A ​Timóteushoz írt második levél

John Stott - A ​Timóteushoz írt első levél és a Titushoz írt levél
John ​Stott együttérzően ecseteli e két fiatal gyülekezeti vezető helyzetét, és azonosul Pál apostollal is, akinek pásztori leveleit áthatja az aggodalom az evangélium jövőjéért és az utána következő keresztyén nemzedékekért. A levelek teológiai és etikai tanítását elemezve a szerző felveti és bölcs mérséklettel, az Ige iránt tanúsított alázattal válaszolja meg a nehéz kérdéseket is, az univerzalizmustól kezdve az egyházvezetés problematikáján át az asszonyok istentiszteleti szerepéig. (2000)

John Stott - A ​Hegyi beszéd
Mi ​is a Hegyi beszéd? Egy idealista valóságtól elrugaszkodott ábrándja? A mennybe való bejutás feltételeit elénk táró követelményrendszer, vagy magától értetődő erkölcsi elvek gyűjteménye? Ki ez a Jézus, és honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy áldást osszon és feltétlen engedelmességet követeljen? A szerző ezekre és más kérdésekre választ keresve elemzi végig a bibliai szöveget. (1993)

John Stott - Az ​Efezusi levél
Napjainkban ​leginkább az egyén üdvösségéről beszélünk, elfeledkezve arról, hogy Isten célja nemcsak az egyéni megváltás, hanem a megváltottak szent közösségének elhívása. Istennek erről az "új társadalmáról" szól az Efézusi levél, amelyet Isten szándéka szerint - elidegenedés és megosztottság helyett egység és megbékélés, gyűlölet és viszály helyett szeretet és békesség jellemez". Tagjainak pedig azért kell küzdenie, hogy ez megvalósulhasson. (1994)

David Jackman - János ​levelei
A ​tanbéli viták és megosztottság légkörében János apostol első olvasóit Isten igazságának és szeretetének megélésére szólította fel. A szerző meggyőződése, hogy János leveleinek üzenete ma épp olyan aktuális, mint megírásakor, hisz a hívők és a különböző közösségek ma is hajlamosak végletekbe esni, s ezzel rombolni önmagukat és századunk egyházát. A könyv segítségével számunkra is megelevenedhet János hívása: szeressük egymást és éljünk a világosságban! (2000)

R. C. Lucas - Pál ​levele a kolossébeliekhez és Filemonhoz
Pál ​levelét elemezve a szerző rámutat a Kolosséban terjedő idegen tanítások jellegzetességére és a lehetséges modern párhuzamokra. A mai embert ugyanúgy csábítja mindaz, amit az "új tanítók" kínáltak: a gyors és könnyű megoldások erőfeszítések, könnyek és aggodalmak nélkül, Krisztus keresztjének kikerülésével. R. C. Lucas meggyőződése, hogy Pál üzenete ma éppoly sürgető, mint saját korában. (1993)

Pecsuk Ottó - Pál ​és a rómaiak
Pecsuk ​Ottó doktori disszertációjában jól használható "kommentárt" ad a Római levélhez, miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolokról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.

Cserháti Sándor - Az ​Újszövetség teológiája
Nem ​könnyű útra hívja az olvasót új kötetében Cserháti Sándor, az újszövetségi exegézis és teológia professzora. Ahogy a kötet egyik fejezetének címe is megfogalmazza: keskeny az út, amelyen az újszövetségi teológia kutatójának végig kell mennie, hiszen több különböző irányban is szinte észrevétlenül letérhet róla. Ha a biblikus tudományok e két ágának, a bibliai írásmagyarázatnak és a biblikus teológiának az egymáshoz való viszonyát egy épület felépítésének folyamatához hasonlítjuk, azt kell mondanunk, hogy az Újtestamentum eredeti szövegének magyarázata húzza fel a falakat, amelyeket azután az újszövetségi teológia fed be az építkezési folyamat betetőzéseként. Amint tehát a tetőnek az alaprajzot követő falakhoz kell igazodnia, nem pedig fordítva, úgy kell az újszövetségi teológiának is az írásmagyarázat eredményeihez idomulnia. Cserháti Sándor tudományos kutatói életművének egyfajta betetőzéseként értékelhető Az Újszövetség teológiája című műve, amely számos exegetikai munka után, az újszövetségi iratok mélyreható magyarázatát követően több évtizedes kutatási eredmények leszűrt esszenciáját tárja az érdeklődő olvasók elé. Nincs könnyű helyzetben a szerző: ahogy az újszövetségi teológia kutatójának is nehéz az útja, éppúgy nehéz a szaktudományos eredményeket közérthető formában átadni a tudományos előképzettséggel nem rendelkező olvasóknak. Cserháti Sándor ezúttal is tartja magát a kommentárjaiban már megszokott írói módszerhez. A tudományos színvonal fenntartása mellett fő célja a teológiai gondolatmenetek, a kritikai elemzések és konklúziók olvasmányos és érdekfeszítő nyelvi formába öntése, azaz mindenkor a szenvedélyes és elkötelezett bibliaolvasókat tartja szem előtt, akik tudományos ismeretek nélkül is érteni kívánják a Szentírás mélyebb üzenetét.

