Medici ​Katalin vallomásai

Marieluise von Ingenheim - Egy ​szív és egy korona
Zsófia ​császárné halálos ágyán békejobbot nyújt Sissynek. Ferenc József úgy érzi, a gyász végre összehozza gyönyörű feleségével. Ám hamarosan kiderül, nemcsak anyósa miatt menekült az ifjú császárné a bécsi udvarból. Hiába szereti férjét, űzi, hajtja szabad természete, nyugtalansága. Rajong a lovakért, a vadászatokért, az utazásért, a viharos tengerért. Európa legszebb asszonya meghódítja és megbotránkoztatja Európát. Ahogy múlnak az évek, Sissy feje fölött egyre inkább gyülekeznek a viharfelhők: Rudolf trónörökös egyre kezelhetetlenebb, a kedves unokafivéren, Lajos bajor hercegen egyre inkább kiütköznek az őrültség jegyei, két különös asszony tűnik fel Bécsben: Vetsera bárónő, valamint Schratt Katalin, az elbűvölő színésznő.

Juliette Benzoni - A ​királyért
A ​szerelem és a halál játéka trilógia első kötete. 1792. június 20-án, miközben Párizs népe először töri be a Tuilériák palotájának kerítését, egy bretagne-i erdő mélyén Anne-Laure de Laudren, más néven Pontallec márkiné egyetlen gyermekét temeti el férje bizalmasának kíséretében. Ez utóbbi azt a megbízást kapta, hogy ölje meg a tizenkilenc éves fiatalasszonyt. Ám a férfi, aki szerelmes Anne-Laure-ba, bevallja neki az igazságot, és az édesanyjához akarja vinni. Anne-Laure visszautasítja az ajánlatot és visszatér Párizsba, ahol kis híján meggyilkolják, majd megtudja, hogy a férje Provence grófja után akar utazni Koblenzbe, magára hagyva őt. Ráadásul később arra is rá kell döbbennie, hogy a márki az összes pénzét és ékszerét magával vitte. Egyedül maradva a Forradalom mindent elsöprő forgószelében, Anne-Laure küzdeni kezd azok életéért, akiket szeret és tisztel.

Marieluise von Ingenheim - Az ​álmok kastélya
Sissy ​ötvenévesen és nagymamaként is elbűvölő, gyönyörű asszony, még akkor is, ha mély gyászában csak fekete ruhában mutatkozik. Rudolf trónörökös halála után végképp nem tudja elviselni a Burg nyomasztó légkörét. Azt reméli, hogy a Korfu szigetén felépített kastélyban megtalálhatja lelki békéjét, ám mire elkészül a csodapalota, Sissy rádöbben, hogy az álmok sohasem valósulnak meg. Űzi-hajtja a nyugtalanság, beutazza egész Európát, de sehol nem találja a helyét. Ráadásul a kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd sorsa is nyomasztja. A fiatalember szembeszáll Ferenc József akaratával, szerelemből kíván nősülni, s ehhez a királyné segítségét kéri. Erzsébet a pártjára áll...

Marieluise von Ingenheim - Már ​csak az emlékek...
Sissy ​élete alkonyán már csak emlékeinek él. Íróasztalán díszes keretben ott áll leghűségesebb lovagja, gróf Andrássy Gyula arcképe. A daliás gróf, akit forradalmi tevékenysége miatt halálra ítéltek, mikor amnesztiát kap a szép osztrák császárné kívánságára, elhatározza, hogy sokat szenvedett hazája javára fordítja Sissy rokonszenvét. Ferenc József politikai megfontolásból arra kéri feleségét, hódítsa meg a grófot, segítse elő a megbékélést, a kiegyezést. A politikai indíttatású flört mély szerelemmé fejlődik. Sissy élete legboldogabb napjait éli, s iszonyatos lelki tusa után tud megálljt parancsolni érzelmeinek...

