Susog ​a nád Novellák, ​versek, fordítások

Ismeretlen szerző - Jelenlét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi György - Az ​idő tenyerén
Kassák ​Lajos írta róla: ,,1918-ban egy kamasz diák kopogtatott be hozzám versekkel. Dadogások voltak, de a fiatal tehetséghez illő dadogások. Valószínű, hogy éppen ez a kiforratlanság, érdes hang keltette fel irányában a bizalmamat ... Hernádi György, az akkori fiatal diák talán vak ösztönnel tévedt mellénk, és azóta se tért le a megkezdett csapásról. Szabad verseket hozott hozzám, s mindmáig hű maradt ezekhez a formátlannak mondott, lényegében azonban nagyon is szigorú formákhoz. Nagy a verselőkészsége, és bizonyára sokkal többre vitte volna siker dolgában, ha ügyesen rímeket párosított volna, s skandálta volna a hibátlan jambusokat és trocheusokat. Hernádi György a nehezebb feladatot választotta, és azon fáradozott, hogy sajátos mondanivalóihoz a sajátos formanyelvet is megalkossa. Vannak költeményei, amelyekben nagyszerűen valóra váltotta szándékait. Szocialista világszemléletű költő, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendencköltészetnél. Tudom, hogy töprengései és gyötrődései közben olyan kérdések is felvetődtek benne, vajon a szocialista költő, anélkül hogy hitszegő lenne, írhat-e a szerelemről, a mező virágairól, a szálló madarakról és hasonló semmiségekről. Érzésvilágának gazdagsága túlsegítette ezeken a kritikus pillanatokon, költészetében a sokrétű ember filozófiai hajlandósága és lírai érzékenysége egyformán szóhoz jutott."

Fodor Ákos - Idéző ​jelek
Semmit ​sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek. Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int. Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen. Fodor Ákos

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Ismeretlen szerző - Gyermekkor
Öt ​év után újra visszatalált az alibi, ezúttal a gyermekkorba. Az Evés-Ivás, a Kert, a Fürdő, a Lovak, az Urak-Dámák, a Szerencse, a Titok és a Tilos számok után megszületett a kilencedik kötet: a Gyermekkor. Hatvanöt ismert szerző írásait, gondolatait gyűjtöttük össze a témában, számos autista gyermek és fiatal képeivel, rajzaival, melyet színes mellékletben mutatunk be. A könyv szerzői a mai közélet legkülönbözőbb területeiről „érkezve” küldték el nekünk gondolataikat, verseiket, írásaikat. Így az Alibi ismét egy sokszínű, izgalmas, szórakoztató és gyakran elgondolkodtató mű lett, mely mindenkihez szól és mindenkit érint. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy a kötetből keletkező teljes nyereséget a Mosoly Otthon Alapítványnak ajánlhatjuk fel. Így hazánk autista lakóotthonai javát szolgálhatja a kiadvány.

Ismeretlen szerző - Pluralica
Kortárs ​észt Beszélik, hogy élnek valahol… hogy egyszer [hol volt, hol nem…] egy nép elfeledett álmai nyomába eredt, ám mikor hosszan tartó üldözés után épp utolérték volna egymást (ki tudta már, ki vágyott kire), útjukat állta a tenger. Búsan leültek hát a kerekre csiszolt kövekre a parton, és nézték, hogyan tűnnek tova. Haragot mégsem éreztek, ugyanis a végtelen víz látványa és szívüket simogató lassú hullámzása megnyugtatta őket, békével töltve meg lelküket, hogy elmerülhessenek a csendben. Megfeledkezve szavaikról beleolvadtak a természetbe, és tiszta, határozott hangokká váltak. Ezért ha szólnak, bár (ön)iróniával, s szarkasztikusan, csakis őszintén. Mondom, beszélik, hogy így történt, ekképpen… Hasonló lehet egy kortárs észt is, vagy másmilyen [aki nem hiszi…] alkossa meg saját képét mindenki, ezzel a céllal állt össze a motívumok és asszociációs mezők ezen szövete. Felfejtéséhez, egyéni társítások létrehozásához, illetve képzelőerőnk mozgásba lendítéséhez a képek és szövegek rendszere [partitura] megfelelő ösztönző, alap lehet. Kortárs észtnek tekintettünk a válogatás nézőpontjából mindenkit (legyen élő vagy holt; legyen elismert és neves vagy pályája elején álló), aki az 1980-as évek végi fordulat és a jelen pillanata között olyat alkotott, ami kora művészeti lüktetésében meghatározó. Ennek és a Pluralica elveinek figyelembevételével, a mai észt irodalomban és képzőművészetben otthonosan mozgó szakemberekkel együttműködve szerkesztettük meg ezt az átfogó keresztmetszetet. Azon túl, hogy minden itt szereplő szöveg vagy kép (egy-két kivételtől eltekintve) az elmúlt szűk húsz évből (sőt leginkább az ezredforduló utánról) való, az itt közölt írásoknak ez az első magyar nyelvű megjelenése, és a materián kívüli blokkokban a külön nem jelöltek kimondottan e lap számára készültek. Impulzivitásukról, összhangzatukról döntsön majd az olvasó, mindenesetre a kötet elemei (a lábjegyzetek is) – legyenek azok a materia, a thesis, az interactio vagy akár a reactio részei – együtt, külön-külön, egyazon helyen vagy távoli pontokról egymáshoz ívelve, de egy széles, kihívó és elgondolkodtató merítés szándékával kerültek bele ebbe a dupla számot kitevő válogatásba, hisz [jó tett helyébe…] beszélik, hogy élnek valahol észtek, kortársak. (a szerk.)

