“Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak, férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb…”
József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a “bizánci férfiakról”, akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek…
A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb.
kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját?
Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend – és senki sem felel…
Kapcsolódó könyvek
Domján László - Popper Péter - Váradi Tibor - Félelem, hit, gyógyulás
Seneca mondotta: Ducunt fata volentem, nolentem trahunt, vagyis: Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják. Aki tiltakozik a végzete ellen, az ugyanoda jut, mint az engedelmes - legfeljebb jól összetöri magát a vonszolás közben.
Ám azóta sok minden megváltozott. Sorsa alakításának az ember is aktív részese lett - bár vannak súlyos lelki történések, amelyek nehezen kikerülhetők.
Ilyen például a félelem.
A modern lélektan felismerte, hogy a félelem nem csak menekülés valami elől, hanem hívása is! Félek valamilyen betegségtől - megnő az esély, hogy belebetegszem. De segíthet-e a félelem legyőzésében a hit? Hiszen az életben sok minden nem tudáson, hanem hiten alapul. A hit pedig nagyon, néha megingathatatlanul erős.
És a gyógyulás? Minden komoly betegségbe bele kell egyezni. Olyan, mint egy elszegődés életellenes hatalmak szolgálatába. Ám ebből a kötésből időben ki lehet lépni, amíg még nem túl nagy a szervi károsodás. Ezekről a sorsbonyodalmakról beszél most egy ezoterikus tudós, az agykontroll legjobb orvos-ismerője és két író. Szóba kerül a karma, a reinkarnáció, az öngyógyítás lehetőségei és határai, a tévutak, az eredmények és kudarcok - nem elméleti fejtegetésekkel, hanem gyakorlati példákon bemutatva.
Bagdy Emőke - Belső Nóra - Popper Péter - Szeretet, szerelem, szexualitás
A "Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai, vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körbejárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából.
A "Mesterkurzus" második kötetét tartja kezében az olvasó. Az előadások témája a SZERETET, SZERELEM, SZEXUALITÁS volt. Minden ellenkező híresztelés ellenére az ember nem élhet szeretet nélkül. Ámde miféle szeretet nélkül?
A szerelmi vágy az, ami végigkíséri az egész életünket. Sokan valljuk, hogy a lélek nem öregszik, legfeljebb az agyi erek meszesednek el. De lélekben az ember öregen is olyan szerelmes lehet, mint húsz éves korában. Csak a teste már nem engedelmeskedik ennek a szenvedélynek. Kötelező-e ezt tragédiaként megélni? Segíthet-e némi életbölcsesség? Olvashatnak a szexuális fejlődésről is, arról, hogyan kapcsolódik össze szerencsés esetben az ösztön és az érzelem, s alakul ki az igazi erotika, amikor a vágy szerelembe csap át és az érzelmi rajongás szexuális megkívánásba. Miben hasonlít és miben különbözik a nő és a férfi lelke, fiziológiája, szexualitása? Hogyan egészítik ki egymást?
Örülnénk, ha sok fiatal kezében is látnánk könyvünket, amely számos tévúttól és csalódástól megóvhatná őket.
Popper Péter - Ranschburg Jenő - Baktay Miklós - Baktay Zelka - Szegény nők, szegény férfiak
Vajon él-e valahol a világban a nekünk való igazi - nő, vagy férfi - akit meg kellene találnunk? Talán sehol nincsen számunkra "teljesen kész" partner, aki karakterében, okosságában, érzelmeiben tökéletesen megfelel a vágyainknak. Ám, életünk során valószínűleg találkozni fogunk egy-két olyan férfival, vagy nővel, akiben benne van a lehetőség, hogy számunkra pótolhatatlan társ váljék belőle. Csakhogy az ilyen kapcsolatba nagyon sok szeretetet, elnézést, tapintatot, kompromisszumot, s legfőképpen türelmet kell belefektetni. Egy embert csak egészen lehet elfogadni, nem széthasítható: "Ez kell belőled, ez nem!"
S ami a legfontosabb: minden kapcsolatban jó és rosszabb periódusok váltják egymást. A megoldás nem az, hogy ha kiéleződik partnerünkkel a viszony, azonnal sértetten elmenekülünk, elválunk. Minden működő kapcsolat érték, amit nem szabad elherdálni, hanem meg kell próbálni túljuttatni a válságon.
