Jézus ​Krisztus Krisztológiai ​alapvetés

Thomas F. Torrance - Keresztény ​teológia és természettudományos kultúra
Thomas ​F. Torrance a teológia és természettudomány párbeszédének az elkötelezett híve. A párbeszéd itt nem egymás melletti elbeszélés, és nem is egy összemosott egyveleg. A szerző a teológia és természettudomány határvidékén jár, nyitottan arra, hogy megértse és felhasználja mindazt, amit a természettudományból megtudhat, de eközben soha nem szűnik meg teológus lenni. Karl Barth tanítványa nem akarja a természettudományt „megkeresztelni", és nem épít fel egy természeti istenérvektől hemzsegő dogmatikai rendszert. Ugyanakkor tudja, hogy az isteni megtestesülésről nem beszélhetünk úgy, mintha egy távoli másik univerzumban, egy másik tér-időben történt volna, mert ez ahhoz a világhoz és természethez kötődik, amelyről a természettudományok beszélnek, így ettől a kerettől sem szakíthatjuk el a teológiát.

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

Adorjáni Zoltán - Ót ​és újat
"Készítsétek ​az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain. Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.

Kereszty Rókus - A ​kereszténység más világvallások között
Napjainkban ​a keresztény, azon belül a katolikus hitvédelmi könyvek iránt rendkívül megnőtt az érdeklődés. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a nagy világvallások egyre inkább teret hódítanak Európában és hazánkban, másfelől az emberekben egyre erősebb a vágy, hogy szembenézzenek az élet alapvető kérdéseivel, de kielégítő válaszok híján gyakran elbizonytalanodnak a vallási sokrétűség útvesztőjében. Kereszty Rókus apologetikája – a klasszikus módszert követve először filozófiai síkon bizonyítja a „Transzcendens Értelem” létezését, majd bemutatja a nagy világvallásokat, összehasonlítva azokat a kereszténységgel. Végül ez alapján bizonyítja a keresztény hit igazságát, s mindezt a II. Vatikáni Zsinat tanításainak megfelelően: bemutatva a vallások közötti párbeszéd lehetőségét és feladatait, ugyanakkor felhívva a figyelmet az Egyház missziós küldetésére a más vallásúak között. „Könyvemben azt igyekszem bebizonyítani, hogy a kereszténység Isten válasza az egyetemes emberi istenkeresésben, valamint azt, hogy ez a válasz az ember számára érthető szavakban, és az emberi történelemben megmutatkozva érkezik.” Kereszty Rókus

Kereszty Rókus - A ​kereszténység más világvallások között
Napjainkban ​a keresztény, azon belül a katolikus hitvédelmi könyvek iránt rendkívül megnőtt az érdeklődés. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a nagy világvallások egyre inkább teret hódítanak Európában és hazánkban, másfelől az emberekben egyre erősebb a vágy, hogy szembenézzenek az élet alapvető kérdéseivel, de kielégítő válaszok híján gyakran elbizonytalanodnak a vallási sokrétűség útvesztőjében. Kereszty Rókus apologetikája – a klasszikus módszert követve először filozófiai síkon bizonyítja a „Transzcendens Értelem” létezését, majd bemutatja a nagy világvallásokat, összehasonlítva azokat a kereszténységgel. Végül ez alapján bizonyítja a keresztény hit igazságát, s mindezt a II. Vatikáni Zsinat tanításainak megfelelően: bemutatva a vallások közötti párbeszéd lehetőségét és feladatait, ugyanakkor felhívva a figyelmet az Egyház missziós küldetésére a más vallásúak között. „Könyvemben azt igyekszem bebizonyítani, hogy a kereszténység Isten válasza az egyetemes emberi istenkeresésben, valamint azt, hogy ez a válasz az ember számára érthető szavakban, és az emberi történelemben megmutatkozva érkezik.” Kereszty Rókus

Alister E. McGrath - Bevezetés ​a keresztény teológiába
A ​keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.

Alister E. McGrath - Bevezetés ​a keresztény teológiába
A ​keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Dolhai Lajos - Az ​ókeresztény egyház liturgiája
Az ​egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is, -- bár másféle formában -- élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta. Prof. Vanyó László és munkatársainak jóvoltából immáron magyar nyelven is hozzáférhetők azok a patrisztikus művek, amelyeknek liturgikus jelentősége is van. Lehetséges tehát, és fölöttébb hasznos is, ha az egyházatyák művei közül megismerünk részletesen néhány olyat, amely az Egyház liturgiájának tanulmányozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezeket a műveket csak szentségtani-liturgikus szempontból elemezzük.

Dolhai Lajos - Az ​ókeresztény egyház liturgiája
Az ​egyházban a szentségi élet kialakulását elég későn követte a teológiai reflexió. Az egyházatyák liturgikus jellegű írásai arról tanúskodnak, hogy már a kezdeti időben is tisztában voltak azzal, hogy az Egyházban nem minden liturgikus cselekmény egyformán fontos. A legfontosabbnak a kereszténységbe bevezető szentségeket tartották. A liturgikus szövegek és az egyházatyák írásai tanúsítják, hogy a többi szentség kiszolgáltatása is, -- bár másféle formában -- élő gyakorlat volt az első évezredben is. Csak a XII. században született meg az általános szentségtan és a szentségek hagyományos definíciója. Sajnálatos módon a skolasztikus teológiával kezdődően a szentségekről szóló tanítás kikerült természetes közegéből, a liturgikus összefüggésekből, s évszázadokon keresztül csak a fogalmi gondolkodás módszerével határozták meg a szentségek lényegét. A szentségek liturgikus vonatkozásait pedig csak a liturgika tárgyalta. Prof. Vanyó László és munkatársainak jóvoltából immáron magyar nyelven is hozzáférhetők azok a patrisztikus művek, amelyeknek liturgikus jelentősége is van. Lehetséges tehát, és fölöttébb hasznos is, ha az egyházatyák művei közül megismerünk részletesen néhány olyat, amely az Egyház liturgiájának tanulmányozása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezeket a műveket csak szentségtani-liturgikus szempontból elemezzük.

