Innen ​és túl Versek ​az Isten-kereső emberről

Széppataki Viktória - A ​fény felé
Szokás ​a nőket virághoz hasonlítani. Amint a virág kidugja első hajtásait a földből, olthatatlan vággyal tör a fény felé. Lehet a legtermékenyebb földben, lehet ideális körülötte a hőmérséklet és a nedvesség, ha nem kap elég fényt, menthetetlenül elsorvad. Hasonlóak vagyunk mi, nők is. Míg férjünk, fiaink és barátaink inkább nézik a földet, addig mi tekintetünket az égre emeljük: az Örök Fény felé. E kötetben évezredek ködét áttörve Széppataki Viktória azok gondolatait gyűjtötte össze, akik a menny iránti vágyódásukat szavakba öntötték és leírták. Az Úr dicsőségét hirdető nők a Bibliából; imádságok Szűz Máriához; női szentek és boldogok imái; ismert és kevésbé ismert nők bölcs gondolatai.

Füle Lajos - Ének ​a cseresznyefáról
Füle ​Lajos a protestáns szépirodalom egyik legkedveltebb költője, verseivel rendszeresen találkozhatunk keresztyén újságokban, folyóiratokban is. Ez a könyv a szerző harmadik verseskötete, mely eddigi életművének legnagyobb válogatását tartalmazza. Több mint ötszáz költemény az elmúlt 50 év terméséből, 9 ciklusban. A borítótervet Votin Dóra festőművész készítette.

Jelenits István - "Ha ​valaki beszél..."
Jelenits ​István válaszai olvashatók e kötetnyi interjúban. Sokan sokféleképp kérdezték a neves piarista szerzetes tanárt az elmúlt évtizedekben. A tanítvány tiszteletével, az egyházat kívülről, kritikusan szemlélve, értő vagy értetlen szóval egyaránt. Faggatták őt az örök élet távlatairól és nagyon is földi témákról, az elmúlt és az előttünk álló időről, az ünnepek felemelő s a hétköznapok olykor lehúzó eseményeiről, személyes létünk és közügyeink állapotáról. ___ S a kérdezők választ kaptak. Nem félvállról indított feleletek furkósbotját, de nem is előre gyártott varázsigéket, hanem az igazán bölcsek tisztelettel tanító szavait, melyek a lélek csendjében érlelt tapasztalatokból, találkozások figyelméből születtek: gondolkodásra, elmélkedésre, megújulásra, reménységre okot adó beszédet. ___ Ezeket a ma is életadó szavakat szeretnénk felidézni: ezért gyűjtöttünk össze egy kötetre való interjút az elmúlt negyedszázad terméséből. ___ A könyv végén még egy ajándék várja az olvasót: közreadjuk Jelenits István verseit. Sokak számára bizonyára meglepetés, hogy "új" oldaláról ismerhetik meg a szerzőt. Sajátos újdonság ez, hiszen pályája elejéről valók e költemények: 1951 és 1967 között jelentek meg, a Vigilia és a Jelenkor hasábjain, Ttfalusy István írói álnév alatt. ___ Egyszer már nekünk adott, s most az archívumok csendjéből visszacsalogatott szavaival köszöntjük a hetvenöt esztendős Jelenits Istvánt, aki teológiai és irodalmi munkássága elismeréséül idén Stephanus-díjat kapott. Szigeti László (szerkesztő)

Páskulyné Kovács Erzsébet - Kereszten ​irgalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

II. János Pál - A ​Bennem Növekvő Ige
Karol ​Wojtyla műveinek ugyan a katolikus világnézet adja meg az értékét, ez azonban korántsem jelenti a mondanivaló "leszűkítését". Ezekből a művekből hiányzik a teológiai érvelés. Wojtyla mint költő és drámaíró elsősorban alkot és nem prédikál. Nem akar téríteni, senkit nem kíván a maga hitére kényszeríteni. Amit elmond, azt az irodalom sajátos eszközeivel fogalmazza meg. Nyelvezet a költészeté, amelybe természetesen bele-beleszövődik a keresztény filozófia nyelvezete is. Wojtylát, az írót és költőt a legteljesebb művészi alázat jellemzi. Ennek tudható be, hogy irodalmi művei mindig álnéven jelentek meg.

Czesław Miłosz - Milyen ​is lesz a Mennyben
Az ​1911-ben született Czeslaw Milosz lengyel költő, író, 1980 irodalmi Nobel-díjasa, a kortárs szépirodalom klasszikusa 2004. augusztus 14-én hunyt el krakkói otthonában. 1930 (!) óta publikált folyóiratokban, első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1951-ben Franciaországba, majd 1960-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol a californiai Berkeley Egyetemen évtizedeken át szláv irodalmat tanított. A kilencvenes évek derekán visszaköltözött Krakkóba, ahol egészen haláláig lankadatlan erővel alkotott. A magyar olvasóközönség elsősorban kiemelkedő esszéistaként ismerheti. Jelen kötetünk -- az eddigi legteljesebb magyar nyelvű válogatás Milosz költészetéből -- Isten-kereső verseit adja közre. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudatosítsuk: a huszadik század egyik legjelentősebb költője a katolikus egyház hitvalló tagja volt.