Ezek az írások valamennyire segíthetnek ebben. S talán az is, ha néha elgondolkodunk a kétezer évvel ezelőtt élt Terentius mondásán: "Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi."
Baktay Miklós - Sári László - Popper Péter - Wéber Péter - Kényszerek fogságában
A könyv a lelki kényszerek kérdéséhez nyúl hozzá, az ember belső szabadságának a határait vizsgálja. Legfőbb kérdése az, vajon az ember gondolkodása, viselkedése milyen mértékben áll nemtudatos determinánsok hatása alatt. Már a kérdés felmerülése bánthatja az ember önérzetét, hiúságát. A "teremtés koronája" ne lenne teljes mértékben tudatos ura önmagának?
F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi játszmáink
Eric Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig.
Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is.
A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.
Dr. Csernus Imre - Funk Sándor - Pál Ferenc - Váradi Tibor - Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak?
A keleti szemlélet szerint az ember végső célja és valódi boldogságának forrása a vágynélküliség, a vágymentesség állapota. A nyugati ember ezzel szemben úgy tartja, hogy a vágyak varázsolják az életet színessé és élvezhetővé, ezek motiválnak nagy erőfeszítésekre, tesznek képessé komoly eredményekre. Kétségtelen, hogy kultúránk kimagasló alakjai, akik valamiben rendkívülit mutattak, szinte mind arról számoltak be, hogy elemi erejű vágy hajtotta őket, s nem tehettek mást, mint hogy engedelmeskedtek neki és megvalósították azt.
Vágyaink tehát valóban lehetnek szárnyak, amelyek óriási erejükkel átrepítenek az akadályokon is - de lehetnek börtönfalak, amelyek fojtogatni kezdenek, ha mértéktelenné válnak, és szenvedélyekké, függőségekké növik ki magukat.
A függőség mindig börtön, mert megfosztja az embert a szabadságától, s annak rabszolgájává teszi, akitől vagy amitől függ - legyen ez egy személy, valamilyen anyag, cselekvés vagy bármi más.
A Nyitott Akadémia sorozat új kötetének neves szerzői a legkülönbözőbb nézőpontokból mutatják be a témát, érzéssel vezetve az olvasót az építő és pusztító vágyak labirintusában.
Ismeretlen szerző - A belénk égett múlt
Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani - miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra?
A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.
Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Stenger Györgyi - A tudattalan ösvényein
Az ember hosszú évezredek óta próbál valami használható magyarázatot találni arra, hogy saját cselekedeteinek egy jelentős részét miért nem képes tudatosan irányítani - sőt, még megérteni sem. Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy mindannyiunk életében jelen van egy olyan hatástömeg, amely független az akaratunktól, a tudatunktól, mégis beteljesedik. Ezt elnevezték anankének, vagyis szükségszerűségnek, kikerülhetetlen végzetnek.
A pszichológia nyelvén először C. G. Carus, majd Sigmund Freud fogalmazta meg, hogy a léleknek van egy sötét, titkos tartománya is, a tudattalan, amely lényegesen nagyobb hatást gyakorol személyiségünkre és sorsunkra, mint gondolnánk.
Nem csoda hát, hogy kíváncsiak vagyunk a jéghegy nem látható részére, a kulcsra életünk nagy kérdéseihez. Az önismeret valódi útja, ha megtanulunk kommunikálni tudattalanunkkal, a maga sajátos nyelvén.
A Mesterkurzus-sorozat egyik legizgalmasabb kötetében négy kiváló szakember vezetésével fedezhetjük fel lelkünk árnyékos ösvényeit.
Gary Chapman - Egymásra hangolva
„A szeretet nyelve egyetemes. Ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárást beszélünk.”
Gary Chapman
Gary Chapman amerikai pszichológus nevét az általa alkotott „szeretetnyelvek” fogalma tette világhírűvé. Legismertebb könyve, melynek témája a szeretet kommunikációja a házasságban, több mint tízmillió példányban kelt el világszerte.