Marieluise von Ingenheim - Egy ​kislányból császárné lesz
Sissy ​- a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csüggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Marieluise von Ingenheim - Egy ​császárné naplójából
Erzsébet ​életének legtragikusabb szakaszát idézi a krónikás. Az ötvenes éveiben járó gyönyörű asszony, aki változatlanul idegennek érzi magát a bécsi udvarban, folyton menekül a sorsa elől, utazgat a világban, de megnyugvást sehol sem lel. Porig sújtja Lajos bajor király tragikus halála, s abban reménykedik, hogy gyermekeiben vígaszra lelhet. Az ifjú trónörökös azonban egyre különösebben viselkedik, és egy nap meghozzák Mayerlingből a hírt; Rudolfot Vetsera Mary társaságában holtan találták a vadászházban.

Marieluise von Ingenheim - A ​korona fekete gyémántja
1896. ​Milleneumi ünnepségek Budapesten. A magyarok őrangyala, Erzsébet - hosszú évek után - megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám hiába a nagy éljenzés, Sissyt nem lendíti ki súlyos depressziójából. Kétségbeesetten menekül önmaga elől, járja a világot, de sehol nem tud megnyugodni. Aggódik a jövőért, Ferenc Ferdinánd trónörökös és "rangon aluli" menyasszonya sorsáért, betegesen dacol az öregséggel, mániákusan fogyókúrázik, pedig már senkinek sem akar tetszeni. A pletykaéhes újságírók egyszerre azt kezdik terjeszteni, hogy a császár és Schratt Katalin művésznő között nem csupán barátság szövődött.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Natalie Scharf - Sophie, ​Sissi lázadó húga
Sophie ​a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett... Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

C. W. Gortner - Az ​utolsó királynő
Kasztíliai ​Johanna évszázadokon keresztül a történelem titokzatos alakja volt, akit mítoszok és talányok öveztek. Némely források Őrült Johanna-ként említik, aki megzavarodott férje váratlan halála miatt, míg mások keménykezű királynőként. Pusztán összetört szívű asszony volt-e, avagy korát megelőző, tudatos uralkodó, aki feltette az életét arra, hogy megőrizze vér szerint járó királyi koronáját és megmentse Spanyolországot az összeomlástól? Izabella spanyol királynő és Ferdinánd spanyol király harmadik gyermekeként Johanna egy olyan korban született, amikor szülei ádáz harcot vívtak országuk egyesítéséért, amikor elesett Granada, és Kolumbusz útjára indította hajóit távoli világok felé. A Medici Katalin vallomásai szerzője ezúttal is magával ragadó lírai prózában kelti életre az utolsó spanyol királynő, Johanna történetét. Az olvasó tanúja lehet mind a komor és méltóságteljes spanyol, mind a csillogó, ámde ármányos flandriai, francia és angol királyi udvarok életének.

Sally Bedell Smith - Erzsébet, ​a királynő
Amióta ​1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen annak a királynőnek nyilvános és magánéletével, aki páratlan tekintéllyel, tapintattal és eleganciával vezette át hazáját és a Nemzetközösséget az elmúlt hatvan év minden háborúján és zűrzavarán. Az Erzsébet, a királynő minden részletében hiteles, mégis olvasmányos és szórakoztató közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk - egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja. Az Erzsébet, a királynő figyelemre méltó és rokonszenves portré, emellett lenyűgöző beszámoló arról a kivételes modernkori vállalkozásról, amivé az uralkodás vált. A könyvben megismerünk egy fiatal lányt, aki nagybátyja trónfosztása után hirtelen a trónörökös szerepében találja magát. Találkozunk a tizenhárom éves Lilibettel, amint beleszeret egy Fülöp nevű fiatal tengerészkadétba, és eltökéli, hogy feleségül megy hozzá, még ha szülei a vagyonosabb angol arisztokratákat részesítenék is előnyben. Látjuk a tizenéves lányt, ahogy a második világháború idején katonai teherautókat szerel, majd a győzelem napján ott áll Winston Churchill mellett a Buckingham-palota erkélyén. Majd fiatal királynőként lép elénk, aki igyekszik egyensúlyt találni kettős szerepkörében, mint uralkodó és mint kétgyermekes fiatalasszony. Sally Bedell Smith átcsempész minket a palota kapuin, hogy nyomon követhessük a királynő mindennapos rutinjait - a "vörös dobozokat", bennük a kötelezően áttekintendő aktuális dokumentumokkal; a heti audienciákat, amelyeken az idők során tizenkét miniszterelnök vett részt; a fizikailag is megerőltető külföldi körutazásokat; a sajtó szüntelen figyelmét - s persze személyes kapcsolatát Fülöp herceggel, élete szerelmével és hatvannégy esztendeje hű férjével; a gyermekeivel s olykor zűrös házastársaikkal; az unokáival és a barátaival.

