Ezüsthíd

Fekete István - Rózsakunyhó
Ezek ​az írások nemcsak az erdőjáró Fekete Istvánt mutatják be, hanem azt is, aki a városban is nyitott szemmel figyelte a természetet, foglalkozott a vadászat, a vadgazdálkodás és a magyar vadászati kultúra - mindmáig jószerivel feltáratlan - kérdéseivel. Páratlan természettudományos ismeretanyag ötvöződik itt magas fokú írói tehetséggel. A kötet egyes vadászkalandjai vagy természetleírásai egymástól alig eltérő változatban szerepelnek az író más regényeiben, elbeszélésgyűjteményeiben is. A szerző élményanyaga azonban óriásai, szókincse, tündéri mesélőkedve kiapadhatatlan. Képes rá, hogy mindig más szemszögből, más eszmei célzattal ábrázoljon egészen hasonló természetképeket, vadászjeleneteket.

Fekete István - Egy ​szem kukorica
Az _Egy ​szem kukorica_ című elbeszélésgyűjtemény először 1944 húsvétján került a könyvesboltok kirakatába. A megjelentetést vállaló Új Idők Irodalmi Intézet azzal a leplezetlen szándékkal adta ki egyik legnépszerűbb szerzőjének újabb válogatását, hogy feledhetővé tegye a Fekete István számára kényelmetlennek érzett vadászirodalom-skatulyát. A harmincnégy elbeszélés közül csak néhánynak témája a vadászat, de ezekben sem dörren a fegyver. Ebből következően nem a _Nimród_ közleményeiből szemezgetett a szerző, hanem mindannak javát sorolta egymás mellé, ami 1936 és 1943 között az _Új Idők_ben, az _Esti Újság _tárcarovatában, valamint néhány más folyóirat és napilap hasábjain napvilágot látott. Az elbeszélésmódok változatossága, a szerteágazó figyelem és az erőteljes nyelvezet gazdagsága érett, sokoldalú írónak mutatja Fekete Istvánt. A nyilvánvaló szerzői-kiadói szándékból következően vitathatatlan az _Egy szem kukorica_ eklektikussága, amit azonban sajátos harmóniává old az emlékezés és a közösségvállalás. Bármiről legyen szó – a természetről, a szülőföldről, a családról vagy a barátságról –, az aprólékosan részletező ábrázolást hatékonyan időtleníti a tűnődő hangulat és az érzelmesség vállalása. Mindezek alapján a kortárs kritikusok költészetet emlegetve méltatták az _Egy szem kukoricá_t, de talán pontosabb lenne ahhoz a _tündéri realizmus_hoz sorolni, amelyet éppen ez idő tájt emlegetett elismerően az író. Ez a modernizált népiesség számos világirodalmi forrásból táplálkozó, bukolikus hangulatú, stilizált és folklorizált Fekete István-i változata, amely nemcsak olyannak láttatja a világot, amilyen, hanem amilyennek lennie kellene. Hatvanöt esztendő telt el az _Egy szem kukorica_ első megjelenése óta, és az elbeszélései ismerősnek tűnhetnek az elmúlt évtizedek különböző válogatásaiból. Így, együtt azonban azt szemléltetik hatásosan, hogy a pályája elején - amikor még senki sem gondolta ifjúsági írónak - milyennek akarta mutatni önmagát Fekete István. Ráadásul nemcsak gépelési figyelmetlenségek és a stilisztikai javítások mutatnak eltérést az első közlésekhez képest, hanem esetenként mondatnyi törlések és betoldások, valamint néveltérések is. Mindezek egyértelmű jelzései annak, hogy az _Egy szem kukorica_ szerkesztésekor a szerző fontosnak érezte a saját kezű változtatást.