Ismeretlen szerző - Tengeráramok
TURCZI ​ISTVÁN sokoldalú alkotó. Első verseskötete 1985-ben jelent meg, azóta négy újabb verseskönyv, két regény, három színházi bemutató, hangjátékok és rádiós világirodalmi összeállítások egész sora jelzi erőteljes jelenlétét a mai magyar irodalomban. A televízióban évekig sikerrel ment irodalmi vetélkedője, a Parnasszus. 1995. őszén, szintén ezzel a címmel, megindította és szerkeszti az első magyar költészeti folyóiratot. Műfordítói tevékenysége is jelentős - angolszász prózafordításai közül kiemelkedik a több kiadást megért Dale Carnegie Sikerkalauz első könyve, és I. B. Singer regényfolyama, A Moszkát család. Jelen kötet Turczi István versfordításait bemutató sorozat első darabja. A mai finn költők antológiáját követően a kortárs ausztrál, majd az izraeli költészet újabb törekvéseivel ismerkedhet a világlíra erotikus tájain kedvvel időző magyar olvasó. "Az ember mániás. Beleszeret valamibe, hozzáfog, gyürkőzik, csihol, aztán létezteti, dunsztolja, idővel megint előveszi, tisztogatja, újra-álmodja, felpörgeti, végakarja: nyugvópontot keres, mert jó (lenne) tudni, eleget áldozott-e a Mérhetőért. Itt tartok most, amikor ez az antológia az Olvasó kezébe kerül. A nyolcvanas évek elején a bölcsészkaron tanáraimtól kölcsönkapott kötetekből, majd az első ösztöndíjas utak során személyesen megismert finn líristák akkor velem együtt „fiatal" költőnek számítottak, ma már ők a „középnemzedék" - és az idő is megrostálta őket. Két tucatnyi kiszemelt költőből tízen maradtak a műfordítás nevű monstre társasjáték jelen állomásának résztvevői. Én csupán játékmester vagyok, a téteket ők állapítják meg - újabb és újabb verseikkel. Győztes nincs, de lesz, aki nagyot dob, lesz, aki feladja, a többiek pedig haladnak tovább a többé-kevésbé kiszámítható pályán. Közben egy pillanatra sem tévesztjük egymást szem elől, de nem a verseny, hanem a megismerés jegyében. Szeretném hinni, hogy van tíz barátom." Turczi István

Ismeretlen szerző - Tetovált ​mementó
„Vér ​és hús a festék, s a vászon – ne keressék – itt feszül belül.” „Nagyon-nagyon szépek… mit szépek, gyönyörűek, hangulatosak az illusztrációk. Öröm kézbe venni, olvasni, megismerni a sok tehetséges moly gondolatait örömről, bánatról, az életről. Jó, hogy megjelent ez a kötet.” @robinson – http://www.gaboolvas.blogspot.hu/ „…egy igazán színvonalas kiadványt foghatunk a kezünkbe, amely hűen tükrözi azt, hogy milyen is, amikor olvasó emberek írnak.” @Nita_Könyvgalaxis – http://konyvgalaxis. blogspot.hu/ „A tinta a papíron hagy nyomot, a szavak az elménkben. A Tetovált mementó olyan szavakkal van tele, amelyeknek nyomát még sokáig viselnünk kell.” Benyák Zoltán

Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan ​úton az időtlen időben valami közelít, aminek neve sincsen, nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova. Megszül-e? megszületünk-e valaha?"

