Nyelvi ​divatok

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar nyelvünk
(1976) Tartalom Bevezetés 7 Szókincsünk ​újabb elemeinek vizsgálata és értékelése / Grétsy László - Ladó János 9 Ismertebb szóalkotásmódjaink és értékelésük 9 Az idegen szavak és értékelésük 16 A társadalmi, gazdasági változások tükröződése a köznyelvi szókincsben 21 Nyelvünk új hangtani fejleményeinek vázolása és értékelése / Elekfi László - Nyíri Antal 33 Hangképzés, kiejtés 33 Hangsúly, hanglejtés 38 Anyanyelvünk új szófűzési, mondatszerkezeti jelenségeinek bemutatása, értékelése / Rácz Endre 45 Alaktani kérdések 45 Igeragozásunk néhány problémája 45 Névszóragozásunk néhány problémája 47 Mondattani kérdések 48 A mondat fő részeivel kapcsolatos nyelvhelyességi problémák 48 A bővítményekkel kapcsolatos nyelvhelyességi kérdések 52 A névelők 62 Az összetett mondatok 65 A szórend néhány kérdése 71 A köznyelvi stílus jelenségeinek áttekintése és értékelése / Éder Zoltán - Grétsy László - Kovalovszky Miklós 75 A helyes és szép stílus ellen elkövetett hibák 75 Okok és teendők 82 Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése / Kovalovszky Miklós 87 A sajtó, a rádió és a televízió nyelve 87 Hivatali és közéleti nyelv 88 Előadói, szónoki nyelv 90 Szaknyelvek és tudományos nyelv 91 Az ifjúsági nyelv 92 A szépirodalom nyelve 93 Egyéb nyelvrétegek 94 Tanulságok, javaslatok / Grétsy László 97 Irodalom 103

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

Ismeretlen szerző - Szaknyelvi ​divatok
Beszélhetünk-e ​magyarul a számítógéppel? Mi köze az argónak a szaknyelvekhez? Miféle szakszókat használunk otthon? Milyen a jó szakszó? Ebben a nyelvművelő tanulmánykötetben, amely a Nyelvi divatok folytatásaként íródott, öt nyelvész (Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Kemény Gábor, Seregy Lajos, Tolcsvai Nagy Gábor) válaszol többek között ezekre a kérdésekre is. Az írásokból megismerkedhetünk a legkülönbözőbb foglalkozások — az autószerelő, a cipész, az orvos, a rendőr, a színész, az újságíró — szakszavaival, a hivatali zsargonnal, s olvashatunk olyan tipikus rádiós, televíziós bakikat is, amelyek az ellenkezőjére változtatják a mondat jelentését. A szaknyelvek anyanyelvünk egyik leggyorsabban változó rétegét alkotják. Valamilyen szaknyelvet mindenki ismer és használ, a rockzenész éppúgy, mint a háziasszony. Ennek a területnek a legfrissebb, legaktuálisabb sajátosságait foglalja össze a Szaknyelvi divatok című kötet.

