Emlékszik rám? Ha hiába töri a fejét, az azért van, mert még nem mutatkoztam be Önnek, kedves Olvasó. De talán kezébe került a Szécsi Pál életéről szóló könyvem, amely Zenészballada címen jelent meg.
Második könyvem témája is sok nőt és férfit érdekelthet. A Közös ágyban mégis széjjel házastársakról szól, akiknek nincs már testi kapcsolatuk egymással, mégse válnak el. Hogyan, miért szűnik meg a szexuális kapcsolatuk? Ha már nem lelnek egymással testi örömet, mi tartja össze őket? A gyerek? A lakás? A megszokás? A félelem a magánytól? Erről vallanak könyvemben valóságos, élő személyek, akik ettől a helyzettől szenvednek. Olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet, amelyről nemigen beszélünk. És mert hallgatunk róla, igazi megoldása sincs. Aki ebbe a helyzetbe kerül – és bárki bármikor kerülhet -, csak a rossz döntések közül választhat, ha egyáltalán mer választani. A témát riportokban dolgoztam fel, talán foglalkozásom miatt is választottam ezt a formát. Újságíró vagyok. Betűtenger az életem, a betűk segítségével lépdelek előre, fölfelé, olykor hátrafelé, vagy éppen toporgok egy helyben. Van egy ötéves lányom.
Kapcsolódó könyvek
Szendi Gábor - A nő felemelkedése és tündöklése
A mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.
Balogh Béla - Szondy Máté - Paulinyi Tamás - Popper Péter - A boldogság nyomában
A boldogság az ember legmélyebb vágya, egyben sokszor legreménytelenebbnek tűnő törekvése. Sokan egy életet töltenek el azzal, hogy gyűjtögetik a szükségesnek vélt kellékeket és arra várnak, hogy végre kialakuljanak a megfelelő körülmények - a boldogság azonban mindig épp az orruk elől röppen fel, mint Maeterlinck kék madara.
Ma már nemcsak a vallás és az ezotéria, de a modern pszichológia képviselői is egyetértenek abban, hogy a boldogság elsősorban nem a külső körülmények függvénye. A lehetőség bennünk van, a kérdés csupán az, hogy miként tudjuk megvalósítani.
A Mesterkurzus legújabb kötetében neves pszichológusok és ezoterikus gondolkodók igyekeznek közelebb kerülni az élet legcsodálatosabb állapotához, s hamar felfedezhetjük, hogy a kétféle út egy irányba vezet...
Doris Lessing - Az ötödik gyerek
A fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is...
2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.
Ismeretlen szerző - Belső utakon
Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen?
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben.
A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást.
Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak.
Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.
Popper Péter - Lélekrágcsálók
Ebben a válogatáskötetben Popper Péter legjobb előadásai közül gyűjtöttünk egy csokorba tízet, melyek megmutatják, milyen végtelenül színes egyéniség és bölcs, jó humorú tanító volt a nemrég elhunyt pszichológus. Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Popper Péter hosszú éveken át, egészen haláláig rendszeresen tartott a széles nyilvánosságnak szóló előadásokat, melyeket az ország minden pontján óriási érdeklődéssel várt a közönség. Ezeken a sokszor több száz fős találkozásokon az élet nagy kérdéseiről és problémáiról mesélt, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. A hallgatóság persze mindig azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi a megoldás, hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket. Ő pedig, ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.
Paulina Éva - Kiből lesz a jó nő?
Ha szétnézünk a környezetünkben, kevés igazán JÓ NŐ -t látunk. Annál több próbálkozást. Ezek a próbálkozások többnyire sikertelenek, görcsösek, kétségbeesettek. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy elég szépnek, csinosnak lenni ahhoz, hogy kiérdemeljék a JÓ NŐ címet, ezért tehát minden energiájukat, idejüket és pénzüket a külsejük karbantartására, megszépítésére fordítják. A várt eredmény azonban elmarad, a környezettől nem kapják meg a remélt sikert, visszajelzést. A másik véglet, amikor a nők csak a belső építkezésre koncentrálnak, és mivel külsejüket adottságuknál fogva nem tartják előnyösnek, nem is törekszenek arra, hogy kihozzák magukból a legtöbbet, és vonzó, harmonikus külsőt építsenek fel, ami sokszor sokkal többet ér a veleszületett szépségnél. A JÓ NŐK-nek igenis titkuk van. Ők birtokában vannak egy olyan tudásnak, aminek mások nem. Ők tudnak úgy vigyázni az életükre, a külsejükre, az egyéniségükre és a boldogságukra, ahogyan mások nem. A szerző ezeknek a titkoknak a megfejtésére vállalkozik könyvében, humoros és megdöbbentő történetekkel fűszerezve a nők kapcsolatát az öltözködéshez, sminkhez, fogyókúrához, plasztikai sebészethez, szerelemhez, szexhez, gyermekvállaláshoz. És nem utolsósorban: a Férfihoz.