C. S. Lewis - Keresztény ​vagyok
A ​szerzőnek ez a kötete a BBC rádióban elhangzott előadás-sorozatának gyűjteménye. Benne az erkölcs, a képzelet és a racionalitás - avagy a jó, a szép és az igaz - szempontjából egyaránt lenyűgöző erővel vonultatja föl a keresztény eszméket, tudatosan mellőzve a felekezeteket elválasztó dogmatikai különbségeket.

David Prior - Pál ​első levele a korinthusiakhoz
Hogyan ​állhat helyt Krisztus egyháza a századvég elvárosiasodott, elidegenedett társadalmában, a szabadjára engedett szexualitás és az etikai relativizmus korában? Pál apostol sorra veszi a korinthusi gyülekezet nehézségeit a pártoskodástól és a paráznaságtól kezdve egészen a keresztény szabadsággal való visszaélés, a gyülekezeti fegyelem és a lelki ajándékok kérdéséig. (1995)

Barry Webb - Ézsaiás ​könyve
"Ennek ​a könyvnek a megírása felejthetetlen utazás volt. Felemelkedtem a mennybe, láttam Isten dicsőségét, és azóta más szemmel tekintek erre a világra" - vallja a szerző, és erre az utazásra hívja az olvasót is, hogy Ézsaiás könyvének tanulmányozása során megismerjük Isten nagyszerű terveit ezzel a világgal. (2001)

Michael Wilcock - Bírák ​könyve
A ​nagy erejű Sámson nevét ki ne ismerné? Gedeon, Debóra, Jefte vagy a balkezes Éhúd története mind a Bírák könyvében található. A könyv olvasása közben vissza-visszatér egy minta: Isten népe újra meg újra elpártol tőle, Ő válaszul ellenséget küld rájuk, mire a nép irgalomért könyörög, Isten pedig azzal válaszol, hogy megmentőt küld nekik. Azonban ennél többről van itt szó. Egyes részek ugyanis nem illenek bele ebbe a mintába... (2002)

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

P. Didon - Jézus ​élete
Az ​evangéliumok - Jézus élettörténetének forrásai - egyszerű, komoly tanuskodások, a szó legszigorúbb és legteljesebb értelmében. Nem érvelnek és nem magyarázgatnak; nem fejtegetnek elméleteket és rendszereket; egyszerűen csak tényeket beszélnek el és beszédeket közölnek. Ezek az írások tehát személytelenek, ami azt jelenti, hogy a szerző eltűnik a tényekkel szemben; és ha néha szól is magáról a szerző, mindig azt hangsúlyozza, hogy ő csak tanu és azt írja le, amit saját maga látott vagy hallott. Megtörtént dolgok és elhangzott beszédek, beszélgetések gyűjteménye tehát mindegyik evangélium; még csak nem is rendszerbe foglalt, kronológikus leírása Jézus életének, hanem részben átélt (Máté és János), részben hitelt érdemlő szemtanuktól hallott (Márk és Lukács) események elbeszélése, amelyekben - és ez teszi legfőbb értéküket - seholsem találkozunk belső érzelmek kifejezésével: sehol semmi áradozás, kirobbanó bámulat-nyilvánítás az isteni Mester iránt. Nem életrajz-írók az evangélisták; ők csak krónikások és nem kritikusok; visszaemlékeznek - ez az egész - és emlékeiket a lélek sugallata szerint vagy más tanuk vallomásainak nyomán írják. _(Előszó)_ Hasonmás kiadás. Fekete-fehér reprodukciókkal. A Pallas Rt. Nyomdája nyomása, Budapest.

Sebestyén Ilona - Jézus ​élete a Biblia lapjain
Számos ​író, filmrendező próbálkozott Jézus bemutatásával. Áttekintő, részletes, a teljes életét bemutató mű nem sok született. Ez a könyv egy objektív „tudósítás” Jézus életéről, amelynek alapja a Biblia. Nincs érzelmi töltése, nem kifejezetten regény. A mű csupán egy lépcsőfok kíván lenni ahhoz, hogy az olvasó feljebb jusson Jézus megismerésének grádicsán. Az első lépcsőfok. Ha ezt már megtette, a többi könnyebb lesz..