Bolberitz Pál - Gál Ferenc - Aquinói ​Szent Tamás filozófiája és teológiája
Ez ​a könyv két, Aquinói Szent Tamás filozófiáját és teológiáját tárgyaló nagyszabású tanulmányt, továbbá a "skolasztika fejedelmének" két eredeti és csorbítatlan szövegű művét tartalmazza, ami nyilvánvalóvá teszi megírásának és kiadásának célját: újra felidézni - munkássága legfontosabb aspektusainak bemutatásával - a keresztény gondolkodás meghatározó személyiségének alakját és életművét, és ízelítőül megszólaltatni őt magát is. Egy Aquinói Szent Tamással foglalkozó mű megjelentetése már régóta esedékes volt. A keresztény, tehát Krisztus-központú gondolkodás - minden jel szerint - kiállta a legjújabb idők próbáját is, és a "modern" irányzatokban csalódott, vagy azoktól nem eleget kapott keresők egyre nagyobb kíváncsisággal fordulnak a felé a szellemi irányzat felé, amelynek válaszait az élet, a halál és az igazság végső kérdéseire most sem sikerült meghaladni. A szellem csataterén nem először és valószínűleg nem is utoljára zajlik le ez a folyamat. Az ún. "modernek" produkcióit követő kijózanodás után az érdeklődés - művészetben, történelemben, filozófiában - törvényszerűan a múlt felé fordul. Az elért eredményeket kevésnek tartók egyszerre kedvet kapnak, hogy újra elzarándokoljanak az átmenetileg elfelejtett forrásokhoz és ismét felfedezzék azokat a szellemi-lelki értékeket, amelyek évszázadokon keresztül az élet stabil alapjait és az organikus fejlődés lehetőségét nyújtották. Aquinói Szent Tamás szellemi hagyatéka óriási. A múlt eredményeit összegző és a jövőnek irányt szabó munkásságának kisugárzása mind a mai napig tart. Mindanniyan a tanítványai és adósai vagyunk; az öt kontinens minden "európai" fogalmakkal gondolkodó lakója - akár tud róla, akár nem, akár keresztény világnézetű, akár nem - szellemi struktúrájának legalább bizonyos elemeit, ha áttételesen is, de tőle tanulta. A kitűnő szerzők - a hazai katolikus teológiai és filozófiai irodalom legnevesebb szaktekintélyei - nem elégedtem meg Szent Tamás egyes műveinek tartalmi ismertetésével, hanem a filozófia és teológia nagy kérdései köré rendezve adják elő az Angyali Doktor tanítását. A tanulmányok olvasói nemcsak Aquinóii Szent Tamás gondolataival ismerkedhetnek meg, hanem az egyes kérdések előtörténetével is, azzal a sokszor kacskaringós úttal, amit a tárgyalt filozófiai felismerésnek vagy teológiai tételnek a megelőző korok fiozófusainál és teológusainál meg kellett tenniük, amíg nála végleges vagy legalábbis sok évszázadra érvényes formát öltöttek. És míg a "Lét és lényeg" című értekezésben megcsodálhatjuk a hétszáz év után is friss hangon szóló szerző pontos megfigyeléseit, finom disztinkcióit, zseniális rendszerező képességét. "A teológia összefoglalásá"-ban megérezzük, hogy Aquinói Szent Tamás nemcsak a filozófia és teológia szaktudósa, hanem karizmatikus ember, szentéletű szerzetes is volt, aki "Isten országáért" élt, írt és tanított. Szimbolikusnak is lehet tekinteni, hogy élete utolsó művének utolsó mondataiban erről az "országról" beszél, és - talán önmagára, súlyos betegségére és megsejtett halálára gondolva - azt bizonyítja, hogy "az ember eljuthat abba az országba: egyébként hiába remélne és szenvedne... Az Úr ugyanis így szól: "Ne félj te maroknyi nyáj, hiszen Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot".