Ismeretlen szerző - Orosz ​Erato - Szendvics vörös kaviárral
"Az ​orosz irodalommal kapcsolatos sztereotípiák egyike, hogy >>Szonyának nincsen teste<< - azaz, hogy az orosz klasszikus írók a testi szerelem ábrázolásától még akkor is tartózkodtak, amikor az esztétikailag indokolt lett volna. Mint a legtöbb sztereotípia, ez is inkább hamis, mint igaz. (...) Tény, hogy az orosz társadalom és kultúra megkésett fejlődése következtében nincs >>orosz Boccaccio<< vagy >>orosz de Sade márki<<. (...) A kommunista rendszer bukása óta egyre-másra jelennek meg az orosz erotikus irodalom különéle antológiái, s így ma már nemcsak az irodalomtörténészek, hanem az egyszerű orosz olvasók számára is köztudott például az, hogy a barkoviánus irodalom csúcsát az orosz költészet két legnagyobb klasszikusa, Puskin és Lermontov jelenti - s bár különféle szervezetek követelik az erotikus művek betiltását (...) az a bizonyos sztereotípia végérvényesen megdőlt." (M. Nagy MIklós)

Arvo Valton - Végjáték
A ​kortárs észt kispróza legjelentősebb alkotójának válogatott elbeszélései az elmúlt mozgalmas huszonöt év gazdag termését tükrözik.

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások I.
Három ​egymást követő kötetben jelenteti meg a Helikon Kiadó Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő egybegyűjtött verseit és műfordításait. A szerkesztő, Tarján Tamás koncepciója szerint a kötetek kronologikusak, de azért időhatárokat tekintve egymásba érnek. Minden kötet élén egy címervers áll. Az I. kötet 11 ciklusában 276 vers szerepel. A műfordítások közül ez a kötet tartalmazza a legnagyobb lékegzetűeket, az erdélyi szász népköltészet 52 darabját, illetve az erdélyi jiddis népköltészet 62 versét.

Kányádi Sándor - Egyberostált ​versek és műfordítások III.
Időben ​ez a legtágabb ölelésű foglalat a három közül: 1969 és 2005 közötti verseket tartalmaz (a legfrissebbek – a Csalódás, a Hírbomba, a Mitológia, a háromtételes Vége felé – kötetben eddig még nem láttak napvilágot). A műfordítások sora is itt a legváltozatosabb, mivel a korábbi nagy, egységes blokkokat különböző nyelveken alkotó költőtársak életmű-kóstolói követik, Janus Pannoniustól Goethén, Hölderlinen, Apollinaire-en át Borgesig, Ahmadulináig – gazdag, személyes kiséletrajzoktól kísérve. Természetesen ismét nem maradtak el az életmű törzsanyagába sorolódó ún. gyerekversek sem. Kányádi Sándor pályaképe, bibliográfiája és a három kötet egységes, részletes tartalommutatója zárja a gyűjteményt.

Ismeretlen szerző - Ígéretek ​5 - Antológia
"A ​rómaiaknál az ötös szám a V. A II. világháború óta e a győzelem a victoria jele is. Ezt a győzelmet az ötödik kötettel az uniformizáltság, a fogyasztói monokultúra, az elszürkülés és elbutulás felett arattuk. Elsősorban azok, akik ezeket a verseket, novellákat írták, másodsorban mi, akik olvassuk. Nem bestsellerként faljuk, nem a tévé vagy valamelyik óriásplakát ajánlotta nekünk, hogyha valakik akarjuk, nem a tévé vagy valamelyik óriásplakát ajánlotta nekünk, hogyha valakik akarunk lenni, mindenképpen Ígéreteket kell vásárolnunk. Ismerős írt bele, hallottuk valahonnan, hogy jó, vagy csak egyszerűen belelapoztunk, és tetszettek az írások. Ezért tartja most a kezében, nyájas olvasó, ezt a kötetet, s ha elmélyed benne, talán kedvet kap az előzőekhez, meg a következőkhöz is." (részlet az Előszóból)

Ismeretlen szerző - Fagyöngy ​- A szeretet könyve
A ​fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfeledkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez, azt hirdeti, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, és hirdeti azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt.