Ismeretlen szerző - Templomablak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gyémánt ​és lótusz
A ​távol-keleti, buddhista filozófusok és tanítók néhány szóval képesek megvilágítani a problémákat, és azok megoldásait. A hozzájuk intézett kérdésekre ködös válaszokat adnak, ám ha értelmezzük szavaikat rájöhetünk, hogy bölcsességük letisztult, sallangoktól mentes, szavaik lényegre törők, mindent magukba foglalók. A kötet a megvilágosodás tíz fázisa szerinti tagolásban tartalmaz tradicionális zen anekdotákat, verseket, szútrákat, tanításokat, amelyek nem csak a hajdan volt korokban élőknek, de a modern kor emberének is utat, irányvonalat mutathatnak.

Reményik Sándor - Csendes ​csodák
Reményik ​Sándor (1890-1941) Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálas Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézz a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? - s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.

Holczer József - Kozma László - Minden ​szó egy regény
Minden ​szó egy regény - írja Balázs Géza professzor a kötet bevezetőjében. Hogyan lesz a szó novellává, anekdotává, hogyan bomlik költeményekké, élvezetes történetekké, hogyan használjuk helyesen nyelvünket a gondolkodás és a kifejezés eszközét - erről szól, ez a kötet, amely egyszerre novellagyűjtemény, anekdotafüzér, verseskötet, nyelvészeti kézikönyv. Nyelvében él a nemzet, de a nyelv bennünket is éltet - 2000-ben ezzel a gondolattal ajánljuk ezt a jubileumi kiadványunkat.

Ismeretlen szerző - Az ​éjszaka csodái
"Weöres ​Sándor versének, Az éjszaka csodáinak lány és fiú szereplője egy káprázatos képzeletjáték hőseiként forgatják föl a világot: megtehetik, hiszen éjszaka van, amikor az efféle játékokra nagyobb a lehetőség...Az éjszaka azonban nemcsak vonzó lehetőség, nemcsak mulatságot kínáló cirkuszi porond, hanem kényszerítő, fenyegető közeg is lehet. Olyan háttér, amelyre akaratlanul is rávetődnek az ősi szorongás és a napi kínlódás rémképei. Már a közeledése is megindító: az alkonyat! S aztán az este! Történik valami. Változik - a szó szoros értelmében is - a légkör. Jön az éjszaka, gyönyörűséget és szenvedést hoz. Kérdéseket, amelyekre nincs válasz. Képeket és képzeteket, holdfényt és csillagragyogást, titkosabb énünk jelenéseit, álmokat. S amilyen megindító - szóra bíró - volt az éjszaka közeledése, olyan elmúlása is, a hajnali és a reggeli megváltó vagy éppen megszégyenítő érkezése" - írja előszavában Horgas Béla, aki klasszikus és élő költőink verseiből állította össze ezt az izgalmas témájú antológiát.

Ismeretlen szerző - Noé ​vesszeje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Oszip Mandelstam - Csillapíthatatlan ​szavak
Oszip ​Mandelstam válogatott verseinek első magyar gyűjteménye ez a kötet. Ez a nagy költő, akit higgadtabb irodalomtudósok is Majakovszkijjal és Blokkal emlegetnek együtt, ma felfedezés - legalábbis nekünk, mert a fiatal orosz költőnemzedék nagy hatású atyjai közt tartja számon, az orosz költői nyelv és kifejezésmód megújítóját tiszteli benne. A század második évtizedének legelején jelentkezik, s míg roppant tehetsége szét nem feszíti a mindenkori skatulyák oldalait, a szimbolizmus és futurizmus közt "középen" elhelyezkedő akmeista csoporthoz tartozik. Klasszicizáló költőnek szokás nevezni, egyik korabeli kritikusa szerint benne valósul meg az a bonyolult egyszerűség, ami "ma a vágyálma minden klasszikus-epigonnak". És valóban, első kötete s kivált első kötete célkitűzéseit magasabb szinten megvalósító utolsó versei a bonyolult egyszerűségben fogantak: Mandelstam bonyolult, mert nem egynemű és nem könnyen fogalmazható életérzéseket közöl, és egyszerű, mert homálytól-dagálytól iszonyodva, olykor a matematikai képletek meggyőző dísztelenségével fogalmaz. Súlyához képest kis térfogatú világot teremt magának, amely úgy tágul szüntelenül, hogy mindig túlfeszül önnön határain. Mandelstam elébe megy annak, amit meg akar ragadni, feszülten figyel, és szorongva, kínlódva szűri költői anyagát, keresi meg világa tárgyainak legpontosabb nevét. A "nehezen meghallhatóra" figyel, lelkiismeretes szigorral űzi a költészet "szómágiáját", s ha van olyan korszaka, amelynek verssorai szemre áradóbbnak, oldottabbnak látszanak - mint például költészete s egyszersmind a huszadik századi orosz költészet egyik csúcsában, a Pala-ódában -, a figyelmes olvasó hamar belátja, hogy legindázóbb versmondatainak is mindig Mandelstam legnagyobb latin mestereihez méltó tiszta, mintegy klasszikus külső logikájuk is van. Az 1932-37 közötti utolsó korszaka, a börtön és a száműzetés éveinek költészete, a Voronyezsi ciklus, a Leningrád-nosztalgia verskoszorúja különös módon a negyvenes éveiben járó férfi nagy öregkori költészetévé tisztult, a kozmikus magány és kozmikus félelem egyetemes érvényű nagy költészetévé.