A szerző írja: Megdöbbentőnek és lekezelőnek tartom dr. Csernus Imre nőkről alkotott véleményét. Amikor először hallottam "kedvenc" kifejezéseit, mint például "szeretetkurva", "kapca", "csicska", megállt bennem az ütő, és vártam, hogy a nők közül valaki majd ellentmond, vitatkozik, érvel, vagy egyszerűen csak az asztalra csap, és azt mondja, ne beszéljen így velünk, rólunk Csernus doktor! Mert ha meg is botlottunk, ha elviseltünk megalázást, ha nem mertünk lépni idejében, az életünk akkor sem csupán a tévedéseinkről szól. Türelmünkkel, szeretetünkkel, gondoskodásunkkal szebbé formáljuk a világot és ez tiszteletet érdemel. Aztán azt vettem észre, hogy a nők nem kérik ki maguknak Csernus doktor véleményét és jelzőit, hanem csak hallgatnak. Ez pedig nagy baj. Meg kell tanulni NEM-et mondani, nem pedig hallgatni, mint ahogy a "jó kislányok" szoktak. Az a nő, aki az én bőrömben létezik, sok mindenen keresztülment. Volt újságíró és munkanélküli, átélt szexuális zaklatást, közeli hozzátartozó meggyilkolását, menekült fenyegetőző férj elől, részeges apa elől, hónapokig "lakott" egy hálózsákon egy rossz házasságból kilépve. Mégis ez a nő, aki az én bőrömben létezik - boldog. Ez a sok mindent megélt, boldog nő hívja meg az Olvasókat egy felfedezésre; hogyan váljunk jó nővé és hogyan őrizzük meg ezt a státuszt. És hogyan mondjuk nemet, ha valakinek a véleményét sértőnek vagy igazságtalannak érezzük. Hogyan mondjuk nemet... akár dr. Csernus Imrének is.
Ismeretlen szerző - Veszteségből nyereség, vereségből győzelem
Nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet nem, pánikszerűen menekülünk előlük.
"Nincs idő a fájdalomra!" - halljuk a tévéreklámban is, a fájdalom azonban igenis időt és teret követel magának az életünkben. Van, amikor képtelenség kivédeni - az egyetlen lehetőségünk, hogy megküzdjünk vele, azután erőnket újra összegyűjtve feltápászkodjunk a földről. Erre azonban kultúránk nemigen tanított meg minket, és környezetünk sem sokat segít a bíztatónak szánt, ám sokszor ostorcsapásként ható mondatokkal: Szedd már össze magad!, Ha nem csinálsz semmit, mitől várod, hogy jobb legyen? Nem gondolod, hogy kissé túlreagálod a dolgot?
De mi segíthet annak, aki éppen mélységesen gyöngének, tehetetlennek, kiszolgáltatottnak és szomorúnak érzi magát? Mi tesz képessé valakit arra, hogy súlyos csapások után is talpra álljon? Hogyan lehet a veszteséget nyereséggé, a vereséget győzelemmé alakítani?
A modern pszichológia eszköztára és a hit, a spiritualitás útja egyaránt segítségünkre lehet a sikeres lelki megküzdésben; abban, hogy egy nehéz, fájdalmas életszakasz után újra - immár megerősödve - önmagunkra találjunk.
Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, sors, szabad akarat
A "Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.
Dr. Csernus Imre - Kígyós Éva - Popper Péter - Titok, elhallgatás, őszinteség
A "Mesterkurzus" eddigi összejövetelein igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából.
