Életre ​választott

Elliott Arnold - A ​virrasztás éjszakája
Ez ​a könyv a dán ellenállási mozgalom legfontosabb, legszebb fejezetének, a dániai zsidóság megmentésének története: Elliott Arnold amerikai író-publicista munkája, Dániában, ahol a németek szokásos diszkriminációs hadjáratukat is mérsékelni kényszerültek, mert az ismert rendelet megjelenésekor sárga csillaggal jelent meg maga a dán király - a deportálás elrendelésével szokatlanul hosszú ideig vártak. A megszállás negyedik évében rendelték el a zsidók deportálását. "Az akció" a dánok ellenállása miatt meghiúsult: a dán zsidóság - Európában egyedül - megmenekült. Néhány nap, tulajdonképpen egyetlen éjszaka alatt, több mint nyolcezer zsidót csempésztek át honfitársaik a semleges Svédországba. Értelmiségiek, püspökök, plébánosok, orvosok, egyetemisták, üzletemberek, kocsmárosok, munkások, halászok, fiatalok, öregek - az egész dán nemzet szinte egységesen vett részt a dán zsidóság megmentésében. "Visszavárunk Dániába" - búcsúztak csendesen a parton álló dánok a dán zsidóktól. Ez a néhány szó jelöli talán leghívebben a történelemmé vált történet esszenciáját.

Pierre Blet SJ - XII. ​Piusz és a második világháború
XII. ​Piusz pápát 1958. október 9-én bekövetkezett halála másnapján csodáló és elismerő tiszteletadások áradatával méltatták. Néhány évvel később sötét legenda hősévé vált. Eszerint a második világháború idején érzéketlenül és csöndben asszisztált az emberiség elleni bűntettekhez, amelyeket egyetlen elítélő nyilatkozattal megállíthatott volna. Ahhoz, hogy a fikciótól visszatérjünk a valósághoz, a legendáktól a történelemhez, csak egy eszköz létezik: az eredeti okmányok tanulmányozása. Ezek közvetlenül mutatják be a pápa tevékenységét. VI. Pál pápa ezért döntött úgy 1964-ben, hogy engedélyezi a Szentszék második világháborúra vonatkozó dokumentumainak publikálását. Az Államtitkárság archívumai valóban őrzik azokat a dossziékat, amelyekben gyakran napról napra, néha óráról órára nyomon lehet követni a pápa és hivatalai tevékenységét. Ezt a terjedelmes anyagot _A Szentszék második világháborúval kapcsolatos okmányai és dokumentumai_ címmel 12 kötetben Pierre Blet jezsuita atya és szerzetestársai 1965 és 1982 között gyűjtötték össze és jelentették meg. Ám e kiadvány tartalma, sőt puszta létezése is elkerülte sokak figyelmét azok közül, akik megjelenése óta a Szentszék háború alatti időszakáról írtak. A szerző ezért igyekezett a nagyközönség számára is hozzáférhető kötetben képet adni a dokumentumok tartalmáról. Ehhez híven ragaszkodva , az ítélkezést kerülve, minden anakronizmustól tartózkodva Pierre Blet e könyvével jelentős mértékben hozzájárul a történelemről alkotott képünk tisztulásához. Pierre Blet 1937-ben lépett a Jézus Társaságába. 1958-ban szerzett bölcsészdoktorátust a párizsi Sorbonne-on. Ezután Rómába hívták, ahol a Pápai Gergely egyetem egyháztörténeti tanszékén lett a modern kori történelem professzora. 17 éven keresztül tanított diplomáciatörténetet a Pontifica Accademia Ecclesiasticán. Az egyház és az állam kapcsolata XVII. századi történetének szakértőjeként műveiben és publikációiban jelentősen hozzájárult a Szentszék diplomáciájának kutatásához. Élete egyik fő műve közreműködése a fent említett 12 kötetes mű publikálásában.