Farkasfalvy Dénes - Zsoltároskönyv
A ​II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reform új, korszerű zsoltárfordítások elkészítését tette időszerűvé. Farkasfalvy Dénes OCist _Zsoltároskönyv_e az 1970-es években két kiadást is megért Nyugat-Európában, ám hazánkban hivatalosan egyik sem kerülhetett forgalomba. A mostani magyar kiadást átdolgozott formában, a bibliatudomány új eredményeinek felhasználásával adjuk az olvasók kezébe. Farkasfalvy Dénes azt az egyedülálló műfordítói hagyományt követi, melyet a huszadik század nagy magyar költői: Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső és Sík Sándor képviseltek - ugyanakkor szöveghűségben ragaszkodik a legpontosabbnak ismert modern bibliafordításokhoz. A zsoltárokat kommentárokkal egészíti ki, melyek megvilágítják az adott ószövetségi kort, és segítenek a szöveg értelmezésében. A _Zsoltároskönyv_ új kiadását elsősorban magán- és közösségi imádság céljaira ajánljuk, bízva abban, hogy ez a mű segítségére lesz mindazoknak, akik a Szentírás ihletett szavaival kívánnak Istenhez fordulni.

Philosztratosz - Erósz ​szárnyai - Ógörög szerelmes levelek
Az ​ógörög Philosztratosz szerelmeslevél-gyűjteménye gazdag metaforarendszerekkel dolgozó, költői telítettségű, frappáns, olykor gnómikus vagy epigrammaszerű szövegeket tartalmaz, melyek a korabeli retorikai gyakorlatok szellemében fogantak. Philosztratosznál azonban mégsem a szónokiasság kerül előtérbe, levelei inkább szépirodalmi ihletettségűek, szinte modern prózaverseknek hatnak, mesteri érzékkel tud lelki alkatokat, beállítottságokat, de felvett pózokat is bemutatni, így nem egyszer egész történetek kerekednek a levelek köré. Ennek a fajta ábrázolásmódnak az intimitás mellett a finom, szinte észrevehetetlen irónia a fő jellemzője, melynek segítségével a szerző meggyőzően tudja bemutatni ugyanannak a dolognak két ellentétes értelmezését is.

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​orosz költők I-II.
Az ​orosz költészet első emlékei a "daliás idők", a viharos történelmi múlt emlékezetes eseményei köré kristályosultak: a csodálatos Ének Igor hadáról még szinte krónika, a XI-XVI. században keletkezett bilinák, amelyek alighanem udvari énekesektől elindulva századokon át alakultak, csiszolódtak, hasonultak a népköltészethez, már mondává, mesévé kerekítik a hajdani hősök tetteit. Aztán a XVIII. században kibontakozik az orosz műköltészet, s már olyan kitűnő képviselői vannak, mint Gyerzsavin, aki nemcsak emelkedett ódáiban, hanem elmés szatíráiban, színes leíró verseiben is méltő előfutára a XIX. század nagy hegyvonulatának, amelynek csúcsai a kora minden szellemi-politikai áramát művébe sűrítő, igazi költői világegyetemet teremtő Puskin, a komoran töprengő magányos Baratinszkij, Tyutcsev tündöklő látomásokat villantó, Lermontov sötét szenvedéllyel izzó, a kor s önnön démonaival viaskodó, Nyekraszov haragos társadalmi indulatokkal terhes költészete. S mellettük mennyi új felfedezés: Turgenyev és Polonszkij, Majkov és Fet vagy az eddig úgyszólván ismeretlen Fofanov, Csehov kedves költője. Először ismerkedhet meg az olvasó a századforduló néhány olyan jellegzetes alakjával, mint a csupa szín és zene Balmont, a rejtelmes-ködös Annyenszkij, a színes álmokba húzódó Szologub, az érzelmek finom rezdülésére figyelő Hippius. Váratlan felfedezés lesz Bunyin kozmikus képekbe nyíló tájköltészete, csakúgy, mint a századelő izmusainak képviselői, Hlebnyikov vagy Gumiljov. S aztán Majakovszkij harsány orgonazengése, Paszternak oldottan lebegő, Cvetajeva kristályosan ragyogó, Mandelstam váratlanul felszikrázó képei szigorú fegyelemmel összefogó lírája, Zabolockij fojtott tüzű, varázsos, pontos költészete. Az olvasó nem fog csalódni: ámulva járhat az orosz klasszikus költészet e csodálatosan gazdag világában.

