Gondolt már rá valaki, milyen magányosnak érzi magát a száradni kilógatott ing, milyen kitaszítottnak az asztalos beszélő lova, hogyan kergetik szerelmesen egymást haranghangok az éjben, és mit lát a Sügördög a tóból? Gondolt bizony, mégpedig Christian Morgenstern (1871-1914) német költő, Galgenlieder című legendás kötetében, melyet a Kiadó most végre teljes terjedelmében, eredeti nyelven s több, összevethető fordításban is ajánl figyelmünkbe. Akasszuk hát hétköznapi életünket kicsinyt egy bitófa hívogató csücskére, és könnyeden lengedezve versről versre ismerjük meg Morgenstern abszurd bájukban oly megkapóan emberi figuráit!
Kapcsolódó könyvek
Christian Morgenstern - Akasztófa-énekek
A groteszk költészet koronázatlan királyát, Christian Morgensternt Akasztófa-énekei, ezek a kimeríthetetlen fantáziáról és nyelvi játékosságról árulkodó költemények tették halhatatlanná. Sokszor valóban a tréfa az egyeduralkodó bennük: a szavak, rímek, ötletek csiszolgatása és kiforgatása; sokszor a világ fonákságainak nevetségessé tételét célozzák ezek a "bukfencek a lehetetlenbe". Morgenstern a humor segítségével akar egy elgépiesedő és elembertelenedő világ szorításán lazítani, és "egy kis szellemi könnyedséget, vidámságot és szabadságot terjeszteni". Ezért ajánlja fél évszázad múltán is változatlanul sziporkázó Akasztófa-énekeit "az emberben lakozó gyermeknek.
Kurt Vonnegut - Bajnokok reggelije
Ez a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.
Emily Dickinson - Emily Dickinson versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Anna Ahmatova - Anna Ahmatova versei
Száztíz éve született, harminchárom évvel ezelőtt halt meg Anna Ahmatova, akinek költészete az orosz klasszikus hagyományok, a világkultúra és a XX. századi modernség egyedi ötvözete. Hosszú és hányatott élete során Ahmatovának éppúgy volt része korai és kései sikerekben, mint szenvedésekben és hosszú elnémításokban. A tízes években az Ezüstkor más nagyjaival - Mandelstammal, Gumiljovval, Paszternakkal - együtt indult költőnőt az "orosz Szapphónak" nevezték, s mint Kornyej Csukovszkij írta: "Két vagy három nemzedék ifjúsága volt szerelmes Ahmatova verseinek kísérő akkordjai mellett." A kor és a tragikus egyéni sors, volt férjét - költőtársát - Nyikolaj Gumiljovot 1921-ben a bolsevikok kivégezték, fiát, Lev Gumiljovot pedig a harmincas években letartóztatták. Ahmatova költészetét is tragikussá hangszerelte - a hallgatás évei után (1925 és 1940 között nem is publikálhatott) írta a sztálinizmus áldozatainak örök emléket állító versciklusát, a _Rekviem_-et, amely hazájában csak 1988-ban jelent meg. A nagy honvédő háború után - a hírhedt zsdanovi "kritikát" követően, amely szerint Ahmatova "egy felgerjedt kisasszonyka, aki fel-le száguldozik a budoár és a kápolna között" - a rendszer újból elhallgattatta Ahmatovát. Az ötvenes évek végétől kezdve mégis ő, az Ezüstkor egyetlen túlélője volt az, akitől az új pétervári költőnemzedék (Brodszkij, Kusnyer, Rejn, Bobisev) a legtöbbet tanulta. Ahmatova költészete példa arra, ami csak nagyon keveseknek sikerül a XX. században: költészete egyszerre nőiesen érzéki és férfiasan kemény, egyszerre mélyen misztikus és tapinthatóan konkrét.
Leghíresebb műve, a _Rekviem_ 1967-ben magyarul is megjelent, de az 1978-as Lyra Mundi-kötetben már nem szerepelhetett. Mostani válogatásunkban igyekeztük átfogó képet adni Ahmatova életművéről, s így a _Bibliai versek_, a _Kleopátra_, a _Koszorú a halottaknak_, a _Cinque_ és még jó néhány nagyszerű költemény most először szólal meg magyar nyelven.
