Az ​északi madárhegyek tájáról

Vámbéry Ármin - Dervisruhában ​Közép-Ázsián át
A ​Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát. Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait. Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig. A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba. Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát. Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk. Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.

Szerb Antal - Budapesti ​kalauz
A ​"Budapesti kalauz marslakók számára" (1935) című vékonyka kötetben egy különös kirándulás részesei lehetünk. Egy olyan kirándulásnak, melyben a csillagokból érkező vándorral és a hozzá csatlakozó íróval végigjárjuk a főváros legjellegzetesebb részeit, megtekintjük házait, hídjait, utcáit és templomait, rácsodálkozunk a Dunára vagy akár a budai hegyekre, kalandozunk a Várkertben, sőt, még néhány jellegzetes kerületet is megismerünk. Hogy mindez benne van egy szokványos útikönyvben? Első hallásra - talán. Aki azonban elolvassa a kötetet, rádöbben, hogy ez a legcsekélyebb mértékben sem marslakóknak íródott, legalábbis nem a szó szoros - földönkívüli - értelmében. Éppen ellenkezőleg: Szerb Antal hazánk, pontosabban Budapest "marslakóinak", vagyis az ott élő, esetleg oda látogató idegeneknek (idegenkedőknek?) próbálja bemutatni a fővárost úgy, ahogy még sosem nézték és sosem látták, a maga költőiségében - számtalan versidézettel, irodalomtörténeti utalással és ironikus megjegyzéssel tarkítva, melyeket egy "valódi marslakó" - valljuk be - nem igazán értene.

Tasnádi Kubacska András - Báró ​Nopcsa Ferenc kalandos élete
A ​legérdekesebb, legkülönösebb magyar életpályával ismertet meg bennünket ez a minden ízében izgalmas könyv. Báró Nopcsa Ferenc nemcsak a magyar ősélettan egyik legkiemelkedőbb, európai jelentőségű alakja volt, hanem tudományos tevékenysége mellett élete csupa kalandban, csupa viszontagságban telt el. Romantikus, szertelen lélek volt, aki soha nyugalmat nem ismert, aki kereste a veszélyes helyzeteket, szokatlan kalandokat. Ősélettani kutatásaival csaknem egyenrangú az a felfedező útja, amelyet az akkor úgyszólván még teljesen ismeretlen Albánia területén végzett s az albán népre vonatkozó megállapításai ma is még teljes érvényűek. Sem fáradtságot, sem félelmet nem ismert, hogy bebolyongja Albánia embernemjárta hegységeit, hogy az itteni törzsek bizalmába férkőzzék, résztvegyen apróbb, nagyobb harcaikban. Itt folytatott bolyongásait közben meg-megszakította, hogy Európa tudományos gócpontjait keresse fel s itt előadásokat tartson az ősélettan jelentős kérdéseiről. A háború új fordulat felé vitte életpályáját: egyszerű pásztornak öltözve a román-magyar határon végzett életveszélyes és fontos megfigyeléseket: háború alatti kalandjai magukbavéve is felérnek bármilyen érdekfeszítő regénnyel. Ezt a különös életet rejtélyes halál zárta le: bécsi lakásában találtak rá holtan - a magyar tudomány nagynevű képviselője öngyilkos lett. Tasnádi Kubacska András bizalmas munkatársa volt a nagy tudósnak, könyvét részben napló-jegyzetek, részben Nopcsa Ferenc személyes közlései alapján írta meg, elevenen, lenyűgöző őszinteséggel s olyan könyvnek adott életet, amely a magyar olvasók legszélesebb rétegeit egyformán érdekelni fogja.

