Hat ​névtelen levél

Dr. Gyökössy Endre - A ​hívő életművészet titka
Kereszténységünk ​tehetetlenségének és sokféle bénaságának egyik oka az, hogy egyszerre mindent akarunk. Ha ez nem sikerül, akkor mindenről lemondunk! Pedig még a kereszténységet is, a tanítványi hivatást is egyetlen, az első lépéssel kell elkezdeni. Az a lecke tehát – és nem kis lecke ez –, hogy kezdjük el a Krisztusban! Ezután legalább egy feladat elvégzésével folytassuk, olyasmivel, ahol eddig megkötözötteknek éreztük magunkat.Talán képtelen vagyok hallgatni, ha velem veszekednek. Bizony, jól odamondhatok! Nem kis dolog volna, ha imádkozás után képességet nyernénk a hallgatásra. Az Úrban! Mert nem csak mindenre, hanem egyetlenegy feladat elvégzésére is csak az Úrban lehetünk képesek.

Jack Kerouac - Úton ​- Az eredeti tekercs
A ​legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül. A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta ("valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni"). 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak. Az „Úton” a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket. „Lehet, hogy az olvasót eleinte elkápráztatja Neal fehéren izzó energiája, amellyel mindenkit és mindent feléget maga körül, de aztán megértjük, hogy a regény középpontjában Jack nyugtalan szíve dobog, aki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyek minket sem hagynak aludni éjszaka és betöltik napjainkat. Mi az élet? Mit jelent élni, amikor a halál, a leples bitang egyre a sarkunkban jár? Megmutatja valaha Isten az arcát? Szét tudja szakítani az öröm a sötétséget? Ez belső keresés, és az út tanulságai, az amerikai tájak érzékelt és poémaként megörökített varázslata azt szolgálják, hogy megvilágítsák és kitágítsák ezt a szellemi utazást.” Howard Cunnell (Az eredeti tekercs amerikai kiadásának szerkesztője)

Dr. Gyarmathy Éva - Diszlexia ​tankönyv
Ijesztően ​hangzott, és sokan szégyellték, titokban tartották. Ma már, mióta egyre több híres emberről derül ki, hogy valamilyen mértékben diszlexiás (volt), néha még némi büszkeség is jár a címkéhez. A szakemberek sokféle módszert, eljárást és terápiát dolgoztak ki a diszlexia kezelésére. A spártai nevelés hívei azonban állítják, hogy egy-két pofon segítene a legtöbbet az olvasási teljesítmény növelésében. Szerintük régebben azért nem volt ennyi disz-pinty, mert a gyerekek elé pontosan meghatározott feladatokat állítottak, és nem volt kibúvó. Mások elnézőek a diszlexiásokkal, gyámolítandó, támogatandó fogyatékosokként kezelik őket. Sokan felmentésként használják a diszlexiát, a címke mögé bújnak az erőfeszítések elől. Ez sajnos hamar visszaüt, hiszen mindegy miért nem tud valaki teljesítményt felmutatni, a boldogulását a tudás hiánya egész életében akadályozni fogja. A diszlexia azonban nem betegség, nem diagnózis, nem dicsőség és nem szégyen. Nem felmentés és nem büntetés. A diszlexia sajátos gondolkodásmód, amely a 20. század vége, a 21. század eleje társadalmi-kulturális hatásai által terjed. Ahhoz, hogy ne zavart okozzon, hanem új lehetőségeket nyisson, pontosan kell érteni a diszlexia mibenlétét, és fel kell tárni kialakulásának és terjedésének oki hátterét. Ez a könyv éppen ehhez a megértéshez kíván hozzájárulni a diszlexiát a hagyományostól eltérő szempontok szerint bemutatva, és a megoldási módoknak új támadáspontokat állítva. Szakemberek és laikusok egyaránt haszonnal forgathatják a diszlexia újfajta megértését és kezelését bemutató könyvet.