Johann Wolfgang Goethe - Versek
"Mindent megadnak a végtelen istenek kedvenceiknek egészen, minden végtelen örömöket, a végtelen kínt is egészen" írja Goethe. S ha valaki, hát ő az istenek kedvence volt. Mi mindent élhetett át hosszú életében! És hasznára is tudott fordítani mindent. Életformája volt a mindenrenyitottság, a szüntelen tevékenység, a tökéletesedésre való törekvés, az egyszeri tapasztalatok egyetemessé emelése. "A lángész talán csak szorgalom" mondta kihívóan. Meg kellett küzdenie mindenért, de kivívott olimpuszi nyugalma alatt késő öregkoráig titáni szenvedélyek háborogtak. Művei "egy nagy vallomás töredékei". A termékeny igazságot kereste, s olyan teljes képet teremtett magáról, emberről, világról, amilyet csak az óriások tudnak; korhoz kötött és korok feletti, személyes és közösségi, élet és halál, mulandó és örök mindig feszült egyensúlyát alkotta meg műveiben. Lírája az első dalok még mesterkélt pompájától az istenekkel dacoló prométheuszi ember roppant sodrású himnuszain, a római elégiák édes harmóniáján át a kései versek mindentudó értelmi-érzelmi teljességéig ível.
T. S. Eliot - T. S. Eliot versei
Az amerikaiból angollá lett Thomas Stearns Eliot (1888-1965) meghatározó jelentőségű alkotója a XX. század költészetének. A líra konzervatív forradalmára: gyökeres újító, de nem a minden előzménnyel szakító és épp ezért hamar elvirágzó izmusok módján, hanem nagyon is mélyen kapcsolódva a hagyományhoz, ám azt is alaposan újraértelmezve és átértékelve. Hatása messze túlterjed az angol nyelvterületen, így Magyarországon is jól érzékelhető, amiben nem kis szerepe van Vas István nagyszerű, e minden bonyolultságában is elemi erejű költészetet kivételes beleéléssel és nyelvi teremtőerővel átültető fordításainak. Az ő 1966-os Eliot-kötetét korábbi fordításokkal - köztük Kálnoky László Prufrock-jával - és a későbbiekkel, így a musicalváltozata révén elhíresült Macskák könyvé-vel is kiegészítve ez a gyűjtemény - amely most másodszor jelenik meg a Lyra Mundi sorozatban - a teljes lírai életművet mutatja be. Eliot rejtett utalásokkal, idézetekkel, visszhangokkal hatalmas műveltséganyagokat mozgósító költői világában élvezetesen kalauzolják az olvasót Takács Ferenc alapos és színes jegyzetei.
Szálinger Balázs - Köztársaság
Szálinger Balázs új könyve különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is.
A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez.
Fodor Ákos - Kis Éji Zen
/.../ univerzális (dogmatizálható) értéket, olyant, ami mindenhol és mindenkor érvényes volna: nem ismerek; sírdogáló szívvel kellett belátnom, hogy még a szeretet sem ilyen. Szeretni is lehet rosszul. Ismerem és vallom viszont az értékek univerzalitását, azt, hogy a világon mindenben és mindenkiben ott szunnyad az érték, mint lehetőség - ahogyan a tűzkőben a szikra, szájban a csók. Ahhoz azonban, hogy életre is keljen: kapcsolatra kell lépnie egy másik értékhordozóval. Banális a példa, de szóvá teszem, mert igaz: egy Rembrandt-festmény a széfben, trezorban nem érték, csupán vagyontárgy; festékkel dúsított, kiemelkedően piacképes vászondarab. Ám, ha megnézhetem azt a képet, és a kép megnézhet engem: létrejöhet közöttünk az érték csodája.
Az érték tehát - szerintem - nem zárt és mozdulatlan minőség, hanem eleven, mélyen megérintő és fölfelé mozdító viszony, amely vállalható és nem kötelező.
Minthogy épp engem ajándékoz meg figyelmével, aki megajándékoz vele: illendő megneveznem néhányat a számomra tartósnak és becsesnek bizonyult "értékpartnerek" közül. Mindenek előtt: a béke - a belső és a külső. És a csönd. A szeretni-tanulás, a tűnődés*, a mosoly, a játék, a termékenység csöndje.
