Zsombékok Középosztályok ​és iskoláztatás Magyarországon

Fejtő Ferenc - Magyarság, ​zsidóság
A ​magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.

Rácz István - Parasztok, ​hajdúk, cívisek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig
A ​kötet, amelyet az olvasó kezében tart, neves társadalom-, gazdaság- és agrártörténészek közreműködésével készült, és a magyar agrártársadalom történetének legutóbbi másfél évszázadát foglalja össze. Igen széles anyag- és forrásbázison, közérthető nyelven ismerteti a sorsfordító eseményeket. Izgalmas már magának a jobbágyfelszabadítás előzményeinek a felrajzolása: a majorsági és a jobbágyföldek arányának alakulása és annak hatása az érdekeltek egész további sorsára. A feudális eredetű nagybirtok továbbélése, a föld és a munkaalkalmak égető hiánya folytán a fejlődés belső logikája elvezet a századforduló agrárszocialista mozgalmáig, majd a válságos évtizedeken át az 1945-ös földreformig. Innen már kortörténet következik: az újonnan földhöz jutottak élete, a "kisparaszti ország" kialakulása, az erőszakos szövetkezetszervezés, majd 1956 után a második hullám, a "magyar agrármodell" problémakörei. A felsőfokú oktatásban is haszonnal forgatható, tanulságos, gondolatébresztő kötetet letéve, az olvasó saját nemzedékének jelenén és jövőjén töprenghet el: hogyan tovább, magyar agrártársadalom?

Kristó Gyula - A ​feudális széttagolódás Magyarországon
A ​szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.

Kövér György - A ​felhalmozás íve
A ​kötetben közölt tanulmányok az elmúlt másfél évtized termékei. A szerző eddigi pályafutása úgy hozta, hogy kutatásai tárgykörében sokfelé kalandozott. Eredetileg a 19. századi orosz társadalomtörténet iránt érdeklődött (értelmiség, faluközösség), majd első kutatói munkahelyén kezdett neki a dualizmuskori magyar gazdaságtörténet tanulmányozásához. Így jutott el a korszak banktörténetéhez mint kutatási témához. A banktörténeti művelése előhívta az eredeti társadalomtörténeti vonzalmat is, s így a kutatás nemcsak a bankok és állampénzügyek, hanem a bankárok, sőt vállalkozók történetévé is vált. Eközben a figyelem ráterelődött a családi magánfelhalmozás meredek (és törékeny) ívéről a tetőpont utáni visszahajlásra, megbicsaklásra, a szédítő karrierek utáni csődökre, a zuhanásra és eltűnésre is. Innen a kötet címadó metaforája. Ebben a sokszínűségben társadalom- és gazdaságtörténet egyenrangúnak és elválaszthatatlannak látszott egymástól. Ezt próbálja kifejezni a talán szokatlannak tűnő alcím. Nem pusztán gazdaságtörténet, nem pusztán társadalomtörténet, s nincs a kettő között semmilyen determinisztikus sorrendiség. Hanem: társadalom- és gazdaságtörténet, - ennek minden ellentmondásosságával és módszertani tanulságaival.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a társadalomtörténetbe
A ​történetírás évszázadokig a "történelemformáló személyiségek", uralkodók, hadvezérek cselekedeteit örökítette meg, tehát alapvetően politikai eseményekről és ezek mozgatórugóiról szólt. Csak a XX. század történetírása ismerte fel - főként az ekkor megszülető szociológia hatására -, hogy a hétköznapoknak is van történelme, s fedezett fel új forrásokat és tematikákat a "társadalom történelmének" megragadásához és ábrázolásához. E kötet fejezetei foglalkoznak a társadalomtörténet-írás történet-elméleti alapjaival, bemutatják a társadalomtörténet-írás historiográfiáját és intézményesülésének történetét, az egyes részdiszciplínák (várostörténet, mentalitástörténet, nemek története, mikrotörténelem, pszicho-história, politikai társadalomtörténet stb.) kialakulását, forrásbázisát és lehetőségeit, valamint elemzik a társadalomtörténet-írás és a hozzá legközelebb álló tudományágak (irodalomtörténet-írás, néprajz, szociológia stb.) elméleti és módszertani hasonlóságait és eltéréseit.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gazdasága az első világháború után 1919-1929
E ​sorozat keretében hét évvel ezelőtt megjelent kötetünk után ismét a XX. századi magyar gazdasági fejlődés egyik fejezetének feldolgozásával lépünk olvasóink elé. A választott témának különleges fontosságot, sőt aktualitást kölcsönöznek azok a változások, melyek éppen az első világháborút követően játszódtak le - s részben maradtak el - meghatározva az ország gazdasági fejlődésének új kereteit, irányait. Ezúttal a Magyarország gyáripara helyett a Magyarország gazdasága címet választottuk, amivel érzékeltetni szeretnénk, hogy jelen kötet bizonyos mértékben eltér azoktól az ipartörténeti munkáinktól, melyek részben az előző, részben a következő történeti szakasz problémáit tárgyalták, s jellegét tekintve közelebb áll a felszabadulás utáni gazdasági fejlődést vizsgáló monográfiáinkhoz. Ezúttal is megkíséreltük a gazdasági fejlődést a politikai történésekkel való összefüggésben ábrázolni, s részletesen vizsgáltuk a gazdaságpolitika mozzanatait. Erőteljesebben törekedtünk a magyarországi fejlődés összehasonlító vizsgálatára, nemzetközi egybevetésére. A gyáripar mellett azonban nagyobb súlyt helyeztünk a nemzetgazdaság egyé ágazataira is, a kisiparra, közlekedésre és mezőgazdaságra, a nemzeti jövedelem termelésének problémáira, s a munkásosztály struktúrája mellett az egész magyar társadalom szerkezetéről áttekintést adunk. Mindezek mellett - erre már elöljáróban is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét - változatlanul erőteljesebben, részletesebben állítottuk középpontba a gyáripar helyzetét, s ez nemcsak a tárgyalás terjedelme - mélysége és szélessége -, de még módszere, forrásanyaga szempontjából is különbségeket mutat. A műfaj tehát sok tekintetben sajátos; átfogóbb nemzeti gazdaságtörténeti szemlélet a teljesen átfogó nemzeti gazdaságtörténeti feldolgozás igénye nélkül. Reméljük, munkánk igazolhatja vállalkozásunk indokoltságát.