Cholnoky Jenő - A ​sárkányok országából
Az ​intelligens magyar Közönség számára, nem a tudósoknak irtam ezt a könyvet. Kötelességemnek tartom utazásom élményeit, tapasztalataimat és felfedezéseimet olyan alakban közzétenni, hogy azt mindenki megértse. De mi haszna volna ilyen közlésnek, ha abból nem lehetne tanulni? Nem az utazás lefolyására, nem a kalandok, nélkülözések ecsetelésére forditottam a fősulyt, ilyesmit csak ott tárgyaltam, ahol az események valaminek a jellemzésére szolgálhatnak. Tisztán a tudományos eredmények felsorolása azonban száraz dolog lett volna, amit nagyon kevesen olvasnának el. Füszereznem kellett ezeket a dolgokat változatos epizódokkal, mulatságos és érdekes eseményekkel, amilyenekben bőven van része annak, aki derült kedélylyel és jóakaratu humorral kalimpál a sors kerekének küllői között. Egyszerü, szürke kabátban, fekete nyakkendő nélkül beszélek olvasóihoz, a magunk egyszerü nyelvén, mint ahogy jóismerőseim körében szoktam elbeszélni másfél évig tartó utazásom eseményeit. Sokkal igénytelenebb, sokkal egyszerübb ez a munka, hogy helyén valónak találnám itt köszönetet mondani jótevőimnek, akik utazásomat lehetővé tették. Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula v. b. t. t. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur széles látóköre és kegyes jóakarata adta meg ahhoz a lehetőséget, hogy sikerüljön az a terv, amit Princzipálisom és második Atyám, Lóczy Lajos dr. készitett elő, azt hiszem, tisztán az én javamat tartva szem előtt. Nem vagyok elbizakodott, hogy azt higyjem, miszerint a tudományosságnak remélt ezzel használni; ő ismeri legjobban az én gyengeségeimet.

Ambrózy Árpád - Egy ​vadászíjász kalandozásai a Kárpátoktól Kanadáig
A ​hazai és idegen tájakon esett vadásztörténetek mindegyikéből kiérződik az öröm: a természethez és önnön gyökereihez visszataláló /vadász/ ember boldogsága. E történeteket olvasva megértjük és elhisszük dr.Saxton Pope-nak, a vadászíjászat klasszikusának régen papírra vetett, lelkendező szavait:" A nyíl röpte magát az életet jelképezi".

Keöpe Viktor - Japán ​két arca
Japán, ​ez az ezer szépséggel teleszórt óriási park, pompás virágaival, mosolygó tájaival, idillikus házaival, apró kis embereivel - olyan, mint a nagy természet kincsekkel elhalmozott, dédelgetett kedvence. Ragyogó kék ege, csipkézett partjai, fodros tengere, sok száz szigete, lágyan ringó rizsföldjei, sötét erdői, az égnek szökő tűzhányói - az első perctől megragadják az embert. Fejlett művészete, fényes aranylakktól díszes templomai, különös alakú házai, kapui csodálatos új világot nyitnak meg előttünk.

Cholnoky Jenő - Balaton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stein Aurél - Ősi ​ösvényeken Ázsiában I-II.
Stein ​Aurél, az 1943-ban elhunyt világhírű Kelet-kutató és régész kabuli sírja az orientalisták zarándokhelye - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a nagy tudós kalandra hívó munkáit. Elsőként a Homokba temetett városok (2007) látott napvilágot, majd a Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (2008), harmadikként közös kötetben az Indiából Kínába. Harmadik utam Belső-Ázsiába és a Nagy Sándor nyomában Indiába (2010). A 30-as évek elején a magyar tudós amerikai körútja során rendkívül sikeres előadássorozat formájában rajzolt színes képet az ismeretlen, titokzatos világ történetéről és kultúrtörténetéről, s egyben a korábbi expedíciói frappáns, élvezetes összefoglalását is nyújtotta. Az Ősi ösvényeken Ázsiában című kötet ezeknek az izgalmas előadásoknak a szövegét adja közre, itthon utoljára 1936-ban jelent meg, pedig ez a szerző legjobb, legélvezetesebb munkája (az angol nyelven írt eredetit 4-5 évente mindmáig kiadják Angliában vagy az Egyesült Államokban). Ízelítőül néhány sokat mondó fejezetcím: Kínai terjeszkedés Belső-Ázsiában; Az első kutatások egy homokba temetett romhelyen; Ősi ösvényeken, a kiszáradt Lop-beltengeren át, Felfedezések egy titkos kápolnában.