Bolberitz Pál - Gál Ferenc - Aquinói ​Szent Tamás filozófiája és teológiája
Ez ​a könyv két, Aquinói Szent Tamás filozófiáját és teológiáját tárgyaló nagyszabású tanulmányt, továbbá a "skolasztika fejedelmének" két eredeti és csorbítatlan szövegű művét tartalmazza, ami nyilvánvalóvá teszi megírásának és kiadásának célját: újra felidézni - munkássága legfontosabb aspektusainak bemutatásával - a keresztény gondolkodás meghatározó személyiségének alakját és életművét, és ízelítőül megszólaltatni őt magát is. Egy Aquinói Szent Tamással foglalkozó mű megjelentetése már régóta esedékes volt. A keresztény, tehát Krisztus-központú gondolkodás - minden jel szerint - kiállta a legjújabb idők próbáját is, és a "modern" irányzatokban csalódott, vagy azoktól nem eleget kapott keresők egyre nagyobb kíváncsisággal fordulnak a felé a szellemi irányzat felé, amelynek válaszait az élet, a halál és az igazság végső kérdéseire most sem sikerült meghaladni. A szellem csataterén nem először és valószínűleg nem is utoljára zajlik le ez a folyamat. Az ún. "modernek" produkcióit követő kijózanodás után az érdeklődés - művészetben, történelemben, filozófiában - törvényszerűan a múlt felé fordul. Az elért eredményeket kevésnek tartók egyszerre kedvet kapnak, hogy újra elzarándokoljanak az átmenetileg elfelejtett forrásokhoz és ismét felfedezzék azokat a szellemi-lelki értékeket, amelyek évszázadokon keresztül az élet stabil alapjait és az organikus fejlődés lehetőségét nyújtották. Aquinói Szent Tamás szellemi hagyatéka óriási. A múlt eredményeit összegző és a jövőnek irányt szabó munkásságának kisugárzása mind a mai napig tart. Mindanniyan a tanítványai és adósai vagyunk; az öt kontinens minden "európai" fogalmakkal gondolkodó lakója - akár tud róla, akár nem, akár keresztény világnézetű, akár nem - szellemi struktúrájának legalább bizonyos elemeit, ha áttételesen is, de tőle tanulta. A kitűnő szerzők - a hazai katolikus teológiai és filozófiai irodalom legnevesebb szaktekintélyei - nem elégedtem meg Szent Tamás egyes műveinek tartalmi ismertetésével, hanem a filozófia és teológia nagy kérdései köré rendezve adják elő az Angyali Doktor tanítását. A tanulmányok olvasói nemcsak Aquinóii Szent Tamás gondolataival ismerkedhetnek meg, hanem az egyes kérdések előtörténetével is, azzal a sokszor kacskaringós úttal, amit a tárgyalt filozófiai felismerésnek vagy teológiai tételnek a megelőző korok fiozófusainál és teológusainál meg kellett tenniük, amíg nála végleges vagy legalábbis sok évszázadra érvényes formát öltöttek. És míg a "Lét és lényeg" című értekezésben megcsodálhatjuk a hétszáz év után is friss hangon szóló szerző pontos megfigyeléseit, finom disztinkcióit, zseniális rendszerező képességét. "A teológia összefoglalásá"-ban megérezzük, hogy Aquinói Szent Tamás nemcsak a filozófia és teológia szaktudósa, hanem karizmatikus ember, szentéletű szerzetes is volt, aki "Isten országáért" élt, írt és tanított. Szimbolikusnak is lehet tekinteni, hogy élete utolsó művének utolsó mondataiban erről az "országról" beszél, és - talán önmagára, súlyos betegségére és megsejtett halálára gondolva - azt bizonyítja, hogy "az ember eljuthat abba az országba: egyébként hiába remélne és szenvedne... Az Úr ugyanis így szól: "Ne félj te maroknyi nyáj, hiszen Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot".

Ismeretlen szerző - Az ​orthodox kereszténység
Aligha ​jelent meg a világon valaha is olyan könyv, amely ne valamilyen határozott cél szolgált volna. Köztudott dolog ez, s az olvasó szívesen veszi, ha ezt a célt a könyv szerzője, szerkesztője, vagy kiadója mindjárt elöljáróban fel is tünteti. Ennek a kívánalomnak szeretnék most eleget tenni, amikor - ünnepélyes előszó helyett - ezen a helyen előrebocsátom: jelen könyv célja magyar nyelvű, átfogó tájékoztatást nyújtani a hazai olvasó közönségnek az Orthodox Egyházról. Nincs ugyanis még egy olyan keresztény egyházi közösség, amely ezer éves magyarországi múltja ellenére is annyira ismeretlen lenne a hazai közvélemény előtt, és amely körül annyi tévedés és félreértés terjengene, mint a világos közel 200 milliót számláló Orthodox Egyház. A róla való tájékozatlanság nemcsak a rajta kívül állók között tapasztalható, hanem - bármilyen hihetetlenül hangzik is -- a saját hívei körében is.

Ismeretlen szerző - Az ​orthodox kereszténység
Aligha ​jelent meg a világon valaha is olyan könyv, amely ne valamilyen határozott cél szolgált volna. Köztudott dolog ez, s az olvasó szívesen veszi, ha ezt a célt a könyv szerzője, szerkesztője, vagy kiadója mindjárt elöljáróban fel is tünteti. Ennek a kívánalomnak szeretnék most eleget tenni, amikor - ünnepélyes előszó helyett - ezen a helyen előrebocsátom: jelen könyv célja magyar nyelvű, átfogó tájékoztatást nyújtani a hazai olvasó közönségnek az Orthodox Egyházról. Nincs ugyanis még egy olyan keresztény egyházi közösség, amely ezer éves magyarországi múltja ellenére is annyira ismeretlen lenne a hazai közvélemény előtt, és amely körül annyi tévedés és félreértés terjengene, mint a világos közel 200 milliót számláló Orthodox Egyház. A róla való tájékozatlanság nemcsak a rajta kívül állók között tapasztalható, hanem - bármilyen hihetetlenül hangzik is -- a saját hívei körében is.

