Teremtés+evolúció=?

Romano Guardini - Örökmécs
Az ​Egyház liturgiájának szerves összetevői a szent jelek és a liturgikus cselekvés különféle megnyilvánulásai. A harang, az oltár, a gyertya, a térdelés, a mellverés mind része a szertartásoknak, de csak az mélyülhet el igazán a liturgia világában, aki ismeri e szimbólumok jelentését és jelentőségét. "A liturgia a testet öltött szent és titokzatos történések világa, s így szentségi és szentelményi jellegű. Ezért mindenekelőtt azt az élményt kell megismernünk, mellyel a hívő a láthatalan kegyelem látható szent jeleit fölfogja, fogadja, gyakorolja... Útmutatást, egy kis indítást szeretnék adni a szent jelek élő nézésére és gyakorlására." Romano Guardini

Werner Gitt - Meg ​van írva... - A Biblia igaz voltáról
1995 ​(So steht’s geschrieben) Ez a könyv a Biblia alapvető kérdéseivel foglalkozik: - Milyen igazságértéke van napjainkban? - Ki a szerzője? - Mi a fő szándéka? - Kijelentései csak képes beszédek, és csak az akkori időkre érvényesek-e? - A jövendő eseményeire vonatkozó kijelentései pontosak-e? - Milyen kapcsolatban állnak egymással a bibliai és a természettudományos kijelentések? - Mit mond a Biblia a csillagászatról és az informatikáról? A könyv szerzője nem teológus, hanem matematikai-természettudományos gondolkozású informatikaprofesszor. A szerző újszerűen közelíti meg a Bibliát, s ezáltal nemcsak gondolkodásra ösztönöz, de bátorít is a hitre.

Robert F. Taft - Hans-Joachim Schulz - A ​bizánci liturgia
Bonyolult, ​misztikus és szinte érthetetlen világ benyomását kelti első találkozáskor a keleti keresztény templom látogatójában az istentisztelet. Robert Taft amerikai tudós biztos kézzel vázolja fel, hogyan alakult, "virágzott" ki mai pompájában a bizánci liturgia, amely szerencsésen ötvözte a keresztény teológia és himnuszköltészet gazdagságát a konstantinápolyi császári udvar szertartásrendjéből átvett elemekkel a latin mellett a kereszténység másik, legegyetemesebb rítusát hozta létre. Hans-Joachim Schulz német professzor lépésről lépésre bontja ki ennek a liturgiának gazdag jelképrendszerét, mely magába foglalja a templomépületet is.

Dávid Katalin - A ​kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben
A ​nyugati kultúrkör legismertebb, egyetemesnek tekinthető szimbóluma a kereszt. Vajon hogyan vált a történelem során az ókori rómaiak kivégzésre szolgáló eszköze a megváltás szent jelévé, milliók által tisztelt ereklyévé? Hogyan változott és alakult az idők során a formája a katakombák Krisztus monogramjaitól a későbbi ábrázolásokig, s hogyan telt meg, mint jelkép, teológia tartalommal? A nemzetközileg elismert művészettörténész az apostoli időktől kezdve az első ezredév végéig sorra veszi a képzőművészeti alkotásokat, az írásos dokumentumokat és a szent hagyományt, hogy ezáltal rámutasson a kereszt ikonográfiájának, szimbolikus jelentésének és teológiájának összekapcsolódó jellemzőire.

Vanyó László - Az ​ókeresztény művészet szimbólumai
"Az ​ókeresztény művészet szimbólumai" 1988-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. A szimbólumok és a szimbolizmus iránti érdeklődés már szinte "kórosan" megnövekedett, ami korunk szellemi koherencia utáni igényét jelzi. Ezt a második átdolgozott kiadást azonban nem ez motiválja, továbbra is távol tartjuk magunkat a szimbólumok pszichológiai elemzésétől és értékelésétől, "hasznosításától", csak az ókeresztény művészet szimbólumainak genezise foglalkoztat. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a katekézis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürillosz azóta magyarul megjelent katekézisének felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. (A címlapképen a római S. Prassede templom apszismozaikja látható.)