Barátosi Balogh Benedek - Séta ​a világ körül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Régi ​utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, 1054-1717
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kisgyörgy Zoltán - Erdővidék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Eötvös Károly - Balatoni ​utazás
Készülünk ​az utazásra Kik azok, akik utaznak? – Miért késett ez az útleírás? – Napkelet felől napnyugot felé – A Balaton költői – Mindenütt szép, de legszebb a Balatonnál Nem szeretem kerülgetni a kérdést. Egyenesen neki a dolog közepének: ez a természetem. Most mégis másképp cselekszem. Előre tájékoztatnom kell az olvasót: miről lesz szó. Az utazás, amelyet leírok, ezelőtt huszonöt esztendővel történt. Az utazók hírneves emberek. Négyen voltak, s mind a négy erdélyi ember. Salamon Ferenc az egyik. Gyulai Pál úr a másik. Szilágyi Sándor a harmadik. Nagy Miklós a negyedik. Volt még ötödik és hatodik is. Szentirmay József volt az ötödik, és én magam voltam a hatodik. Mindenkiről el fogok mondani mindent, ami vele az utazás alatt történt, csak magamról hallgatok. Nekem elég dolgom lesz az írással. Jegyzőkönyveket nem vettünk föl, semmit föl nem írtunk, csak azt beszélhetem el, ami emlékezetemben megmaradt.

Sándor István - Egy ​külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei
Sándor ​István a magyar bibliográfiai irodalom egyik úttörője, egyben az első magyar nyelvtörténeti szótár szerzője. Az 1785 és 1791 között Észak-Itáliában, több német országban, Angliában, Franciaországban és Svájcban tett hosszú utazásának emléke az 1793-ban közreadott Egy külföldön útazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei című kötet. A fiktív levelekben a szerző bemutatja az egyes városok földrajzi környezetét, illetve az ott élő embereket. A szokások leírása mellett a helyi társadalom szervezési módjait külön érdeklődéssel figyeli, a különféle irányítási módok előnyeit, visszásságait is mérlegeli. Külön figyelemmel van a közerkölcsök állapotára is. A nevezetes épületek, templomok, az azokhoz kötődő kultuszok leírása mellett bemutatja a gyűjteményeket, a képzőművészeti emlékeket. Nem céltalanul utazik, a külföldi jó példák megismerésének szándéka hajtja azért, hogy azokat itthon bemutatva a magyarországi közállapotok, a gazdaság modernizálásának szolgálatába állíthassák. Ezért figyel különös érzékkel a mezőgazdaságban és az iparban alkalmazott módszerekre, újdonságokra is.

Tari Annamária - Y ​generáció
Sokan ​vágynának biztonságot adó érzelmekre egy olyan életben, egy olyan környezetben, amelyben keménynek és határozottnak kell lenni. Az Y generáció tagjai a mai huszonévesek és fiatal harmincasok, az információs kor gyermekei. Világukban mélyen megváltoztak az érintkezési szokások, és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. Kénytelenek megteremteni azt az illúziót, ami a csoporthoz tartozást és a közösségi élményt adja. Ezt pedig sokszor az interneten találják meg: közösségi portálokon, blogokon, hálózatszervezésen alapuló játékokban. Nincs könnyű dolguk… Tari Annamária szerint világunk változásait nem csupán értelmi, hanem érzelmi eszközökkel is követni kell. A szerző gyakorló pszichológusként évek óta foglalkozik a modern életben tapasztalható pszichés jelenségekkel és a személyiség működésének változásaival. Könyvében a pszichológia felismeréseit igyekszik ötvözni a klinikumban tapasztalható mai változásokkal (pl. étkezési zavarok átalakulása, munkahelyi, párkapcsolati problémák stb.), s megpróbál használható megoldásokat, stratégiákat kínálni a régi és új nemzedékek közti szakadékok áthidalására.