Puzsér Róbert - A ​hét mesterlövésze I.
Népszerű ​filmklasszikusok, ahogyan eddig még nem láttuk őket, avagy bevezetés a filmtörténetbe - nem csak filmbarátoknak. A hazai média legismertebb, sőt leghírhedtebb "megmondóembere", Puzsér Róbert - nagy sikerű rádióműsora, _A hét mesterlövésze_ nyomán - ezúttal az elmúlt évtizedek filmtermését teszi szigorú kritikája tárgyává. Szókimondó értékítéletei minden bizonnyal élénk vitákat fognak kiváltani a filmbarátok körében, hiszen a szerzőnek a művészfilmekkel kapcsolatos sznobizmus éppúgy nem kenyere, mint a kritikátlan Hollywood-imádat. Valamennyi filmismertetőt nem egyszer ritkaságszámba menő, nagyméretű fotó illusztrál. A kétkötetes mű második kötete 2013 tavaszán jelenik meg.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​289.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Állattenyésztés ​3. - Sertés, nyúl, prémes állatok, hal
Az ​állattenyésztési kézikönyvek harmadik kötete a sertés, a nyúl, a prémes állatok és a hal tenyésztését foglalja össze a legautentikusabb szerzők tollából. Az állat eredetétől kiindulva ismertetik a háziasítás történetét, az állat küllemét, alkati, biológiai sajátosságait, értékmérő tulajdonságait, ápolásának módjait, a tartás feltételeit, gazdaságos takarmányozását, nemesítését, szaporítását, a szaporulat gondozását. A fajtákat a tartás szerinti csoportosításban mutatják be. Az egyetemi hallgatóknak szánt kézikönyvet egyaránt jól hasznosíthatják az állattartó gazdák és a legújabb állattartó technológiák bevezetése előtt álló nagygazdaságok.

Ismeretlen szerző - Állattenyésztés ​1. - Szarvasmarha, juh, ló
Az ​állattenyésztési kézikönyvek első kötete a szarvasmarha, a juh és a ló tenyésztését foglalja össze a legautentikusabb szerzők tollából. Az állat eredetétől kiindulva ismertetik a háziasítás történetét, az állat küllemét, alkati sajátosságait, ápolásának módjait, a tartás feltételeit, gazdaságos takarmányozását, szaporodásbiológiájukat, a szaporulat ellátásának kívánalmait, gondozásukat, az anya-, illetve apaállattartás feltételeit, végül a beteg állat gyógyításával kapcsolatos teendőket. A fajtákat a tartás célja (hízó, tejtermelő szarvasmarha; gyapjútermelő, bárányadó juh; igás és sportló, stb.) szerinti csoportosításban mutatja be. Az egyetemi hallgatóknak szánt kézikönyvet egyaránt jól hasznosíthatják az állattartó gazdák és a legújabb állattartó technológiák bevezetése előtt álló nagygazdaságok.

Ismeretlen szerző - Állattenyésztés ​2. - Baromfi, haszongalamb
Az ​állattenyésztési kézikönyvek második kötete a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa és a haszongalamb tenyésztését, valamint a baromfikeltetés tudnivalóit foglalja össze a legautentikusabb szerzők tollából. Az állat eredetétől kiindulva ismertetik a háziasítás történetét, az állat küllemét, alkati sajátosságait, értékmérő tulajdonságait, ápolásának módjait, tartása feltételeit, gazdaságos takarmányozását, gondozását, tenyésztését és szaporítását. A fajtákat a tartás célja szerinti csoportosításban mutatják be. Az egyetemi hallgatóknak szánt kézikönyvet egyaránt jól hasznosíthatják az állattartó gazdák és a legújabb állattartó technológiák bevezetése előtt álló nagygazdaságok.

Claudine Biland - A ​hazugság pszichológiája
Ha ​folyton csak igazat mondanánk, pontosabban azt, amit gondolunk, tudunk, érzünk, az élet elviselhetetlen lenne. A hazugság tehát nélkülözhetetlen és mindennapos emberi tevékenység, mégis valamennyi kultúrában negatív megítélés alá esik. Jelen könyvnek nem célja, hogy állást foglaljon a hazugság jogosságáról, csupán arra vállalkozik, hogy a kísérleti szociálpszichológia eredményei segítségével bemutassa ezt a megkerülhetetlen jelenséget. Kik hazudnak inkább, a nők vagy a férfiak? Kiből lesz jó hazudozó? Milyen technikákat, viselkedésmintákat alkalmaznak a hazug emberek, és hogyan ismerhetjük fel ezeket? Ez a hasznos kis könyv segít megérteni ezt az összetett, igen kényes foglalatosságot, hogy ne csak mások hazugságain lássunk át könnyebben, hanem saját magunkat is jobban megismerjük - hiszen mindenki hazudik néha.