Art Spiegelman - Maus: ​A Survivor's Tale - And Here My Troubles Began
Acclaimed ​as a "quiet triumph"* and a "brutally moving work of art,"** the first volume of Art Spiegelman's Maus introduced readers to Vladek Spiegelman, a Jewish survivor of Hitler's Europe, and his son, a cartoonist trying to come to terms with his father, his father's terrifying story, and History itself. Its form, the cartoon (the Nazis are cats, the Jews mice), succeeds perfectly in shocking us out of any lingering sense of familiarity with the events described, approaching, as it does, the unspeakable through the diminutive. As the New York Times Book Review commented," [it is] a remarkable feat of documentary detail and novelistic vividness...an unfolding literary event." This long-awaited sequel, subtitled And Here My Troubles Began, moves us from the barracks of Auschwitz to the bungalows of the Catskills. Genuinely tragic and comic by turns, it attains a complexity of theme and a precision of thought new to comics and rare in any medium. Maus ties together two powerful stories: Vladek's harrowing tale of survival against all odds, delineating the paradox of daily life in the death camps, and the author's account of his tortured relationship with his aging father. Vladek's troubled remarriage, minor arguments between father and son, and life's everyday disappointments are all set against a backdrop of history too large to pacify. At every level this is the ultimate survivor's tale -- and that too of the children who somehow survive even the survivors. * Washington Post ** Boston Globe *** "Maus is a book that cannot be put down, truly, even to sleep. When two of the mice speak of love, you are moved, when they suffer, you weep. Slowly through this little tale comprised of suffering, humor and life's daily trials, you are captivated by the language of an old Eastern European family, and drawn into the gentle and mesmerizing rhythm, and when you finish Maus, you are unhappy to have left that magical world and long for the sequel that will return you to it." - Umberto Eco Art Spiegelman is co-founder/editor of _Raw_, the acclaimed magazine of avant-garde comics and graphics. His work has been published in the _New York Times_, _Playboy_, the _Village Voice_ and many other periodicals, and his drawings have been exhibited in museums and galleries here and abroad. Honors he has received for _Maus_ include a Guggenheim fellowship and nomination for the National Books Critics Circle Award. Mr. Spiegelman lives in New York City with his wife, Françoise Mouly and their daughter, Nadja.

Anne Frank - Jan Otčenášek - Anne ​Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség
Számtalan ​nyelven, számtalan kiadásban jelent meg eddig a cseh Otcenásek regénye és a hollandiai zsidó kislány, Anne Frank naplója. Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány tragikus szerelmének története a németek megszállta Prágában éppúgy világsiker lett, mint az éveken át bujkálni, rejtőzködni kényszerülő Anne Frank megkapóan őszinte, kordokumentumként is értékes naplója. Mindkét mű vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A világhírű regényt és naplót azonban nemcsak a téma hasonlósága rokonítja, hanem az előadásmód rendkívül egyszerű eszközökkel elért drámaisága is. Kevés olyan alkotás akad a világirodalomban, amely ennyire pátoszmentesen és mégis ennyire megrázóan ábrázolja a megszállás fojtogató légkörét. A megejtő szépségű szerelmi történetet és a döbbenetesen hiteles naplófeljegyzéseket éppen az írói eszközök rendkívüli egyszerűsége és tisztasága emelte valóban szenvedélyes tiltakozássá az életet színeitől megfosztó, örömet, emberséget kilúgozó elnyomás ellen.

Gerald Jacobs - Szentjátékok
Hammer ​Miklós budapesti zsidó fiatalembert 1941 őszén munkaszolgálatosnak hívják be, később Auschwitzba deportálják. A tábor kiürítésekor a hírhedt halálmenetbe kerül \'Gross-Rosen-Buchenwald-Dachau e pokoli út főbb állomásai \', de csodával határos módon túléli a haláltáborok borzalmait. Történetében, amelyet a Jewish Chronicle irodalmi szerkesztőjének lebilincselő előadásában vehet kézbe az olvasó, kegyetlen és tébolyult világ tárul fel, ahol az udvarias, kulturált orvos vérengző szadistává válik, és a fiút arra kényszeríthetik, hogy megölje az apját. A ma Londonban élő Hammer Miklós visszaemlékezései alapján született regény félelmetes erővel idézi meg a kort, amelyben nem csak a gazemberekből, hanem minden ingatag és félrevezethető, közömbös emberből szörnyeteg válhat, és arra készteti az embert, hogy önnön lelkébe nézzen.

