Nyelvészet ​és tömegkommunikáció I-II.

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő kézikönyv II.
A Nyelvművelő kézikönyvek, ennek a tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, minden lényeges gyakorlati nyelvhelyességi kérdésre feleletet adó munkának az első kötete 1980-ban , majd - változatlan formában - 1983-ban jelent meg. Ezzel a most megjelenő második kötettel, amely az L-Zs-ig terjedő címszavakat, cikkeket tartalmazza, befejeződik, teljessé válik a mű. A kézikönyv rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatásos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (íróknak, közéleti embereknek, stb), akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. Bár a felsoroltakból következőleg igen sok emberhez szól e mű, bizonyos előzetes ismereteket is feltételez: az anyanyelvi ismereteknek legalább középiskolás fokát. A szerkesztés alapelve - csakúgy, mint az első kötet munkálatai során - mindvégig a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi hivatkozásokkal segíti.

R. Neville Johnston - Nyelvi ​kódok
A ​beszéd az emberiség egyik legkorábbi eszköze, ezért olyan kezdetleges. Tudatalattink olyan tökéletesen programozott, hogy a gyakorlatban képtelenek vagyunk kommunikálni. Beszédünk viszont meghatározza a tudatalattinkat, így életünk könnyen működésképtelenné válhat. A könyv megmutatja, hogyan lehet kilépni ebből az ördögi körből: leírja az alkalmatlan és az alkalmas szavakat, és az új (tudatos) gondolkodásmódot, amelyet még csak meg sem kell tanulni - elég emlékezni rá. A szerző - halálközeli élmény után - abból indul ki, hogy mindannyian rezgő térben élünk és magunk is rezgések vagyunk; beszédünk rezgése (is) programozza a körülöttünk lévő tér rezgéseit, amely visszahat ránk - a könyv tehát messze többről szól, mint a pontatlan beszéd pontos beszéddel való felváltásának módszere. (NLP )

Szende Tamás - A ​szó válsága
Tartalom "A ​szó válsága" A nyelv jelentősége az ember számára A nyelv mint sajátosan emberi jelenség Nyelv és nyelvhasználat mint társadalmi jelenség Nyelv és nyelvhasználat az egyén mindennapi életében A nyelv és az egyén viszonyáról általában A nyelvhasználat helye az egyén életvezetésében Beszédcélok A beszédbeli közlés eszköztára Beszédszervek, hangjelenség, hallás, észlelés A beszéd mint közlési művelet A beszédfolyamat elemei Az elemek szerkezete, szerveződési mintái A közlés keretei Közlés: a valóságra való utalás A jelről általában A nyelvi jel A jelentés Jelentésviszonyok A közlés rétegei A kommunikációs kapcsolat zavarai Hallgatás és elhallgatás A közlés csonkítása - csupasz kapcsolattartó funkció Dimenzióeltolás és dimenzióváltás Helyzeti befolyásoltság Hazudás Szóözön A szó zavarai Új szavak Metafora A fogalom és a szó elszakadása: négybetűs szavak, eufemizmus, affektív jelentés A kommunikációs folyamat zavarai Kettős értelem, célzás, kétértelműség A félreértés Az általánossal való helyettesítés - a mögöttes én Közhely Zsargon Magyarországi közléshagyományok Zárszó Bibliográfia

