Potozky László első kötete tizenkilenc novellát, elbeszélést tartalmaz. Mindegyik szöveg hátterében a jelenkor legsürgetőbb társadalmi problémái húzódnak meg, melyeket a fiatal szerző már-már szociografikus érzékenységgel szemléltet. Potozky írásaiban a szereplők nem vagy csak látszólagosan szabadulhatnak körülményeiktől sújtott helyzetükből, a művek olyan történéseket vonultatnak fel, melyek szinte kivétel nélkül sorstragédiákba torkollnak. A Szomszédok című novella szereplői, a rendőr apa és a drogos fiú gyilkossággal végződő története a kibeszéletlen családi konfliktusokból fakadó feszültségek bemutatására vállalkozik. Egy háború eseményei kerülnek a Galambok őre című szöveg történetének középpontjába. A szabadságot és a reményt szimbolizáló galambokra vigyázó katona végül úgy dönt, hogy féltve őrzött állatait feláldozza egy éhező kisfiú kedvéért. A mélyszegénység kilátástalan élethelyzete kerül előtérbe az Apu szeme fénye című műben, ahol a vak kislányt már ellátni képtelen apa kényszerű és tragikus döntést kell meghozzon mindkettejük életével kapcsolatosan. A kötet utolsó darabja, az Aluljáró című szöveg pedig az alkalom és szegénység szülte, közvécében dolgozó és lakó prostituált életének egy periódusát villantja fel érzékletesen. A kilátástalanság, a reménytelenség mentén szinte mindegyik kötetbe került szöveget egyetlen gondolatívre lehet felfűzni, de eközben a történetek legtöbbjében megtapasztalhatóvá válik valamiféle ösztönös emberiesség is. Potozky László első kötete a kortárs prózaírók legjobbjai mellé helyezi a fiatal szerzőt többek között azzal, hogy úgy ábrázolja a mindenkit érintő társadalmi problémákat, hogy soha nem moralizál, hiszen céljának elsősorban a megmutatást, ebből következően pedig a kérdésfeltevést tekinthetjük.
Kapcsolódó könyvek
Sirokai Mátyás - Pohárutca
Sirokai nagy öltöztető. Felöltözteti a várost. Erdőbőrbe. A természet nyelvét ő így beszéli. Kifordítja, mint egy kesztyűt. Sirokai egy új akcentus.
Hol cammog, hol nyargal: ahogy kell. Végig a törékeny utcán. Valami hülye, apás kabátban. A kabát alatt hegedűvel. Karóval és virággal. Tükörrel és tűvel. Széles egy utca. Itt bujkál apa, anya, Judit és az irónia. Sirokai bujtat, de röhögtetni nem akar, üdébb ő annál.
Az elmúlt tizenöt év első kötetei közül talán Peer Krisztián Belső Robinsonja volt ennyire kész. Ennyire öreg és új.
Sirokai tud mosolyogni. Van benne szeretet. Nem mondom kétszer.
Pollágh Péter
Choderlos de Laclos - Veszedelmes viszonyok
Ez a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.
Bret Easton Ellis - A vonzás szabályai
"Mert- elfogyott a sör" - ennyi kell ahhoz Ellis regényében, hogy egy lány a buliról elmenjen azzal a fiúval, aki különben nem is nagyon tetszik neki. Hogy mikor és hol, az talán nem is nagyon fontos, mindenesetre 1985-ben vagyunk, a camdeni egyetemen, ahol a diákok a legkevésbé tanulmányaikkal törődnek: Dögös-Dugós bulik, Kokszos Keddek és Szittyós Szerdák követik egymást örök alkoholos, narkós és másnapos kábulatban" Mindent csak az elsődleges testi igények kielégítésének szükséglete és a testi vonzás-vonzalom törvényei szabnak meg" és egy mélyre süllyedt, kimondatlan és már-már kimondhatatlan vágy, hogy mégiscsak megtalálják a romantikát, a szerelmet, az igazit" s talán életük valamiféle igazolását is.Ellis hagyja, hogy mindvégig hősei beszéljenek: Lauren, aki az éppen Európában utazgató Victorba szerelmes, a nyíltan biszexuális Paul és Sean, aki egy ideig az ő szeretője, majd Laurené, és miközben hármuk élete néhány hónapra összegabalyodik, ugyanazokat az eseményeket különböző nézőpontokból ismerhetjük meg. Ami az egyik szereplő szemében romantikus fellángolás, az talán unott beletörődés a másiknak: semmi sem az, ami, senki sem érti a másikat, mert itt már nincsenek az érzéseket pontosan leíró szavak, vagy ha igen, akkor azok is eltorzulnak, jelentésüket vesztik" mint ahogy a tanárok is elcsépelt, kiüresedett, idióta szavakkal igyekeznek jelentést adni a körülöttük kavargó új nemzedék kultúrájának.Mint minden Ellis-mű, ez az először 1987-ben megjelent regény is kegyetlen olvasmány, még ha csak csíráiban - egy megzavarodott erkölcsi tudatú és szexuális ösztönű új nemzedék fáradt kiúttalanságában - van is jelen mindaz a perverzitás és testi-lelki szadizmus, amely aztán az Amerikai Psycho és a Glamoráma letaglózó erejét adja.