Bernhard Gahm - Házi ​vágás, bontás, töltelékáru-készítés
A ​könyv azoknak is szolgál hasznos ötletekkel, akik mindig is saját vágású hússal látták el családjukat, azok pedig, akik még nem próbálkoztak ilyesmivel, megtanulhatják belőle. Mivel háznál leggyakrabban sertést vágunk, ezért először a sertés vágásának és feldolgozásának fogásait írja le lépésről lépésre, színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Ezután mutatja be a szarvasmarha, a juh és a házi nyúl vágásának és bontásának munkaműveleteit. A szerző a bontáskor nyert húsrészek feldolgozásának lehetőségeivel is foglalkozik. Tárgyalja a hurka, a kolbász és hasonló finomságok készítésének menetét, a vágáskor nyert hús és egyéb termékek (sertészsír) feldolgozásának és eltartásának lehetőségeit (füstölés, hűtés, fagyasztás).

Horváth Ilona - Szakácskönyv
Horváth ​Ilona népszerű szakácskönyvének XIV., - F. Nagy Angéla által - átdolgozott kiadása, megőrizve azokat az erényeit, amelyek eddig is kedveltté tették kezdő és gyakorlott háziasszonyok körében, korszerű, egészségesebb táplálkozás kívánalmainak megfelelő tájékoztatással is segíti az olvasót. Ismerteti a legújabb konyhatechnikai eljárásokat, az újfajta főzőedények használatát, a konzerv- és mirelitkészítmények, a félkész ételek, porok, ízesítők felhasználását és előnyeit. Az előkészítő eljárások ismertetése mellett sok jó tanácsot ad a korszerű otthoni és a szabadban való vendéglátás változatossá tételére is.

Szatyor Győző - Faművesség
A ​magyar faépítkezés és ácsmesterség szakmai-művészi hagyományainak módszeres feltárása, megörökítése és gyakorlati útmutatója ez a könyv. A fa, mint nyersanyag ősidőktől fontos szerepet játszott és a civilizáció ellentmondásaival szemben sajátos védekezésként ismét egyre jelentősebb szerepet játszik az életünkben. A vele való foglalatosságnak, a faművességnek azonban ezernyi titka és fogása van, amelyek ismerete nélkül az értékes hagyományok nem válhatnak a mindennapi élet gyakorlatává. Szatyor Győző (1947, Bogdása) sokoldalú, képzett alkotó, aki szinte mindent tud a fáról, a fához fűződő ősi hiedelmektől a fa mint anyag jellemző tulajdonságain át, megmunkálásának bonyolult technikai eljárásáig, a fafaragás, a faesztergályozás, a kéregmunkák mesterfogásáig, a bútorkészítésig és a fából faragott jelképekig vagy hangszerekig. A Kós Károly-díjas művész köztéri szobrai, épületei, játszóterei az ország számos településének megbecsült értékei. Bennük a hagyományok megőrzése és a jelen valósága - mint szerzőjük ars poéticája - együtt élnek tovább a mindennapokban. A könyv újabb bővített kiadása gazdag tartalommal és közel 470 rajzzal teszi számunkra hozzáférhetővé ezt az ősi mesterséget.

Norman Manea - Bohócokról
Norman ​Manea 1934-ben született az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Besszarábiában. A háborút követően a Besszarábiától ismételten megfosztott Romániában telepedett le, ahol írni kezdett, illetve szerkesztéssel foglalkozott. A hatóságokkal közvetlen összeütközése csak a cenzúrával folytatott gyakori hadakozásban öltött testet. 1986-ban - zsidó származásának és nem ellenálló múltjának köszönhetően - sikerült az Egyesült Államokba távoznia, ahol New Yorkban telepedett le. Regényei, novellái, esszéi tematikailag egyrészt a holocaust élményéből, másrészt a román kommunizmussal és nacionalizmussal kapcsolatos tapasztalataiból táplálkoznak. A kötetben közreadott három esszé a szerző romániai távozása után született. Témáik szervesen kötődnek a diktatúra egykori mindennapjaihoz. Közvetlen - mintegy dokumentumként megidézett - ismeretek alapján jeleníti meg Manea azt a világot, mely oly ismerős mindannyiunknak, s melynek felidézése - tíz évvel a rendszerváltás után - mégis elborzasztóan egzotikus. Az esszék nemcsak a kommunista közelmúlt viselt dolgait veszik számba nagyon szemléletes, érzékeny és eredeti módon. A posztmoderntől csak kevéssé érintett stílusú megfogalmazás és épp ezért rendkívül életszerű megközelítés lényegében az egész román történelmet summázza. A Románia című esszé nem is annyira a kommunizmus kritikája, mint inkább azon tévelygésé, amely váltogatva a totális megoldások különféle variációit (nacionalizmus, antiszemitizmus, kommunizmus) mindig a legelvetemültebb lehetőséget juttatja érvényre. A kötetnek címet adó második esszé alcíme szerint Megjegyzés (lenne) egy Fellini szöveghez. Az írás a diktatúra és a művész közötti viszonyt írja le, jellegzetesen romániaiul. A harmadik esszé (A cenzor jelentése) életrajzi tényeken alapul. Manea élete egy időszakában nap mint nap találkozott a cenzori elvárásokkal. E jelenség rövid idő alatt kialakította az írói társadalomban az öncenzúra reflexét. Ennek - öszönhetően - amikor 1989-ben végre megbukott a diktatúra, és a szabad olvasói elvárás egyre hangosabban követelte: az írók nyissák ki dolgozóasztalaik fiókjait, ott - mindenki megrökönyödésére - nem találtak semmit. Manea befutott író, igazi sikereit mégis inkább Nyugaton aratta. Kritikusai Kunderával, Miłosszal említik egy lapon.