Elliott Miller - Ken Samples - A ​szűz kultusza
Egy ​fontos katolikus tanítás és vallási gyakorlat értelmezése és értékelése A szerzõk kifejtik, miért nem tekintik a protestánsok a katolikus Máriát történelminek és biblikusnak. Ken Samples feladata a számos Mária-jelenés kivizsgálása volt. Sok lenyűgöző adatot hozott napvilágra Jugoszláviában, ahol első kézből tanulmányozta a medjugorjei jelenéseket. Elliot Miller foglalkozik a doktrinális kérdésekkel. Világosan és tömören elemzi a mariológia különböző dimenzióit.

Derek Prince - Démonológia
Sok ​ember küzd olyan problémákkal, amelyekre látszólag nincs megoldás. Egyre többekben merül fel a kérdés: Elképzelhető, hogy démonok gyötörnek? A másik oldalon számos lelkész és laikus aktivista szeretne segíteni az ilyen gondokkal küszködőknek. Derek Prince kihangsúlyozza: " Jézus soha senkit nem küldött ki az evangélium hirdetésére anélkül, hogy ki ne képezte és föl ne szerelte volna, hogy ugyanúgy bánjon el a démonokkal, ahogyan ő a saját szolgálata során." Ha ez ma már nem így van, teszi fel a kérdést a könyv írója, akkor: " ki változott meg? Jézus? A démonok? Vagy az egyház?" A mű átfogó, gyakorlati kézkönyv a démonok és aszabadulás tárgykörében. Derek Prince több mint 30 év szolgálati tapasztalattal a háta mögött szól a témával kapcsolatos leggyakoribb kérdésekről, félelmekről és félreértésekről, valamint arról, hogyan lehet megszabadulni, hogyan lehet mások felé szolgálni, és arról is, hogyan őrizhetjük meg az elnyert szabadságot. A szerzőtől megszokott alapos bibliai tanítást számos konkrét bizonyság színesíti. Könyvének külön érdekessége, hogy részletesen feltárja, milyen harcot vívott meg a démonokkal a saját életében. Eközben fordulatokkal teli, kalandos életének számos epizódját felvillantja, így a könyv bizonyos értelemben egy Derek Prince- önéletrajznak is tekinthető.

Karen Armstrong - Isten ​története
Minden ​isteneszmének az ember javát és hasznát kell szolgálnia, s ha erre többé nem alkalmas, lassan elenyészik, feledésbe merül vagy átalakul - ez a gondolat szövi át Karen Armstrong nagyívű, sok tekintetben szubjektív s ugyanakkor mégis akár vallásenciklopédiaként is forgatható munkáját. A szerzőnő izgalmasan mutatja be a korai teremtésmítoszokat, majd azt a folyamatot, ahogy lassanként kialakult az egyistenhit a babiloni fogságban élő zsidók körében. Aztán a zsidó, a keresztény és a muszlim monoteizmus különböző válfajait elemezve Armstrong rávilágít az ember eredendő vallásos tudatára éppúgy, mint e vallásos tudat számtalan árnyalatára és módosulására az egyistenhit négyezer éves története során. S mint könyve utolsó fejezetéből kiderül, korunkban nem kis tétje van annak a kérdésnek, amely a szerzőnő személyes életében is oly sok vívódást okozott; nevezetesen, hogy mi szolgálja inkább az ember üdvét - a megszemélyesített istenkép, a misztikusok szenvedélyesen átélt, de elvolt istene, vagy pedig a filozófusok absztrakt távoli Legfőbb Létezője, mely mindennapos bajainkban immár vigaszt nem nyújthat. Vagy lehetséges-e akár egy isten nélküli erkölcsös világ - azaz, mint Karen Armstrong felteszi a kérdést: "Van-e Istennek jövője?" _Karen Armstrong_ hét éven át római katolikus apáca volt, majd 1969-ben kilépett a rendjéből, elvégezte az Oxfordi Egyetemet, és modern irodalmat tanított a Londoni Egyetemen. A nyolcvanas évek elejétől ír nagy sikerű vallástörténeti tanulmányokat, és készít tévéműsorokat, melyek közül a legjelentősebb hatrészes sorozata Szent Pál életéről. Jelenleg a Leo Baeck Judaisztikai Egyetemen tanít. Főbb könyvei: _Beginning the World_ (1983) _The Gospel According to Woman_ (1987) _The English Mystics of the Fourteenth Century_ (1991) _Muhammad: A Biography of the Prophet_ (1992)