Hernádi Sándor - Nyelvtan ​és nyelvművelés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Halász Gyula - Tudd, ​hogy mit beszélsz!
Tartalom Előszó ​a harmadik kiadáshoz Édes anyanyelvünk Ne várjuk meg, míg nyelvszokássá fajul a hiba A szabályok nem örök életűek A szó és a gondolat Ép nyelvben ép gondolat Ne kössük gúzsba az író kezét Magyarul Mindenki nyelvművelő, aki ír Arany János és a nyelvművelés Az Akadémia Nyelvművelő Bizottsága és folyóirata, a "Magyarosan" Nem mindenért az újságok felelősek Bicegő mondatok Nyelvünk hajlékony és kifejező Az "aki", "amely" elburjánzása megzavarja az időrendet Mire való a tárgyas ragozás? Nyelvhígítás Az "aki", "amely" zökkenői Mindent fordítva beszélnek el A halálra ítélt tárgyas ragozás és igenévi jelző Még egyszer az "aki" Az alárendelt mellékmondatok terjengőssége, homálya és nyakatekertsége Ne gyömöszöljük egymásba a mondatokat! Az "egyik" ember A rossz hírbe kevert határozatlan névelő (egy) Ne hagyogassuk el az "egy"-eket ("idő óta") Ne erőszakoljunk helyettük mesterséges pótszavakat (egyik, valami) Forrókása-kerülgetés "Kis polémia" Mikor kell és mikor nem az "egy" Az "egy" nem számnév Egyvalaki, egybizonyos, egytestvér Száz szónak is egy a vége Vacsora és estebéd Ne kapaszkodjunk a "szavak egérfarkába" Szavainkat nem mind Ázsiából hoztuk A "senft" meg a mustár Knock-out, sport, startol Darling és Sterling A Klerk (!) Ádám tér Back fisch Az idegen szavak szemérmetlen szaporasága Tétlenségre kárhoztatott magyar szavaink Idegen szavak vízözöne Természetjáró Magyar szavaink tért veszítenek A. P. Herbert könyve: What a word! (Micsoda szó!) A magyar szó védelme Idegen szavak ternói és quaternói Egy marék hiba A henye "ugye" bevonult az irodalomba Az -e kérdőszócska elhagyása Az "is" szórendje A kifelejtett állítmány Ne "etessék" a szegényeket! Csapdák, szórend Lapidáris és lappália A fordítót megtévesztő idegen szó (az angol kind és a gift, kettle és cattle) Az és elé is szabad vesszőt tenni A kövér betűs hírek szórendje Lomposságok Az igekötő hátravetése A németes föltételes mód Ha-úgy Ha-akkor Míg-addig Történet(i) tanár, barlang(i) kutató, ember(i) csont Meghízik öt kilót Megbán és megsajnál Egykönnyen és vajmi "Öreg" (!) ruha, öregágyú, öregbetű Régi és öreg Vén diófa Ó, ódon, ócska, vén, ősi Régi barát, öreg barát Régi (!) róka "Darab" lakás, darab sakál Faláda Üres szavak Minden és mindenki szerepel Egyébként A kiváltott dzsungel Keretében Százszázalékos férfi Követelődző balesetek "Fáj a feje" Kabátlevetés és levetkőzés Kéretik megtörölni a lábakat! Kedves barát! Te jó Isten! A méltóságos halott úr A fenséges tenger és a felséges töltött káposzta "Engesse" és társai "Meglássuk, melyikünket válassza a lány" Megfossza, fogyassza Mellé, mögé Aki mögém áll, nem barátom Szemben, ellen, iránt Iránti félelem Dupla fenekű mondások Ökölbe szorított kéz Csapot-papot összetört Lándzsát tör fölötte Pálcát tör mellette Szemet húny fölötte A ma született magyar A damoklészi csomó és társai A bosszúálló félistenek Kákák csomó Gondolkozik, gondolkodik, gondoskodik Okosodni, okoskodni Uralkodik, ural Kölcsönöz Magyar létére tud