Ronald S. Wallace - Dániel ​könyve
Dániel ​könyve a babiloni fogság idején játszódik, és fő üzenete, hogy Isten a nehéz helyzetekben sem hagyja el népét. Az ismert ószövetségi könyv bizonyos részletei - a három férfiú a tüzes kemencében - mindig is népszerűek voltak, de mit kezdjen a modern olvasó Dániel titokzatos próféciáival? Vajon csak a prófétát követő korra alkalmazhatjuk, vagy vonatkozik miránk is? Ronald S. Wallace e nehéz kérdésekre választ keresve tárja fel Dániel könyvének üzenetét. (1998)

Derek Kidner - Jeremiás ​könyve
Jeremiás ​születésekor az ószövetségi Júda történelmének legsötétebb korszakát élte. Az átütő próféta-egyéniség és Jósiás király, a reformer munkássága nyomán a népnek páratlan lehetőség adatott a megújulásra és a dávidi királyság helyreállítására. Hűségesen ragaszkodva a bibliai szöveghez, Derek Kidner elgondolkodtató hasonlóságokat tár fel saját zűrzavaros korunk és a tárgyalt ószövetségi időszak között. (1996)

Cserháti Sándor - A ​Filippibeliekhez írt levél (kommentár)
A ​Biblia megértése mindannyiunk számára fontos és érdekes feladat. A fülünkben cseng Fülöp kérdése, amelyet az etióp kincstárnoknak tett fel: "Érted is, amit olvasol?" "Hogyan érthetném, amíg valaki meg nem magyarázza?" Ebben a megértésben vannak segítségünkre a különböző bibliai könyvekhez írt kommentárok. Cserháti Sándor műve elengedhetetlen kézikönyv nemcsak teológusok, hanem mindazok számára, akik meg szeretnék ismerni a levél keletkezésének körülményeit, és mélyebben szeretnék érteni a Filippi levelet, mint ahogy eddig lehetséges volt.

Josef Ernst - Lukács ​- Egy teológus portréja
A ​harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetének szerzője az első rangos keresztény író. Lukács mint történész az üdvtörténet bemutatója, és mint tehetséges elbeszélő az evangélium hirdetője. Kiindulási pontja az egyház, de a világhoz való közelsége is tapintható, ami különös hangsúlyt kölcsönöz elbeszéléseinek.

Derek Prince - A ​Biblia Alaptanításai 5.
A ​sorozat zárókötete az eszkatológia világába kalauzolja olvasóit. Az első könyv a halottak feltámadásáról szól. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás legizgalmasabb, központi jellegű elemének részletes és alapos tanulmányozása során Derek Prince rámutat: a bibliai hit értelmét és célját a halál legyőzésének ígérete jelenti, és ez biztosítja hajtóerejét is. A második könyv címe Az örök ítélet. A szerző először Isten bírói pozícióját mutatja be, majd részletesen elemzi a mindenség bírájának az emberi történelemben, illetve az örökkévalóságban megvalósuló ítéleteit. Végül pedig azt is megtudhatjuk, miként lehetünk ennek a mindenkit érintő isteni szétválasztásnak a nyertesei.

Dávid Katalin - A ​teremtett világ misztériuma
A ​nyugati kultúra alapját képező Biblia a XX. század folyamán széles tömegek előtt vált ismeretlenné. Pedig a Könyvek Könyvének ismerete nem vallásfüggő, nem az istenhithez kapcsolódik, hanem mint műveltségünk bázisa: kritériuma a kultúrának. A történelmi és társadalmi tévutak következtében a jelképeket értők köre ma egyre szűkül, bár furcsa paradoxonként minden érthetetlenség ellenére lépten-nyomon szembesülünk jelképekkel. ___A mögöttünk hagyott század drasztikus bizonyítékát adta annak, hogy a meg nem értett szimbólumok hogyan válhatnak ideológiai pusztítás eszközévé. Az indiai svasztika a történelem legiszonyatosabb jelképévé vált a horogkereszt alakjában, s törvényt kellett hoznunk az egyik legősibb szent jelkép, a csillag ellen, mert azt egy embertelen hatalom kisajátította. ___Dávid Katalin művészettörténész könyve egyfajta ébresztő: a végső feledés előtti utolsó figyelmeztetés, hiszen a képi beszéd elvesztésével nemcsak a középkori templom ábrázolásait nézzük majd értetlenül, hanem az elszennyeződött patakot is. Nemcsak az országúti kereszt pléhkrisztusa veszíti el jelentését, hanem az út melletti, életét vesztett fa is. A könyv törzsanyaga alfabetikus sorrendben foglalja össze az egyes jelképeket, hármas tagolásban: a jelkép ószövetségi jelentései; a jelkép újszövetségi jelentései; a jelkép jelentkezése a korai kereszténységben. ___Az egyes címszavakon belül tipográfiailag kiemelten szerepelnek az adott jelkép különböző jelentései. Ezeket a könyv végén külön mutató összegzi, visszautalva a szimbólumokra, amelyekben a jelentés előfordul. Ez azért célszerű, mert a könyv használója sok esetben egy jelentést keres és nem a jelképet. ___A kézikönyv a katolikus Biblia szerint dolgozza fel a jelképeket, mert az kiegészül az Ószövetség ún. deuterokanonikus könyveivel, melyek szintén számos jelképet hordoznak. ___A kötéstervet és a tipográfiát Szántó Tibor készítette. Az egyetemes könyvművészet kiemelkedő mesterének ez volt az utolsó munkája. _"Ha e könyv segítséget tud nyújtani a jelképeken keresztül a Biblia megközelítéséhez, netán kedvet ébreszt e több, mint csodálatos, inkább életadó könyv elolvasásához, elegendő módon elérte célját - reményeim szerint."_ _Dávid Katalin_