Bolberitz Pál - Ateizmus ​és keresztény hit
E ​műnek nem az a célja, hogy feltárja az ateizmus lélektani, szociológiai, etikai és történeti hátterét, hanem csak utal ezekre az okokra. Valójában a másodlagos reflexióra kíván visszapillantani keresztény szempontból. A szerző bemutatja, hogy a modern európai ateizmusnak milyen szellemi gyökerei voltak. Elsősorban a filozófiatörténeti háttérre akar reflektálni, de ugyanakkor azt is feltárja, hogy e filozófiai ateizmus miképp hatott szellemi műveltségünkre.

Bolberitz Pál - Ateizmus ​és keresztény hit
E ​műnek nem az a célja, hogy feltárja az ateizmus lélektani, szociológiai, etikai és történeti hátterét, hanem csak utal ezekre az okokra. Valójában a másodlagos reflexióra kíván visszapillantani keresztény szempontból. A szerző bemutatja, hogy a modern európai ateizmusnak milyen szellemi gyökerei voltak. Elsősorban a filozófiatörténeti háttérre akar reflektálni, de ugyanakkor azt is feltárja, hogy e filozófiai ateizmus miképp hatott szellemi műveltségünkre.

Ismeretlen szerző - Dominus ​Iesus
"A ​keresztény hit és a többi vallásos hagyomány közötti dialógus elméleti elmélyítése és gyakorlata új kérdéseket vet föl, melyekkel a kutatás új ösvényein próbálnak szembenézni, olyan tételeket fogalmazva meg és olyan magatartási formákat sugallva, melyeket gondosan kell mérlegelnünk. A jelen nyilatkozat emlékeztetni akarja a püspököket, a teológusokat és az összes katolikus hívőt az e tárgykörbe tartozó, mellőzhetetlen tanításokra, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a teológiai reflexió olyan megoldásokat találjon, melyek összhangban vannak a hitélménnyel és válaszolnak kulturális igényeire is. A nyilatkozat kifejtő nyelvezete megfelel céljának, miszerint nem rendszerezve akarja tárgyalni Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltának problematikáját, nem is akar megoldásokat adni szabadon vitatható teológiai kérdésekre. Sokkal inkább újra elő akarja adni a katolikus hit ide vonatkozó tanítását, ugyanakkor megemlít néhány lényeges, tokutatásra váró problémát, és elutasít bizonyos téves vagy kétértelmű álláspontot. Ezért a nyilatkozat fölidézi a Tanítóhivatal korábbi dokumentumait, azzal a szándékkal, hogy megerősítse az Egyház hitletéteményéhez tartozó igazságokat." Joseph Ratzinger bíboros

Ismeretlen szerző - Dominus ​Iesus
"A ​keresztény hit és a többi vallásos hagyomány közötti dialógus elméleti elmélyítése és gyakorlata új kérdéseket vet föl, melyekkel a kutatás új ösvényein próbálnak szembenézni, olyan tételeket fogalmazva meg és olyan magatartási formákat sugallva, melyeket gondosan kell mérlegelnünk. A jelen nyilatkozat emlékeztetni akarja a püspököket, a teológusokat és az összes katolikus hívőt az e tárgykörbe tartozó, mellőzhetetlen tanításokra, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a teológiai reflexió olyan megoldásokat találjon, melyek összhangban vannak a hitélménnyel és válaszolnak kulturális igényeire is. A nyilatkozat kifejtő nyelvezete megfelel céljának, miszerint nem rendszerezve akarja tárgyalni Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemes üdvözítő voltának problematikáját, nem is akar megoldásokat adni szabadon vitatható teológiai kérdésekre. Sokkal inkább újra elő akarja adni a katolikus hit ide vonatkozó tanítását, ugyanakkor megemlít néhány lényeges, tokutatásra váró problémát, és elutasít bizonyos téves vagy kétértelmű álláspontot. Ezért a nyilatkozat fölidézi a Tanítóhivatal korábbi dokumentumait, azzal a szándékkal, hogy megerősítse az Egyház hitletéteményéhez tartozó igazságokat." Joseph Ratzinger bíboros

Boros László - Megváltott ​lét
Az ​elmélkedések legnagyobb és legnehezebb kérdésünkre keresik a választ: az emberi fájdalom problémájára. A szerző nem bonyolult tudományos okoskodásokkal, hanem a kinyilatkoztatásra építve, az érző és gondolkodó ember hitelével beszél a teremtésről, az emberről, a betegségről, a fájdalomról, a halálról és az örök életről. Az ember: test-lélek egysége, akit a feltámadásra hívott meg a Teremtő. A szerző maga is átélte az elbukás, a kétségbeesés, a fájdalom s az elmúlás minden keserű élményét. Annál igazabbul, a Gondviselésbe vetett hittel szólhat minderről. Mintha saját meghalását írná le, olyan hitelesen szól az elmúlásról, a halálról, majd ugyanilyen érzékletesen jeleníti meg előttünk a feltámadottak életét.

Boros László - Megváltott ​lét
Az ​elmélkedések legnagyobb és legnehezebb kérdésünkre keresik a választ: az emberi fájdalom problémájára. A szerző nem bonyolult tudományos okoskodásokkal, hanem a kinyilatkoztatásra építve, az érző és gondolkodó ember hitelével beszél a teremtésről, az emberről, a betegségről, a fájdalomról, a halálról és az örök életről. Az ember: test-lélek egysége, akit a feltámadásra hívott meg a Teremtő. A szerző maga is átélte az elbukás, a kétségbeesés, a fájdalom s az elmúlás minden keserű élményét. Annál igazabbul, a Gondviselésbe vetett hittel szólhat minderről. Mintha saját meghalását írná le, olyan hitelesen szól az elmúlásról, a halálról, majd ugyanilyen érzékletesen jeleníti meg előttünk a feltámadottak életét.