magyarul A helyes létére: "Egri létére Bornemissza" Lekési a vonatot Lemondja az előadást Gyón, gyónik Esz, eszik "Le a kalappal" Emeljünk kalapot "Leborulok a nemzet nagysága előtt" "Alle Achtung" Stimmt, stimmel, kisztihand Átültet Diffikultálom a purifikáció konszolidációját A furfangos igekötő Arany János a jövő stílusáról Iluska és Kukorica Jancsi "Igét előragjáról ne elválasszunk" "Kíváncsian akartunk bemenni" Kövér bető és szórend Dobva van Rajta múlik, rajta fordul meg Miután, minthogy De, meg, pedig, viszont Í, Ó, Ú, Ű Árbócrúd és árbócrudat Tűz, tüzes Út, utat Víz, vizet Fű, füvet Ágyúval, ágyúból Föveg, süveg Kőrut, őv, lakós, utóljára Az -ul, -ül rag rövid Egyenlőre, egyelőre Híre-hamva Híre-hamva sincs már, híre sincs még Alacsony víz, magas tenger Landol Sneff Vermut, bólé Az autóprincessz randevúja Bizarr burleszkoperett Gondolkozzunk anyanyelvünkön Sláger Kékszakáll Bőrharisnya Randevú, légyott, találka, találkozó Jön-megy Arany a jött-mentről Jössz? Megyek Minden "jön" Utolsó farsang, utolsó divat Első május Feneketlen "magas" sár Síel Által és gyanánt Szabása "által" ideális Ezáltal, ezért, így, emiatt, stb. -nál, -nél és -hoz, -hez, -höz Jegy a színházhoz (!), a darabhoz Valamihez beleegyez Antilop "gyanánt" futamodik Ezen üzlet feloszlik "E fiúból pap lesz" Ki látta a legnagyobb elefántot? Talál, megtalál, rátalál Éppen, épen Vessző a jelzők közt Jelzők sorrendje Rakódik és rakodik A hajó rakodik, az iszap lerakódik Ikes igék felemás ragozása A nyelv változik Egy héten belül - egy hét alatt Múlva, alatt és óta Fogva Azonos vagyok önmagammal Személyazonosság Az "egyedül" borotválkozó ember Eltekint és mellőz Számára, sérelmére Túl, kívül, mellett Csitt, csitít Mindhogy és mint hogy Szókurtítás Kölcsey a hosszú szavakról Keserv, fanyar, gyönyör Mondotta, mondta Bebizonyosodik Dezsőné és Déjeuner A göregáboros "ragozás" Diner és dinner Függőleges, merőleges Számol, számít "Számunkra" nyugtalanító "Részünkre" ismeretlen Értetlen, érthetetlen Isiász Flórenc Képezi Végett, -ért, miatt Volna (ma) - Lenne (holnap) A lenne a jövőre utal Van, volna - lesz, lenne A volna ismétlődése esetlen A tárgyas ragozás rámutat a tárgyra Megrovási kaland A róla, rá, őket nemcsak személyekre vonatkozik A névtelen levélíró A kétszer magyarított silhouette Velűr (!) Situra, szívattak Nehéz dió meg a hosszú fenék A dió kemény, nem nehéz Összekevert szólások, félreértett közmondások A gyermekcipő Hóna alá nyúlt "Utolsó" divat és egyebek A magyaros egyes szám Utolsó és legújabb Izzig(!)-vérig Mindössze? Az oroszoktól elfoglalt vár Vízben és vízen Ágyban, párnák közt A bébi nörsze A magyar szó elsorvad A bejgli problémája Engross! Sommerset Maugham Bedekker Latin szó, német előrag Toldy Géza "Varázsrontó"-ja Maradéktalan Nincsenek már derék emberek, mindenki rendes Maradéktalan és hiánytalan Maradéktalan magyarok Pázmány magyarsága maradéktalan? A költő maradéktalan művei Utószó Ne verjük félre a harangot! Az orvosra is elragadhat a baj A nyelv törvényeit a nyelvből szűrték le A sok tilalomfa bénító A nyelvművelő őrzi nyelvünk gyarapodó kincseit Meneküljünk a csúcsra az árvíz elől