Szende Tamás - Megérthetjük-e ​egymást?
Tartalom Bevezetés Közlési ​zavarok: a közvetlen tapasztalatok szintje és okmagyarázatok A kiejtés. Változások és állandóság Szerkezetek átrétegződése? Hajszálrepedések egy hangrendszeren Az érzelmek kifejezése a közlésben. Tények és borúlátás Nyelv és nyelvhasználat: működési feltételek és hatékonyság "Kimondható-e a világ?" "Ki-ki a maga módján Mitől "eredményes" a közlés? A közlés: működésfolyamatok és a közlemény Ahogy a közlés formálódik és lefolyik A közlés "állapottérben" alakul A kölcsönhatások altere Az időaltér A közlemény aktuális érvényességének altere (a w vektor) ... és "eseménytérben" zajlik le Amit akarva és akarva-akaratlanul közlünk A "jel" egy "dologhoz" a "jelentésben" kapcsolódik Közvetlen és háttértartalom a közleményben Iránytartalmak A tényállástartalom Viszonytartalmak Céltartalmak Nem verbális tartalmak Valóságmegközelítés a közleményben A valóság modellje és a közlemény Az alapvető hibaforrás: "túláltalánosítunk" Mi az "általános" Általánossal helyettesítjük a specifikust, a pontosat ...és amivel fizetünk érte A közlés rendellenességei: a zavartípusok és tüneteik Zavarok a közlő-közlőtárs-közléstárgy viszonyában Közléshiány Egyirányú közlés "Tartjuk a kapcsolatot" Görbetükör Járszalagon "Hazudnak rendületlenül" Szövegtúltengés Bonyodalmak a készletgazdálkodás nyomán Mással ugyanazt Képletesen szólva Oldalvágás a szavakkal Pályatévesztések és kényszerpályák a közlés folyamatában Terelőút és zsákutca Krapuska Csigirin Egyenterep Behajtani tilos Függelék. A "Korunk kommunikációs zavarai" konferencia anyag: jelenségek és következtetések "Nem tanulnak meg rendesen beszélni" "Ha ez így megy, nem is fognak!" "Mert nincs szívük!" "Ha akarnák, tudnák (stb.), mondhatnák" "Nem a lényeget mondják" "Pedig a kimondhatatlant is ki lehet fejezni" vagy "Már a költészet is?" "Psycho" és "szocio" Irodalom

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Kövecses Zoltán - Magyar ​szlengszótár
A ​jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató

Ismeretlen szerző - Szavak, ​jelek, szokások
A ​kommunkiáció - nagy nyelvészünk, Deme László tréfás meghatározása szerint - kölcsönös közlés, vagyis közölködés. Mai világunkban folyamatosan közölködünk. Szóval, gesztusokkal, jelzésekkel, tudatosan vagy öntudatlanul - folyamatosan kommunikálunk. Ez a könyv nemzeti kulturális alapon mutatja be 17 ország illete nemzet kommunikációs szokásait tárgyalás, étkezés, utazás vagy éppen ismerkedés közben. A könyvet érdeklődéssel és haszonnal forgathatja mindenki, aki külföldiekkel hivatalból vagy szórakozásból kapcsolatot teremt, vagyis minden külkereskedő, diplomata, utazó vagy kiváncsi érdeklődő.

David Crystal - A ​nyelv enciklopédiája
David ​Crystal könyve az angolszász ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, olvasmányos és magas színvonalú összefoglalását adja mindannak, amit napjainkban a nyelvről tudni lehet. A hagyományosan nyelvészetinek tekintett témák mellett (grammatika, fonetika, fonológia, szemantika, nyelvtörténet, nyelvtudomány-történet) részletesen tárgyalja a nyelv pszichológiai, társadalmi aspektusait, és foglalkozik a nyelvi viselkedés patológiás zavaraival is. Több fejezete elemzi a nyelvnek a modern világban betöltött szerepét. Kiadásunk hazai nyelvészeti szakemberek segítségével készült, s amennyire ez lehetséges, igyekezett a könyv eredeti, főleg angol nyelvterületről vett példáit, sőt nyelvi humorát, vicceit is magyar megfelelőekkel kiegészíteni. A könyv illusztrációként több száz képet, grafikont, térképet, ábrát tartalmaz.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Nádasdy Ádám - Prédikál ​és szónokol
"A ​nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."