Talán ismeri az olvasó: A titkot űztük mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek... Ezek Faludy György Villon átköltéséből a Haláltánc-ballada sorai.
Ki az közülünk, aki gyerekkora óta nem űzi a titkokat? Aki nem ment barátaival titokzatos felfedező utakra, aki nem leselkedett szülei hálószobájánál, s ki az, akit - legyen bár felnőtt - nem vonzanak a világ és az emberek titkai: a kutatóktól, a felfedezőktől kezdve a politikusokon és a művészeteken át a társasági emberekig? Ámde ki az, aki közülünk nem az igazmondás, az őszinteség híve? Ki az, aki ne vívódott volna nehéz vagy tragikus élethelyzeteiben: elmondhatom? Nem mondhatom? Vajon elhallgathatom-e?
Ezekre a kérdésekre próbál felelni a Mesterkurzus három előadója: Csernus Imre orvos, Kígyós Éva pszichológus és Popper Péter író. Őszintén válaszolnak, nem kímélve saját magukat sem. Sokszor megpróbálnak személyes élményeiken keresztül közelíteni a témához. Vagyis nem tanítani akarnak, hanem beszélgetni és elgondolkodtatni.
Fogadják ezt a kötetet is a többihez hasonló érdeklődéssel és szeretettel.
Baktay Miklós - Baktay Zelka - Dr. Csernus Imre - Kalo Jenő - Popper Péter - Boldogtalan kapcsolatok
Amikor híre ment, hogy a Mesterkurzus következő témája a "Boldogtalan Kapcsolatok", a jegyek napok alatt elfogytak, sokan be sem fértek a Belvárosi Színházba. Miért? Ilyen sokan élünk boldogtalan kapcsolatban? S mi a boldogság? Létezne egy ilyen állandó állapot? Lehet elhatározni a boldogságot? Netán a boldogság egy váratlanul felragyogó extatikus állapot, ami rövid időre is csak akkor jön létre, ha minél lazább az ember lelke?
És sok-sok további kérdés: Vajon mindenkinek jár a boldogság, mondjuk "alanyi jogon"? Vagy kegyelmi állapot? S ha valaki már volt boldog, okosan teszi-e, ha újra hajszolni kezdi ezt az élményt, meglévő kapcsolatait lerombolva? Fellini egyik filmjében egy szerzetes lábához borul a főszereplő: Atyám, nem vagyok boldog! Mire a szerzetes meglepődve: Hol olvastad azt édes fiam, hogy neked boldognak kell lenni?
Vajon mit gondol erről az orvos, a teológus, a pszichológus és az író? Tudnak-e válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy csak latolgatnak? Mit lehet tenni a boldogságért? Vagy már az is valami, ha könnyebben viseljük el az élet keménységét? Töprengjünk rajta!
Popper Péter - A meghívott szenvedély
Popper Péter új könyve a szerelemről, az erotikáról, és a szexualitásról szól. Nyíltan beszél a kényes kérdésekről, az önkielégítésről. a megjátszott orgazmusról, a hűtlenségről, az erotikus fantáziákról, a szégyenkezésről és erőszakról.
Popper, mint pszichológus nem hiszi, hogy az élet minden problémájának van megoldása. Legtöbbnek nincs, csak jól vagy rosszul el kell viselnünk őket. Így van ez a szexben is. S amit erről gátlások és kerülgetések, célzások és utalások nélkül ír, az segít megérteni magunkat és társunkat.
Ismeretlen szerző - Hidak egymáshoz
"A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége" - írta Dan Millman, a "Békés harcos útja" című könyv világhírű szerzője. Ez a kötet éppen erről szól: miként kezeljük életünk kikerülhetetlen konfliktusait, hogy azok ne robbantsák szét kapcsolatainkat, hanem épülhessünk, erősödhessünk általuk - külön-külön és együtt is?
Minden egyes konfliktus lehetőség arra, hogy átmenetileg vagy akár végleg eltávolodjunk egymástól - ám fejlett empátiás készséggel és megfelelő kommunikációval egészen más eredményre is juthatunk. Ráadásul így nemcsak a kapcsolat, de a vitás helyzet kimenetele is jóval kedvezőbb lehet. Érdemes megtanulni ennek a mikéntjét, mert e képesség sokszorosan meghálálja az elsajátítására fordított erőfeszítéseket.
