Szentjánosbogarak

Rabindranath Tagore - Áldozati ​énekek
Rabindranath ​Tagore (1861-1941) indiai költő és író. Kötetlen ritmusú verseiben, realista regényeiben, elbeszéléseiben szimbolikus drámáiban, bölcselkedő írásaiban a nemzeti öntudat ébresztője volt. Egész életében a nyugati és keleti életérzés egybefoglalására törekedett; örült az életnek, de az élet fogalma nála nem egy a világi örömökkel, hanem az egyetemességben való felszabadulást, a mindenséggel való egyesülést jelenti. Minden élőlény az istennek tükörképe, minden élet szent; ebből a felismerésből eredt egyetemes humanizmusa. Tagore szerint a személyiség tökéletesedésén keresztül jutunk közelebb a mindenséghez; az emberiség megújhodásához csak a szellemiségnek az élet felett való uralma vezethet. Elsősorban a szimbolikus-misztikus felfogást és kifejezésmódot örökölte a hagyományos indiai költészetből. A szanszkrit panteista filozófia és Buddha erkölcstana mellett erősen hatottak rá a bengáli népi énekesek misztikus vallási dalai. Áldozati énekek c. verskötetének angol fordításáért Yeats javaslatára 1913-ban irodalmi Nober-díjjal tüntették ki. A kiadó hiányt akar pótolni Tagore műveinek újrakiadásával, melyet kiegészít Baktay Ervin - a hindu bölcsről szóló bevezető tanulmányával.

Rabindranath Tagore - Az ​utolsó vásár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rabindranath Tagore - Lámpa ​az útra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rabindranath Tagore - A ​kertész
"Ki ​vagy te, olvasó, ki verseimet egy évszázaddal később olvasod? Nem küldhetek neked a dúsgazdag tavaszból egyetlen szál virágot, a felettem úszó fellegekből egyetlen aranysávot sem. Tárd ki kapuidat, és tekints a messzeségbe. Gyűjtsd össze virágzó kertedből egy évszázada elhervadt virágok illatos emlékét. Bárcsak megérezné boldog szíved annak a tavaszi reggelen zengett dalnak lüktető örömét, mely egy elmúlt századból küldi vidám hangját feléd." Rabindranath Tagore 1861-ben született Kalkuttában. Korán megmutatkozott rendkívül sokoldalú tehetsége: első versei már tizennégy éves korában megjelentek. A költészet mellett festett, zenét szerzett, zenedrámákat írt, iskolát alapított, aktív részese volt a társadalmi mozgalmaknak. Egész életművével az ősi keleti hagyományok és a felvilágosult európai szellem összehangolását szolgálta, hitt a szeretet és a humánum hatalmában a gyűlölködéssel szemben.

Rabindranath Tagore - Indiai ​bölcsességek minden napra
A ​könyv páratlanul nagyszerű szellemi kísérő az év minden napjára. Gondolkodásra késztet a világról és a saját életünkről.

Rabindranath Tagore - Hindosztáni ​virágok
Volt ​egyszer egy király... Hazatérés Gyermek Őfensége A Cabuliwallah Subha Raja és Rani Mashi A csontváz története A postamester Lomondás A megoldott rejtély

Saint-John Perse - Dicséretek
A ​Nobel-díjas francia költő fiatalkori nagy verseit tartalmazza a kötet, a Dícséreteket, a Királyok dicsősége különös ciklusát és a Saint-John Perse-nek világhírnevet szerző Anabázis-t, amelyet még az 1930-as évek legelején, tisztelgésül a költőtárs előtt T.S. Eliot és Ungaretti is lefordított anyanyelvére.

Czesław Miłosz - Poezje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pablo Neruda - A ​tenger és a harangok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Odisszeasz Elitisz - A ​nappal születése
Sokatmondó ​tény, hogy az irodalmi Nobel-díjak kitüntetettjei között mennyi újgörög költő nevével találkozunk az utóbbi években, évtizedekben. Egy kis nép lírájának egészen különös virágzását bizonyítja ez, olyan kivirágzást, mely nem mindennapi a huszadik század irodalomtörténetében. Az a sajátos dikciójú, áradó modern versbeszéd, melyben a görög klasszikus örökség s az Égei-partvidék földrajzi atmoszférájának, geológiájának, vegetációjának, településeinek tájelemei ötvöződnek, éppúgy jellemző Elitiszre, mint a "triász" másik két tagjának, a szintén Nobel-díjas Szeferisznek s a Nemzetközi Lenin-békedíjas Ritszosznak munkásságára. Nagy pályatársaitól persze meg is különbözteti sok minden, így különleges biblikus ihletése, mely a klasszikus görög mitológia elemeit bizánci keresztény motívumokkal elegyíti, vagy akár versszerkesztésének nagyon is sajátos szürrealizmusa. Poémája, a Méltó talán legjelentősebb munkája, himnusz a mindenséghez, magasztalása minden szépségnek és fájdalomnak, természetnek, szerelemnek, csillagképnek, súlyos emberi létnek és súlyos angyaloknak - az egész, kicsi és nagy teremtésnek.

Weöres Sándor - A ​teljesség felé
"Hamvas ​Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát." (A szerző) A teljes idő: 158 perc. Rátóti Zoltán előadásában.

Rabindranath Tagore - Ismeretlen ​part felé
Az ​1861-ben született Tagore az újkori India egyik legnagyobb szelleme, költőkirálya, akinek sokoldalú tehetségéből többek között arra is futotta, hogy elsőrangú festő, kiváló zenész és pedagógus legyen. Nemes egyszerűséggel fogant sorai olykor a népdalok szövegeire emélkeztetnek, és nem csoda, hogy egyik költeménye lett India nemzeti himnusza is. Noha a Nobel-díjat költészetének köszönhette, világhírét elbeszélései, regényei, sőt színdarabjai is segítettek megalapozni. A kötetünkben szereplő két versciklus a lenyűgözően gazdag életműben is rangos helyet foglal el. Olvasva őket a Tagore által oly szeretett erdők levegőjét lélegezzük be. Az erdőség a csendesség érzetét kelti, amelyben a költő nyugalomra talál. A természet szemléletében elmélyülve valóban megpihenhet, sőt boldogság lehet a része, amelynek forrása az élet és a természet pillanatnyi jelenségeiben való elmélyülés. A költő arra törekszik, hogy átkeljen a véges világából a végtelenség távol eső partjaira, s szinte bocsánatot kér embertestvéreitől azért, hogy nem tud lépést tartani velük, inkább az árnyékos ligetben akar időzni. a kötetet abban a reményben kívánjuk útjára bocsátani, hogy általa a magyar olvasók újabb generációja válik Tagore és vele együtt a klasszikus bengáli líra és misztikus költészet szerelmesévé.

Pilinszky János - Pilinszky ​János összes versei
Amikor ​a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Ady Endre - Új ​versek / Vér és arany / Az Illés szekerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

François Villon - A ​nagy testamentum
Villon ​azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.

Alice Munro - Szeret, ​nem szeret...
Kilenc ​nő, kilenc sors, kilenc történet. A látszólag hétköznapi, ártalmatlan történetek egy életre rabul ejtik az olvasót, de ennél szebb rabságot senki sem kívánhatna magának. Alice Munro kitűnő novellista. Rengeteget tud az emberekről, ironikus és megbocsátó, stílusa áttetsző, a szerző szinte eltűnik mögötte. Nagyszerű olvasmány.

Rabindranath Tagore - Emlékeim
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.