* = z e n
Fodor Ákos
Oscar Wilde - Költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Georg Trakl - Georg Trakl válogatott versei
"Mint minden nagy költő - írja Georg Traklról Halász Előd -, a maga módján Trakl is világképet ad, de ez a világkép nem hasonlít semmi más lírai világképre, megjelenési formáját tekintve azért, mert sohasem szerveződik egésszé. Az egymás melé sorakoztatott, többnyire összefüggéstelen képek mintha egy darabokra törött tükörben tükröződnének - a széthullott tudatban, amely csupán részletek felfogására képes, de összefüggések megragadására nem. A Trakl-féle világkép olyan, mint a kaleidoszkóp..." A XX. századi osztrák líra legjelentősebb alakjának fordítására legjobb műfordítóink, köztük Jékely Zoltán, Kálnoky László, Lator László, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Somlyó György és Tandori Dezső vállalkoztak. Dsida Jenő, Radnóti Miklós és Szabó Lőrinc klasszikus szövegeivel s Hajnal Gábor, Kardos László, Keresztury Dezső, Komlós Aladár, Rába György, Rákos Sándor és Weöres Sándor régebbi fordításaival egészül ki a kötet.
De Sade márki - Filozófia a budoárban
De Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is.
A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési arisztokrácia helyébe a pénz arisztokrácia lép, illúziónak bizonyul az egyenlőség, az emberi humánum öröknek hitt értékei válságba kerülnek.
De Sade irásában a prostituálódott eszméket logikusan és cinikusan továbbgondolva jut el a riasztó jövőképig. A Filozófia a budoárban nemcsak az érzékek iskolája, egyszerre szinházi és filozófiai dialógus, példája és paródiája a nevelő, didaktikus célzatú felvilágositó műveknek, a fejlődésregénynek, az erkölcsi mesének, és ezek mellett még a röpirat sade-i válfajából is ad némi izelitőt. Sade itt fejti ki tételesen saját utópiáját, hogy szerinte milyen is legyen az eszményi társadalom, innen tudható meg, hogy a lopás nem bűn, hanem az anyagi javak igazságtalan elosztásának egyéni, de az igazságot helyreállitó módja, hogy a nemi egyenlőtlenség úgy törölhető el, ha a nemi tevékenységre kijelölt házakban egyik héten a férfiak az önkényurak, a következő héten pedig a nők, és igy tovább. A művet alkotó hét párbeszéd fokozatosan halad a nemi felvilágositás enyhébb formáitól kiindulva az egyre keményebb leckék felé.
Szerencse, hogy mindez irodalom, nem valóság, és hogy a sok szörnyűség olyan arányokban halmozódik, hogy lehetetlen el nem gondolkodni a sade-i világ képtelenségén.
Georg Trakl - Georg Trakl költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Bukfencező múzsa
Első ízben kerülnek kötetbe magyarul a világirodalom jókedvű költőinek versei, a nonszensz, a groteszk és a közéjük sorolható vidám versek. Ez a múzsa bukfencezik, s a bukfencező múzsa költői gimnasztikára kényszeríti a költőket. A műfaj klasszikusa, Edward Lear és élő klasszikusunk, Weöres Sándor "árul egy gyékényen" itt, de Morgenstern, Majakovszkij, Kosztolányi és József Attila néhány verse is ide kívánkozott; Apollinaire, Éluard és a dadaisták, Tamkó Sirató Károly, Orbán Ottó és Tandori Dezső is, és még sokan mások. Bizonyos, hogy a fiatal olvasók (sőt, nemcsak a fiatalok!) szívesen forgatják majd ezt az antológiát.
Gotthold Ephraim Lessing - Drámák, versek, mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Weöres Sándor - Hideg van
A Hideg van Weöres Sándor első verseskötete. 1934-ben jelent meg Pécsett a költő költségén és kiadásában. Weöres Sándor ekkor huszonegy esztendős volt. A kötetben szereplő versek szinte gyermekkorától - az első 1928-as keletű - sorakoznak. Köztük van a tizenöt évesen írt híres öregek is, mely Kodály Zoltán megzenésítésében azóta közismertté vált. Noha Weöres Sándor a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, s egy versében Ady, Babits és Kosztolányi tanítványának vallja magát, hangja már ebben az első kötetében is valami mást, újat, eddig idegent hozott a magyar lírába. Még a harmadik nemzedék vezető egyéniségének, József Attilának, Szabó Lőrincnek, Illyés Gyulának ugyancsak sajátos hangja után is.