A Nyitott Akadémia-sorozat új kötetében gyakorlatias kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, inspiráló gondolatokat és szívmelengető történeteket egyaránt találhat az olvasó. A szerzők olyan hiteles személyiségek, akiknek egész élete és munkássága alátámasztja leírt mondataik érvényességét.
Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.
Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.
Bagdy Emőke - Pszichofitness
Ez a vademecum ("gyere velem") könyv a kíváncsiak és vállalkozó kedvűek számára született. Azoknak, akik szeretnék megismerni saját lelki működéseik titokzatos világát. De nem öncélúan. Szeretnének e tudás által olyan lehetőségekhez és készségekhez jutni, amellyel elősegítik testi-lelki egészségük megőrzését, jó közérzetük, fizikai fittségük, lelki egyensúlyuk fenntartását. Azokhoz is szól ez a könyv, akik hajszoltak, fáradtak, kimerültek, szomorúak, kisebb-nagyobb "ideges tünetekkel" bajlódnak, esetleg valamilyen tesi működészavar már előállott náluk.
Eric Berne - Sorskönyv
Az Emberi játszmák folytatása ez a kötet, melyben a népszerű szerző jóval tovább megy annál, hogy megállapítsa: mindannyiunknak van egy szülői, egy felnőtt valamint egy gyermeki énje, és hogy ezek milyen játszmákat játszanak egymással és másokkal. Ebben a könyvben már a gyermek sem "szabad" - hiszen sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki nekünk, hogy milyen családba születünk, és így tovább. Sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban - állítja E. Berne. És kíméletlenül elmondja azt is, hogy hogyan.
Müller Péter - Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről
Az Útravaló sorozat Müller Péter eddigi tanításainak legfontosabb gondolatait gyűjti össze. Müller Péter hosszasan válogatott, szelektált, mire a szeretethez, a szerelemhez és a szeretkezéshez kapcsolódóan összeállította és újrafogalmazta életművének eszenciáját. A végeredmény, e különleges ajándékkönyv megbízható útitársunk lehet az élet útvesztőiben.
"Ezek az írások érzés- és gondolatmagok.
Van, amit csak elolvasol. Átfut rajta a szemed.
Van, ami megérint.
De van olyan, amelyet befogadsz magadba, és megtermékenyít.
És ahogy egy nő is gyakran érzi, ha a találkozáskor megfogant, te is úgy érzed majd, hogy ez a magocska már a tiéd.
Benned növekszik, te érleled, és te is hozod világra majd.
Kettőnkre hasonlít.
Ez a könyv a szeretetről szól.
És ez így működik."
(Müller Péter)
Charlotte Roche - Nedves tájak
Kritikusai szerint a könyv nem más, mint színtiszta pornográfia, a megbotránkoztató sorok közül azonban egy rémült és magányos fiatal lány segélykiáltása hallatszik, aki szeretetre és megértésre vágyik. Talán ennek is köszönhető, hogy a Nedves tájak közel egy éve vezeti a német sikerlistákat, és csak az első félévben több mint egymillió (!) példányt adtak el belőle!
"Nem olyan egyszerű a női nemi szervet tisztán tartani. Rengeteg hibát követhetünk el, ha nem figyelünk oda eléggé. Az hiszed, elegendő, hogy egy kis vízzel és egy falat szappannal megmosod? Vigyázzunk! Túlontúl sűrűn azért ne mossuk! Nehogy már megsemmisítsük a fontos pinaflórát! Nehgy már elveszítsük a szexben annyira kívánatos punciízt és illatot! Ügyeljünk erre! Én már régóta kísérletezem a mosdatlan pinával. Az a célom, hogy enyhén, de azért bódítóan árassza illatát a bugyin keresztül, de még farmeren és a vastag sínadrágon át is. Ha a férfiak nem vennék észre, semmi vész, a tudatuk alá hatol, az ösztöneikbe ivódik. Elvégre állatok vagyunk valamennyien: párosodni akarunk. a hímek leginkább a punciszagú nőstényeket kívánják meg.