Britt G. Hallqvist - Imádságok ​gyermekeknek
Britt ​G. Hallqvist gyermek imádságoskönyve, amiből a fordítás készült, 1984-ben már a 13. kiadásban jelent meg, ezt 1996-ban Magyarországon nyomtatták ki svédül, részben anyagi okokból 1997 karácsonyán fordítottam le. Örömömet leltem, saját hangomra találtam benne. Britt G. Hallqvist 1998-ban hunyt el késő öregkorában. Több gyermekkönyv szerzője, társszerzője, fordítója volt Az 1975- ben a Móra Könyvkiadónál megjelent Mai svéd gyermekversek egyik szerzője. („Ami a szívedet nyomja", Tótfalusi István fordítása). Britt Hallqvist neve ismerős egyházunkban is. Sajtóosztályunk három kiadásban jelentette megfordításomban a Ma így imádkozzatok című válogatást egy svéd imakönyvből. Ebben a kötetben a költőnő több saját imádsága és fordítása is szerepel.

Komoróczy Géza - A ​šumer irodalmi hagyomány
Istenek, ​isten-királyok, mitikus hősök történeteit, az ókori sumer irodalom alkotásait értelmezi, magyarázza tanulmánykötetében Komoróczy Géza. Felfogása szerint a mítosz mesés, fantasztikus formái a történeti valóság képét őrzik, keletkezésük korának társadalmi állapotait, a történeti változásokat tükrözik. Új könyvéről a szerző a következőket mondja: "Tanulmányaim célja, hogy az i. e. 1. évezred közepéről Assur-ban-apli ninivei könyvtárban, illetve az i. e. 2. évezred első századaiból fennmaradt sumer irodalomnak időbeli dimenziót adjanak: hogy a régmúltat korszakokra, a hagyományt rétegekre bontsák. Az időbeli távlatok vizsgálata főként történeti módszereket kíván, elemzéseim ezért mozognak többnyire az irodalomtörténet és a történetírás határmezsgyéjén. A kultúra emlékeit, letűnt korok irodalmát is, az utókor, tudjuk, rendszerint nem a maguk eredeti mivoltában fogadja be: azt veszi át, s egyáltalán, azt veszi észre belőlük, amire szüksége van. Az utóélet olykor «termékeny félreértés». Mégis, tanulmányaim az értést szeretnék szolgálni - komolyan remélem nem valami terméketlen értést." Az írnoki tudás anyja a szónoknak, apja a tudós mestereknek. Az írnoki tudás gyönyörűséget ad. Az írnoki tudást nehéz megtanulni, aki tudja, nem veszíti el. Az írnoki tudásért legyél buzgó, javadra válik: az írnoki tudásért legyél szorgalmas, kincshez jutsz vele. Fáradozzál érte lankadatlan, titkai feltárulnak előtted. Szerezz a sumer nyelvben kiváló tudást, tanulj feliratot írni... Az írnok: szolgálja a tudásnak, e szolgálatra rendeltetett.

Ismeretlen szerző - "Uram, ​taníts minket imádkozni!"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Himnuszok ​könyve
A ​régi költészet tiszteletreméltó préselt virágai és melegházban csodált növényei mellett az Egyház latin himnuszköltészete olyan, mint egy eleven és örökzöld ősi fenyőrengeteg. Élő ez a költészet kétféleképpen is. A mindennapi használat eleven életét éli a katolikus liturgiában, a mise, a zsolozsma, a különböző szertartások máig meg nem szakadt gyakorlatában. És él, titokzatos, de nem kevésbé eleven életet a modern európai lírában. Mint Babits írja: ,,tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor középkori himnuszköltôk örökösei vagyunk; formában, színben, érzésben, gondolatban egyformán tőlük függünk, és koldusok lennénk ő nélkülük.'' A könyv a latin himnuszköltészet mintegy 150 válogatását adja Sík Sándor fordításában.