Chapman család- és párterapeutaként szerzett több évtizedes tapasztalata alapján arra a felismerésre jutott, hogy a szeretetet ugyanúgy tanuljuk, mint az anyanyelvünket, és a szeretetközlés alapvetően ötféle kommunikációs csatornán keresztül történik. A szeretet kifejezésének ez az öt módja: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés.
Mindannyian azon a nyelven fogadjuk be és fejezzük ki a szeretetet, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Ilyenkor panaszolja a férj, hogy hiába vesz virágot a feleségének, csak egy erőltetett mosoly a válasz. „Talán már nem szeret?” – teszi fel magának a kérdést, holott csak arról van szó, hogy szeretetközlése nem ért célba, mert a felesége nem az ajándékok, hanem a minőségi idő nyelvén ért.
Mi tehát a megoldás? Aki nem riad vissza egy kis nyelvtanulástól, könnyen ráhangolódhat társa, családtagja, barátai szeretetnyelvére.
Fedezze fel szeretetnyelvét a könyvben található teszt kitöltésével.
Ismeretlen szerző - A párkapcsolatok iskolája
A kötet az immár hatéves Mesterkurzus rendhagyó előadássorozatának szerkesztett, kibővített anyagát foglalja egybe. A Párkapcsolatok Iskolájában hazánk legismertebb, legkiválóbb szakemberei osztották meg gondolataikat szerelemről és házasságról, féltékenységről és hűtlenségről, alkalmazkodásról, hazugságról, konfliktusokról és szexről. A kérdés, amely a kurzust életre hívta: vajon mi a baj manapság a párkapcsolatokkal? Miért olyan rettenetesen nehéz valódi társra találni? Miként lehetséges, hogy éppen abban a korban, amelyben minden a kommunikációról szól, egyre kevésbé értjük egymást? Hová tart ez a folyamat? Valóban nincs más választásunk, mint hogy újabb és újabb kérészéletű kapcsolatokba meneküljünk, vagy hogy megkeseredett hétköznapok várjanak ránk egy idegenné vált ember oldalán? A könyv tíz neves szerzője úgy véli, dönthetünk másképpen is. Igaz, az általuk javasolt út nagy elszántságot, akaraterőt, szeretetet és rengeteg munkát követel – de járható, és megéri az erőfeszítést.
Gary Chapman - Végre egy nyelvet beszélünk
A házasságnak számos buktatója van, melyekkel a pár rendszerint csak az együttélés első hónapjai, évei után találkozik. Különbözőségek, káros kommunikációs beidegződések, harag, neheztelés, zárkózottság, védekező vagy támadó hozzáállás - és számos egyéb probléma állhat férj és feleség közé. Chapman a házasság keresztény felfogásából kiindulva mutatja be, hogyan alakíthatók ki a hatékony kommunikációhoz és mélyebb intimitáshoz szükséges készségek, hogy a házasság kölcsönös elégedettséget nyújtó kapcsolat legyen.
A szerző párterápiás praxisából vett esetekkel és bibliai hivatkozásokkal illusztrálja gondolatmenetét. A könyvében kifejtett témák mindenki számára hasznosak lehetnek, aki változtatni és javítani szeretne a társával való kapcsolatán.
Eric Berne - Emberi játszmák
Eric Berne (1910-1970) amerikai pszichiáter eredetileg segédkönyvnek szánta az Emberi játszmákat szakemberek számára, így őt magát is meglepte, amikor kötete a művelt laikusok körében is villámgyorsan bestsellerré vált. A siker nemcsak drámaian újszerű elméletének volt köszönhető, hanem a könyv nyelvezetének is, mely frappáns, izgalmas, "letehetetlen" olvasmánnyá avatja a mindnyájunk által mindennap elszenvedett, de soha korábban néven nem nevezett "játszmákat".
1964-es első megjelenése óta az Emberi játszmák ma is minden idők egyik legnépszerűbb pszichológiai kiadványa. A Berne által megalkotott tranzakcióanalízis világszerte elterjedt: általa nemcsak a pszichoterápia, a személyiséglélektan, a fejlődéslélektan és a kommunikáció elmélete gyarapodott egy forradalmian új iskolával, hanem szervezetek és más emberi rendszerek elemzéséhez is hatékony új eszköz született.
