Az ​egy és a sok Az ​óegyiptomi istenvilág

Joyce Tyldesley - Amon ​lánya
Hatsepszut, ​a fáraónő - vagy ahogyan ő szerette volna, hogy ismerjék: a fáraó - rendkívüli személyiség volt. A konvencióknak hátat fordítva elfoglalta a fáraók trónját. Uralkodását a belső béke harmonikus időszaka jellemezte. A könyv Hatsepszut trónra léptének politikai hátterét, uralkodásának főbb eredményeit mutatja be. A Hatsepszut neve és képmásai ellen elkövetett durva támadásokról is beszámol. Rendkívül sokrétű forrásból szerzett régészeti és történelmi adataival Joyce Tyldesley egy lenyűgöző világot tár elénk, amelyben megismerhetjük a XVIII. dinasztia klausztrofóbiás thébai uralkodócsaládjának életét. A történet végén a fáraónő emléke régi fényében tündököl.

Rosalie David - Élet ​az ókori Egyiptomban
Az ​Élet az ókori Egyiptomban a legfrissebb információkkal, könnyen kezelhető formában veszi számba az ókori egyiptomi élet valamennyi aspektusát a Predinasztikus Kortól kezdve az Óbirodalom, a Középbirodalom és az Újbirodalom korszakain keresztül egészen a Ptolemaioszok és a rómaiak uralmáig. A kötet tárgyalja az egyiptológia tudományát manapság leginkább foglalkoztató területeken szerzett újdonságokat, pl. a legutóbbi ásatások eredményeit, és az új tudományos kutatási eljárásokat. A könyv emellett kitér a történelmi háttérre; a földrajzi viszonyokra; a társadalom és kormányzat kérdéseire; az élők vallására; a túlvilághitre és a temetkezési szokásokra; az építészet jellegzetességeire és az építkezési módszerekre; az írásos forrásokra; a hadsereg és a haditengerészet felépítésére; a külkereskedelem és a szállítás kérdéseire; a gazdasági életre és az árutermelésre; a mindennapi élet viszonyaira.

Mika Waltari - Szinuhe
Magával ​ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos." Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.

Joyce Tyldesley - Egyiptomi ​királynők krónikája
Az ​egyiptomi királynék és uralkodónők lebilincselő története három évezreden ível át az archaikus kortól Kleopátra i. e. 30-ban elkövetett öngyilkosságáig. Az Egyiptomi királynők krónikája bemutatja a nők különleges szerepét az ókori egyiptomi társadalomban, és sorra veszi az összes királyné életrajzát. Bőséges képanyag, családfák, adattáblák, kronológiai táblák és az egyiptomi kultúra sajátosságait a parókaviselettől a gyermekszülésig megvilágító írások segítik az eligazodást az egyiptomi kultúrában. Az egyiptomi királynék gondoskodó feleségek és édesanyák voltak, de dinasztikus válság idején elvárták tőlük férjük helyettesítését. A királyné időnként maga állt a hadsereg élére, vagy kormányozta az országot kiskorú fia helyett. Alkalmasabb király híján előfordult, hogy a dinasztia egyik befolyásos nőtagja magához ragadta a hatalmat, és királynőként uralkodott. Hatsepszut és Tauszert fáraónő, a csodálatos Teje és Nofretiti királyné, a gyönyörű Nofertari és Kleopátra meghatározó alakjai az egyiptomi történelemnek. De mi a helyzet a kevésbé ismert fáraófeleségekkel, a női lakosztály falai mögött rejtőző, dédelgetett királyi hitvesekkel és hercegnőkkel? Emlékük megfakult, sírjaikat jórészt elnyelte a sivatagi homok. De a névtelen hölgyek egyszer-egyszer kiléptek luxusbörtönük biztonságából, és befolyásolták a trónöröklés rendjét. Az Egyiptomi királynők krónikája az ő történetüket is elmeséli. Ez a nagyszerű könyv szórakoztató olvasmány és megkerülhetetlen tudományos alapmű, melyet örömmel forgathatnak a turisták, múzeumlátogatók, diákok és az ókori Egyiptom iránt érdeklődő laikusok.