Ismeretlen szerző - Rendhagyó ​történelemóra a holokausztról
A ​holokausztra emlékezés nem egyszerűen csak a deportálások, egy generáció szenvedéstörténetének a felidézése, hanem az egész magyar történelem újragondolása - erről Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszélt a Rendhagyó történelemóra a holokausztról című könyv bemutatóján. Glatz kiemelte, hogy amikor a holokausztra emlékezünk, nemcsak az 1944-es, soha el nem felejthető bánatról és bűnökről kell beszélni, hanem a közös zsidó-keresztény hagyományokról is. A Múlt és Jövő Kiadó által megjelentetett kötet, amelyet az oktatási tárca minden középiskolának megküld, a Csurgón áprilisában rendezett konferencia előadásainak szövegét tartalmazza.

Hanna Krall - Egy ​lépéssel az Úristen előtt
Az ​európai zsidóság pusztulásának kivételes fejezete a varsói gettófelkelés. A Zsidó Harci Szövetség néhány száz alig felfegyverzett harcosa három hétnél is tovább tartóztatta fel a páncélosokkal, nehéztüzérséggel megerősített német hadosztályokat. Marek Edelmann, akit e riportkönyv írója most megszólaltat, az ellenállás egyik vezetője volt. Lódzban él, szívspecialista. Évtizedekig nem beszélt a történtekről, most se szívesen teszi. S ha elolvassuk ezt a könyvet, megértjük, miért: alapvető fogalmaink életről, halálról, bátorságról, becsületről akkor és ott érvényüket vesztették. Edelman úgy érzi, tapasztalatai átadhatatlanok, minden közlése félreértést szülhet csak. S mégis, vagy éppen ezért olyasmit sikerül velünk megértetnie, amit az övénél készségesebb kitárulkozás soha. Ami történt, az emberi tudat számára túlélhetetlen. S ha valaki - egy a néhány száz közül, aki a gettó félmilliós tömegéből megmaradt - mégis túlélte, emlékezetében olyan tényeket őriz, olyan ítéletekhez hű, olyan döntésekért felel, melyek sértik az utókor igényeit. Inkább hallgat, s hagyja, hogy cselekedetei beszéljenek helyette a béke hétköznapjain.

Saul Friedländer - A ​náci antiszemitizmus
Saul ​Friedländer, a jeruzsálemi és genfi egyetemek történészprofesszora a hitleri Németország és a korabeli Európa történetének kutatásán túl a pszichoanalízisnek a történelemben való alkalmazásával is foglalkozott elméletileg. Most megjelent, talán legjelentősebb könyvében (1972-ben adták ki először) két témájának összekapcsolására tett kísérletet. Azt vizsgálja művében, hogy mivel magyarázható Hitler és a náci Németország zsidógyűlölete, fanatikus törekvése a zsidók kiirtására, az "Endlösungra". Úgy véli, hogy - bár a holocaust ténye alaposan feldolgoztatott -, a zsidóüldözés menete, fázisai és "eredményei" jól ismertek, a miértek megválaszolásával adós még a tudomány. Nem állítja, hogy ő bizonyos válasszal szolgál, ám úgy véli, hogy megállapítható: "az a zsidóüldözés és zsidóirtás, amit a nácik véghezvittek, mindenekelőtt a kollektív pszichopatológia körébe tartozik". Ezért gondosan sorra veszi és a pszichoanalízis segítségével végigelemzi a holocausthoz vezető utakat, a modern Európában és különösen Németországban újraéledő antiszemitizmus jelenségét, kezdve a 19. század második felének eseményeitől egészen a weimari köztársaság ilyen jellegű megnyilatkozásaiig. Egy másik vonalat követve, Hitler életében és egyéniségében mutatja ki a pszichopata jelenségeket, ösztönzéseket stb. A könyv csúcspontján azután egymásra montírozza a kialakított képeket: azt analizálja mesterien, miként vált a többszörösen összetett, mitikus világképekből "kivégző nagyüzem", miként lehetséges, hogy az apparátus - amelynek tagjai személy szerint nem voltak pszichopaták - átvette Hitler neurózisát, beteges és fanatikus zsidógyűlöletét. ; A könyv kétségkívül igen eredeti, újszerű megközelítését nyújtja nemcsak a holocausthoz vezető útnak, de a kollektív pszichopatológia kérdéskörének is. Mint okadatolás, valószínűleg egyoldalú, de egyoldalúságában is igen figyelemreméltó. - Széles körben érdemes ajánlani.