Terestyéni Tamás - Kommunikációelmélet
Terestyéni ​Tamás Kommunikációelmélete az emberi viselkedés azon alaptételének tudományos igényű, de minden részletében közérthető kibontása, hogy nem lehet nem kommunikálni. Vezérgondolata, hogy a kommunikáció az emberek közötti együttműködés, a kölcsönös megértés terméke. Legmélyebb alapjaiban maga is együttműködés, egyben minden más természetű együttműködés elengedhetetlen tartozéka, kovácsa, elősegítője. A könyv a matematikai kommunikációelmélet, a szemiotika, az elméleti nyelvészet, a nyelvfilozófia, a játékelmélet, a kognitív tudomány, a szociológia, a társadalomelmélet, az etológia és más tudományágak megállapításainak felhasználásával tekinti át a kommunikáció jelenségeit az állati jelzésektől kezdve a korai ember testkommunikációján, majd a nyelv kialakulásán, aztán az írás megjelenésén keresztül egészen napjaink magasan technicizált kommunikációjáig és mediatizált kultúrájáig, a sajtó, a televízió, a multimédia és az internet világáig. Haszonnal forgathatják a tudományok, a média és az oktatás területén dolgozó szakemberek, a kommunikáció tárgykörével most ismerkedő egyetemi-főiskolai hallgatók és mindazok, akik a kommunikáció kérdései iránt érdeklődnek.

Ismeretlen szerző - Történelem, ​kultúra, medialitás
A ​kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészetelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak. Az írások a történelem és a kultúra közvetítőrendszereinek történeti áttekintésére vállalkoznak - az ókortól napjainkig. Bemutatják a médiatechnológiai változások (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus feljegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel az összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét.

Ismeretlen szerző - Anyanyelvi ​őrjárat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szécsi Gábor - A ​kommunikatív elme
A ​nyelvi kommunikáció alkotó folyamat, amely nem csupán közvetíti, de meghatározza, alakítja s az üzenet tartalmát. Olyan közösségteremtő cselekvés, amely nem pusztán a közössé váló információt formálja, de magát a kommunikáló embert és annak társadalmi kapcsolatait is. Amikor Szécsi Gábor a kommunikáció hogyanjában pillantja meg mind az emberi elme, mind az emberi közösségek elsődleges szervező-rendező elvét, s amikor összefüggést lát a kommunikáció hogyanja s a kommunikációs technológiák koronként változó formái között, olyan kommunikációfilozófiai paradigmát épít tovább, amelyet a múlt század húszas-harmincas éveiben magyar írástudók - Balogh József, Hajnal István, Balázs Béla és mások - alapoztak meg, amely Marshall McLuhan torontói körét megjárva, az elmúlt esztendőkben Magyarországra érve voltaképpen hazaért, s amely - mély és integratív keretet kínálva a kommunikációs környezet legújabb változásai, jelesül az interaktív multimédiás hálózat és a mobil kommunikáció világában zajló egyéni-kognitív és kollektív-társadalmi átalakulások elméleti értelmezéséhez - ma látványosan újítja meg a hazai bölcsészettudományt.

Grétsy László - A ​szavak ösvényein
Mi ​is az a vs.? Jó-e zakót kapni? Nem mind arany, aki költő?! Hányan vannak a hármas ikrek? Forogna-e sírjában a dízelmotor feltalálója? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad szellemes, egyben nyelvészetileg megalapozott választ Grétsy László a kötet 100 cikkében. Az írások témáját a Szabad Föld szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szolgáltatták, melyekre a Tanár Úr az újság hasábjain, az Anyanyelvi őrjárat rovatban válaszolt. Jelen válogatás azoknak a cikkeknek az újbóli közreadása, melyek a szavak keletkezésével, jelentésváltozásával és érdekességeivel, valamint szólások értelmezésével foglalkoznak. Kiderül belőle, hogy a föveg szó félreolvasás eredményeként jött létre, mi is az a hurma és a pomeló, hogyan lehet ülve andalogni, mit tesz, aki zabot hegyez, vagy hogy mit takar pontosan a kapukirúgás. A kötet izgalmas olvasmány mindazok számára, akik szeretnek elmerülni nyelvünk furcsaságaiban, akik sokat gondolkodtak már olyan nyelvi jelenségeken, amiket nem értettek, netán kíváncsiak néhány régi szólásunk magyarázatára vagy a homo ludens, a 'játszó ember' újításaira. Grétsy László Magyar Örökség-díjas nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, számos könyv és nyelvművelő tanulmány szerzője, az Édes Anyanyelvünk folyóirat felelős szerkesztője. A legtöbben a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsorból ismerhetik. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 16. tagja

