|
Amikor Jókai Mór az anyai átok ellenére feleségül vette Laborfalvi Rózát, annak már volt egy tizenharmadik évében lévő törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Az új “Jókai” kisasszony szeszélyes, elkényeztetett gyermek volt, fiatal lány korában pedig makacs, fékezhetetlen teremtés. Az ő törvénytelen lánya a harmadik Róza, akit anyja halála után Laborfalvi kérésére Jókai örökbe fogadott. A harmadik Rózából Feszty Árpádnak, a körkép festőjének felesége lett. Laborfalvi halála után a házaspár együtt élt Jókaival. A harmonikus viszony akkor szakadt meg, amikor Jókai feleségül vette Nagy Bellát, a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt. Jókairól és a három Rózáról szól a népszerű írónőnek ez a nagyrészt ismeretlen életrajzi adatokat feltáró, de romantikus elemekben is bővelkedő igaz regénye.
Kapcsolódó könyvek
Kertész Erzsébet - Vilma doktorasszony
A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
Kertész Erzsébet - Harriet regénye
A tizenkilencedik század közepén egy egyszerű amerikai asszony - lelkész felesége és hétgyermekes anya - valóságos diadalmenetben vonul végig Európán. Angol tisztelői egy aranyból készített bilincset nyújtanak át neki, jelképéül annak, hogy ez a kicsi asszony milliók bilincseit segített széttörni, mégpedig egy regény megírásával. A regény a Tamás bátya kunyhója, az ünnepelt amerikai asszony pedig Harriet Beecher-Stowe. Az ő küzdelmes, különleges életéről szól Kertész Erzsébet érdekfeszítő regénye.
Kertész Erzsébet - Az első Gertrudis
Engelhardt Anna, a német ajkú kis cselédlány, aki Kántorné néven az ország első tragikájává küzdötte fel magát, méltán tarthat számot az olvasóközönség érdeklődésére. Kertész Erzsébet fordulatos életrajzi regényében plasztikusan formálta meg Kántorné alakját, aki elsőnek játszotta el Bánk bán Gertrudisát. Megelevenedik a regényben a magyar színészet hőskora, a magyar nemzeti színházért folytatott áldozatos küzdelem. Kántornén kívül olyan ismerősökkel találkozik az olvasó, mint Déryné, Szigligeti, Egressy Gábor, Megyeri Károly. A regény színháztörténeti érdekessége mellett egy megrázó emberi sorsot tár fel. Kondor Lajos rajzai a kor hangulatát idézik.
Kertész Erzsébet - Jenny, Laura, Tussy
Számos fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek - az író őszinte fájdalmára - nincsen hepiendje.
Kertész Erzsébet - Titkos házasság
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.
Kertész Erzsébet - A lámpás hölgy
A kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.
Kertész Erzsébet - Elizabeth
"Elizabethnek gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..."
A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda…
Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.
Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.
Kertész Erzsébet - A fejedelemasszony
Mindnyájan őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.
Kertész Erzsébet - Csipkebolt Brüsszelben
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.
Závada Pál - Jadviga párnája
A naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.
Kertész Erzsébet - Kaland a Szamócában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Janikovszky Éva - Kire ütött ez a gyerek?
"Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.
Lois Lowry - Nyáron történt
Meg irigykedik nővérére, Mollyra, akit sokkal csinosabbnak és sikeresebbnek lát. Molly fegyelmezettebb és rendesebb, ő indulatosabb és rendetlenebb. Kettejük különbözősége akkor válik nehezen elviselhetővé, amikor városi otthonukból vidékre költöznek, s nekik közös szobán kell osztozniuk. Aztán Molly megbetegszik. Megnek jó ideig fogalma sincs, mennyire súlyos az állapota, s mit kezdjen a nővére és a szülei viselkedésében végbemenő változásokkal. Egy kedves, bölcs öregember és egy fiatal házaspár barátsága, valamint egy számára egyre többet jelentő hobbi, a fényképezés is segíti a kislányt, hogy átvészelje e nehéz hónapokat.
Lucy Maud Montgomery - Váratlan utazás 5.
Az első történetben a városka apraja-nagyja az aratóünnepre készülődik, amelynek fénypontja a gyermekek számára rendezett jelmezverseny. A díjkiosztás ugyan csalódást okoz, de végül a valódi győztes az igaz barátság lesz.
A második történet szereplői, élükön Sarával, egy titok felderítésén fáradoznak. Mit rejthet az elhunyt Arabella nagynéni kincsesládája a málladozó esküvői ruhán kívül? Rég elmúlt, tragikus szerelmekre derül fény, miközben új kapcsolatok szövődnek és régi sérelmek gyógyulnak be.
G. Szabó Judit - Sok a csinos lány
A három testvér - a nagyszájú Mari, a mindenre kíváncsi Anikó és a búzavirágszemű Évi - most újabb kalandokba keveredik Mari névnapján, ahonnan a fiúk jól elkésnek, kiderül, hogy a szerelem nem is olyan egyszerű dolog, a legjobb ajándék pedig egy fekete kiscica...
Balázs Ágnes - Lufi és Szamóca
"Amikor az anyukám elkiáltja magát az udvaron, hogy Lufikááám, akkor csak azért sem szoktam előkerülni. Már ezerszer elmondtam neki, hogy ne hívjon Lufinak, mert réges-régóta nem illik rám ez a név. Olyan vékony vagyok, hogy kiesek minden nadrágomból." Sokan nem szeretik a becenevüket. Így vannak ezzel Balázs Ágnes legújabb regényének hősei is: Lufi és Szamóca. Hogyan lesz a gúnynévből becenév? Idomítható-e Kamilla, az aranyhörcsög? Mi a legesleggyönyörűbb ajándék, amit a szüleitől kaphat az ember karácsonyra? Az üdítően vidám történetből mindez kiderül.
Thury Zsuzsa - Szökés karácsonykor
Rokonszenves arcú, jól öltözött kisfiú kóborol karácsony délutánján a Duna-parton. Nemcsak a külseje ápolt és gondozott, a gondolkozása is komoly, a jelleme is szilárd és megbízható. Miért adta hát szökésre a fejét? Miért kellett háborogva és mégis megszégyenülten elfutnia hazulról éppen a szeretet ünnepének előestéjén? Miért kell a becsületes helytállásnak ezt a fonák, szokatlan, időszerűtlen módját választania? S végül is hogyan keveredik ki veszélyes helyzetéből? Az izgalmas és érdekfeszítő regényből megtudjuk, hogy bármilyen válságos kalandokon esik át a gyerek, soha meg nem alkuszik, soha nem nem hátrál, jó kedéllyel viseli el a hányattatásokat, s még talpraesettebb és életrevalóbb lesz, mire kilábal a bajokból...
Méhes György - Emmi
Az egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap.
A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.
G. Szabó Judit - A macskát visszafelé simogatják
"Amikor te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem." Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell. Mivel ledobta a hátáról egy Juci nevű ló. Csak hanyatt fekszik, kispárnával a harmadik csigolyája alatt, és gondolkodik. Végigondol mindent, az egész "csodálatosan vacak" életét. Az első gimnazista pályafutását. Még a hülye Botondot is.
