Liszt ​Ferenc élete

Falk Géza - Csajkovszkij ​különös élete
Ez ​évben ünnepli az egész világ Csajkovszkij születésének 100 éves évfordulóját. Itt az ideje, hogy végre egy Csajkovszkij-biográfia - ha szerény méretekben is - magyar nyelven megjelenjen. Az első magyar Csajkovszkij-életrajz nem tudományos munka. Célja, hogy a nagyközönség előtt érzékeltesse a nagy zeneköltő misztikus életét, hatalmas alkotásait, jellemének erényeit és hibáit. Csajkovszkijról sem életében, sem a halála utáni években nem jelent meg biográfia; ő az életrajzírókat egyelőre nem érdekelte.

Kárpáti János - D. ​Scarlatti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Petrovics Emil - Maurice ​Ravel
A ​magyar zenekedvelő közönség, de a zenésztársadalom is hajlamos Maurice Ravel művészetét Debussy csillogó, de erőtlenebb visszfényének tekinteni. Az impresszionista iskola vezére és tanítványa - így vélekednek általában. Kitűnő és szeretett mesterem, Farkas Ferenc jegyezte meg egyszer nagyon találóan: Debussy zseni volt, Ravel pedig művész. A könyv egyik feladatát abban láttam, hogy ezt a különbséget képességeimhez és lehetőségeimhez mérten megvilágítsam.

Ismeretlen szerző - Liszt
"Mint ​korabeli dokumentum: roppant érdekes. Volt alkalmam a múlt századi, Liszttel kapcsolatos francia sajtót tanulmányozni, és döbbenten tapasztalom, hogy még születése centenáriumán, a tiszteletére kiadott számban is milyen felszínes, hozzá nem értő, lehetetlen írások jelentek meg róla. Voltaképpen még itt is az egyetlen, aki érdemben szólt róla, az akkor már öreg Camille Saint-Saens volt, aki nemcsak hogy sokat köszönhetett Lisztnek, de tett is érte valamit, és megértette a művészetét. Számon kérni e régi újság tévedéseit - anakronizmus volna. Valóban korabeli dokumentumként kell értékelnünk." - Hamburger Klára

Révész Dorrit - Anton ​Webern
Századunk ​egyik legtöbbet vitatott zeneszerzőjéről ezúttal első ízben olvashat magyar nyelven zenekedvelő közönségünk. A komponista körül folyó vitába aligha kapcsolódhatunk méltányosabban, mint hogy mindenekelőtt saját szavait, írásait bocsátjuk közre. Gyűjteményünkhöz pedig elöljáróban aligha fűzhetünk találóbb és szebb gondolatokat, mint Willi Reich néhány szavát: "Az olvasók közül sokan talán más képet alkottak maguknak Webern szellemi alakjáról a legutóbbi idők zenei írásainak nyomán, mint amilyennek az az itt közölt előadásokban kialakul. A képzeletnek e szabad játékával csak azt szegezhetjük szembe, hogy itt egyetlen olyan szó sincs amelyet nem Webern maga mondott - azon a tüzes és mégis mértéktartó módon, mely minden találkozásunkat feledhetetlen élménnyé tette. Ilyen élmények visszfényeként adjuk át ezeket az előadásokat az utókornak - köszönettel mindazért a szépért és mélyértelműért, amit tanítása és példája adott; nagy szellemének dokumentumaként, emberségének emlékműveként. Akinek füle van hallásra hallja!"

Legány Dezső - Henry ​Purcell
Halkan ​vedd kezedbe e könyvet és vigyázva forgasd. Régi emberekről szól, foszladozó lapokról, rajtuk néhány névvel. Született... élt... meghalt... Ennyi az egész. Vágyaikat eltemették, örömükről ki sem tud már, munkájukat emészti a feledés. Ó, figyeld! - életének értelmét, féltett művészetét mind egyetlen forrásba önti, ahonnan könnyen s nesztelenül egy sugár, a leghatalmasabb és legmelegebb egész Angliában, a mély tajtékokból lángolva veti fel Henry Purcell nevét!

Christoph Wolff - A ​Bach család
Az ​olvasó a magyar fordítás megjelenésével első ízben tart kézben a Bach család valamennyi kiemelkedő zenész tagjának életét és munkásságát egyetlen kötetben bemutató művet. A részletes műjegyzék és a hatalmas Bach irodalomból érték szerint válogató bibliográfia tág kaput nyit azok előtt, akik e nem mindennapi zenész-dinasztia sarjainak életét és művészetét részleteiben is meg kívánják ismerni, a középpontban természetesen a legnagyobbal, Johann Sebastiannal.