Robert F. Taft - Hans-Joachim Schulz - A ​bizánci liturgia
Bonyolult, ​misztikus és szinte érthetetlen világ benyomását kelti első találkozáskor a keleti keresztény templom látogatójában az istentisztelet. Robert Taft amerikai tudós biztos kézzel vázolja fel, hogyan alakult, "virágzott" ki mai pompájában a bizánci liturgia, amely szerencsésen ötvözte a keresztény teológia és himnuszköltészet gazdagságát a konstantinápolyi császári udvar szertartásrendjéből átvett elemekkel a latin mellett a kereszténység másik, legegyetemesebb rítusát hozta létre. Hans-Joachim Schulz német professzor lépésről lépésre bontja ki ennek a liturgiának gazdag jelképrendszerét, mely magába foglalja a templomépületet is.

Robert F. Taft - Hans-Joachim Schulz - A ​bizánci liturgia
Bonyolult, ​misztikus és szinte érthetetlen világ benyomását kelti első találkozáskor a keleti keresztény templom látogatójában az istentisztelet. Robert Taft amerikai tudós biztos kézzel vázolja fel, hogyan alakult, "virágzott" ki mai pompájában a bizánci liturgia, amely szerencsésen ötvözte a keresztény teológia és himnuszköltészet gazdagságát a konstantinápolyi császári udvar szertartásrendjéből átvett elemekkel a latin mellett a kereszténység másik, legegyetemesebb rítusát hozta létre. Hans-Joachim Schulz német professzor lépésről lépésre bontja ki ennek a liturgiának gazdag jelképrendszerét, mely magába foglalja a templomépületet is.

David Jackman - János ​levelei
A ​tanbéli viták és megosztottság légkörében János apostol első olvasóit Isten igazságának és szeretetének megélésére szólította fel. A szerző meggyőződése, hogy János leveleinek üzenete ma épp olyan aktuális, mint megírásakor, hisz a hívők és a különböző közösségek ma is hajlamosak végletekbe esni, s ezzel rombolni önmagukat és századunk egyházát. A könyv segítségével számunkra is megelevenedhet János hívása: szeressük egymást és éljünk a világosságban! (2000)

David Jackman - János ​levelei
A ​tanbéli viták és megosztottság légkörében János apostol első olvasóit Isten igazságának és szeretetének megélésére szólította fel. A szerző meggyőződése, hogy János leveleinek üzenete ma épp olyan aktuális, mint megírásakor, hisz a hívők és a különböző közösségek ma is hajlamosak végletekbe esni, s ezzel rombolni önmagukat és századunk egyházát. A könyv segítségével számunkra is megelevenedhet János hívása: szeressük egymást és éljünk a világosságban! (2000)

Órigenész - A ​princípiumokról IV. könyv 1-3
A ​görög egyházatya értekezése, az első keresztény bibliai hermeneutika. Órigenész írásmagyará­zatával nem egyszerűen csak túllép elődein, hanem minőségileg újat alkot: az egzegézis Órigenésszel válik önálló tudományággá. Elődei vagy azért magyarázták az Írást, mert bizonyos részei szó szerint véve elfogadhatatlanok voltak, vagy azért, hogy saját nézeteiket bizonyítsák. Órigenész egész gondolkodásának középpontjában a Szentírás áll, mely számára mintegy Krisztus első testet öltése. Az Írás, mint Isten szava, logosza azonos Isten Igéjével, a Logosszal. Órigenész itt A Princípiu­mokról (Az alapelvekről) szóló művének IV. könyvében fejti ki híres elméletét az Írás hármas értelméről: eszerint, amint az ember testből, lélekből, szellemből áll, ugyanúgy a Szentírás is. Kifejti, hogy az Írásban mindennek van szellemi értelme, de nincs mindennek testi. Számára tehát az Írás ihletettsége annyit jelent, hogy az minden egyes kis részletében, minden betűjében ihletett, vagyis semmi nincs benne véletlenül, ok nélkül. Ezért Órigenész a legkisebb szócska jelentését is halálosan komolyan veszi.

Órigenész - A ​princípiumokról IV. könyv 1-3
A ​görög egyházatya értekezése, az első keresztény bibliai hermeneutika. Órigenész írásmagyará­zatával nem egyszerűen csak túllép elődein, hanem minőségileg újat alkot: az egzegézis Órigenésszel válik önálló tudományággá. Elődei vagy azért magyarázták az Írást, mert bizonyos részei szó szerint véve elfogadhatatlanok voltak, vagy azért, hogy saját nézeteiket bizonyítsák. Órigenész egész gondolkodásának középpontjában a Szentírás áll, mely számára mintegy Krisztus első testet öltése. Az Írás, mint Isten szava, logosza azonos Isten Igéjével, a Logosszal. Órigenész itt A Princípiu­mokról (Az alapelvekről) szóló művének IV. könyvében fejti ki híres elméletét az Írás hármas értelméről: eszerint, amint az ember testből, lélekből, szellemből áll, ugyanúgy a Szentírás is. Kifejti, hogy az Írásban mindennek van szellemi értelme, de nincs mindennek testi. Számára tehát az Írás ihletettsége annyit jelent, hogy az minden egyes kis részletében, minden betűjében ihletett, vagyis semmi nincs benne véletlenül, ok nélkül. Ezért Órigenész a legkisebb szócska jelentését is halálosan komolyan veszi.