E. J. Hobsbawm - A ​forradalmak kora
A ​szerző kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Birkbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztője, és rendszeresen jelennek meg cikkei is ezekben a lapokban. Érdeklődése sokoldalú, történelmi munkássága mellett a New Statesman kritikusa, Francis Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsülést nemcsak Angliában, hanem szerte Európában és Amerikában is. "A forradalmak kora" "A civilizáció története" című sorozat egyik köteteként jelent meg 1962-ben Angliában. A szerző "kettős forradalom" korának nevezi a művében áttekintett félévszázadot, s ezzel meg is fogalmazta a könyv alapgondolatát: egységes folyamatnak tekinti a francia forradalmat (s az ezt követő többi polgári forradalmat) és az egyidejűleg végbemenő angol ipari forradalmat. A legnagyobb átalakulás volt ez az emberiség történetében a tűz hasznosítása és a földművelés kezdetei, azaz a civilizáció kialakulása óta. A szerző nem eseménytörténetet ír, hanem ezt az átalakulást kíséri végig - könyve első részében folyamatában, a másodikban pedig eredményeiben - rendkívül izgalmas és eredeti módon, mégis szigorúan tudományos módszerrel, a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden lényeges területén. Előszeretettel vizsgálja a hétköznapi életnek azokat az "apró" mozzanatait, amelyek a legtöbbször hiányoznak a nagy történelmi munkákból is, pedig - ezúttal is meggyőződhetünk róla - rendkívül lényegesek a történelmi folyamat megértésében. A műből, mint ahogy magából a leírt XIX. század eleji átalakulásból is, fokozatosan kerekedik ki a modern európai élet képe, amely éppen napjainkban kezd technikailag és társadalmilag is "múlttá" változni.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

John Lukacs - Budapest, ​1900
John ​Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt. „A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott. Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.

Gyáni Gábor - Az ​utca és a szalon
A ​tér fizikai alakja, a térnek tulajdonított társadalmi jelentés, végül a tér gyakorlati birtokbavételének megannyi módja együttesen képezi a könyv témáját. Arra várunk választ, hogy a használat során hogyan nyeri él végső formáját a nyilvános és a privát tér, ami azután megszabja napi életünkben betöltött szerepüket. A tér ugyanis nemcsak puszta fizikai adottságaival hat. A társadalmi tér osztályspecifikus jellegéből következik,' hogy a teret létrehozó és ellenőrző várostervezők, építészek, hatóságok és háztulajdonosok számára gyakran egészen mást jelent a tér, mint hétköznapi használóinak. Ezért sem elegendő, ha csak tervrajzok, topográfiai ismérvek vagy egyedül az építők szándékait tükröző egyéb dokumentumok alapján vizsgáljuk a város terét. Ilyen nyomok felkutatására és megfejtésére vállalkozik a szerző a századforduló Budapestjének köztereit és otthonait vizsgálva.

Jakov Katz - Az ​előítélettől a tömeggyilkosságig
Ebben ​a munkájában Katz a széles körű eseményleíráson túl részletes és átfogó elemzését adja az újkori európai antiszemitizmus kialakulásának, eszmevilága történeti fejlődésének a francai felvilágosodástól egészen a legújabb korig. Külön érdekesség az antiszemitizmus kelet-közép-európai formáinak és megnyilvánulásainak részletes bemutatása. A könyv méltán aratott sikert világszerte, szinte minden európai nyelvre és japánra is lefordították.