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő ​kézikönyv I-II.
Egyre ​sürgetőbben merült föl a szükségessége egy tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, tüzetes nyelvművelő kézikönyvnek. E munkalexikonszerűen, ábécérendben minden lényeges gyakorlati kérdésre feleletet ad,s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatalos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (írók, szerkesztők, tanárok, előadók, közéleti emberek stb.) akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. A szerkesztés alapelve a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. Az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi forrásjegyzékkel és hivatkozással segíti.

Kristin Thompson - David Bordwell - A ​film története
Ez ​a mű mely – mind a szerzők felkészültsége, mind a könyv szakmai színvonala alapján – olyan alapműnek számít a nemzetközi filmes szakirodalomban, ami sok vonatkozásban "átírja" a filmről való gondolkodásunkat. Hosszú ideje nem jelent meg sem idegen, sem magyar nyelven egységes szemléletű, következetes szempontok szerint végigvitt filmtörténeti munka, tehát mindenképpen komoly hiányt pótol a kiadás. A kötet nagy érdeklődésre tarthat számot a filmes szakma művelőinek körében, hiszen munkájuk során a könyv megkerülhetetlen. Ugyanakkor a mű tankönyvként is használható: elsősorban a filmszakos egyetemisták számára, másfelől pedig – erőteljes szaktanári irányítás mellett – a mozgóképes és kommunikációs tárgyakat tanuló középiskolások részére. A könyv rengeteg illusztrációt tartalmaz, melyek nem egyszerűen csak képek, hanem a mű szemléletének fontos elemét képezik. A könyv ugyanis – szemben a korábbi filmtörténetekkel – nem elsősorban a filmek által elmesélt történetek elemzésére épít, hanem a filmek stilisztikai, képi, művészi anyagára, ezért az illusztrációk elemzéseket egészítenek ki, és ez a művet szemléletileg is újdonsággá teszi.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​divatok
Öt ​fiatal nyelvész: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Huszár Ágnes, Kemény Gábor és Tolcsvai Nagy Gábor a mai nyelvhasználat divatos jelenségeivel foglalkozik ebben a kötetben. E jelenségek az utóbbi időben bukkantak föl és terjedtek el a magyar köznyelvben. A szerzők legnagyobbrészt az élőbeszéd: a munka, közlekedés, szórakozás közben folyó társalgás friss, érdekes, ám olykor vitatható újdonságait veszik szemügyre. Többek között ezeket a divatos témákat érintik: A megszólítás bizonytalanságai, Hogyan köszönjek? Magázzam vagy önözzem?, Elmaradó köszönések, A zenekarnevek divatja, A reklámszövegek nyelve, Üzletelnevezések, Tudunk-e beszélgetni?, Státusszimbólum-e a keresztnév? A slágerszövegek nyelvi gondjairól, Árunevek - márkanevek, Nyelvi durvaság indulatból és anélkül... A szerzők elsősorban a nyelvi divatra oly fogékony fiatalokat szeretnék tájékoztatni a legfrissebb, legérdekesebb jelenségekről és azok értékéről (vagy értéktelenségéről), így ösztönözve olvasóikat a választékosabb, stílusosabb magyar beszédre és írásra.