Turay Alfréd - Az ​ember és az erkölcs
Az ​etika (erkölcs vagy erkölcstan) kifejezés a görög "éthosz" szóból szár-mazik. E szó alapvető jelentését az ókori Hérakleitosz (Kr. e. 544-484) így világítja meg: éthosz anthrópou daimón (DK 22 B 119). A "daimón" isteni hatalmat, isteni rendelést, illetve isteni rendelkezés megszabta sorsot vagy végzetet jelent. Az ókori görög bölcs mondását tehát így fordíthatjuk: az ember éthosza a sorsa vagy végzete. Az étheó ige egyik jelentése: átszűrök, megvizsgálok valamit. A görög felfogás szerint az ember végzete, illetve sorsának alakulása - vázlatosan és nagy körvonalakban - kiolvasható magából az emberi természetből. Az ige másik jelentése: kifeszülök valami felé, feszítetten törekszem valamire. Ez a jelentés a görög világban arra utal, hogy az emberi lény természetszerűen irányul az életében körvonalazódó vázlatra, arra a tervre, amelyet az istenség "álmodott meg róla", és ezt akarva-akaratlan meg kell valósítania. A zsidó és a keresztény vallás alapján tájékozódó filozófiák lényegesen módosítják ezt a szemléletet, amennyiben az ember szabadságát hangsúlyozva azt állítják, hogy az embernek szabad döntések sorozatában kell megvalósítania a rá vonatkozó "isteni álmot". (részlet a Bevezetésből)

Turay Alfréd - Az ​ember és az erkölcs
Az ​etika (erkölcs vagy erkölcstan) kifejezés a görög "éthosz" szóból szár-mazik. E szó alapvető jelentését az ókori Hérakleitosz (Kr. e. 544-484) így világítja meg: éthosz anthrópou daimón (DK 22 B 119). A "daimón" isteni hatalmat, isteni rendelést, illetve isteni rendelkezés megszabta sorsot vagy végzetet jelent. Az ókori görög bölcs mondását tehát így fordíthatjuk: az ember éthosza a sorsa vagy végzete. Az étheó ige egyik jelentése: átszűrök, megvizsgálok valamit. A görög felfogás szerint az ember végzete, illetve sorsának alakulása - vázlatosan és nagy körvonalakban - kiolvasható magából az emberi természetből. Az ige másik jelentése: kifeszülök valami felé, feszítetten törekszem valamire. Ez a jelentés a görög világban arra utal, hogy az emberi lény természetszerűen irányul az életében körvonalazódó vázlatra, arra a tervre, amelyet az istenség "álmodott meg róla", és ezt akarva-akaratlan meg kell valósítania. A zsidó és a keresztény vallás alapján tájékozódó filozófiák lényegesen módosítják ezt a szemléletet, amennyiben az ember szabadságát hangsúlyozva azt állítják, hogy az embernek szabad döntések sorozatában kell megvalósítania a rá vonatkozó "isteni álmot". (részlet a Bevezetésből)

Walter Kasper - Jézus ​Krisztus Istene
Kasper ​nagy tekintélyű műve, számot vetve a modern filozófiai kérdésfeltevéssel, a keresztény hit legsajátabb tételeként értelmezett Szentháromságba vetett hitet próbálja meg bemutatni, annak történeti kinyilatkozásából, a Krisztus-eseményből kiindulva. Ezzel a II. világháború utáni teológiai értelmezések maradandó értékeire támaszkodik. A mű három részből áll: a modern filozófia és az ateizmus által felvetett kritikai teológia vonatkozásai, a teológia hagyományos önértelmezésének és a hagyományos istenérveknek a lehetséges mai szerepe, a Szentháromság három személyének önálló értelmezése a Biblia és a hagyomány tükrében, a szentháromságtan rendszeres kifejtése a kinyilatkoztatás és a történelem kategóriáinak alapul vételével. A művet a másodlagos irodalom tág körű felhasználása és összefoglalására támasztott igénye teszi kitűnő bevezetést nyújtó kézikönyvvé.

Walter Kasper - Jézus ​Krisztus Istene
Kasper ​nagy tekintélyű műve, számot vetve a modern filozófiai kérdésfeltevéssel, a keresztény hit legsajátabb tételeként értelmezett Szentháromságba vetett hitet próbálja meg bemutatni, annak történeti kinyilatkozásából, a Krisztus-eseményből kiindulva. Ezzel a II. világháború utáni teológiai értelmezések maradandó értékeire támaszkodik. A mű három részből áll: a modern filozófia és az ateizmus által felvetett kritikai teológia vonatkozásai, a teológia hagyományos önértelmezésének és a hagyományos istenérveknek a lehetséges mai szerepe, a Szentháromság három személyének önálló értelmezése a Biblia és a hagyomány tükrében, a szentháromságtan rendszeres kifejtése a kinyilatkoztatás és a történelem kategóriáinak alapul vételével. A művet a másodlagos irodalom tág körű felhasználása és összefoglalására támasztott igénye teszi kitűnő bevezetést nyújtó kézikönyvvé.

