Oroszlán soha azon a területen, ahol a magyarok éltek. A magyar koronázási ékszerek jogarjának – ami a koronánál, a palástnál és az országalmánál is régebbi – kristálygömbjén oroszlán található. Ezt a kristálygömböt, ami a X. századból származik, hegyi kristályból faragták Egyiptom földjén, ahol gyakoriak az Oroszlánok. A pálosok egyik jelképe is az Oroszlán. Ez az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend az Árpád házi királyok idejében vált ismertté. Névadó szentje Remete Szent Pál az egyiptomi Théba városában született, és a Vörös-tenger közeli sivatagban élt remete életet a keresztényüldözés időszakában. Pált egy holló táplálta, aki naponta vitt neki egy falat kenyeret a csőrében. Amikor meghalt, egy Oroszlán temette el a sivatagban. A pálosok névadóját ezért ábrázolják Oroszlánnal és hollóval, aki a csőrében egy darab kenyeret tart. Ez a két szimbólum –az Oroszlán és a holló- látható a magyar pálosok címerében is. A magyar pálosok tehát az egyiptomi kopt keresztény egyház legjelentősebb szentjét, Remete Szent Pált választották névadójuknak, nyilván nem véletlenül. Legjelentősebb magyar szimbólumaink közül az Oroszlán mellett a széttárt szárnyú sas madár a kopt keresztény szimbolikában is központi jelentőségű. A koronázási jelvények hegyikristályból készült jogarán tehát az Oroszlán nyilvánvalóan nem a X. századi arab egyiptomi uralkodóházra, hanem az egyiptomi kopt keresztényekre hívja fel a figyelmet. Echnaton Nap-imádó fáraó kései utódaira, akikhez Remete Szent Pál is tartozott. A holló – a kenyér helyett gyűrűvel a szájában – Hunyadi Mátyás címerében jelenik meg újra, szintén nem véletlenül, hiszen Mátyás királynak szoros kapcsolódása, komoly szellemi kapcsolata volt a pálosokkal. A gyorsröptű holló a perzsa Verethraghna istenség egyik megtestesülése. A régi perzsáknál a hollótollat babonás tisztelet övezte, azt tartották, hogy bőséget és dicsőséget hoz, és sebezhetetlenné teszi viselőjét. Ahura Mazda perzsa istenség jelvényében a két madárszárny között szintén gyűrű látható. Az oroszlán, a gyűrű és a holló tehát, amelyek egyrészt egyetemes szimbólumuk, másrészt pedig hangsúlyozottan perzsa eredetűek, a magyar történelem első 500 évében egymással összekapcsolódva jelentek meg. … A magyar nép vallástörténete, mitológiája a mai napig földolgozatlan, a régi nagy mesterek munkái pedig számos fontos kérdésben ellentmondanak egymásnak. Ipolyi, Kállay vagy Cornides mitológiája más és más kultúrkörre, nyelvre és vallásgyakorlatra teszi a hangsúlyt. Az elmúlt évtizedek és a jelenkor régészeti feltárásai azonban fontos új támpontokat nyújtanának magyar mitológiánk feldolgozásához. Amennyiben vallási és kulturális gyökereinket kutatjuk, akkor nemcsak az államalapító Árpádok magukkal hozott ősi kultúrájából kell kiindulnunk, hanem a már részben évezredek óta itt a Kárpát-medencében élő elsősorban földműves, istenanya-tisztelő lakosságból, akihez az avar korban az onogur magyarok, majd az Árpádok alatt a részben onogur (vagyis szabír-hun) és részben török fajú és kultúrájú magyarok csatlakoztak. Európában összekovácsolódott magyar népünk története szorosan összekapcsolódik a kereszténység születésével, ősvallásunk pedig a kereszténység előtti ősiráni vallásokkal, elsősorban a zoroasztrizmussal, később pedig a Mithras-kultusszal.