Zbigniew Herbert - Labirintus ​a tengerparton
Múlt ​év novemberében, több mint két évvel a halála után jelent meg Herbert újabb mûvészettörténeti esszékötete, mely óriási feltûnést keltett. A mû témája az antikvitás: krétaiak, görögök, etruszkok, rómaiak (britanniai uralmuk maradványait is tanulmányozza Herbert) – és a tájakat bejáró, vizsgálódó-kutató esszéista háttérben felvázolt önarcképe. A címadó esszé témája a krétai Knosszosz-palota, ezt követi a görög tájakról szóló elmélkedés. A Lelkecske címû kiváló esszé Freud idõs korában írt levelébõl indul ki, melyben egy ifjúkori athéni kirándulást idéz föl, majd az Akropolisz megtekintését kísérõ „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” élmény természetén mereng. Herbert ezt az élményt a nagy mûvekkel való találkozásokra is kiterjeszti. Itt fogalmazza meg a legtisztábban azt, hogy miért a klasszikusokat választotta: szerinte a kortárs mûvészet megkerüli az igazán lényeges kérdéseket. Az esszé ezzel a bekezdéssel zárul: „Mindig azt akartam, hogy ne hagyjon el a hit: a szellem nagy alkotásai tárgyilagosabbak nálunk. Azok fognak megítélni bennünket…”

Verena Kast - Álmok
Az ​álmodásnak, az álmok értelmezésének évezredes irodalma van, az álom ugyanakkor legszemélyesebb magánügyünk, melyet csak válogatott kevesekkel kívánunk és tudunk megosztani. Hétköznapi, mégis titokzatos tapasztalat. Az örökzöld kérdéseket, hogy mi is az álom és miért álmodunk, Verena Kast neves svájci analitikus és pszichoterapeuta a modern agykutatás, a pszichológiai álomfejtés és Carl Gustav Jung tézisei felől közelíti meg. Konkrét példák sorával igazolja, hogy érdemes álmainkat elemeznünk: tünetértékűek, önismerethez segítenek, ennélfogva támogatnak abban, hogy életünkön változtassunk.

Maurice Merleau-Ponty - A ​filozófia dicsérete
Maurice ​Merleau-Pontyt (1908-1961) negyvenhat évesen választották meg - eladdig legfiatalabbként - a College de France tagjának. "Hálája jeléül" pompás székfoglaló előadásban foglalta össze, mit gondol a filozófus szerepéről. A francia fenomenológia kimagasló képviselőjének ez a kötete a címadó tanulmányon kívül további kilenc rövidebb írást, esszét tartalmaz. Maurice Merleau-Ponty egy időben ideológiailag is közel állt Jean-Paul Sartre-hoz. Később egyre inkább eltávolodott Sartre individualista egoizmusától, "ultra-bolsevizmusától". Életműve a XX. századi gondolkodás egyik legizgalmasabb és egyben leghiggadtabb teljesítménye.