Arthur Rimbaud - Arthur Rimbaud versei
Rimbaud költészetének jelentőségéről, az egyetemes líratörténetben elfoglalt előkelő helyéről, a modern lírát meghatározó szerepéről ma már nincsenek viták. Annál több a probléma költészetének értelmezésében és ami ettől elválaszthatatlan, életútjának, a kommünig eljutó fejlődésének (1871-ben Párizsban Kommunista alkotmánytervezeten dolgozik) és az irodalommal való szakításának (19 éves korától teljesen felhagy a költészettel, utazik, afrikai expedíciókban vesz részt, üzleteket köt stb.) magyarázatában.
Rimbaud költeményei - bonyolult jelképrendszerük, szokatlan, minden ízében modern képhasználatuk stb. miatt rendkívül nehezen érthetők, intenzív, belemélyedő olvasást kívánnak, ugyanakkor kulcsot adnak nemcsak egy nagy költő világához, de úgyszólván az egész modern lírához is. Összes költői műveinek ez a kiadása nemcsak azért jelentős, mert együttesen több fogódzót kínálnak maguk a versek is, mint a különböző antológiákban, hanem a költő pályájának alakulása is végigkísérhető a kötetben, az impresszionisztikus versektől (Az első este; A völgyben egy katona alszik stb.) egészen a Színvázlatok vagy az Egy évad a pokolban című prózaciklusok profetikus, lázas látomásaiig.
Novalis (Friedrich von Hardenberg) - Johann Christian Friedrich Hölderlin - Novalis és Hölderlin válogatott versei
A német líra két halhatatlan költőjének legszebb verseit tartalmazza ez a kötet, két költőét, akiknek irodalmi rangját az utókor megállapította, odaállítván őket Goethe és Schiller mellé, mert számban kisebb munkásságukkal sem kisebbek azoknál. Novalis a német romantika legkikristályozottabb egyénisége, a mély szerelem s a tiszta vallásosság dalosa, Hölderlin a klasszicizmus rajongója, a német Berzsenyi, akinek görög ihletésű versei a német költészet egyedülálló kincsei. Lefordíthatatlannak tartott két költő, s Rónay György fennen szárnyaló stílusával, a multszázadbeli magyar líra nyelvét modernné formáló tolmácsolásával a mai magyar műfordítás egyik legnagyobb teljesítményét nyujtja.
Johann Christian Friedrich Hölderlin - Versek, levelek / Hüperión / Empedoklész
Friderich Hölderlin műveinek első magyar nyelvű gyűjteménye rátereli a figyelmet a német irodalom egyik legnagyobb költőjére, akinek igazi, világirodalmi méretű hatása csak a modern költészeti irányok létrejötte után kezdett kibontakozni. Verseinek és prózájának ez a válogatása hű képet ad Hölderlin egész életművéről, stílusának és felfogásának korszakairól, kezdve fiatalkori verseitől egészen elborulásának utolsó éveiig; minden jelentős művet egészében bemutat: a Hüperiont, az Empedoklész-töredékeket, az életpályára jellemző leveleket, verseit illetően pedig, ha zsengéit nem számítjuk, közli a közli az érett korszak egész lírai termésének felét.
Szeretnénk ha könyvünk olvasói meglátnák Hölderlinben a modern költészet egyik ősét, aki nyelvi és kompozíciós vonatkozásban, de tárgya és eszméi himnikus-elégikus jellegében is termékenyen és példamutatóan áll előttünk.
Ismeretlen szerző - Kínai és japán versek
Kosztolányi Dezső már igen ifjan, a kor szecessziós ízlésváltozatának is hódolva, a távol-keleti divatáramlatokra is figyelemmel, fordított kínai és japán költeményeket (természetesen nyersfordítások felhasználásával). Többször is kiadott fordításai - amelyek szerepelnek az Idegen költők című antológiában (890474), valamint önállóan is megjelentek Japán és kínai költők cím alatt (9511186) - ezúttal az 1943-as kiadás reprintjeként látnak napvilágot. A többnyire klasszikus költők Kosztolányi-féle átültetéseinek az ad sajátos bájt és zamatot, hogy azok igen-igen hűtlen fordítások, ám annál valódibb Kosztolányi-versek.
Fodor Ákos - Szó-Tár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.