Hegedűs József - Hiedelem ​és valóság
A ​szerző a XVI. századtól kezdve áttekinti a magyar nyelvrokonítási törekvések, találgatások mintegy félezer évét. Foglalkozik a nemzeti nyelvek uralomra jutásával, a "nyelvek harcával", rámutat arra, hogy hajdan milyen nehezen ismerték fel az európai nyelvek többségétől eltérő magyar nyelv meglepő szerkezeti sajátosságait. Kiemeli azt a tényt, hogy a török hódoltság századaiban hazánk végzetesen lemaradt az európai kulturális fejlődéstől, így nyelvünk hasonlítása külhonból indult el, és ez meghatározóan hatott a magyar nyelvhasonlítás folyamatára. A XVI. századtól kezdve a magyar nyelvet több mint kétszáz nyelvvel hasonlították össze (például perzsa, török, arab, héber, majd aXIX. századtól baszk, sumer, turáni, japán, kínai stb.), míg a XIX. század vége felé a finnugor rokonság elmélete vált uralkodóvá. A legnagyobb visszhangot a XIX-XX. században a sumer nyelvvel való rokonítás váltotta ki, mert tévesen a magyar nép ősrégi származását kínálta fel. Úgy tűnik, hogy mi magyarok (általában) nem elsősorban nyelvünk eredetét, hanem többnyire őshazát kerestünk. Jelenleg csak egyet tudhatunk, hogy valahonnan a ködbe vesző múltból egy mindennél értékesebb örökséget hoztunk magunkkal: a magyar nyelvet, melynek a messzi idők mélységében érlelt, csodálatosan egységessé ötvöződött szerkezetét külhoni megfigyelők is észrevételezték, megcsodálták.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​fogalmak kisszótára
A ​Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven foglalja össze a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. A könyv elsősorban diákoknak és magyart tanító pedagógusoknak készült azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A kislexikon nem csupán a szűkebb nyelvtanra összpontosít. A hagyományos nyelvtani szócikkek mellett helyet kapnak például a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika témaköréből való összefoglalások is. A kisszótár mindazokat a tudnivalókat tartalmazza szócikkek formájában, amelyekre az érettségiző és felvételiző diákoknak szükségük van, és körvonalazza a mai műveltség nyelvi összetevőjét.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Négy-öt ​magyar összehajol…
Magyarul ​beszélünk. De vajon valóban magyarul beszélünk-e? Rontják vagy színesítik nyelvünket az argó kifejezései, ezek a nyelvi aszfaltvirágok? Használjunk-e idegen szavakat, vagy "magyarítsunk" mindenáron? Mit jelent az, hogy mondatkultúránk fejletlen? Teljesíti-e nyelvművelő funkcióját az iskola? Megfellebbezhetetlenek-e a nyelvtudomány döntései? Ezekre és más hasonló kérdésekre kapunk választ Kolozsvári Grandpierre Emil sziporkázóan szellemes, minden előítélettel bátran vitába szálló írásaiban.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő ​kézikönyv I-II.
Egyre ​sürgetőbben merült föl a szükségessége egy tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, tüzetes nyelvművelő kézikönyvnek. E munkalexikonszerűen, ábécérendben minden lényeges gyakorlati kérdésre feleletet ad,s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatalos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (írók, szerkesztők, tanárok, előadók, közéleti emberek stb.) akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. A szerkesztés alapelve a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. Az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi forrásjegyzékkel és hivatkozással segíti.