John Maynard Keynes - A ​békeszerződés gazdasági következményei
John ​Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász, a XX. század legnagyobb hatású gazdasági gondolkodója. Az etoni középiskolás évek után Cambridge-ben tanul közgazdaságtant, matematikát és filozófiát. Lenyűgöző intellektusa, színes egyénisége már korán érvényesül, a korabeli angol szellemi életben jelentős, írókból és művészekből álló Bloomsbury-csoport egyik vezéralakja. Tanulmányait befejezve Cambridge-ben tanít, később hivatalt vállal, kezdetben India pénzügyeivel foglalkozik, majd az első világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácsadója. Ebben a minőségben vesz részt a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen, kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról. Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja A békeszerződés gazdasági következményeiben, amely világsikert arat. A könyv valódi mestermű, ellenállhatatlan lendületű érvelésében egyaránt helyet kap a békekonferencia főszereplőit megörökítő vitriolos és ragyogó stílusú portré, a békeszerződésben Németországra rótt gazdasági terhek katasztrofális következményeit tárgyilagosan vizsgáló szakszerű elemzés, az Európa gazdasági és politikai helyreállítását szolgáló átgondolt javaslat. A háborút követően Keynes visszatér Cambridge-be, idejét megosztja az egyetemi oktatás, a tőzsdei spekuláció és a publicisztika között. A harmincas évek nagy válságát követően adja ki fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvet, amely forradalmasítja a közgazdaságtant: először foglalja egységes elméleti keretbe az állam aktív beavatkozására épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát, s alapot teremt a második világháborút követő évtizedek példátlanul sikeres gazdasági növekedésének a nyugati világban. Keynes a második világháború idején a brit kormány fő gazdasági tanácsadója, és jelentős szerepet játszik a háborút követő rendezés gazdasági intézményeinek kidolgozásában.

Stéphane Courtois - Nicolas Werth - Jean-Louis Panné - Karel Bartosek - Jean-Louis Margolin - Andrzej Paczkowski - A ​kommunizmus fekete könyve
A ​XX. század két nagy totalitárius rendszere közötti viszony mindig is kényes kérdés volt. A nemzetiszocializmust a szövetségesek győzelme, a kommunizmust pedig a pártdiktatúrák és gyarmatbirodalmának elviselhetetlenségig fokozódó ellentmondásai söpörték el. A kommunizmusra való emlékezés és a felejtés, a rendszer bűneinek feldolgozása azonban még mindig problematikus. A kommunizmus rémtetteinek mérlegével kapcsolatos nagy hallgatást törte meg A kommunizmus fekete könyve. A bolsevik hatalomátvétel 80. évfordulójára jelent meg ez a mű, több történész munkája. Szerzői szerte a világban hosszú éveken át végeztek levéltári kutatásokat, az adatok alapján a kommunizmus áldozatainak számát 80-100 millióra becsülik. A könyv a történelem felidézésével a százmillióra tehető névtelen áldozatoknak is emléket állít, a kommunizmus áldozatainak, akiknek mártíromságát mindmáig hallgatás övezi.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Andorka Rudolf - Bevezetés ​a szociológiába
A ​jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.

Ismeretlen szerző - Magyar ​társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig
A ​20. században és különösen annak második felében a magyar társadalom igen jelentős változásokon ment keresztül. Közvetlenül a második világháború befejeződése után felvillant a polgári fejlődés kiteljesedésnek a lehetősége. Az ötvenes évek elejétől azonban a már meglévő polgári struktúrákat is megpróbálták teljes mértékben felszámolni, kezdetét vette a társadalom „államosítása”, ami a hatvanas évek közepére vált majdnem teljeskörűvé. A hatvanas évek végétől bontakozott ki a „szocialista kispolgárosodás” (a „felemás polgárosodás”), a „kettős” társadalmi struktúra kialakulása, ami odáig jutott, hogy a magyar társadalom a nyolcvanas években lényegében „már csak” a politikai struktúra jellege és az állami tulajdon túlsúlya miatt volt „szocialista”. A rendszerváltozás következtében a kilencvenes évek alapvetően a – modern – polgári társadalmi viszonyokhoz való visszatérés jegyében teltek. Az olvasókönyvben található – többek között a történeti demográfiának, a társadalom térbeliségének, kisebbségeknek, a társadalom szerkezetének, az életmódnak, a mentalitásnak, a szociális viszonyoknak és a különböző devianciáknak a kérdéseit elemző – esszék, tanulmányok, valamint az ezeket illusztráló dokumentumok az elmúlt bő fél évszázad változásainak, folyamatainak a megértéséhez és értelmezéséhez nyújtanak segítséget, nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem a jelenkor története iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is.

Paul Boyer - Stephen Nissenbaum - Boszorkányok ​Salemben
A ​kötet szerzői a társadalomtörténet módszerével közelítik meg Salem Village közösségének történetét. Hatalmas forrásanyagot feldolgozva, meggyőző érveléssel mutatják be, miként vezetettek a gazdasági ellentétek politikai harchoz Salem Village és a kapitalista fejlődés útjára lépett anyaváros, Salem Town között, illetve két frakció egyre mélyülő szembenállásához a településen belül. A konfliktusok leginkább két vezető család ellentétében kristályosodtak ki. A puskaporos hordóba egy új lelkész megjelenése vetette a szikrát, ki a település pártharcát a jó és a rossz küzdelmeként állította be. 1692-ben párthívei ellenfeleiket boszorkánysággal vádolták meg: a "puritánok" megkíséreltek leszámolni az "individualistákkal".