Bartis Attila - A nyugalom
Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.
Simon Márton - Dalok a magasföldszintről
A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül.
Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.
Alain Robbe-Grillet - A kukkoló
Sirályok köröznek szenvtelenül a levegőben, petyhüdt algacsomókat emelget a tengervíz, a feszült csöndben csak a hajótest surrogása hallatszik... Az ember nem érti, mitől olyan feszültek ezek a leírások, hiszen látszólag nem történik semmi: egy magányos ügynök mindenfelé hurkokat, apró köröket, madzagdarabokat lát. Aztán lassan, nagyon lassan, az egymásra úszó képek szövedékéből előtűnik valami borzalom, s miközben a sirályok rendületlenül írják le a hurkokat a levegőben, szemüket rezzenéstelenül lefelé irányozva, rájövünk, hogy az ügynök szörnyűséges bűntettre készül.
Kemény István - Kedves Ismeretlen
A Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város se falu világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek. Kemény István új könyve kalandregény is. Tamás próbálja megismerni a világot és az embereket, de akármilyen naiv, hamar rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. A Kedves Ismeretlen olvasható történelmi regényként is: Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről is szól egy olyan nemzedék szemszögéből, amelyik felnőtt fejjel élte át az úgynevezett szocializmus összeomlását, miközben sírt, nevetett, szeretett, vagyis megtalálta élete értelmét.
Erdős Virág - A Trabantfejű Nő
Erdős Virág a játékos szigorúság sziporkázó költője, aki korábban is a szatíra, a paródia, az abszurd iránti fogékonyságával tűnt ki pályatársai közül. Most Tiborc és Tatyjána, a Nyugat-osok és József Attila maszkjában beszél a „való világ” traumáiról, vagy éppen Örkény István egyperceseinek variációval él, címlaphőse pedig a Trabantfejű Nő, Szilágyi Lenke komikus fotográfiájának modellje.
Italo Calvino - Ha egy téli éjszakán egy utazó
Nyájas Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: "Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-." Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád... De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák... Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok... Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket - a sajátodat - fejezd be te, nyájas Olvasó.
Umberto Eco - A rútság története
Szépség történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk.
E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.
Szerb Antal - A Pendragon legenda
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.
De Sade márki - Szodoma százhúsz napja
Marquis de Sade több mint két évszázaddal ezelőtt írta híres-híredt könyvét, mely magyar nyelven most jelenik meg először. Egy előkelő társaság négy hónapját jeleníti meg: ezen a százhúsz napon régi történetek elmesélésével és a gyakorlatban is a legkülönfélébb perverzióknak élnek.
Sade márki fantáziája ebben a műben olyannyira rájárt a szexuális és egyéb perverziókra, hogy az utókor az ő nevéből képezte a - történelemmel egyébként egyidős - "szadizmus" fogalmát. Ezt a könyvet tehát csak azoknak a felőtt olvasóknak ajánljuk, akik pornográf tartalmától és durvaságától el tudnak vonakoztatni, s meglátják benne a rokokó világ túláradó szexuális fantáziáját.
Tar Sándor - Szürke galamb
Mondhatjuk rá, hogy vérbeli krimi, de annál ez több, mondhatjuk, hogy regény - de annál ez _vérbelibb._ Mondhatjuk, hogy bűnregény; hozzá hasonló a magyar irodalomban eddig nem született.
"A POKOL PEDIG A FÖLDÖN VAN, ÉS ÉLETNEK HÍVJÁK."