Rüdiger Dahlke - A ​sors törvényei
Mielőtt ​belekezdenénk egy játékba, kézenfekvő, hogy először megismerkedünk a szabályaival. A sportnál ez magától értetődő, nem úgy az életnek nevezett kozmikus játéknál. Mindannyian tudjuk, hogy félidő után a focistáknak térfelet kell cserélniük a másik csapattal, saját életünk közepéhez érve azonban úgy folytatjuk tovább a játékot, mintha mi sem történt volna. Nem csoda, ha a többségünk ezek után sorozatosan öngólt rúg élete második felében. Elszalasztjuk a térfélváltást, illetve irányváltást,és nincs, aki figyelmeztessen rá minket. Az emberiség abbéli próbálkozása, hogy semmibe vegye a sors törvényeit, nyilvánvalóan kilátástalan, és rengeteg kárt okoz. Sokan nem jutnak hozzá az élet törvényeihez, csupán az emberek alkotta törvényeket ismerik. A valóság viszont sohasem törődik a mi törvényeinkkel és azok félreértéseivel, egyszerűen csak hat. Itt az ideje, hogy változtassunk ezen. Az első lépés, hogy megismerjük a lényeges törvényeket, amelyekkel minden szempontból és minden szinten sikeresebb életben lehet részünk. Egy olyan életben, amely amellett, hogy több örömet okoz, és több tapasztalattal ajándékoz meg, izgalmasabb és boldogabb is. Ruediger Dahlke közel húsz évig tanulmányozta az élet két legnagyobb törvényét: a polaritás és a rezonancia vagy vonzás időtlen törvényét. E két központi törvény mellett számos kisebb szabályszerűség és működési elv határozza meg életünk alakulását, például a különböző tudati mezőket létrehozó szokásaink, hagyományaink. Ez a könyv a hagyományos gondolkodás mellett egy másik, mélyebbre ható világszemléletet is bemutat, melynek segítségével megismerhetjük és megtanulhatjuk a világ működésének szabályait, így közelebb kerülhetünk a tudatos teremtéshez.

Kákosy László - Varga Edith - Egy ​évezred a Nílus völgyében
Memphisz ​az Óbirodalom korában

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.

Moustafa Gadalla - Az ​ókori Egyiptom titkos története
A ​szerző független egyiptológus, aki a köztudatba rögzült hamis mítoszokat akarja könyvével eloszlatni, fellebbentve a fátylat az ősi Egyiptom eddig eltitkolt, igaz történetéről. Gazdag ismeretanyag birtokában új megvilágításban mutatja be az egyiptomi kultúra örökségét, elgondolkodtató és ellentmondásos nézeteket hangoztatva. Szenzációs felfedezéseket mutat be, például adatokkal bizonyítja, hogy a 24, sőt 35 ezer éves egyiptomi civilizációban képesek voltak meghatározni az embrió nemét. A tudós hittel és meggyőződéssel állítja hogy az egyiptomi kultúra ősibb és gazdagabba, mint az eddigi kutatások vélték.

Joyce Tyldesley - Egyiptom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kákosy László - Varázslás ​az ókori Egyiptomban
Régészeti ​leletek, papiruszok tömege tanúsítja, hogy a mágiának milyen nagy szerepe volt az ókori Egyiptomban. Gyógyítás, megrontás, szerelem kikényszerítése, állatok elleni védelem egyaránt lehetett a varázslók célja. Nemcsak az élők világában alkalmazták a varázslást, a múmiákat szintén amulettek tömege óvta a veszélyektől. A mágia kedvelt témája az egyiptomi irodalomnak, de a görög és római szerzők is gyakran megemlékeztek az egyiptomi varázsló papokról. A varázslás koronként más-más módszereket alkalmaz, egyes alapelemei azonban évezredeken át tovább élnek, s ma is könnyen fellelhetők. A könyv foglalkozik a varázslás történeti-társadalmi hátterével, körvonalazza az egyiptomi kultúrában, vallásban elfoglalt helyét. Óegyiptomi, kopt és görög mágikus szövegek fordításait is közli a szerző és változatos képanyaggal illusztrálja mondanivalóját.

Richard H. Wilkinson - Az ​ókori Egyiptom templomai
Az ​ókori Egyiptom templomai A hatalmas és titokzatos műemlékek misztikus szertartásai és építészeti csodái a korai fáraókortól a római korig - Az egyiptomi templomok első, teljességgel illusztrált áttekintése - Többek közt Karnak és Luxor, Abüdosz, Edfu, Philae és a Nílus menti templomok ismertetése - Templomépítészet és -díszítés a megszentelt hely kiválasztásától és alapító szertartásaitól az építési eljárásokig és a domborműfajtákig - A templom különböző részeinek funkciója és jelentése, a bejárati tornyoktól és kapuktól, a szoborkolosszusoktól és obeliszkektől a belső szentélyekig és a föld alatti helyiségekig - A fáraók és a papok, a templomi ünnepek és ünnepségek szerepe a vallási szertartásokban - Tudnivalók, táblázatok, különleges perspektivikus ábrák és útikalauz a legfontosabb lelőhelyekhez

Kákosy László - Az ​ókori Egyiptom története és kultúrája
A ​könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát, forrásait, történetét az írások megfejtésétől egészen a napjainkban folyó ásatásokig. Az ókori Egyiptom történetét a neolitikumtól a későkorig követi nyomon, benne a társadalom és a politika történetén túl a tudomány, a hit és a vallás, a világlátás és a művészetek részletes ismertetésével. A könyvet időrendi táblázat, bibliográfia és mutató zárja. A felfrissített és átdolgozott Egyiptom-történet elsősorban a történész-, a művészettörténész- és a régészhallgatók komplex tankönyve, de a művelődéstörténet és a vallástörténet iránt érdeklődők számára is hasznos forrás.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Thomas F. Torrance - Keresztény ​teológia és természettudományos kultúra
Thomas ​F. Torrance a teológia és természettudomány párbeszédének az elkötelezett híve. A párbeszéd itt nem egymás melletti elbeszélés, és nem is egy összemosott egyveleg. A szerző a teológia és természettudomány határvidékén jár, nyitottan arra, hogy megértse és felhasználja mindazt, amit a természettudományból megtudhat, de eközben soha nem szűnik meg teológus lenni. Karl Barth tanítványa nem akarja a természettudományt „megkeresztelni", és nem épít fel egy természeti istenérvektől hemzsegő dogmatikai rendszert. Ugyanakkor tudja, hogy az isteni megtestesülésről nem beszélhetünk úgy, mintha egy távoli másik univerzumban, egy másik tér-időben történt volna, mert ez ahhoz a világhoz és természethez kötődik, amelyről a természettudományok beszélnek, így ettől a kerettől sem szakíthatjuk el a teológiát.

