Karády ​- 100

David Lynch - Hogyan ​fogjunk nagy halat?
A ​Hogyan fogjunk nagy halat? lapjain David Lynch nem mindennapi részletességgel beszél művészetéről, műhelytitkairól, a több mint harminc éve gyakorolt transzcendentális meditációról és annak az alkotó folyamatra gyakorolt pozitív hatásáról. A kötet rengeteg újdonságot tár fel a rajongók előtt, akik régóta várják, hogy jobban megértsék Lynch személyes látásmódját. Izgalmas olvasmány azoknak is, akik arra kíváncsiak, hogyan fejleszthetik saját kreativitásukat és alkotóerejüket.

Ingrid Bergman - Életem
Ingrid ​Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról... De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért. Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

Györffy Miklós - Michelangelo ​Antonioni
Gondolná-e ​az ember, hogy Antonioni 1980-ban már hatvannyolc éves lesz? Vagy csak én és talán nemzedékem egyes képviselői csodálkozunk ezen, akik ifjúságunk idején, a hatvanas években többek között Antonioni filmjein nevelkedtünk, bennünk sokféle homályos, formátlan érzésünk megformálódására találtunk? Mi is ennyire megöregedtünk volna? Ha öregedtünk is, némi megütközés jogos: Antonioni kis híján ötvenéves korára lett a filmművészet megújítója, egy évtized, s vele egy nemzedék, mégpedig nála jóval fiatalabb értelmiségi nemzedék bálványa. E könyvem írása során újból végignéztem Antonioni egész eddigi életművét, a filmek keletkezésének sorrendjében. E vetítéssorozat legnagyobb tanulsága az volt, hogy Antonioni filmjei élnek. Nemcsak úgy, hogy hitelük, hatásuk változatlan, hanem úgy is, hogy az idő múlásával meg is változtak. És furcsa módon ezek a változások, amelyek természetszerűleg leginkább a filmek korhoz kötött rétegét érintették, nemhogy kikezdték volna ezeket az állítólag erősen közérzetbeli aktualitásokhoz kötődő filmeket, hanem inkább megtisztították, kiteljesítették őket. Ami annak idején szokatlannak, kihívónak, hóbortosnak látszott, ami divatossá tette őket, az mára már természetes lett, ťköznyelvi fordulatŤ és így a mai néző már érintkezési nehézségek vagy mellékzöngék nélkül összpontosíthat az emberi-művészi lényegre.

Nemes Károly - Luis ​Buñuel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegyi Béla - Alkotó ​időszakok
Tíz ​esztendő terméséből válogatta legújabb kötetét Hegyi Béla. Az Alkotó időszakok-ban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, magyarázzák, értelmezik egymást. A szerző ismét bebizonyítja, hogy értő kritikus és érzékeny beszélgetőtárs. Tanulmányaiban, riportjaiban körüljárja, felderíti századunk "alkotó időszakait" a tízes évektől napjainkig. A kötetben többek között elemzést olvashatunk a fiatal Lukács Györgyről, egy elfelejtett szecessziós drámákról, Vajda Lajos festészetéről, emlékezetes színházi bemutatókról; a riporter megszólaltatja Dienes Valériát, Illyés Gyulánét, Kassák Lajosnét, Szerb Antalnét, Bálint Endrét, Latinovits Zoltánt és másokat. De kalandozzunk a századelőn vagy a hetvenes években, ismerkedjünk a zene, a festészet, az irodalom, a színházművészet műhelyproblémáival, hallgassuk kortársak vagy nagy előadók szavát, Hegyi Béla mindig, mindenben ugyanazt kutatja értő szenvedéllyel: az alkotó, a vívódó ember világát. az emberi alkotás lehetőségeit, sokszínű eredményeit nehéz, gondokkal terhes századunkban.

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Gobbi Hilda - Közben...
Gobbi ​Hilda alakja Blaha Lujza, Jászai Mari és Bajor Gizi neve mellett került be a halhatatlanok sorába, a magyar színjátszás történetébe. _"Minden este megfaragni egy szobrot, szakmai alázattal, érzelmekkel, tudással, mesterséggel, kreativitással"_ - vallotta szakmájáról. Végtelenül őszinte és kendőzetlen önéletírásában születésétől, 1913-tól pózok nélkül láthatjuk a színészt, a szerzőt, de legfőképpen az embert. Játékával pedig éppen a színpadi maszkok remekművét alkotta meg, a maskarák és álarcok rejtekében jutott el a szerep lélektani lényegéhez és varázsolta élővé azt. Karaktere nemcsak Mirígy és Szabó néni ikonikus szerepével vonul be a színháztörténetbe, hanem mint a színésztársadalom közösségének szervezője is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Horváth Árpád kollégium, a Jászai mari és az Ódry Árpád színészotthon. fanatikus, eltökélt és fáradhatatlan színházcsináló volt, aki az időt évadokban mérte. Az egyik róla megjelent kritikusi vélemény elolvasása után a következőket írta: _"Másnap azt hittem, hogy mindenki fölismer az utcán. S azt éreztem, igen sokat kell még tanulnom, hogy ne csak a Gobbi nevet, de a Hildát is megtanulják."_