Oscar Wilde - Dorian ​Gray arcképe / Mesék - Elbeszélések
Oscar ​Wilde, a századvégi Anglia dandyje, divatdiktátora és művésze nemcsak műveivel, hanem pózokból megkomponált személyiségével is kívánt hatni. Ifjan került a londoni társaság, a művészvilág középpontjába, lett sikeres és vagyonos ember, és ugyancsak ifjan zuhant, hírhedt botránya következtében, a börtönvilág mélyére, hogy rövid élete utolsó éveit önkéntes száműzetésben töltse Franciaországban. Halál után jó fél századra kiesett a közönség kegyeiből, de az elmúlt évtizedekben, párhuzamosan a szecesszió iránti érdeklődés növekedésével, ismét mind többen olvassák. "Ha egy kis része is igaz annak - írja kötetünk utószavában Török András -, amit a kortársak feljegyeztek, Wilde valóban zseni volt, ahogy magáról híresztelte: az élőszó zsenije." Kivételes tehetségének természetesen nem kevés írásos nyoma is maradt, méghozzá többféle műfajban: írt versek, drámát, szépprózát, művészetbölcseleti esszét. Kötetünk legjobb prózai írásaiból válogatott: gyermekien tiszta hangú meséiből, kísérteties-szellemes elbeszéléseiből, és közöljük hátborzongató bűnügyi művészregényét, a Dorian Gray arcképé-t.

Lipták Gábor - Aranyhíd
Lipták ​Gábor a magyar tájakhoz és történelmi emlékekhez fűződő rege- és mondafeldolgozásaival egy régi műfajt keltett új életre: "Munkám célja nem a halott történelmi anyag feltámasztása, hanem múltunk eleven hagyományainak olvasmányos, érdekes formában történő megírása és népszerűsítése. Olvasóimat honismeretre, műemlékeink megbecsülésére, az ország szép tájainak megkedvelésére, a jó értelemben vett hazaszeretetre szeretném buzdítani" - vallja az író.

Patrick Süskind - Sommer ​úr története
A ​bűvöletes, feledhetetlen könyvecskék mindig nagyon egyszerűek. Holott ki ne tudná, a gyerekkor megíratlanul is ilyen. Jó esetben! Még jobb esetben fényei, mókái, könnyei és fanyar szomorúságai vannak, melyeket a mesteri toll úgy örökít meg - mint itt Patrick Süskind jóvoltából -, hogy azt se tudjuk, nevessünk-e, sírjunk-e. Olyan szép könyv ez a bizarr kis dolog, melyet kezében tart az Olvasó, mint a "Summer"-nóta a Kamaszkorom legszebb nyara című filmből. Csak itt a 2. sz. főhőst hívják Sommer (Nyár) úrnak, és ahogy ködképként bolyong a történeten át, mintha azt is súgná: "Én Vagyok Elmúlás Úr, várj, nemsokára te is követsz." Egyik legkedvesebb fordításom, igaz, számos közül. Süskind itt igazán nagy volt! (Tandori Dezső)

Ljudmila Ulickaja - Imágó
Ljudmila ​Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életsorsán keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle ,,peresztrojkáig" terjedő időszak, az ,,olvadás" és a ,,pangás" korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás - a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai; megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar, anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a XX. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.

Ljudmila Ulickaja - Történetek ​gyerekekről és felnőttekről
A ​gyerekeknek hirtelen felnőttként kell viselkedniük, miközben a felnőttek meglepően gyerekesek néha. Nem véletlen, hogy Ljudmila Ulickaja meséi úgy szólnak a gyerekekhez, hogy közben a felnőtteknek is van mit mondaniuk. A _Történetek állatokról és emberekről_ után ez Ulickaja második magyarul olvasható mesekönyve, amelyet újra Lakatos István összetéveszthetetlen rajzai kísérnek. Bár orosz vidéken járunk, a saját gyerekkori félelmeinkre és reményeinkre is ráismerhetünk ezekben a történetekben, amelyekben mindig érdemes várni a hétköznapi csodákra.

Allan Pease - Alan Garner - Szó-beszéd
Hogyan ​használjuk helyesen a nyelvet? Hogyan értsük helyesen partnereink beszédét? Hogyan indítsuk és hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan mondjunk őszinte bókokat és hogyan alakítsunk ki beszédünk segítségével hiteles képet magunkról? A könyv­ választ ad a fenti kérdésekre és megtanít a beszéd hatékony használatára.