Violaine Vanoyeke - Hatsepszut ​riválisa
Vajon ​tulajdon unokaöccse, III. Tuthmószisz veszejtette el Hatsepszut fáraónőt? A királynő kocsisa azt állítja, látta, hogyan halt meg úrnője luxori templomában. A holttestet azonban sehol sem találják, s ahogy telik az idő, egymás után tűnnek el nyomtalanul a fáraónő régi tanácsadói. III. Tuthmószisz végre egyedül uralkodhat az időszámításunk előtti XV. századi Egyiptomban, mely ekkoriban egy virágzó, de egyszersmind nagy veszélyben forgó ország képét tárja elénk. Az uralkodó bátran szembenéz a kihívással, hatalmas királyságot hoz létre, és ő lesz minden idők leghatalmasabb fáraója. Violaine Vanoyeke ebben a trilógiában Tuthmószisz rejtélyekkel teli életét és varázslatos eposzát meséli el nekünk. Ez a pazar, cselszövésekkel és szenvedélyekkel teli történet a XVIII. dinasztia egyiptomi emberének hétköznapjaiba nyújt betekintést.

Antonia Fraser - Marie-Antoinette
Edmund ​Burke balsorsú hősnőnek tartotta, Jefferson szerint pedig a francia forradalom ki se tört volna, ha nincs Marie-Antoinette. A történészek véleménye is megoszlik: elfogult rajongói mellett mindig voltak nőgyűlölő támadói is. Fraser érezhetően kedveli a királynét, de sokkal intelligensebb tudós annál, hogy mélyen brit, néha kíméletlen pártatlanságát meg ne őrizze. Könyvében nyomon követhetjük az elhanyagolt neveltetésű, a franciák által megvetett, és mindkét udvar által eszközül használt nő kálváriáját, amit többek között nyolc évig elhálatlan házassága is jellemez; a nő sorsát, akit gyermekei megszületése után hűtlenséggel, sőt leszbikussággal vádolnak. Tanúi lehetünk annak, hogyan nő fel szerepéhez, végigkísérhetjük felemelkedésének, majdhogynem felmagasztosulásának folyamatát is, amikor az ancien régime utolsó napjaiban a szó minden értelmében királynéként viselkedik, tárgyalásán pedig még ellenségei tiszteletét is kivívja. Antonia Fraser könyvét kritikusai elragadtatva fogadták, s akárcsak eddigi művei, a Marie-Antoinette is méltán nagy érdeklődésre és sikerre számíthat.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Meg Cabot - A ​neveletlen hercegnő naplója 4. - Mia Genoviában
Mia ​hercegnő hazaérkezik első hivatalos genoviai látogatásáról, és készen áll az egyetlen igazán fontos dologra: a SZERELEMRE! Mia Thermopolis hercegnő fejedelmi fogadalmai: 1. Abbahagyom a körömrágást. 2. Kedves és udvarias leszek mindenkihez, még a drukkercsajokhoz is. 3. Minden egyes ébren töltött pillanatomban Michael Moscowitzra gondolok! Miát és Michaelt végre nem választhatja el egymástól semmi és senki. Vagy mégis? Grandmere-nek mintha más tervei lennének... Hajszálpontosan a boldog pár első igazi randija előtt közbejön egy halaszthatatlan hercegi hacacáré. Lehetséges, hogy Michael nem elég jó parti? Lehetséges, hogy Grandmere mást szán Amelia Mignonette Grimaldi Thermopolis Renaldo hercegnőnek?(na ne!)?