Szőts István - Szilánkok ​és gyaluforgácsok
Szilánkok ​és gyaluforgácsok - hajlíthatatlan jelleméhez hű önkritikával maga Szőts István (1912-1998), az európai rangú magyar filmművészet egy új megteremtője nevezte így egy interjúban filmjeinek, írásainak együttesét. Torzón maradt életmű - mondták mások. Ám azok, akik látták, láthatták betiltott, elhallgatott filmjeit - köztük az Emberek a havason vagy az Ének a búzamezőkről címűeket -, vagy olvasták Röpiratát a magyar filmművészet ügyében, mely munkáját nyugodtan nevezhetjük a magyar film alkotmányának, egyszóval a film, a magyar film barátai tudják, hogy filmművészetünk egyik legértékesebb örökségét jelenti Szőts István munkássága. Kötetünk ennek a sok tanulsággal szolgáló és megszívlelendő örökségnek a foglalatát adja közre. Kiadatlan művei közül először itt jelennek meg a vázlatossága ellenére is izgalmas és egyben dokumentum értékű Életrajzi feljegyzései, s megvalósítatlan filmtervei, forgatókönyvei közül a Havasok asszonya, Az éhség, és Az aradi tizenhárom. Az 1945-ben írott Röpirat a magyar filmművészet ügyében című munkája pedig minden bizonnyal gondolatébresztő, mondhatni, aktuális olvasmány napjainkban is.

Ingmar Bergman - A ​legjobb szándékok
"A ​legjobb szándékok", mint Bergman minden műve, önéletrajzi ihletésű, de egészen példátlan módon: szülei kapcsolatát írja meg benne, a saját születését megelőző szűk tíz évüket, 1909-től 1918-ig. A nagypolgári családból származó, elkényeztetett ápolónő anya és a szegény sorból kiemelkedő, félszeg, félénk lelkész apa minden ízében, testi-lelki valójában bemutatott szerelme maga az élet - s egyben merő kitalálás. Ők a századelő svéd társadalmának konvenciói ellen lázadnak szerelmükkel, de a magánélet náluk sem marad boldog sziget az ellenséges közegben. Az uppsalai polgári lét nyílt és begyöpösödött világa; az egyetemi városka középkoriasan életvidám diáksága; az isten háta mögötti északsvéd egyházközség magába forduló népe; a háború; az erejüket tétován próbálgató munkások; a rezignált, anakronisztikus vidéki arisztokrata; és nem utolsósorban a sötét és a hideg - megannyi próbának vetik alá a Bergman szülőket. Rájuk is érvényes, ami az egész társadalomra: megvannak bennük "a legjobb szándékok", ami az értelmes és hasznos élet alapja, de ezek valahogy mindig kicsorbulnak... "A legjobb szándékok" több, mint remek forgatókönyv, több, mint krónika és dokumentumregény, több, mint amolyan igazi, olvasmányos realista regény, több, mint rafinált ál-elő-önéletrajz, több, mint irodalmi kísérlet: nagy mű.

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Féjja Sándor - Walt ​Disney
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Károly - Pier ​Paolo Pasolini
Pier ​Paolo Pasolini (Bologna, 1922. március 5. – Ostia, 1975. november 2.) olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. A szélesebb közönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri. Egyike a XX. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészeinek, aki mind magánéletével, mind pedig művészeti tevékenységével örökös viták és támadások kereszttüzében állt.

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Federico ​Fellini
Federico ​Fellini a XX. századi kultúra egy darabja. 1954 (az Országúton bemutatója) óta tartja izgalomban a filmes világot, .... Federico Fellini (Rimini, 1920. január 20. – Róma[1], 1993. október 31.) olasz filmrendező és forgatókönyvíró. A II. világháború után az olasz filmművészetben kibontakozott egy új irányzat, a neorealizmus. Ezen az úton elindulva találta meg Fellini saját, senkivel össze nem téveszthető stílusát: a szánalom, a megértés, az együttérzés még neorealista, a költői emelkedettség, a groteszk humor, a miszticizmus azonban már egy másik út. Az Országúton, az Édes élet, a 8 és ½, később a Fellini-Róma és az Amarcord új utat jelöltek ki a filmművészetben. Fellini filmjeiben a valóság, az emlékek és az álmok sajátos módon olvadnak eggyé. Művei az emberi kiszolgáltatottságot, képmutatást, ostobaságot és kisszerűséget szeretetteli, gyakran harsány humorral jelenítik meg. Talán nincs is még egy olyan rendező a filmvilágban, akinek alkotásai annyi személyes élményből és emlékből épülnének fel, mint Fellinié. wikipedia