Vanyó László - Legyetek ​tökéletesek...
Ha ​keresztény erkölcsről van szó, annak szinte természetes tartozéka az aszkézis, ami nélkül hiteles keresztény életről nem beszélhetünk. Amikor azonban a keresztény aszkézis forrásvidékére tévedünk, és ott kutatunk utána, zavarbaejtő módon írott forrásainkban nem találjuk meg az "aszkészisz" görög szót. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a szó keresztény tartalmat nyert, és nyelvhasználatunkban otthonos lett. Ezért nem is lenne helyes, ha egy elvont fogalom nyomait kutatnánk az Újszövetségben, jobb ehelyett a keresztény tökéletesség eszméjének körvonalait kinyomozni, hiszen a tökéletességet követelménynek állította tanítványai elé Jézus. Könyvünkben egy-egy terület vagy korszak felfogására jellemző írást mellékelünk az aszkézis fejlődésének illusztrálására. Ezek általában kevésbé ismert művek, de jelentőségüktől éppen azért nem lehet eltekinteni, mert gyakran olyan eszméket, tapasztalatokat foglalnak össze vagy népszerűsítenek, amelyek az aszketikus mozgalom strukturális elemeivé váltak. Az biztosan állítható, hogy az aszkézis különféle formában és mértékben mindig jellemezte a kereszténységet. Remélhetőleg e könyv ma is időszerű abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a keresztény aszkézis gyökereire, s világossá teszi valamelyest nemcsak a szerzetességre, hanem általában a hívők életére is jellemző vallásos gyakorlatok értelmét.

Vanyó László - Legyetek ​tökéletesek...
Ha ​keresztény erkölcsről van szó, annak szinte természetes tartozéka az aszkézis, ami nélkül hiteles keresztény életről nem beszélhetünk. Amikor azonban a keresztény aszkézis forrásvidékére tévedünk, és ott kutatunk utána, zavarbaejtő módon írott forrásainkban nem találjuk meg az "aszkészisz" görög szót. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a szó keresztény tartalmat nyert, és nyelvhasználatunkban otthonos lett. Ezért nem is lenne helyes, ha egy elvont fogalom nyomait kutatnánk az Újszövetségben, jobb ehelyett a keresztény tökéletesség eszméjének körvonalait kinyomozni, hiszen a tökéletességet követelménynek állította tanítványai elé Jézus. Könyvünkben egy-egy terület vagy korszak felfogására jellemző írást mellékelünk az aszkézis fejlődésének illusztrálására. Ezek általában kevésbé ismert művek, de jelentőségüktől éppen azért nem lehet eltekinteni, mert gyakran olyan eszméket, tapasztalatokat foglalnak össze vagy népszerűsítenek, amelyek az aszketikus mozgalom strukturális elemeivé váltak. Az biztosan állítható, hogy az aszkézis különféle formában és mértékben mindig jellemezte a kereszténységet. Remélhetőleg e könyv ma is időszerű abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a keresztény aszkézis gyökereire, s világossá teszi valamelyest nemcsak a szerzetességre, hanem általában a hívők életére is jellemző vallásos gyakorlatok értelmét.

John Meyendorff - A ​bizánci teológia
A ​bizánci kereszténység hosszú ideig "fehér folt" volt a nyugati olvasók tudatában: "misztikus homályba" burkolózott, s inkább egzotikumával ragadta meg a hozzá közeledőt. John Meyendorff, a néhány éve elhunyt neves New York-i ortodox teológus és egyháztörténész ebben a kötetben világos, áttekinthető képet rajzol történeti kibontakozásában a bizánci teológiáról. A görög atyáktól Bizánc elestéig a teológia egyik központi gondolata az ember "átistenülése" volt, amely nemcsak a vallási, hanem a világi életet is átjárta: a hittanítástól az istentiszteleten át a szerzetességig és az egyháznak a világban betöltött szerepéig. Kelet és Nyugat vitái ebben a perspektívában nyerik el igazi jelentőségüket.

John Meyendorff - A ​bizánci teológia
A ​bizánci kereszténység hosszú ideig "fehér folt" volt a nyugati olvasók tudatában: "misztikus homályba" burkolózott, s inkább egzotikumával ragadta meg a hozzá közeledőt. John Meyendorff, a néhány éve elhunyt neves New York-i ortodox teológus és egyháztörténész ebben a kötetben világos, áttekinthető képet rajzol történeti kibontakozásában a bizánci teológiáról. A görög atyáktól Bizánc elestéig a teológia egyik központi gondolata az ember "átistenülése" volt, amely nemcsak a vallási, hanem a világi életet is átjárta: a hittanítástól az istentiszteleten át a szerzetességig és az egyháznak a világban betöltött szerepéig. Kelet és Nyugat vitái ebben a perspektívában nyerik el igazi jelentőségüket.

Dávid Katalin - A ​kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben
A ​nyugati kultúrkör legismertebb, egyetemesnek tekinthető szimbóluma a kereszt. Vajon hogyan vált a történelem során az ókori rómaiak kivégzésre szolgáló eszköze a megváltás szent jelévé, milliók által tisztelt ereklyévé? Hogyan változott és alakult az idők során a formája a katakombák Krisztus monogramjaitól a későbbi ábrázolásokig, s hogyan telt meg, mint jelkép, teológia tartalommal? A nemzetközileg elismert művészettörténész az apostoli időktől kezdve az első ezredév végéig sorra veszi a képzőművészeti alkotásokat, az írásos dokumentumokat és a szent hagyományt, hogy ezáltal rámutasson a kereszt ikonográfiájának, szimbolikus jelentésének és teológiájának összekapcsolódó jellemzőire.