Zoltán János - Szikora ​Róbert
A ​szerzőről 1953-ban születtem, Budapesten. Szokásos iskolák. A hatvanas évek közepétől engem is elkapott és azóta sem enged el a beat-, a pop- és a rockzene. A gimnáziumi évek alatt már publikáltam. Az egyetem elvégzése után, 1985-ben végeztem el a MÚOSZ iskolát. 1973 óta végigjártam az újságíró szamárlétrát, a külső munkatárstól a főszerkesztői posztig (Pop Express, Metál Hammer, Poptükör, Popvilág, Polip). 1991 és 1998 között a Pesti Riport és a Heti Riport popzenei rovatát vezettem. Eddig öt különböző pop és rockzenei szaklexikon, több rockévkönyv megírásában és szerkesztésében vettem részt, valamint 12 beat-, pop és rocktörténeti dokumentációs könyvem jelent meg. A 2005-ben megjelent Rockcirkusz című enciklopédiára különösen büszke vagyok, melyben 140 beat, pop és rock stílusú együttes története olvasható. Jelenleg A magyar beat, pop és rockművészet ötven éve című DVD-n dolgozom.

Nádor Tamás - Antonio ​Vivaldi életének krónikája
Velence ​"rőt papjának" muzsikája korunkban olyan népszerűségre tett szert, mint kevés más mester alkotásai. Concertóit lépten-nyomon játsszák, kamarazenekarok éppúgy, mint nagy együttesek, sőt, eljutottak a jazzesítéshez is. A "Négy évszak" hanglemezfelvételeinek felsorolása katalógus-oldalakat tölt meg, de egyre-másra "fedezik fel" a hanglemezgyárak és a koncertrendezők Vivaldi vokális zenéjét is. Nádor Tamás krónikája a legújabb forrásmunkák alapján követi "napról napra" Vivaldi életútját. Azt az életutat, ami valóságos regény. Hiszen Vivaldi felszentelt pap volt, de nem misézett, hegedűművész volt, de operákat írt, népszerűségét concertóinak köszönhette, de a legfontosabb számára a színpad volt. Bejárta Európa számos zenei színpadát, ünnepelték Drezdában és Amszterdamban, Rómában és persze Velencében, de szegény nincstelenként temették el Bécsben. S a regényes életút leírása mögött kirajzolódik a Tengeri Köztársaság háttere is, a hanyatló hatalmú Velence örök karneválja. Megjelennek a korabeli velencei muzsikusok, megismerkedünk Serenissima operai életével és cenzoraival, leányárvaházi zenekaraival és a San Marco zenészeivel, valamint a más életében elfeledett zeneszerző "feltámadásával", ami külön regény...

Pernye András - Giacomo ​Puccini
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romain Rolland - Goethe ​és Beethoven
Ezt ​a művet, melyet a francia kiadó a Beethoven-ciklus második kötetének nevez, Romain Rolland "közjátéknak" szánta abban a sorozatban, amelyben Beethoven nagy alkotó korszakait kívánja jellemezni.

Jemnitz Sándor - Wolfgang ​Amadeus Mozart
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Franck - Johann ​Sebastian Bach élete - Regény
Hans ​Franck, a nemrég elhunyt kiváló német író (1879-1964) Bach életének minden lényeges mozzanatát történelmi adatok és okmányok alapján teljes hűséggel és ugyanakkor epikus nagyvonalúsággal dolgozta fel. A maga valóságában állítja az olvasó elé a lipcsei kántor hatalmas alakját: annak a kornak a fiát, amelyben a haladás és a maradiság közötti harc is vallási téren folyt; azt a nagy művészt, aki istenfélő volt s a zene volt az istene; azt az embert, aki tekintetét a "mennyek országa" felé fordította, de nem vetette meg a földi örömöket sem, és megküzdött a hétköznapi élet ezernyi gondjával, hogy kenyeret adhasson népes családjának. Hans Franck Bach-regénye szakszerűség szempontjából is kifogástalan tájékoztatást nyújt, s ugyanakkor mindenki számára érthetően vázolja a zenetörténet egyik legnagyobb alkotójának életművét.

Fajth Tibor - Nádor Tamás - Puccini
Giacomo ​Puccini a XX. századnak kétségkívül legnépszerűbb operaszerzője. A hétköznapi dolgok, érzések költője. Hőseit, a mindnyájunknak kedves Mimit, Toscát. Pillangókisasszonyt vagy furfangos Gianni Schicchit és ezek sorsát mély együttérzéssel, drámai erővel vagy elragadóan szellemes humorral ábrázolja. Puccini művei könnyen érthetőek, mindenkihez szólnak. Behízelgő dallamai valósággal slágerekké váltak. Zenei nyelvében mégis lépést tartott kora fejlődésével. A zenés színpadnak pedig alig van hozzá mérhető boszorkányos ismerője. A dokumentumokat bőven idéző kötetből az olvasó képet kaphat róla, hogy sikerekben és bukásokban gazdag életútján micsoda küzdelmek árán születtek halhatatlan művei. De bemutatja a könyv Puccinit, a magánembert is: a nők, az autók, a motorok, a vadászat örök szerelmesét.