Ismeretlen szerző - Bethlen ​Mihály útinaplója (1691-1695)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almásy László - Az ​ismeretlen Szahara
Az ​angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg. A híres magyar sivatagkutató és vadász kiváló útikönyve. "Ismeretlen földrészek, járatlan területek, a lét új lehetőségei és a természet új csodái... ezek felé irányul az örökké törekvő emberiség legősibb vágya.Korunk lázas tevékenységgé fokozta ezt a legemberibb törekvést, de mintha fejlődésünknek olyan korszakába értünk volna, amelyben a megismerés vágyát a türelmetlenség vezérelné. A mai ember egyidőben kívánja feltárni évezredek óta feledésbe ment eredetének titkát és jövő fejlődésének lehetőségeit. Segítségül veszi korának minden technikai alkotását, hogy leszállhasson ismeretlen mélységekbe és felemelkedhessen oly magasságokba, ahonnan áttekintést nyerhet eddigi kötöttségén.De mialatt szűkül a kör az ismeretlen földrészek körül, amint egyre csökken új területek feltárásának lehetősége, azalatt mintha elfakulna a tudományos munka érdeme az új kor új beállítása mellett: már nem az elért eredmény számít, hanem a rekord, nem a megismerésért folyik a munka, hanem a szenzációért. Sarki kutatók, a legmagasabb bércek megmászói, óceánok leküzdői, őserdők és sivatagok feltárói, egymással versengve, egymást túlhaladva küzdenek azért, amit a felfedezés és megismerés legnagyobb jutalmának tartanak - az elsőségért! A régiek pedig, az igazi úttörők joggal fordulnak el azoktól, akik csak az elsőségben látják az eredményt, csak a szenzációban keresik a kielégülést. Magam is ismeretlen földrészeket jártam, úttörő és felfedező munkára vállalkoztam a legtitokzatosabb kontinensen, Afrikában." A kötet szerzője, Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. - Salzburg, 1951. március 22.) felfedező, utazó, Afrika-kutató, pilóta, autóversenyző, üzletember, a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa, az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletének aktív résztvevője. 1926-ban indult egy Steyr autóval Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutott, majd átkelt a Líbiai- és a Núbiai-sivatagon. Első jelentős felfedezése a Zarzura Oázis megtalálása volt. Almásy tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorps-hoz került, ahol elismert, megbecsült mélységi felderítőként szolgált. A háború után letartóztatták, háborús, népellenes bűncselekményekkel vádolták, megkínozták és bebörtönözték, végül felmentették. 1947-ben Ausztriába menekült, azonban súlyos beteg lett. Halálos ágyán 1951-ben értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává.

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Kőrösi ​Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát. De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.

Leányfalusi Károly - Nagy Ádám - A ​korona-fillér pénzrendszer
"A ​pénzrendszerekkel foglalkozó kiadványok rendre több kiadást is megérnek. Most újabb, természetesen teljes egészében a régin alapuló feldolgozásban megjelenteti az Egyesület a korona-fillér pénzrendszer pénzeit taglaló részt. Megújult a forma és részben a tartalom is, amennyiben igyekeztünk még áttekinthetőbbé, még pontosabbá és részletesebbé tenni mindazt, amit a korszak pénzeiről tudni kell és lehet."

Bodroghy Péter - Oknyomozó ​grafológia
"Ez ​a könyv: tankönyv. Nem 'megismertetni' akar a grafológiával, sem 'bevezetni annak rejtelmeibe', hanem megtanítani rá. A célja tehát praktikus. Más lapra tartozik, hogy a kézírást akkor tudjuk helyesen és biztosan megfejteni, ha ismerjük annak keletkezését. Látnunk kell azokat a folyamatokat, amelyek az emberi szervezetben és pszichében végbemennek, amikor az írást 'létrehozza' az ember - ami nem ugyanaz, mintha így fogalmaznánk: amikor az ember ír."