Ismeretlen szerző - Hun-magyar ​harcművészet
Csaknem ​minden népnek, ma is létezőknek és eltűnteknek is, megvolt a saját harci kultúrája, értékei, sajátosságai, a katonák, a hadsereg - harcosok - képzési rendszere, a harci feladatok megoldásának, az ellenfél harcképtelenné tételének vagy megsemmisítésének jellemző eszközei és módszerei. Nagyon kevés olyan nép él ma a világon, amely napjainkig folyamatosan őrizte és adta tovább harci kultúrájának tartalmi elemeit. Sajnos ezeket mi sem voltunk képesek megtartani. Veszni hagyott értékeink felkutatása, megismerése és újraélesztése napjaink fontos, de sajnos cseppet sem egyszerű feladata. Az összegyűjtött információkra alkalmazott többségi elv, a gyakorlati vagy kísérleti régészet és az összehasonlító tudományágak segítségével meglehetősen pontosan rajzolódnak ki előttünk ősi harci kultúránk feledésbe merült elemei, katonai hagyományaink, hadi tudományunk, a hagyományos magyar harcművészet. Ez eredendően - nagyrészt támadó jellegű - lovas harci technikák összessége. A Kárpát - medence egykor rettegett lovas harcosainak - szkíta, hun, avar, magyar népek - valamint majd egész Ázsia neves és névtelen katonáinak stratégiailag legfontosabb, nagy hatótávolságú fegyvere az íj. E könyv enciklopédikus jelleggel, és kiváló szerzőtársak mintaértékű összefogásával és közreműködésével több nézőpontból e fegyver kezelésének hagyományos módszerét, egyéb lehetőségeit, további eszközeit és összetevőit mutatja be. Segítségére lehet a hagyományőrző íjászoknak abban, hogy az általuk megélni és megjeleníteni kívánt korszakokra és népcsoportokra jellemző fegyverzetet az azokra jellemző technikával kezeljék. Mégsem kizárólag nekik szól. Érdekes kiegészítést tartalmaz történelmi, hadtörténeti, képző és iparművészeti, művészettörténeti, irodalmi ismeretekhez és sportfoglalkozásokhoz melyet páratlan mennyiségű képanyag tesz teljessé.

Cey-Bert Róbert Gyula - Hunok ​és magyarok konyhája
A ​hun áldozati ételektől a honfoglalás kori magyar fejedelmi konyháig Ez a kultúrhistóriai idealizált receptgyűjtemény valójában a hun-magyar konyha bibliája. A hunok történetének ismerete nélkül nincs magyar őstörténet-kutatás, nincs magyar ősvalláskutatás és nincs magyar ételtörténet-kutatás sem. Az ősi magyar konyhát csak a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelíthetjük meg. A könyv a legújabb kutatások tükrében részletesen bemutatja az ősi hun-magyar konyha szimbolikáját és vallásfilozófiai tényezőit, amelyek meghatározták az áldozati ételek és az étkezési szokások értékrendjét. Ebből kiindulva a szerző olyan ételleírásokat állított össze, amelyek fölidézik az ősi lovaskultúrájú népek fejedelmi és ünnepi ételeit.

Mácsik Gábor - A ​skandináv mitológia
"Színes ​fotókkal illusztrált, átfogó enciklopédikus mű magyar nyelven az északi népi mítoszokról, hiedelmekről és szokásokról, kiegészülve egy teljes mondagyűjteménnyel és egy önálló fejezettel a rúnákról."

Mérő László - Az ​érzelmek logikája
Új ​könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Jankovics Marcell - A ​Szarvas könyve
Miért ​éppen a csodaszarvas? Miért őt választottam tanulmányok, film és könyvek témájául? Hogy már gyermekkoromban elvarázsolt, nem elegendő ok. A csodaszarvas jó szimbólum. Jó szimbólum, mert ősrégi és mennél régibb egy szimbólum, annál jobb. Jó, mert ősiségénél fogva a génjeinkbe, vagy, ha úgy jobban tetszik, a tudatalattinkba ivódott, és mert - legyünk visszafogottak - 30 ezer év tapasztalata gyűlt fel benne. Jó, mert szép és nemes, mert fel lehet nézni rá, és ezért annak, aki a magáénak vallhatja, öntudatot ad. A csodaszarvas jó szimbólum mert lehet ma is érvényes mondanivalója • Hiszen vezérállat, vezércsillag, aminek az a dolga, hogy célt, utat mutasson számunkra • És nem mindegy, hogy a célt utat, ki vagy mi mutatja. Jó jelkép, mert tündérien csalfa természete óvatosságra int a jövőt illetően. Képletesen szólva ezért sem mindegy; hogy ő "csalogat" minket maga után az Európai Unióba, ahogy a filmbeli példázat ajánlja, vagy beterelnek bennünket, mint egy pulikutya a juhokat.

Ismeretlen szerző - Mitológia
A ​gazdagon illusztrált különleges kötet bemutatja a klasszikus görög és római, a kelta, a germán és ír mitológiát, az Artúr-mondakört, az egyiptomi és afrikai hitvilágot, a közel- és távol-keleti isteneket, az amerikai indiánok, az ausztrál és polinéz őslakosok természetfelfogását és ősi hiedelmeit.

Jankovics Marcell - Csillagok ​között fényességes csillag
Őseink ​a Szent László-legenda születése idején úgy tekintettek az égitestekre, mint óriási erők megtestesülésére, amelyek összefüggenek az emberi természettel, s amelyek hatással vannak életünkre, történelmünkre, sorsunkra. E mű lenyűgöző gazdagságú forrásanyagot és jegyzetmennyiséget tartalmaz.

Vass Zoltán - A ​rajzvizsgálat pszichológiai alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."