Leon Uris - Miła ​18
1939. ​szeptember 1-jén a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől. Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.

Jan Otčenášek - Rómeó, ​Júlia és a sötétség
A ​cseh szerző regénye vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A megejtő szépségű szerelmi történet a németek megszállta Prágában játszódik, szereplői Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány.

Bronislaw Szatyn - Árja ​papírokkal
„E ​kései memoár – írja a könyvről Kovács István – egy lengyel zsidó ügyvédnek a hitlerista megszállók különféle katonai, félkatonai, rendőri, polgári-hivatali hóhérapparátusával vívott egyszemélyes harcát mutatja be. […] A magára hagyott és hagyatkozó ember gigászi ütközete 1939. szeptember 1-jétől 1945 februárjáig tart. A harc Szatyn diadalával végződik. Győzelmének erkölcsi jelentőségét fokozza, hogy a saját és a felesége családját is sikerül az életnek megóvnia. Az előbbit a przemysłi, az utóbbit a krakkói gettóból menti ki.”

Kirády Attila - Emberkísérletek ​a náci haláltáborokban
Az ​emberiség egyik legsötétebb korszaka volt a második világháború. A senkit és semmit nem kímélő világégés legmegdöbbentőbb epizódja pedig talán a náci orvosok élő embereken végzett kísérletsorozata volt. A sokféle helyszínen (elsősorban a koncentrációs táborokban) folytatott mindenféle beavatkozások ismertetése a legszörnyűbb horrorregényekbe illik. Mégis tudnunk kell ezekről a dolgokról, mert meg kell akadályoznunk azt, hogy újra megtörténhessenek. Kirády Attila magyar túlélőket kérdezett meg szörnyű tapasztalataikról. Az interjúkat kordokumentumok egészítik ki.

Szita Szabolcs - Együttélés, ​üldöztetés, holokauszt
Szita ​Szabolcs könyve részletes krónikája a második világháborús zsidóüldözés történetének, bemutatja a munkaszolgálat, a gettósítás, a deportálások történetét, kimondottan magyar szemszögből ismerteti a koncentrációs táborokba hurcoltak sorsát. Mindezeken túl megismerhetjük a magyar-zsidó együttélés több évszázadra visszavezethető történetét, a fajelmélet gyökereit, de a Soá háborút követő feldolgozásának folyamatát is.

Zsolt Béla - Kilenc ​koffer
A ​nagyváradi gettó élete Zsolt Béla élményei alapján. "Most itt fekszem a matracon, a templom közepén, a frigyszekrény tövében. A lámpa, amelyet tegnapelőtt este tintával festett kórházi-kékre Németi főorvos, hol kigyullad, hol kihuny. Kinn, a városban zavarórepülés van, de bennünket nem érdekel. A csillag, a bélyeg, nemcsak az élet kedvezményeiből zár ki bennünket, de félelmeiből is. Nem félünk a légitámadástól, semmiféle halálnemtől. A halottak itt hevernek mellettem, jobbról-balról a matracokon a kómás cukorbetegek, az anginások, a galoppierenderek, az urémiások, akikkel az utolsó hetekben már nem törődött senki, s az öngyilkosok, akiket éjjel-nappal szakadatlanul hoznak be hordágyon, rendszerint párosan, s többnyire orvos házastársakat, mert nekik volt kéznél mérgük, s pontosan tudták adagolni."

Kőszegi Imre - Budavár ​ostroma
„A ​szerző saját feljegyzéseit és szavahihető ismerőseinek elbeszéléseit dolgozta fel könyvében, olyan formában, hogy az eseményeket és adatokat egy ház ostroméletébe sűrítette össze. Ebből természetszerűleg következik, hogy az itt következő napló szereplői költött személyek és az olvasó hiába keresné Budán azt a bizonyos villát is, amelyben a napló minden eseménye lejátszódott volna. A lényeg, az esemény mind megtörtént, mind igaz. A forma azonban – költött.”

Bächer Iván - Nagypapa ​hűlt helye
Egy ​zsidó könyvet tart kezében az olvasó. Részben már más kötetben megjelent, részben eddig csak újságban publikált - mondjuk zsidó tárgyú írások - cikkek, tárcák, portrévázlatok sorjáznak itt. Lehet kérdeni, éspedig joggal: Minek? