Pillanatképek a dualizmus kori Magvarország arisztokráciájának világából. Pillanatképek, villanások, mozaikok. Könyvünk azzal a szándékkal keletkezett, hogy fényképi ábrázolásokkal – mint olyan forrásokkal, amelyek leginkább képesek arra, hogy megelevenítsék elmúlt évtizedek szereplőit, életük terét és eseményeit – idézze fel, mutassa be a hajdanvolt arisztokrata világ neves alakjait, életük helyszíneit, hétköznapi pillanatait és az ország életét befolvásoló eseményekben való részvételüket.
Kapcsolódó könyvek
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Ismeretlen szerző - Csonka Mihály élete és világképe
A magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos magyar parasztság utolsó generációjának küzdelmes életébe és alig ismert gondolkodásába enged bepillantást. Hőse egy 70 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, aki 1875-ben, a parasztság polgárosodásának hajnalán született, és 1964-ben, a "téeszvilág" kezdetekor hunyt el. Közben mindazt átélte, amit kortársainak többsége: a "boldog békeidőket", az I. világháborút, az 1918-19-es forradalmakat, a Horthy-korszakot, a II. világháborút, s végül a "népi demokráciát" és a "szocializmus alapjainak lerakását". Sőt nemcsak átélte, hanem le is írta azt, ami vele történt. Élete alkonyán hosszabb-rövidebb feljegyzésekben rögzítette sorsának alakulását és véleményét a világ dolgainak folyásáról, majd 3000 oldalon. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból válogatta ki és szerkesztette páratlanul élvezetes olvasmánnyá azokat a részeket, amelyeket fontosnak és egyediségükben is jellegzetesnek talált. Csonka Mihály leírásait fényképek, egyéb mellékletek, valamint a szerkesztő kommentárjai egészítik ki.
Gyáni Gábor - Magánélet Horthy Miklós korában
A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Péter Katalin - Házasság a régi Magyarországon
Péter Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetõsen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nõket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták õket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.
Ismeretlen szerző - Oroszország története
A szerzők egyként szakítottak a szovjet történetírás idealizáló felfogásával és az emigráns irodalom pamfletszerű tárgyalásmódjával. A hagyományos eseménytörténet helyett a problématörténeti műfajt választották. Az orosz história sajátosságait igyekeztek megjeleníteni, az okok és következmények felkutatásának módszerével. Egy nagy nép és egy erős állam ellentmondásos történelmi kapcsolata, viszontagságos fejlődéstörténete elevenedik meg a könyv lapjain. Egy birodalomé, amely a fennállása során egyformán elkülönült a Nyugattól és a Kelettől. Történelme folyamán hol egyikhez, hol másikhoz került közelebb, ám mindvégig megmaradt sajátosan orosznak.
Galántai József - Magyarország az első világháborúban
A monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.
Ismeretlen szerző - Magyarország története képekben I-III.
A szerző az elmúlt évben végigkutatta a Kárpát-medencei múzeumok (Kassa, Marosvásárhely, Kolozsvár, Pozsony, Debrecen, Keszthely, Budapest kisebb és nagyobb múzeumai stb.) anyagát (fényképek, plakátok, karikatúrák, képeslapok, térképek és egyéb kisnyomtatványok). A képeskönyv újdonsága - a történeti feltárás mélysége mellett -, hogy a hagyományos politikai eseménytörténet mellett hangsúlyos szerepet kapott a magyar társadalomtörténet képi bemutatása. A díszdobozban megjelenő könyv három önálló kötetet tartalmaz: A dualizmus kora; Magyarország a két világháború között; Szocializmus és rendszerváltás Magyarországon. A három kötet mintegy 2500 képi dokumentumot közöl igényes kidolgozásban, azaz a képek alkalmasak arra, hogy történeti forrásokként használjuk őket. A képi dokumentumokat korabeli szövegek egészítik ki.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Hahner Péter - Újabb 100 történelmi tévhit
Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.
Szakály Sándor - Honvédség és tisztikar 1919–1947
„A történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző
Pauler Gyula - A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II.
A magyar nemzet történetét akarom elmondani a XI-XIII. században, abban a korban, a melyben az Árpádházi királyok uralkodtak. Tiz vagy tizenkét nemzedék magyar természetét, állapotát, változásait, viszontagságát: örömét és búját, barátját és ellenségét kellene megismertetnem. A mit írok vagy legalább írni akarnék, nem csupán politikai történet, de nem is az, mit műveltség-történetnek szoktak nevezni, hanem a nemzet életrajza, az említett háromszáz esztendő alatt. Szólok a királyokról, a nélkül, hogy a királyok történetét írnám, mert a nagyobbak, hatalmasabbak tényezők voltak a nemzeti élet folyásában, a gyengébbek pedig abban a homályos korban, mikor még alig ismerünk fel alakot az események zűrzavarában, legalább féligmeddig kidomborodnak, úgy hogy belőlük némi következtetést vonhatunk alattvalóikra, környezetükre. Beszélek sokféle kisebbnagyobb, néha nem is döntő harczról, háborúról, mert azt hiszem, hogy nemzetet ép úgy, vagy még jobban jellemez, mikép ontja vérét a csatatéren, mint ha tudjuk - bár annak is megvan a jelentősége - minő lábasből evet, vagy miféle gombbal kapcsolta össze ruháját. Szólok társadalmi viszonyokról, egyházi, világi szervezetről, de nem igen fogok szólhatni - eléggé sajnálom - oly dolgokról, melyek a műveltség-történeteknek rendesen igen fontos és néha legérdekesebb fejezetei alkotják: a tudományról, művészetről, mert annak nálunk az Árpádok korában még csak igen gyenge hajtásai voltak s a nemzet életében, fejlődésében még nyomot hagyó szerepet nem játszottak. Pauler Gyula
Ismeretlen szerző - Török hadak Magyarországon 1526-1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - Várak
Építészet, história, művelődéstörténet, legendák, rejtélyek. Igen-igen, rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem mert a várak mindig rejtélyesek. Ha kísértetiesen romosak, akkor azért. Ha meg épek, akkor amazért. A Kárpát-medence, a régi Magyarország várait találjuk ebben a könyvben. Azokból is a legszebbeket. Úgy, ahogyan még nagyanyáink, dédapáink látták őket. A csodálatos képanyag nem más, mint hajdani vándorfotográfusok, fáradságot nem ismerő, megszállott mesterek által készített megannyi kis remekmű, egy-egy festmény. A szerzőpáros könyve száz esztendős fotóanyag segítségével mutat meg régi várainkból egy nagy csokorra valót. Száraz Miklós György írásai méltó kísérői a képeknek.