Jakubinyi György - Éveid ​nem érnek véget
Mindennapi ​életünk a naptár ritmusában zajlik:napok,évek,ünnepek.Sokszor találkozunk a kérdéssel:miért ünneplik külön a húsvétot a keletiek és a nyugatiak? A Gondolkodó ember mindennek okát kutatja. Rádiót anélkül is használhatunk,hogy ismernénk a szerkezetét. Ugyanígy élhetünk a naptárralis,anélkül,hogy ismernénk felépítésének elveit. De a gondolkodó emberben az időszámítással kapcsolatban is kérdések merülnek fel,s ezekre szeretne szerény keretek között választ adni ez a rövid időszámítástan.

Richard Rohr - John Bookser Feister - Reménység ​a sötétben
A ​kommersz áradata mellett a jelen kötetünkhöz hasonló vészjelzések is érkeznek az Egyesült Államokból. Jobban oda kellene figyelnünk rájuk. Az amerikai társadalmat kritikusan, ugyanakkor pozitív elfogadással szemlélő Richard Rohr újabb magyarul megjelenő műve egyszerre mutatja be a "nyugati fehér ember" társadalmi utazásának és az egyén lelki utazásának a zsákutcáit. De nem csak a diagnózist állítja fel, hanem egyúttal gyógyszert is kínál: a belső átalakulást. Ha ezt "magánemberként" sokan megtennénk, akkor a társadalmi környezetünk is radikálisan megváltozna. A szerző gondolataiban a kereszténységet vallók és elutasítók egyaránt megtalálhatják azokat a kincseket, amiért érdemes efféle szellemi túrára vállalkozni. Mi, akik a kereszténységet és az egyházat olykor minden kritika nélkül elfogadjuk, rácsodálkozhatunk arra, hogy szeretett vallásunk mennyire ésszerű és praktikus, míg a kritikus elmék arra, hogy végül is mennyire hasonló módon gondolkodnak, mint mi. Végül különösen ajánlható ez a könyv olyanoknak, akik éppen valamiféle lelki zsákutcában toporognak. Az ember fájdalmát tetőzi ilyenkor, hogy úgy érzi, mindenki elhagyja, sőt egyenesen menekülnek előle, mint a fertőző betegtől. Rohr viszont – és persze az igazi keresztény hagyomány – éppen ellenkezőleg tesz: mellénk áll, és kimondja, hogy a túlságosan magabiztosakkal szemben, a bajban levők a jövő reménységei, tőlük várható a valódi megoldás…

Colleen Mcdannell - Bernhard Lang - A ​Menny története
A ​történelem során a művészek, költők és gondolkodók egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült, színes világként ábrázolták a mennyet. A Yale Egyetem szerzőpárosa, Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész könyvükben az elmúlt kétezer év legjelentősebb vallás- és művészettörténeti személyiségeinek álláspontját mutatják be a túlvilági lét kérdéseiről, Jézustól Aquinói Szent Tamáson át Swedenborgig és a huszadik századi apokaliptikus gondolkodókig. A Menny története az első olyan, tudományos igényességgel megírt, ugyanakkor közérthető, élvezetes olvasmány, amely egy kötetbe foglalja, milyennek is képzelték a különböző generációk a keresztény mennyországot.