N. H. Kleinbaum - Holt ​Költők Társasága
A ​nagy sikerű film alapján készült regény hősei amerikai diákok, a patináns Welton Akadémia tanulói. Todd Anderson és barátai számára új világ kezdődik, amikor új angoltanáruk, John Keating biztatására kezükbe veszik sorsuk irányítását. Keating példája nyomán felélesztik a hajdani titkos diákklub, a Holt Költők Társaságának hagyományait, s az iskola merev szellemiségével, no meg a szülői terrorral szembeszegülve végre szabad folyást engedhetnek érzelmeiknek, kipróbálhatják önmagukat. Hamarosan kiderül azonban, hogy a tekintélyelvű világban a frissiben megízlelt szabadság tragikus következményekre vezet...

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Jostein Gaarder - Sofie ​világa
Ki ​vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel a sorsodban? Mire van szükségünk a boldog élethez? Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezéseként titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében. Sofie-val együtt az olvasó is észrevétlen részese lesz ennek a nem mindennapi filozófiai utazásnak, melynek során az európai kultúra legendás alakjai tűnnek elénk: Athén romjai között találkozunk az ideák mágusával, Platónnal, megtudjuk, mi köze van Démokritosznak a legóhoz, miért ügyelt Arisztotelész oly kínosan a rendre, miért azt tartotta ésszerűnek Hegel, ami életrevaló. Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából. A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában. 38 nyelvre fordították le eddig. Sikerének egyik oka, hogy Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. Haszonnal forgathatják a fiatalok és a felnőttek is, mindazok, akik nem felejtettek el kérdezni, és megőrizték magukban a rácsodálkozás képességét.

Berg Judit - Rumini ​Ferrit-szigeten
Amikor ​a Magyar Színház felkérte Berg Juditot, hogy írjon színdarabot Rumini kalandjaiból, az írónő rögtön egy egészen új Rumini-kalandot írt meg. Szegény Rumini már a történet elején pórul jár: egy rablóbanda támadja meg a Szélkirálynőt, amire egyedül ő vigyáz. Azonban a hajósinas a rakomány helyett a saját, varázstárgyakkal tömött zsákját őrzi. Persze a kapitányt ez nem hatja meg, Rumininek, Negró közbenjárására, el kell hagynia a hajót. De nem azért ő a legtalpraesettebb egér a világon, hogy lemaradjon a hajóútról: potyautasként szökik vissza, ami számos mulatságos bonyodalom okozója. Még szerencse, hogy ott van Rumini, ugyanis a Szélkirálynő hamarosan igen nagy bajba keveredik, amikor a gyönyörűséges, üldözött ferritkirálylány a hajóra pottyan. Végül nem csak a ferriteket kell Rumininek és Csincsilinek a gonosz lepkéktől megmenteni, de a hajó teljes legénységét is. A lebilincselő történet nem véletlenül megy hónapok óta telt házzal a Magyar Színházban – ráadásul most a drámakötet is színes lesz: Kálmán Anna gyönyörűen megformált és kifestett rajzai a Rumini-sorozat egyedi darabjává teszik a kötetet, amely alkalmas bevezetés a drámaolvasásba.