Meg Cabot - A ​neveletlen hercegnő naplója 7. - Bulihercegnő
Mia ​életét ismét Grandmère fantasztikus ötletei "színesítik": sztárszínésznőt akar csinálni belőle egy ifjúsági színtársulatban, sőt mi több, össze akarja hozni egy Michael-nál sokkal partiképesebb fiatalemberrel. "Először kiderült, hogy csődbe juttattam a diákönkormányzatot, ezért rövidesen csúfos véget érek az alacsony termetű, de nagy testi erejű végzős évfolyamelső keze által. Azután a novellámat elutasította a magazin. Ráadásul a barátom azt hiszi, elmegyek a bulijára, amit a szülei lakásán rendez a szülei távollétében. És nem is hibáztathatom, amiért ezt hiszi, hiszen végül is tulajdonképpen igent mondtam a meghívásra. De azért mondtam igent, mert ha nemet mondok, akkor ünneprontó és savanyújóska hercegnő lettem volna."

Meg Cabot - A ​neveletlen hercegnő naplója 10. - Mindörökké hercegnő
A ​10. kötetben Mia elég hosszú kihagyás után jelentkezik újra: másfél évig nem volt ideje a naplójára, mert a REGÉNYÉN dolgozott. Most viszont befejezte (igaz, senki sem akarja kiadni), és újra naplót ír - szüksége is van rá, mert az élete már megint felkavarodott. Pár napon belül érettségizni fog, ráadásul be fogja tölteni a tizennyolcadik életévét, és ennek örömére Grandmère fergeteges partit rendez a modern világ minden hírességének részvételével. És ha ez nem lenne elég bonyodalom, Michael visszatért Japánból, és milliomos lett belőle. J.P. ugyan nagyon kedves, de határozottan különösen viselkedik. Mia papája vesztésre áll a genoviai választásokon, a közvéleménykutatásokban ugyanis René herceg toronymagasan vezet. És ha még ez sem lenne elég, Mia az elmúlt időkben meglehetősen ingatag kártyavárat épített maga köré kisebb-nagyobb hazugságokból, amely most összedőlni készül.

Philippa Gregory - A ​másik királynő
Stuart ​Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz. Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvések központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük - vagyis inkább foglyuk - felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény...

Helga Thoma - "Madame, ​hű kedvesem"
A ​17. és 18. század uralkodói minden további nélkül indíthattak háborúkat, tetszés szerint emelhették az adókat, kedvükre építkezhettek, azonban ha házasodni készültek, akkor térdet-fejet hajtottak az államérdekek előtt: csak olyan nőt vehettek feleségül, aki minden tekintetben megfelelt a királyi ház dinasztikus érdekeinek és követelményeinek. A király házassága éppen ezért az esetek többségében az udvari reprezentáció és a legitim trónörökös nemzésének szintjére süllyedt. Az uralkodó csak a mindenkori szeretőjénél talált szerelemre, megértésre és bizalomra, mert a barátnője volt "hű kedvese", szerelme, szabadon választott élettársa és koronázatlan királynéja. Helga Thoma hét híres asszony- Diane de Poitiers, Gabrielle d'Estrées, Henriette de Montespan, Madame de Maintenon, Madame de Pompadur és Madame du Barry - portréját rajzolja meg ebben a könyvben. Leírja a forradalom előtti Franciaországban kibontakozó életútjukat, s egyben leszámol azzal az előítélettel, miszerint a királyi szeretők hiú és elvetemült nőszemélyek voltak.