Faludy György - Emlékkönyv ​a rőt Bizáncról
Válogatott ​versek... E kötet összeállításánál kettős feladatot tűztem magam elé. Először, hogy a harmadik verseskönyvemet, ha töredékes formában is, de végre közzéadjam. Másodszor: hogy egyúttal válogatott verseimet egybegyűjtsem. Mindkét célomat csak részben értem el. A többi kötet kárára, igyekeztem az Emlékkönyv a Rőt Bizáncból költeményeit előnybe részesíteni, bár ugyanekkor második emigrációmban irandó két verskötetem egyikéből (a Hesperidák Kertjei-ből) egyetlen egy verset sem, a másikból (Levelek az Utókorhoz) pedig csak három verset közöltem.

Erdős Virág - Lenni ​jó
Ebben ​a könyvben bármi megtörténhet: halottak támadnak föl, az angyalok fennakadnak a kerítésen, saját anyánkról kiderül, hogy ufó - és az is egyre kevésbé biztos, hogy mi nem vagyunk azok. Szabálytalan apokalipszis tárul elénk a _Lenni jó_ oldalain. A hét angyal között megtaláljuk a Mirage-2000 repülőgépet, a Renault Mégane-t és Michael Jacksont is. Jézus csodáit Madonna (természetes a popsztár), Arnold Schwarzenegger és Ross doktor ismétlik meg. Az Erdős Virág-féle "jelenések könyve" felhasználja a legújabb reklámok szóvicceit és blikkfangjait, de a Biblia nyelvének tömörségét is. Az elementáris erejű beszédmód és a gazdag utalásrendszer hol a végletekig abszurd humorú, hol pedig groteszk, néhol már horrorisztikus szövegekben szólal meg. Mészáross Márta rajzaiból is hasonló kettősség sugárzik: miközben az elfolyó vonalakkal vázolt, torz arcok elszenvedik a furcsa világnak a mártíromát, azért jut még idejük egy utolsó, kaján pillantásra.

Orbán Ottó - Orbán ​Ottó összegyűjtött versei I-II.
E ​két kötetben az olvasó Orbán Ottó minden versét olvashatja, de nem minden könyvével ismerkedhet meg; munkásságának ugyanis van egy egészen sajátos, egyedi vonása. A költő jó néhány kötetében tematikusan is elrendezte verseinek egyes csoportjait, s ahogy maga is vallotta (s az irodalomtörténész, kritikus ezt csak megerősítheti), ezek a kiadások, bár új verseket nem tartalmaztak, mégis teljesen önállóak voltak, sőt önálló értékminőséggel rendelkeztek (olykor nagyobbal, emlékezetesebbel, mint némelyik új verseket közlő kötete). Ez a kiadás nyilvánvalóan nem terjedhetett ki még érintőlegesen sem e tematikus könyvekre, hiszen ez lehetetlen vállalkozás lett volna. Mégis - mint Orbán Ottó 1986-os utószavában - felsorolom legalább e helyütt az azóta terjedelmesre bővült címlistát: Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek), 1983; A mesterségről, 1984; Útkereszteződés Minneapolisban. Ötuenegy uers Amerikából, 1993; A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről, 1994.A kiadásban található egyszerű, minden jel nélküli évszám mindig a vers keletkezésének évét jelöli; ha a dátum mögött kérdőjel van, az azt jelenti, hogy valószínűleg abban az évben született a vers, de ezt nem lehetett teljes biztonsággal megállapítani; a zárójelbe tett évszám mindig a megjelenés idejére utal; a kötőjeles évszámok azt jelentik, hogy a költő folyamatosan, esetleg több éven át is dolgozott a művön (ezek értelemszerűen általában hosszabb ciklusok; itt jegyzem meg, hogy az egy cikluson belüli verseket külön nem dátumoztam); a törtjeles (/) évszámok pedig úgy értelmezendők, hogy Orbán Ottó azon a művön megszakításokkal, a szöveghez újra és újra visszatérve dolgozott (ami elsősorban egy korábbi szöveg újraírását vagy átírását eredményezte); sajnos a Fekete ünnepben szereplő, s később módosított szövegű verseknél az átírásnak még közelítő pontosságú dátumát sem tudtam megadni (valószínűleg a hetvenes évek elején történt mindez), de mentségemre szóljon: Orbán Ottó sem jelölte ezeket az 1986-os nagy gyűjteményében, s csak az eredeti keletkezési évszámokat ír- ta a versek mellé.A betűrendes címmutatóban dőlt betűvel szedett verscímek azt jelzik, hogy a mű egy nagyobb ciklus része is. Dérczy Péter