Dávid Katalin - A ​kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben
A ​nyugati kultúrkör legismertebb, egyetemesnek tekinthető szimbóluma a kereszt. Vajon hogyan vált a történelem során az ókori rómaiak kivégzésre szolgáló eszköze a megváltás szent jelévé, milliók által tisztelt ereklyévé? Hogyan változott és alakult az idők során a formája a katakombák Krisztus monogramjaitól a későbbi ábrázolásokig, s hogyan telt meg, mint jelkép, teológia tartalommal? A nemzetközileg elismert művészettörténész az apostoli időktől kezdve az első ezredév végéig sorra veszi a képzőművészeti alkotásokat, az írásos dokumentumokat és a szent hagyományt, hogy ezáltal rámutasson a kereszt ikonográfiájának, szimbolikus jelentésének és teológiájának összekapcsolódó jellemzőire.

Tarjányi Béla - Újszövetségi ​Alapismeretek I. - Az Ősegyház élete / Pál apostol levelei
Szinte ​majd' minden vasárnap hallhatunk részleteket a szentlecke keretében Pál apostol leveleiből, s otthoni Biblia tanulmányozásunk során is szívesen lapozzuk fel az apostol írásait. Sokszor azonban nehézségbe ütközhet a hívőnek megérteni az olykor homályos helyeket, kihámozni a kor stilisztikai fordulataiból, a személyes és életrajzi utalásokból a mondanivalót. Ugyanis Pál leveleit át meg áthatják életének tapasztalatai, problémái, az egyes közösségekhez fűződő viszonya. A könyv felosztása időrendben követi végig az első keresztény közösségek életlét, miközben kimerítő kortörténeti és történelmi hátteret fest le az első század viszonyairól, Palesztina és a Római Birodalom viszonyáról. A közösség szempontjából elsődleges volt a Feltámadottal történő találkozás, az első térítések, és az új közösségek kapcsán felmerülő kérdések tisztázása. A második részben a mű Pál apostollal foglalkozik, akinek egész élete: megtérése, személyes találkozása Krisztussal, az ezt követő tanúságtétele a térítések során, valamint ránk hagyott tanítása méltán emeli őt a legjelentősebb apostolok közé. A könyv az apostol leveleit időrendben tárgyalja, először megrajzolja keletkezési hátterüket (Pál életének azon eseményeit, melyek kihatottak egy-egy levél megírására, egy-egy közösséggel való kapcsolatára). Ezután a szerző a levelek tanítását írja le, segítve ezzel a levelek mélyebb megértését. Ez a könyv segítséget nyújthat azoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni az apostol és az Ősegyház életéről, hogy ezáltal jobban megismerhessék és megérthessék az első keresztény közösségek életét, a felmerülő kihívásokat és problémákat, s hogy ezekre milyen megoldásokat és válaszokat adott Pál, mindig szem előtt tartva a Krisztus és a többi apostol által kapott tanítást, és a feltétlen szeretetet és egységet Krisztusban. Bár e könyv tankönyvkényt szolgál a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, bárki kezébe veheti, mert nyelvezete közérthető, felosztása áttekinthető, s a benne található térképek és táblázatok a Jézus korabeli viszonyok ismertetésére szolgálnak.

Tarjányi Béla - Újszövetségi ​Alapismeretek I. - Az Ősegyház élete / Pál apostol levelei
Szinte ​majd' minden vasárnap hallhatunk részleteket a szentlecke keretében Pál apostol leveleiből, s otthoni Biblia tanulmányozásunk során is szívesen lapozzuk fel az apostol írásait. Sokszor azonban nehézségbe ütközhet a hívőnek megérteni az olykor homályos helyeket, kihámozni a kor stilisztikai fordulataiból, a személyes és életrajzi utalásokból a mondanivalót. Ugyanis Pál leveleit át meg áthatják életének tapasztalatai, problémái, az egyes közösségekhez fűződő viszonya. A könyv felosztása időrendben követi végig az első keresztény közösségek életlét, miközben kimerítő kortörténeti és történelmi hátteret fest le az első század viszonyairól, Palesztina és a Római Birodalom viszonyáról. A közösség szempontjából elsődleges volt a Feltámadottal történő találkozás, az első térítések, és az új közösségek kapcsán felmerülő kérdések tisztázása. A második részben a mű Pál apostollal foglalkozik, akinek egész élete: megtérése, személyes találkozása Krisztussal, az ezt követő tanúságtétele a térítések során, valamint ránk hagyott tanítása méltán emeli őt a legjelentősebb apostolok közé. A könyv az apostol leveleit időrendben tárgyalja, először megrajzolja keletkezési hátterüket (Pál életének azon eseményeit, melyek kihatottak egy-egy levél megírására, egy-egy közösséggel való kapcsolatára). Ezután a szerző a levelek tanítását írja le, segítve ezzel a levelek mélyebb megértését. Ez a könyv segítséget nyújthat azoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni az apostol és az Ősegyház életéről, hogy ezáltal jobban megismerhessék és megérthessék az első keresztény közösségek életét, a felmerülő kihívásokat és problémákat, s hogy ezekre milyen megoldásokat és válaszokat adott Pál, mindig szem előtt tartva a Krisztus és a többi apostol által kapott tanítást, és a feltétlen szeretetet és egységet Krisztusban. Bár e könyv tankönyvkényt szolgál a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, bárki kezébe veheti, mert nyelvezete közérthető, felosztása áttekinthető, s a benne található térképek és táblázatok a Jézus korabeli viszonyok ismertetésére szolgálnak.