Kontra Miklós - Hasznos ​nyelvészet
Kontra ​Miklós (1950) a Szegedi Tudományegyetem professzora és az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Élőnyelvi Kutatócsoport vezetője. E kötetbe olyan tanulmányait válogatta össze, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe. Konkrétan szociolingvisztikai, az anyanyelvi nevelésről, a Trianon utáni magyar nyelvváltozatokról és a nyelvi jogokról, nyelvpolitikáról szóló tanulmányokat gyűjtött csokorba a szerző.

Tolcsvai Nagy Gábor - A ​magyar nyelv szövegtana
A ​közlés, az ismeretek megszerzése, megtartása és továbbítása a mindennapi, a tudományos, a politikai élet vagy a művészetek legkülönbözőbb területein alapvető fontosságúvá vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan a közlésre és az ismeretekre vonatkozó tudás jelentősége is megnőtt. Nyelv és szöveg az a két központi fogalom, amely a legtöbb magyarázatot kívánja meg e jelenségkörből, hiszen ezek az egyéni és közösségi cselekvéseknek, a kultúra mozgásirányainak egyszerre közegei és megvalósítói. Az itt olvasható szövegtan a szöveget e fölismerések tudatában, mint az értelemképzés alapegységét kívánja bemutatni, olyan uralkodóan nyelvi műveletként és szerkezetként, amely a világ megismerésének, az önmegértésnek és mindenfajta párbeszédnek az elemi összetevője, mégoly bonyolult formában is. A magyar nyelv szövegtana ezért kognitív keretben, funkcionális nyelvészeti háttérrel fejti ki a szöveg elméleti kérdéseit és írja le a magyar nyelv szövegtanának legfontosabb jelenségeit.

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Grétsy László - A ​szavak ösvényein
Mi ​is az a vs.? Jó-e zakót kapni? Nem mind arany, aki költő?! Hányan vannak a hármas ikrek? Forogna-e sírjában a dízelmotor feltalálója? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad szellemes, egyben nyelvészetileg megalapozott választ Grétsy László a kötet 100 cikkében. Az írások témáját a Szabad Föld szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szolgáltatták, melyekre a Tanár Úr az újság hasábjain, az Anyanyelvi őrjárat rovatban válaszolt. Jelen válogatás azoknak a cikkeknek az újbóli közreadása, melyek a szavak keletkezésével, jelentésváltozásával és érdekességeivel, valamint szólások értelmezésével foglalkoznak. Kiderül belőle, hogy a föveg szó félreolvasás eredményeként jött létre, mi is az a hurma és a pomeló, hogyan lehet ülve andalogni, mit tesz, aki zabot hegyez, vagy hogy mit takar pontosan a kapukirúgás. A kötet izgalmas olvasmány mindazok számára, akik szeretnek elmerülni nyelvünk furcsaságaiban, akik sokat gondolkodtak már olyan nyelvi jelenségeken, amiket nem értettek, netán kíváncsiak néhány régi szólásunk magyarázatára vagy a homo ludens, a 'játszó ember' újításaira. Grétsy László Magyar Örökség-díjas nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, számos könyv és nyelvművelő tanulmány szerzője, az Édes Anyanyelvünk folyóirat felelős szerkesztője. A legtöbben a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsorból ismerhetik. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 16. tagja

Szepesy Gyula - Nyelvi ​babonák
A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható. Honnan származnak a babonák? - erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző. A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban. Szepesy Gyula így vall könyvéről: "Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv folyóiratban, valamint a Gondolat Kiadó népszerű nyelvészeti könyveiben."

Ismeretlen szerző - Nyelvészet ​és tömegkommunikáció I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Nádasdy Ádám - Prédikál ​és szónokol
"A ​nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."

Ismeretlen szerző - Anyanyelvi ​őrjárat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nyelvművelő ​kéziszótár
A ​Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Szende Aladár - A ​magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A magyar nyelv tudósa és a nyelvtantanítás doyenje olyan nyelvtankönyvet állított össze, amely egy kötetben tartalmazza a gimnáziumok és a szakközépiskolák négyévi tananyagát. E tankönyv és a hozzá tartozó kiegészítő tematikus füzetek, illetve a tudós szerző által készített, nívós gyakorlatokat tartalmazó tanulói segédlet annak az elgondolásnak az alapján születtek, hogy az alaptankönyv nem évfolyamokra bontottan, hanem tematikus elrendezésben, tömören összefoglalva, de magas szintű pedagógiai szervezettséggel és tudatos felépítéssel foglalja magában egyetlen kötetben az érettségire készülő diákok számára az alapismereteket. Az alaptankönyv a nyelvelmélet rövid áttekintését, a hangtan, a szótan, a mondattan, a szövegtan, a stilisztika, a retorika szükséges alapjait tárgyalja, s bepillantást enged nyelvünk életébe.