A tranzakcióanalízisnek ez az alapműve magyarul 1984-ben jelent meg először. A jelenlegi, kilencedik kiadással egy szakmailag korszerűsített, előszóval és lábjegyzetekkel ellátott változatot vehet kezébe az olvasó.
Balogh Béla - Szondy Máté - Paulinyi Tamás - Popper Péter - A boldogság nyomában
A boldogság az ember legmélyebb vágya, egyben sokszor legreménytelenebbnek tűnő törekvése. Sokan egy életet töltenek el azzal, hogy gyűjtögetik a szükségesnek vélt kellékeket és arra várnak, hogy végre kialakuljanak a megfelelő körülmények - a boldogság azonban mindig épp az orruk elől röppen fel, mint Maeterlinck kék madara.
Ma már nemcsak a vallás és az ezotéria, de a modern pszichológia képviselői is egyetértenek abban, hogy a boldogság elsősorban nem a külső körülmények függvénye. A lehetőség bennünk van, a kérdés csupán az, hogy miként tudjuk megvalósítani.
A Mesterkurzus legújabb kötetében neves pszichológusok és ezoterikus gondolkodók igyekeznek közelebb kerülni az élet legcsodálatosabb állapotához, s hamar felfedezhetjük, hogy a kétféle út egy irányba vezet...
Barbara Pease - Allan Pease - A férfinak szex kell, a nőnek szerelem
„Az ember az egyetlen faj, amelyet zavarba hoz a párzás.”
Sokan reménykednek abban, hogy egy nap majd megtalálják a Nagy Ő-t. De ez, sajnos, csak keveseknek sikerül, ha egyáltalán. Miért hajt a férfi állandóan a szexre? Miért követeli a nő, hogy a férfi állapodjon meg mellette? És miért oly nehéz e kettőt összeegyeztetni? Allan és Barbara Pease, a téma világhírű szakértői tapasztalataik, bőséges esettanulmányok és a legfrissebb kutatási eredmények segítségével könnyed és humoros formában próbálnak választ találni e mindannyiunkat érintő kérdésekre. A viszony 9 típusa, hűtlenkedés, alkalmi szex, párképességi teszt, az új kapcsolatok 5 leggyakoribb csapdája és még sok-sok érdekes téma szerepel ebben a könyvben, mely párjukat kereső szingliknek és párkapcsolati problémákkal küszködő pároknak egyaránt szívből ajánlható.
Dr. Paul Hauck - Így szeress, hogy szeressenek
Dr. Paul Hauck azt állítja új könyvében, hogy a szeretetről és szerelemről alkotott romantikus elképzeléseink könnyen tévútra vezethetnek minket. A kedvesség, a türelem és a tolerancia mind kevés a szeretethez és a szerelemhez. Jobb lesz a kapcsolatunk, ha nemcsak a másik érdekeit tartjuk szem előtt, de arra is odafigyelünk, hogy nekünk mi kell; ha nemcsak adunk, de kapni is akarunk. Dr. Hauck gyakorlatias, olvasmányos és egyben szórakoztató könyve mindenkinek segítségére lehet abban, hogyan javítsa meg kapcsolatait. Útmutatóul szolgál egy boldogabb, teljesebb élethez.
Susan Forward - Mérgező szülők
Ki fogja be a szülő száját, ki fogja le a kezét, ki állítja meg, amikor gyalázza, veri, kínozza, vagy éppen megerőszakolja gyermekét? Kik azok a mérgező szülők? Esetleg Ön is az áldozatuk volt, vagy még ma is az? Netán úgy bánik saját gyerekeivel, ahogy Önnel tették a szülei? Magánéleti kapcsolatai rendre kudarcot vallanak? Fél az intimitástól, vagy éppenséggel annyira ragaszkodik a partneréhez, hogy mindent elnéz neki? Nehezen érvényesíti az érdekeit, és gyakran meghátrál vagy fellázad, ha ellenállásba ütközik? Ezekre és még számos hasonló kérdésre kap választ az olvasó ebben a világos, közérthető könyvben, amely helyenként megdöbbentő példákkal illusztrálja, milyen sérüléseket okoz a gyerek lelkében a destruktív szülői magatartás, és teszi a felnőtt embert - nemritkán egy életre - a szülők rabjává. A könyvből azt is megtudjuk, hogy az ilyen gyermek, hogyan léphet ki a szülők árnyékából és válhat meg káros örökségétől. Az önismeret útját járó ember elengedhetetlen úti- és segítőtársa ez a bátor, nyílt hangvételű, mély együttérzéssel megírt könyv, amely a sorsfordítás, a gazdagabb emberi kapcsolatok és a boldogabb, teljesebb élet lehetőségét kínálja fel az olvasónak.