Könnyű egy kapcsolatot elkezdeni. Csak bele kell szimmantani a levegőbe, és érezni az édes illatot. Hasonló szerepre találták fel a parfümöket. Azt halljuk állandóan, hogy a parfüm erotikus hatással van a másik nem képviselőire. Nem értem, miért nem veti be minden nő a maga egyedi, sajátos illatát. (...)
Én a nedveimet úgy használom, mint más ember a parfümöt. Ujjamat a pinámba dugom, és a nedvet rákenem a fülcimpámra, azután eldörzsölöm. Már az üdvözlő puszinál csodát tesz."
Charlotte Roche könyve igazi beavatási szertartás. Sokkoló utazás a szexualitás és a testnedvek birodalmába. Vigyázat! Csak 18 éven felülieknek!
Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Stenger Györgyi - A tudattalan ösvényein
Az ember hosszú évezredek óta próbál valami használható magyarázatot találni arra, hogy saját cselekedeteinek egy jelentős részét miért nem képes tudatosan irányítani - sőt, még megérteni sem. Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy mindannyiunk életében jelen van egy olyan hatástömeg, amely független az akaratunktól, a tudatunktól, mégis beteljesedik. Ezt elnevezték anankének, vagyis szükségszerűségnek, kikerülhetetlen végzetnek.
A pszichológia nyelvén először C. G. Carus, majd Sigmund Freud fogalmazta meg, hogy a léleknek van egy sötét, titkos tartománya is, a tudattalan, amely lényegesen nagyobb hatást gyakorol személyiségünkre és sorsunkra, mint gondolnánk.
Nem csoda hát, hogy kíváncsiak vagyunk a jéghegy nem látható részére, a kulcsra életünk nagy kérdéseihez. Az önismeret valódi útja, ha megtanulunk kommunikálni tudattalanunkkal, a maga sajátos nyelvén.
A Mesterkurzus-sorozat egyik legizgalmasabb kötetében négy kiváló szakember vezetésével fedezhetjük fel lelkünk árnyékos ösvényeit.
Müller Péter - Titkos tanítások
"Alapkérdésekre kerestem a választ ezekben az írásokban. Kiválasztottam azokat a titkokat, amelyek az elmúlt húsz év során az olvasóimmal való beszélgetések közben , leveleikben legtöbbször kerültek szóba: a hit, az istenélmény, a megismerés, a magány, a reinkarnáció, a szellemvilág, a a szeretet, az anyai sors, a földi születés és halál, és főleg azt a legnehezebb kérdést: hogyan lehet értelmesen, harmonikusan élni a mai bomlott világban, melyet az ősi hagyomány az utolsó időknek nevez?"(Müller Péter)
Susan Forward - Mérgező szülők
Ki fogja be a szülő száját, ki fogja le a kezét, ki állítja meg, amikor gyalázza, veri, kínozza, vagy éppen megerőszakolja gyermekét? Kik azok a mérgező szülők? Esetleg Ön is az áldozatuk volt, vagy még ma is az? Netán úgy bánik saját gyerekeivel, ahogy Önnel tették a szülei? Magánéleti kapcsolatai rendre kudarcot vallanak? Fél az intimitástól, vagy éppenséggel annyira ragaszkodik a partneréhez, hogy mindent elnéz neki? Nehezen érvényesíti az érdekeit, és gyakran meghátrál vagy fellázad, ha ellenállásba ütközik? Ezekre és még számos hasonló kérdésre kap választ az olvasó ebben a világos, közérthető könyvben, amely helyenként megdöbbentő példákkal illusztrálja, milyen sérüléseket okoz a gyerek lelkében a destruktív szülői magatartás, és teszi a felnőtt embert - nemritkán egy életre - a szülők rabjává. A könyvből azt is megtudjuk, hogy az ilyen gyermek, hogyan léphet ki a szülők árnyékából és válhat meg káros örökségétől. Az önismeret útját járó ember elengedhetetlen úti- és segítőtársa ez a bátor, nyílt hangvételű, mély együttérzéssel megírt könyv, amely a sorsfordítás, a gazdagabb emberi kapcsolatok és a boldogabb, teljesebb élet lehetőségét kínálja fel az olvasónak.