Bulányi György - Nagypénteki ​levél
Bulányi ​György hitvallása, amely nem bizonyult kielégítőnek Ratzinger bíboros számára: Hiszem, hogy Isten Fia emberré lett a betlehemi éjszakában, hogy az Atya akaratából egyházat alapítva létrehozza a Földön a Szentháromságból való szeretetből élni akarók közösségét, amelyben a Szentlélek megnemszűnően árasztott ajándékainak erejében vállaljuk a szolgálat, a mindentadás és a mindent megbocsátani akaró békességteremtés jézusi parancsát, Jézust követő sorsként átölelve a kicsiséget, a szegénységet és az üldözöttséget, elutasítva az engedelmeskedtető uralkodást, a gazdagságot és erőszakalkalmazást, hogy Istentől rendelt, mert a testvérek bizalmát hordozó s ennek következtében szolgálatra felszentelt elöljárók irányítása mellett egybegyűjthessük a szeretni akaró embereket Isten földi Országává, hogy jutalmul kapjuk érte Isten Örök Országát is.

Kahlil Gibran - Jézus, ​az emberfia
Kahlil ​Gibran (1883–1931) libanoni maronita katolikus költő, író, képzőművész. Hazánkban is ismert könyve A próféta című filozofikus tanítássorozat. Élete végén született alkotásait a szimbolizmus uralja. Egyik utolsó műve a Jézus, az Emberfia. A misztikával átitatott, magyar nyelven most először megjelenő könyvben az evangélium ismert alakjai és Jézus életének képzelet szülte szereplői vallanak. A lírai és szenvedélyes hangú emlékezésekben a szerző arra keresi a választ, kinek tartották kortársai Jézust, az Emberfiát.

Peter Brown - A ​szentkultusz
A ​szentkultusz áttörte azokat a képzeletbeli gátakat, amelyeket az ókor embere Ég és Föld, az isteni és az emberi, élő és halott, város és nem-város közé állított - csupán tajték volna mindez a "népi vallás" lomha óceánján?

Tábori László - Gilgamestől ​Jézusig
A ​kötet az ókori Mezopotámiába, Kínába, Japánba és a keresztény kultúrkörbe vezeti az olvasót. Mindenütt ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ: - Mit jelentenek életünkben az álmok? - Hogyan próbálták elérni az egészséges, boldog életet és a harmóniát a különböző kultúrákban? - Mit jelent a halhatatlanság és a feltámadás fogalma? Ezek a dolgok foglalkoztatnak bennünket Gilgames kora óta napjainkig. * A „GILGAMESTŐL JÉZUSIG” című ezen kiadványt az ókori keresztény kultúrkörök iránt érdeklődő, a kötetből ezekre a kérdésekre válaszokat kereső olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Belon Gellért - Ellesett ​pillanatok
Ez ​a könyv magán hordja keletkezésének bélyegét. Az Új Ember szerkesztősége kért néhány nagyböjti elmélkedést öt évvel ezelőtt. Legcélszerűbbnek láttam a sokszor hallott szenvedéstörténet kicsiny, de mégis sokatmondó részleteinek föltárását. És mert folyamatosságról volt szó, rovatcímet is adtam neki: _Ellesett pillanatok_-at. Olyan kedvezően fogadta az olvasóközönség a néhány elmélkedést, hogy a szerkesztőség a nagyböjt elmúltával is kérte a szentírási elmélkedéseket. Minthogy az olvasóktól is, közöttük paptestvérektől is élőszóban is, írásban is jöttek kérelmek és biztatások, így alakult ki a majdnem öt éven át folytatódó sorozat. És most már nem találomra keresett szentírási részek elmélkedései voltak, hanem a liturgikus év egymás után következő ünnepein és vasárnapjain felolvasott evangéliumból ragadtam ki egy-egy ritkábban tárgyalt mozzanatot. Nem rendszeres feldolgozásról van tehát szó, de – általában – a vasárnapokon felhangzó evangéliumi részletekből egy-egy kiragadott mondat az elmélkedés tárgya. De amint az ember egész jelleme kiolvasható az arcvonásaiból, kezéből, írásából, úgy e szentírási részletek is magukban hordozzák a kinyilatkoztató Isten mondanivalójának teljességét. A kis részletek föltárása azt akarja megmutatni, hogy mennyi szépség és mélység van a szentírás rejtekeiben. És érdemes időt szentelni neki, mert így tárul fel előttünk az embert emberként kereső Isten irgalmas jósága.