Kardos József - Legitimizmus
A két világháború közötti magyar politikatörténet jellegzetes szereplői a legitimisták, akik gyorsabb konszolidációt, a szélsőségek elkerülését, demokratikus jogállamiságot, szociális érzékenységet, a diktatórikus törekvések visszaszorítását, a "hitleri gőzhenger" megállítását kívánták és hirdették. Annak ellenére, hogy a legitimista törekvések zátonyra futottak, mégis, puszta létükkel alakították a megvalósult történelmet. Ezért is mulasztás lenne megfeledkezni róluk. A kötet képet ad a nevesebb legitimista politikusok pályájáról is.
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Ismeretlen szerző - Magyarország története
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
Kállay Miklós - Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól.
A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje.
A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.
Ismeretlen szerző - 500 ínyenc utazás a világ körül
Az "Életre szóló kalandok - 500 ínyenc utazás a világ körül" című kötetet azoknak ajánljuk, akik egy-egy távoli országról álmodozva az ötcsillagos éttermek mellett a nyüzsgő piacokra, a parasztporták konyháira, az ódon fogadók, családi sörfőzdék és szelíd szőlőskertek látványára vagy a szivárvány színeiben pompázó egzotikus fűszerek illatára is kíváncsiak - könyvünk segítségükre lesz abban, hogy valóra válthassák álmaikat.
Élvezzük a letűnt aranykor pompás - noha nem éppen diétázóknak való- finomságait Budapest és Bécs századfordulós kávéházaiban! New York utcai standjai kóser hot doggal és egyéb legendás harapnivalókkal várják a vándort. A világ legkedveltebb csemegéit a származási helyükön érdemes megkóstolnunk: az igazi pizzát Nápoly sikátoraiban keressük, a borkészítés csodáját Champagne lankáin, a dél-afrikai Western Cape vagy az argentínai Mendoza tartomány szőlőbirtokain kell átélnünk. Akár a kényes ízlésű gourmand-ok közé tartozunk, akiknek igényeit csak korunk leghíresebb séfjeinek alkotásai elégíthetik ki, akár a friss gyümölcsök és sajtok egyszerű örömei állnak közel a szívünkhöz, a kötetben található információk mindenképpen hasznosnak bizonyulnak majd.
Kötetünk kilenc, pompás színes fotókkal illusztrált fejezete számos meglepetést tartogat, és minden gyakorlati segítséget megad ahhoz, hogy az álomutazás ne maradjon örökre álom. Hamisítatlan angol tejszínhabos eperre vágyunk? Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen ízű a világ legfrissebb szasimija a tokiói halpiacon, vagy hogy miként sütik a karácsonyi vásár idején a csípős fűszerekkel megbolondított húsokat a perui Cuzco főterén? Netán Koppenhágában válogatnánk a barna kenyérből készült szendvicsek ámulatra méltó választékából?
A kötetből megtudhatjuk, mikor és hova érdemes utaznunk, hogy felejthetetlen élményekben lehessen részünk. A tízes listák segítségével - melyek a szilveszteri buliktól a világ legjobb élelmiszerboltjaiig a legkülönfélébb témákban nyújtanak eligazítást - megtudhatjuk, hova kell mennünk ahhoz, hogy mindenből a legjobbat kapjuk.
Lapozzunk bele a könyvbe, és győződjünk meg róla, hogy az élet igenis habos torta... sőt szarvasgomba, kagyló, kacsa pekingi módra, német kolbász, skót single malt whisky és belga csokoládé!
Ismeretlen szerző - Az év természetfotói - Magyarország 2009
A naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége 2009-ben tizenhetedik alkalommal rendezte meg Az Év Természetfotósa pályázatot. A magyar természetfotósok évről évre bizonyítják, hogy világviszonylatban is a szakma legjobbjai közé tartoznak. Képeikkel a természet szépségére és sérülékenységére hívják fel a figyelmet, a vadon mellett az ipari tájról is beszélnek.
A 2009-es pályázat remekműveinek, a fotósok kitartásának és természet iránti megszállottságának ez az album állít emléket.
A kötet kétféle borítóval jelent meg, ugyanis készítői egyiknek sem tudtak ellenállni, így az olvasóra bízzák, melyiket választja. Mindkettővel jól jár!
Galántai József - A Habsburg-monarchia alkonya
A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák - magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg "Egyház és politika" címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta "Az 1867-es kiegyezés" című munkáját. "Magyarország az első világháborúban" című kötete - 1964-ben és 1974-ben - két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben "Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború" című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba "Az első világháború" című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.