_"Fura ez a Tar. A férfinak férfiszaga, a nőnek nőszaga van, a helyiségnek Danubius-rádió szaga van. Aztán szinte észre sem vesszük, a nőnek férfiszaga van, a férfinak nőszaga van és nekünk erős Danubius-rádió szagunk van. És nem tudjuk, mitől." (Bodor Ádám)_
Borgos Anna - Szilágyi Judit - Nőírók és írónők
"Körülbelül ez a harminc év volt az, amely alatt nálunk nők komoly írókká fejlődtek. ...Abban a küzdelemben - joggal nevezhetném szabadságharcnak -, amely a nők (és írónők) élete volt ezekben az évtizedekben, ...melléjük állt Osvát Ernő és a Nyugat. Éppen ezért nagyon is sokat jelentett nékik a Nyugat ... De nem lehetne-e ezt a tételt, illő kisebb méretben, meg is fordítani? ...Annak a sok évfolyamnak sokszínű gazdagságához semmivel sem járultak hozzá az írónők?" Reichard Piroska Elek Artúrnak címzett gondolatai jól körvonalazzák a könyv szerzőinek alapvető kérdésfelvetéseit is.
A Nyugat viszonylag sok és sokféle női szerzőt közölt. E tény mögött a folyóirat nagy esztétikai önmítoszán túl ("csak az írás minősége számít") a korszak egyik legaktuálisabb kérdésére reagáló szerkesztői koncepció éppúgy felfedezhető, mint a személyes motivációk.
A kötetben a folyóirat által leggyakrabban közölt tíz nőíró portréja szerepel. A tanulmányok tehát az akkori kánont, a Nyugat által legértékesebbnek tartott nőírók történetét tárják fel. Vannak köztük ismert és kanonizált írók (Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie), talán ismerősen csengő nevek (Bohuniczky Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta), de mára egészen elfeledett szerzők is (Gyulai Márta, Kovács Mária, Reichard Piroska). Az ő pályájuk és írásaik megismerése a folyóirat egészéről való gondolkodásunkat is árnyalhatja. Hiszen miközben a (férfi) Nyugatról való ismereteink folyamatosan gazdagodnak és módosulnak, azok a szerepek, amelyeket a nők töltöttek be a magyar irodalom legfontosabb lapjánál, az utókor számára nagyrészt még mindig ismeretlenek.
Kristin Thompson - David Bordwell - A film története
Ez a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat.
Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás.
A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére.
A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.
Roland Barthes - Világoskamra
Előszó
Egyszer régen a kezembe került Napóleon legfiatalabb öccsének, Jérome-nak egy fényképe (1852). Döbbenten mondtam magamnak - s döbbenetem azóta sem csökkent -:"Ezek a szemek, amelyeket most látok, még látták a Császárt." Néha beszéltem erről a nagy rácsodálkozásról másoknak is, de mivel senki sem osztozott benne, sőt senki nem értette (az életben sokszor maradtunk így egyedül), elfeledkeztem róla. A Fotográfia iránti érdeklődésem elmélyült. Kijelentettem, hogy a film ellenében szeretem a Fotográfiát, de nem tudtam különválasztani a kettőt. Nem hagyott nyugodni ez a kérdés. "Ontológiai" sóvárgás fogott el, mindenáron tudni akartam, mi a Fotográfia "önmagában", milyen lényegi vonás különbözteti meg a másfajta képektől. Ez a sóvárgás azt jelentette, hogy a technika és a mindennapi gyakorlat evidenciáit leszámítva, a Fénykép napjainkban tapasztalt, félelmetes mértékű elterjedése ellenére sem voltam biztos abban, hogy a Fotográfia létezik, hogy van saját "géniusza".
Bókay Antal - Vilcsek Béla - A posztmodern irodalomtudomány kialakulása
Szöveggyűjteményünk a jelenkorig eljutó, második kötete folytatása a már korábban Bókay Antal és Vilcsek Béla szerkesztésében megjelent könyvnek (A modern irodalomtudomány kialakulása), mely a strukturalizmusig gyűjtötte össze az irodalomtudomány legfontosabb eredeti írásait. Mindkét szöveggyűjtemény Bókay Antal Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban (Budapest, 1997, 2001, Osiris) című, az irodalomtudomány rendszereit, elméleteit áttekintő munkájához kapcsolódik, a három kiadvány átfogó képét kívánja adni az irodalomtudomány elmúlt kétszáz évének, eredményeinek.
Jelen kötet címében a "posztmodern", azaz a modern utáni elméleti megközelítésekre utal. A modern irodalomtudomány általános jelemzője, hogy hitt az irodalmi objektum érvényességében, abban, hogy van és bonyolult metodológiával elérhető, leírható az irodalom természete és az irodalmi mű jelentése.