Melissa Hellstern - Audrey ​Hepburn világa
A ​képekkel gazdagon illusztrált kötet sokkal inkább életfilozófia, mint életrajz. A szerző számos, az évek során készült interjúiból idéz, és ezáltal közvetlenül Audrey-tól "hallhatjuk", hogyan is gondolkodott több, a világ hölgytársadalmát különösképp érintő olyan problémával kapcsolatban, mint a karrier, a szerelem, az anyaság vagy az emberi kapcsolatok. Melissa Hellstern munkájában eddig ritkán közzétett fényképeket és Audrey közeli barátainak vallomásait is segítségül hívja, hogy megrajzolja nekünk az ünnepelt filmcsillag igazi arcát.

Bertrand Meyer-Stabley - Az ​igazi Audrey Hepburn
Őzikeszemei, ​karcsú termete és természetes eleganciája egy csapásra halhatatlanná tették. Audrey Hepburn már első sztárként forgatott filmjéért Oscar-díjat kapott. A látszólagos törékenysége ellenére is határozott asszony fergeteges karriert futott be. Tudtán kívül új ruhadivatot teremtett a világban. 39 éves korában ott hagyja Hollywoodot, hogy fiai nevelésének és párkapcsolatának éljen. Ettől fogva csak néhány európai filmben szerepel. Audrey Hepburn lenne a tiszta és tökéletes boldogság mintaképe? Nem hiszem, fájdalmas gyermekkora volt. Ezt a példaértékű, a tehetségnek és szépségnek szentelt, finomságtól és nagylelkűségtől átitatott életet meséli el híven Bertrand Meyer-Stabley.

Luis Buñuel - Utolsó ​leheletem
Luis ​Bunuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca. Hogy lesz Párizsban a nevelés, a szokások, a vidéki erkölcs béklyóiból szabaduló spanyol fiúból korszerűen művelt, mindent befogadni kész európai szellem. Hogy találkozik a huszadik század forrongó művészetével, az azóta klasszikussá lett fenegyerekekkel, polgárriogató botránykeverőkkel, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, aztán a modern filmművészet nagyjaival, René Clairrel és Eizensteinnel, Chaplinnel és Erich von Stroheimmal. És megértjük: a nagyságnak vannak gyarló pillanatai, s a hóbortos bohócmozdulatok sokszor a nagyság felé mutatnak. Mikor pedig Bunuel a maga filmjeiről beszél, belelátunk a filmcsinálás titkaiba, és egy kicsit talán megtanulunk a rendező szemével nézni.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Ismeretlen szerző - Woody ​- Allenről
Stig ​Björkman svéd filmrendező, fotós, filmes szakíró 1991 óta folyamatosan készít interjúkat Woody Allennel, s ezek első kiadása 1993-ban jelent meg Svédországban, majd 16 nyelven szerte a világban. Ez a könyv az első kiadás bővített, 2002-ig aktualizált változata. A fejezetek időrendben egy-egy film címét viselik, s a beszélgetések körbejárják a film keletkezésének körülményeit, a szereposztás és a forgatás történetét. Kirajzolódik a pályakép s egyben a színész-komédiás, a forgatókönyvíró és a rendező portréja. Ezt számtalan, Woody Allen által megrajzolt miniarckép veszi körül, a többi között a Marx testvérekről, Bergmanról, Felliniről, valamint az amerikai filmipar sok más hírességéről, színészekről, rendezőkről és operatőrökről. A filmek születésének ezernyi fontosabb vagy lényegtelenebb mozzanatáról Woody Allen szívesen és sokat beszél, magánéletéről azonban keveset árul el; nem titkolja fontos kapcsolatait, de a pletykalapokban feszegetett intimitásokról elegánsan hallgat.

Nemeskürty István - Federico ​Fellini
Amikor ​a tizennyolc és féléves Federico Fellini a kínnal-keservvel megszerzett érettségi bizonyítvány birtokában 1938 őszén élete első drámai fordulataként eltávozott szülei házából, Riminiből, és a nagyvilágot jelentő Firenzébe utazott, még nem akart filmrendező lenni. Élete álma az újságírás volt. "...Filmek csak annyiban hatottak rám, hogy egy sor amerikai filmben az újságírók mind nagyszerű fickók voltak - ezért hát én is föltettem magamban, hogy újságíró leszek" - vallotta később. Hogyan lett mégis rendező önmagához következetes művész, akit nem érdekelnek a divatáramlatok, s aki makacsul mindig arról beszél a mozgóképek nyelvén, ami igazán érdekli, s ami élménye? A mai sokat firtatott moziválságban tömegek nézik meg filmjeit, ami azt jelenti, hogy az elidegenedettnek hirdetett világban is kapcsolatot tud teremteni a közönséggel. Erről az izgalmas művészi pályáról ad képet sorozatunk e kötete.