Dr. Paul Hauck - Mitől jó a házasság?
Ne a másikat vádold, ha boldogtalan vagy! – tanácsolja könyvében a szerző. Érdemes megfogadni, s amennyire a mi viszonyaink közt lehetséges, alkalmazni. Nem csupán a házasságunk, a kapcsolataink válhatnak harmonikusabbá, hanem mi magunk is, ha – jobb későn, mint soha! – önmagunkat vizsgáljuk meg és alakítjuk át, hogy alkalmasak legyünk a boldogságra.
(www.parkkiado.hu)
Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Öröm, harmónia, boldogság
Vajon a "mesterek" valóban birtokában vannak a nagy titoknak, amiből ezek a csodálatos életérzések kisarjadnak? Vagy csak keresik, mint a mesebeli fiú a boldog embert, hogy az ingét magára vehesse. De mi tudjuk: a boldog embernek nincs inge.
Maeterlinck KÉK MADÁR-nak nevezi a boldogságot, ami mindig az orrunk elől röppen fel. A Mesterkurzus nem ácsol kalitkát a kék madárnak. De felfigyel arra, hogy az emberek jó része boldogtalanabbul él, kevesebb örömmel, jóval több szomorúsággal, mint amennyit az élet rákényszerítene. Valamit csinál velünk a társadalom, valamit csinálunk magunkkal mi is, ami boldogtalanságot szül.
Mi múlik rajtunk? Miért hozunk olyan kompromisszumokat, amelyeket nem tudunk elviselni? Mi az a tehetetlenségi nyomaték, ami beszorít bennünket alig kibírható helyzetekbe, s bár gondolatban százszor is megtesszük, mégsem változtatunk rajta? Holott az embernek joga van az örömhöz. Hogyan látja ezeket az orvos, a pszichológus és a közíró? Tudnak segíteni? Azzal mindenesetre, hogy - mint e kötetben is - felébresztenek minket önáltatásainkból, hamis illúzióinkból.
Eric Berne - Sorskönyv
Az Emberi játszmák folytatása ez a kötet, melyben a népszerű szerző jóval tovább megy annál, hogy megállapítsa: mindannyiunknak van egy szülői, egy felnőtt valamint egy gyermeki énje, és hogy ezek milyen játszmákat játszanak egymással és másokkal. Ebben a könyvben már a gyermek sem "szabad" - hiszen sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki nekünk, hogy milyen családba születünk, és így tovább. Sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban - állítja E. Berne. És kíméletlenül elmondja azt is, hogy hogyan.
A. J. Christian - Mérő László - Popper Péter - Sas István - Hazugság, önámítás, érdek
Nem szívesen beszélünk, gondolkodunk rossz dolgokról, ezért aztán felkészületlenek, védtelenek vagyunk velük szemben. Menekülünk előlük, holott bátran szembe kellene fordulni velük.
Gyakran nem mondunk igazat. Legtöbbször kénytelenségből, érdekből, de sokszor csak félelemből. Mert a képzeletünk irreálisan felnagyítja a kockázatot. Sőt, magunkat is hajlandók vagyunk becsapni. Gondosan őrizzük önmagunkról alkotott illúzióinkat, abban a hitben, hogy akkor már olyanok is vagyunk.
Észrevétlenül nagy árat fizethetünk ezért. Mert a valótlanságok a saját lelkünket is rombolják.
Ez a kötet arról szól, hogy miért érdemesebb az igazságot vállalni. Lehet, hogy kellemetlen olvasmány, de hasznosak a lelki következményei.