Arthur Peacocke - Egy ​tudományos kor teológiája
Arthur ​Peacocke az a teológus és természettudós, aki komolyan veszi a saját korának természettudományos kihívásait, és ennek érdekében képes újragondolni akár a Szentháromságról, akár a gondviselésről megfogalmazott évezredes egyházi tanításokat is. Könyvében néhol merész teológiai állításokat fogalmaz meg, amelyek az olvasóban megdöbbenést kelthetnek. Ám éppen ezért izgalmas ez a kötet: kérdésfeltevéseivel, igényes válaszaival arra késztet bennünket, hogy a körülöttünk lévő világot és a bennünk lévő folyamatokat tőlünk telhető mélységgel újraértelmezzük.

Barry Kemp - Az ​egyiptomi Halottak Könyve
A ​cambridge-i egyetem egyiptológus professzorának új könyve az időszámítás előtti második évezredben keletkezett Halottak Könyvének olvasásához és modern megértéséhez ad inspiráió és nélkülözhetetlen segítséget.

Joyce Tyldesley - Nefertiti, ​Egyiptom napkirálynője
A ​szerző, a régészeti leleteket, a feljegyzéseket, a művészeti alkotások kínálta bizonyítékokat mesterien ötvözve tárja az olvasó elé Egyiptom napkirálynőjének életét és korát a tiszavirág-életű amarnai királyi udvar hátterébe ágyazva. Az eretnek fáraó hitvese, a napisten által megáldott szépséges királynő, a családja és népe által mélyen tisztelt Nefertiti több mint egy évtizeden át a bronzkori világ legbefolyásosabb asszonyának számított. Képmását és nevét Egyiptom-szerte ünnepelték, jövője aranyfényben ragyogott. Aztán az uralkodói családból hirtelen nyoma veszett az elragadó királynőnek, eltűnt a semmiben, mintha sohasem létezett volna. Sorsa mind a mai napig rejtély maradt...

Szendi Gábor - A ​nő felemelkedése és tündöklése
A ​mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.

Rosalie David - Vallás ​és mágia az ókori Egyiptomban
A _Vallás ​és mágia az ókori Egyiptomban_ az első olyan könyv, mely teljes történeti áttekintést nyújt ennek a rendkívüli civilizációnak a vallásáról a legkorábbi települések korától (i.e. 5000) egészen a római provinciák koráig (i. sz. IV. század). Miként azt Rosalie David lebilincselő tanulmánya mutatja, az ókori egyiptomi társadalom minden területét - az oktatástól és a törvénykezéstől kezdve az orvoslásig, a születéstől a halálig - átjárta a vallás és a mágia, mindent a Nap és a Nílus istenként tisztelt éltető erői uraltak. Fedezzük hát fel az istenek és istennők összetett világát Anubisztól, a halál sakálfejű istenétől Ta-Weretig, a születés vízilóistennőjéig; a szent állatok kultuszát; a jósok és jóslatok, templomok, halotti kultuszok és a túlvilághit világát. A fáraók, királynők és istenségek listájával, valamint az egyiptomi varázsigék újonnan készült fordításai révén ez a könyv alapműnek számít azok számára, akik a történelmet és az egyiptológiát tanulmányozzák, továbbá informatív és szórakoztató olvasmány mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak az ókori világ felé.

Ismeretlen szerző - Egyiptomi ​halottaskönyv
Az ​egyes fejezetekben, imákban, fohászokban, képekben egyre magasabb és magasabb tudatállapothoz vezető kulcsok vannak elrejtve. Vannak kulcsok, amelyeket tudunk használni. A kulcsok nagy többségével egyenlőre nem tudunk mit kezdeni. Csak azt tudjuk hogy a lépcsők, amelyeken a felavatandó feljebb lép, s a küszöbök, amelyeken az elköltözött lélek a Túlvilágon átlép, egymásnak megfelelnek. A beavatásban és a Túlvilágon is ugyanarról az útról van szó. Miért? Mert nincs kétféle létezés. Egyetlen lét van. Az Egyiptomi halottaskönyv néven ismert gyűjtemény, amely az elhunyt számára a túlvilági utazáshoz szükséges szent szövegeket tartalmazza, az emberiség legrégebbi írásos emlékei közé tartozik. A jelen - teljesnek mondható - fordítás szövegei legalább 3500 évesek.