Réti Zoltán - Rózsavölgyi ​Márk
Rózsavölgyi ​Márk zeneszerző és hegedűművész, aki az önéletrajza szerint Balassagyarmaton (Nógrád vármegyében) született 1789-ben, a klasszikus verbunkos korának utolsó nagy alakja volt. Sorsa sok tekintetben hasonlított elődeihez, a magyar tánczene korábbi mesterei (Bihari József, Csermák Antal, Lavotta János) életéhez: ő is szegényen és betegen halt meg (a magyar forradalom első évében). Rózsavölgyi Első Magyar Társastáncának gyönyörű dallamaival került be a táncmuzsika a magyar tánctermekbe. Eleganciája, könnyedsége, bája és pezsdítő ereje éppen megfelelt a hazafias lelkesedésnek. Rózsavölgyi Prágában részesült magasabb zenei képzésben, majd magyarországi színházaknál játszott, 1833-tól Pesten élt, de az egész országban koncertezett. 1835-ben Bécsbe is ellátogatott, s attól kezdve az európai zenei élet is számon tartotta. 1839-ben mutatták be a Visegrádi kincskeresők c. daljátékát, az Első Magyar Társastáncot pedig 1842 farsangján játszotta először. Kompozícióival érzékenyen reagált a kor társadalmi és politikai eseményeire. Közel 200 „eredeti magyar hangművet” írt, többségük nyomtatásban is megjelent. (Fia, Rózsavölgyi Gyula alapította 1850-ben a Rózsavölgyi és Társa zenei céget, mely a 20. század elejére a legjelentősebb magyarországi zeneműkiadóvá fejlődött.) A magyar reformkor művésztársadalma (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Egressy Béni) nagyra értékelte tevékenységét. Liszt Ferenc Rózsavölgyi dallamait is feldolgozta két rapszódiájában. Petőfi Sándor, a reformkor és szabadságharc költője kiállt Rózsavölgyiért, majd verssel (Hegedű és koldusbot) búcsúztatta a „csárdás atyját”. Kötetünkben Rózsavölgyi Márk életét és munkásságát Réti Zoltán, a zeneszerző életművének kutatója mutatja be.

Molnár Antal - Brahms
Míg ​a hasonló muzsikus-monográfiák általában az életrajz és a mű kronologikus egységének kényelmes szálára fűzik fel mondanivalójukat, ez a könyv sziporkázó esszék sorozata, melyek mindig új meg új aspektusból közelítik meg a mester életét, művészetfelfogását, alapvető művészi hozzáállását és alkotásainak egymással folytonosan összehasonlított, egész művészetét jellemző tükrében, műveit; s még azt is megengedi magának, hogy egy Brahms-műnek egy egyszerű, nem zeneértő hallgatóra tett hatását regényrészlet felidézésével érzékeltesse (Priestley: Angyalok utcája). ; A kötetnek szűkebb témáján túlmutató alapgondolata a romantikus művészetnek a klasszikussal való tüzetes szembeállítása, persze elsősorban a zene területén: annak kimutatása, hogy a szerves, apró részleteikben is megváltoztathatatlan nagy formák a romantikus művészet számára miért nem valósíthatók meg igazán. Plasztikus képet ad Brahms egyéniségéről, nem hallgatva el az ún. "forradalmi" romantika mesterei (Wagner, Liszt) iránti ellenszenvét; finoman jellemzi sajátos művészetét (melynek eredetét a dalszerűségben keresi); foglalkozik eredetiségével (illetve az általa feldolgozott hatásokkal), hangszerkezelésével és hangszerelésével, műfaji csoportonként méltatja fő műveit; elhelyezi őt kortársai közt, s kitér magyarországi kapcsolataira is. A kötetet rövid kronológia, műjegyzék és részletes mutató kerekíti ki - minden zeneszerető olvasónak ajánlható.

Jemnitz Sándor - Felix ​Mendelssohn Bartholdy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lehotay-Horváth György - Rózsa ​Miklós életem történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Bókay János - Bohémek ​és pillangók
"Puccini ​a Pillangókisasszony bemutatójakor Budapesten volt. Az Andrássy úton valami sétakocsizáskor megállította fogatát és egy leánykának, aki a Tosca zongorakivonatát vitte a hóna alatt, valami ilyenfélét írt a kottájába: »Emlékül Giacomo Puccinitől, a vándor komédiástól.« A zeneszerző csapongó temperamentuma, keverve némi pózzal - ez van a kis esetben s az emléksorban. De egyúttal Puccininak, a kedélyembernek őszinte vallomása is. Máskor is mondta, amikor bosszantották, hogy nem igazi muzsikus - hiszen én nem is vagyok az, én színész vagyok, komédiás!... Mikor az Operában három év előtt a Pillangókisasszony premierjén az izgalomtól piros és tüzelő emberi arcokat és megzavarodott szemeket néztem és a tekintetek szemérmetes szégyenkezésében a megindultság titkolózását figyeltem, valóban be kellett látnom, hogy a függöny előtt hajlongó »komédiás« nagyszerű és ritka művész. Ma a legnagyobbak közül való" - így írt a századforduló idejének egyik legnagyobb novellistája és zenekritikusa, s csak napjainkban újra felfedezett Csáth Géza Pucciniról, a kortárs szemével. És ennek a "komédiásnak", ennek a "nagyszerű és ritka művésznek" állít emléket regényében a Puccinit ugyancsak a kortárs szemével látó, a mester korát és művészetének népszerűsödését kortársként átélő Bókay János.