Ismeretlen szerző - VendégVáró ​Balaton
A ​könyv első fejezetében a Balaton természetrajzával ismerkedhetnek meg az olvasók. Fotók, térképek, akvarellek, s más reprodukciók, versek és kottaképek tarkázzák a Balaton-környéki települések bemutatását a kötet második részében is. Végül a turisztikai információkat, látnivalókat, nevezetességeket, címeket, programokat rendezték sorba témacsoportok szerint. A kötet előzetes segítségnek, ötlettárnak, étlapnak is tekinthető, mely egyszerre szolgál turisztikai értelemben mindenevő és vegetáriánus olvasót, úsznitudót és kisvizet kedvelőt, meglepetésre vágyót, céltudatost.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Lois Lowry - Hírvivő
Matty ​hat éve, fékezhetetlen, vadóc kölyökként érkezett Faluba, s azóta egy vak férfi neveli, akit különleges képességei miatt Látónak neveznek. Matty immár a felnőtt kor küszöbén áll, s hamarosan megkapja igazi nevét, ami reményei szerint a Hírvivő lesz. Ám Faluban, ebben a különös, a boldogság szigetének tűnő kis világban valami baljós változás veszi kezdetét. Az emberek, akik eddig szívesen fogadták a hozzájuk menekülő idegeneket, ellenségesen kezdenek gondolkodni a külső világból, az Erdőn túlról érkezőkre. Mivel Matty az egyetlen, akit a titokzatos Erdő mindig baj nélkül keresztülenged, neki kell elvinnie a hírt az Erdőn túli közösségeknek, hogy Falu határát hamarosan lezárják. De van még egy kötelezettsége is: át kell juttatnia Erdőn Kirát, nevelőapja lányát, ameddig még lehet...

Oscar Wilde - Lord ​Arthur Savile bűne
Oscar ​Wilde, a századvég híres angol írója életmódja miatt kétes hírnevet szerzett ugyan saját korában, ám az irodalomtörténet ezért nem vethette ki magából, nem tagadhatta le géniuszát. Már oxfordi egyetemi évei alatt kitűnt klasszika-filológusként, társasági emberként és költőként is. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai. Ezek révén lett az angol pre-raffaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence és az irodalmi élet egyik központi alakja lett, elegáns, művelt társasági figura, a dandy mintaképe. Újságot szerkesztett, kritikákat, meséket, novellákat, drámákat és társasági vígjátékokat írt, melyek elképesztő sikert arattak a színpadokon. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző volt. Színes előadásaival, melyekben a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Szellemes, csípős aforizmái ma is rendkívül találóak, és a Dorian Gray arcképével beírta magát a dekadens irodalom lexikonába. Műveinek állandó motívumai a titkos bűn és a megszégyenülés, melyek később az író életében is fontos szerepet kaptak. Oscar Wilde valamennyi kisregényét és elbeszélését tartalmazza a kötet, az ismertebbek (A canterville-i kísértet, Lord Arthur Savile bűne, A mintamilliomos) mellett azokat is, melyek csak a francia és a spanyol Wilde-kiadásokban szerepelnek. (Oscar Wilde börtönből való szabadulása után mindörökre elhagyta Angliát, Franciaországba költözött, és megfogadta, hogy soha többé nem ír angolul.) Az elbeszéléseket prózaköltemények egészítik ki.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Berg Judit - Rumini ​és a négy jogar
Rumini ​ezúttal nyugatra utazik, ahol az Arany-tenger szigetvilágát négy nemzet lakja: a hódok, kígyók, teknősök és fénylények. Eddig békében éltek egymás mellett, de az egyik nép királya aljas csellel le akarja igázni korábbi szövetségeseit. Ruminiék a viszály kellős közepébe csöppennek. Hamarosan kiderül: egyetlen reményük van csak a hazajutásra: ha a hódító ellen fordulva segítenek békét hozni a Hódszövetség négy népének. De mit kell tenni akkor, ha saját társaik is ellenséggé válnak?

Oscar Wilde - A ​boldog herceg és más mesék
Egy ​csalogány halálra sebzetten dalol egy szerelmes ifjúért. Egy köztéri szobor arcán könnyek gördülnek alá, leveti aranyköpenyét, drágakődíszeit, és a szegényeknek ajándékozza. Egy gyerek megtagadja az anyját, s ezért sorsa mindaddig bünteti, amíg keservesen meg nem bánja vétkét... Oscar Wilde, a ragyogó tollú, irónikus dandy ezekben a gyönyörűen szomorú mesékben a másik, a nagyon sebezhető oldaláról mutatkozik meg. A boldog herceg több mint száz éve jelent meg először, olvasói mindmáig felnőttek és gyerekek egyaránt.

Akutagava Rjúnoszuke - A ​vihar kapujában
Akutagava ​a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.