A modern nagyszerű teljesítményei ellenére sem tudta vállalását teljesíteni, hiszen mindig maradt egy olyan értelem, jelentés, amely túlfutott a módszeres leírás érvényén. A posztmodern irodalomtudományok közös jellemzője, hogy a nyelvben, a közösség rejtett folyamataiban, vagy az önteremtő lét-tartalomban megkeresik ennek a labilitásnak a hátterét és újraírják az irodalom szerepét.
Kötetünkben a posztstrukturalista, dekonstrukciós, ontológiai hermeneutikai, posztkoloniális, feminista stb. irányzatok legfontosabb, ma már klasszikusnak számító írásait közöljük. Az elméleti szövegekhez kapcsolva bemutatjuk azok jellemző szellemi hátterét és olyan interpretációkat is közlünk, amelyek az adott elméletnek a keretében születtek.
Spiegelmann Laura - Édeskevés
„Egy szexuálisan túlfűtött nő pokoljárása egy reménytelen szerelem romjain.” Nem tudható, kit rejt a név, a regény alapjául szolgáló szövegek blogbejegyzésként jelentek meg. Az írás itt nem önművelés, passzió, becsvágy, pénzkereset, hanem utolsó tét… Felkúszott a földi poklok egyik kies tornácára, megformálni a megformálhatatlant. Az egymás után jelentkező fiatal író(nő)k között, messze túl a pöttyös könyves szépelgésen, divatzilált szingli-sirámon, akarnok feminizmuson egy elemi tehetséget üdvözölhetünk.
Papp Sándor Zsigmond - Semmi kis életek
Ha egy tónak képzeljük el a boldogságot, akkor miként lehet, hogy utólag mégis elfér egy pálinkáspohárban? Ki gondolná, hogy a szeméremcsupaszítás oldhatja egy kommunista kisváros frusztrációit? Pedig a diktatúra idején sokan apró, kézzel fogható örömökbe kapaszkodva evickélnek túl a mindennapokon, akárcsak Papp Sándor Zsigmond első regényének hősei, akik esendőségükkel, kiszolgáltatottságukkal, infantilis vágyaikkal mind-mind a néhai diktátor gyermekei. Egy babaházban élnek a Törekvés utcában, és körülöttük mindenütt ott feszül Ceauşescu üvegburája. Szerelem, felvonulás, árulás és félelem az életük, melyben a mindent és a semmit csupán egy hajszál választja el egymástól egy rosszkor elhangzó mondat, véletlen baleset vagy egy titkosszolga kedélyváltozása. A regény felkavaróan, de vigasztaló humorral mesél Románia rendszerváltás előtti és azt követő időszakáról. Szereplői, akiken átgyalogol a történelem, hús-vér figurák, akik a történet végére jutva kivétel nélkül rokonaink és barátaink lesznek. Az ő életük is, Kertész Imre szavaival, valakinek szóló élet, és ennyiben s csakis ennyiben értelmes élet, ha magát az élet értelmét különben teljes homály borítja is.
Bret Easton Ellis - Holdpark
Újra itt van Patrick Bateman, az 1991-ben megjelent, s azóta kultikus könyvvé vált Amerikai psycho sorozatgyilkosa - egy démoni figura, aki nem hagyja nyugodni Ellis regényének főhősét (a Szerzőt, akit szintén Bret Easton Ellisnek hívnak): mióta megalkotta, állandó rettegésben él, hogy valaki a valóságban utánozni fogja a regényalakot... És most itt van: először egy partin jelenik meg - majd Ellis megtudja, hogy a környéken már vagy egy éve rejtélyes bűncselekmények történnek, amelyek hátborzongató módon hasonlítanak az Amerikai psychó-ban leírt gyilkosságokra... A regénybeli írónak - aki sohasem tudta feldolgozni a hihetetlen sikert: ivott, kábítószerezett, s most romjaiból próbálja újra felépíteni az életét (és megírni végre egy új, a pornográfia határát súroló regényt) - az őrület határáig kell eljutnia, hogy végre elpusztítsa a démont, a vad és perverz történetek kiagyalóját... Mert Bateman ő maga: az egykori fiatal író, aki a családját elhagyó, gyűlölt apáról akart mintázni egy regényalakot, s ez lett belőle - egy vérszomjas szellem, amely már nemcsak őt fenyegeti, hanem a családját is.