John MacArthur - Harc ​a kezdetért
"Az ​evolúció elméletének köszönhetően" - írja dr. John MacArthur bibliamagyarázó - "a naturalizmus a mai társadalom uralkodó vallása." Nem egészen százötven évvel ezelőtt Charles Darwin népszerűsítette világi vallásának hitvallását. A keresztyénség helyébe a naturalizmus lépett, mint a nyugati világ legfőbb vallása, amelynek elsőszámú dogmája az evolúció. Sok keresztyén, aki azt állítja magáról, hogy elhiszi, amit a Biblia ír, láthatóan belenyugszik, hogy a Teremtés Könyvének beszámolóját a modern tudományos elméletek helyettesítik. MacArthur úgy gondolja, hogy az ilyen engedmények nagy veszélyt jelentenek. Azt állítja, hogy a Teremtés Könyvének első három részében megtalálható minden olyan tan alapja, amely szükséges a keresztyén hithez - minden olyan dolog nélkülözhetetlen alapja, amiben mi, keresztyének hiszünk. Ebben a könyvben MacArthur világosan megvonja a mai teológia határait, és felszólítja olvasóit, hogy védjék meg e határokat. Ezt írja: "Minden, amit a Szentírás a bűnről és a megváltásról tanít, feltételezi a Teremtés Könyve első három fejezetének szó szerinti igazságát. Ha kételkedünk e szöveg igazságában, aláássuk hitünk alapjait."

XVI. Benedek pápa - Pál, ​a népek apostola
A ​kötet a szentatya írásait gyűjti össze Szent Pállal kapcsolatban, de tartalmazza a páli év meghirdetése napjának két beszédét, valamint a konstantinápolyi pátriárka felszólalását is. Az összeállítást a Török Katolikus Püspöki Konferencia Szent Pál-évre írt levele teszi teljessé, mely arról a helyről való, ahol szervezett missziós célzattal először hirdették Krisztus evangéliumát. A könyvben található gondolatokat, az egyház nagy terjesztőjéről szóló írásokat egyének és közösségek is tanulmányozhatják, és talán kedvet is kapnak ahhoz, hogy személyesen keressék fel azokat a közelebbi vagy távolabbi helyeket, ahol az apostol maga is megfordult.

Ismeretlen szerző - Jézus ​rejtett szavai
A ​II. világháború után két véletlen régészeti felfedezés hozta lázba a világot. A Holt-tenger elhagyatott barlangjaiban egy Krisztus előtti I. században működött zsidó szekta "könyvtára" került napvilágra, a másik leletet Egyiptom homokja őrizte meg. Ez az úgynevezett Nag Hammadi könyvtár, amely 13 kódexnyi, a kanonizált újszövetségi hagyománynak számos részletében ellentmondó iratot tartalmaz. Az evangéliumokban olvasható s Jézus Krisztus szájából elhangzó tanítások túlnyomó többsége már az Ótestamentumban is fellelhető, és szerves részét jelenti a kor úgynevezett "rabbinikus hagyományának". A Jézus rejtett szavai című kötet a "kulisszák mögé" enged bepillantást, hiszen először közli hiteles magyar fordításban az imént említett Nag Hammadi-iratok egyikének, az apokrif Tamás-evangéliumnak szövegét. Aligha kétséges, hogy az ókeresztény kor Jézusról alkotott felfogása csak a kanonizált és az apokrif iratok együttese alapján érthető meg teljesen, miként az is nyilvánvaló, hogy ez az együttes hagyomány döntően befolyásolja a Megváltóról a köztudatban élő képet. A kötet harmadik, lezáró része három kisebb, apokrif evangélium fordítását nyújtja át az olvasónak.

C. G. Geluk - Csendben ​Isten előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.