Ismeretlen szerző - Reneszánsz ​etikai antológia
Földrészünk ​nagy gazdasági és szellemi átalakuláson ment át a reneszánsz idején. Mélyen megváltoztak az erkölcsnek az antikvitástól örökölt kategóriái is. Erről a folyamatról tudósít kötetünk, amelynek íve a kora reneszánsz itáliai bölcselőitől az érett, Erzsébet-kori Anglia reprezentatív gondolkodójáig terjed. Nem csupán "legfontosabb gondolatokat" ad ez a kötet, hanem ízelítőt kínál a szerzők stílusából, eszejárásából is. A legtöbb szemelvény első ízben jelenik meg nyelvünkön: Petrarca prózaíróként mutatkozik be, színes írásokat olvashatunk Alberti, Valla, Ficino és Pico della Mirandola tollából. Machiavelli Liviust kommentáló könyvének részletei után első ízben olvasható magyarul Erasmus Luther-ellenes vitairatának egy részlete, akárcsak Montaigne esszéinek néhány lebilincselő darabja, valamint Pierre Charron értekezése a bölcsességről. Bacon néhány remekmívű esszéje zárja a kötetet, mely Vajda Mihály válogatásában, Makkai László utószavával lát napvilágot.

Graham Greene - Ismerkedés ​a tábornokkal
A ​Franciaországban élő angol írónak nemcsak regényei, de élete is fordulatok, szövevényes titkok megtestesítője. Így bár az Ismerkedés a tábornokkal életrajzi jellegű, már-már naplószerű alkotás, benne a szélesebb - az egyéni életet, annak határait és korlátait szétvető - a társadalmi perspektívák és indulatok is feltárulnak, melyeket a világpolitika sejtelmes és gyakorta veszélyes fordulatai tesznek nemcsak igazi, de regényszerűen izgalmassá is. Az Ismerkedés a tábornokkal nem is egy ember, hanem egy ország, Panama jelenkorának társadalmi számvetése. A morális jó szándék és a politikai dilettantizmus, az individuális képességek és az általános társadalmi tehetetlenség ötvöződésének pontos mérlegvonása. Annak ellenére igaz ez, hogy Greene, elkötelezett ember lévén, mint itt is, gyakorta hajlik elfogadni nebulózus döntéseket csak azért, mert, bár tetten érhető hozzá nem értésről tanúskodnak, mégis induviduális jó szándék vezérelte őket. Nem egy kiváló példa akad Közép- és Dél-Amerikában az ilyesmire, de közülük is jellemzően egyedi Omar Torrijos Herrera panamai államfő "esete"

Vaszilij Szeljunyin - Gyökerek
Előszó Vaszilij ​Szeljunyin több mint hatvanévesen lett a szovjet "új nemzedék", a reformgondolkodás kiemelkedő alakja. 1927-ben, egy Kirov közeli faluban, pazasztszülők gyermekeként született. Tanítóképzőbe járt, de nem fejezhette be, 1945-ben behívták katonának. Miután leszerelt, 1947-től 1949-ig a szibériai Barnaulban dolgozott elektrotechnikusként. 1949-ben felvették a Moszkvai Lomonoszov Egyetem újságírói szakára. Csaknem harminc éve dolgozik a központi sajtóban - jó néhány lapban rendszeresen jelennek meg gazdasági elemzései. Időközben közgazdász diplomát szerzett. Nem párttag, és saját bevallása szerint megvan az a ritka lehetősége, hogy azt írhatja, amit gondol. Persze korántsem minden írása jelenhetett meg, de így is napvilágot látott már mintegy ezer cikke és két tucat könyve. A magyar olvasó a Figyelőben találkozhatott néhány írásával, egy G. Hanyinnal közösen írt tanulmányát - A hamis szám-ot - pedig a Magvető adta ki 1988-ban megjelent válogatásában (Reformgondolkodók szovjet irodalmi műhelyekben). Jelentek meg cikkei többek között az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban is. Mint a Gyökerek-ből is kiderül, Szeljunyin már régóta szimpátiával figyeli a magyarországi változásokat, járt is nálunk, találkozott például Nyers Rezsővel, és cikket írt a magyar reformról, ez azonban annak idején nem jelenhetett meg. Mindig a legfontosabb problémák izgatják, most például a nemzetiségi kérdés. A peresztrojka történetének megírását tervezi - "annak minden vívmányával és keserves hibájával együtt."

Georges Duby - Andrée Duby - Jeanne ​d'Arc perei
"A ​roueni bíróság ülnökei nem voltak becstelenek. Többségüket nem az érdek vezette, hanem őszinte aggodalommal és végtelen zavarral figyelték a pert"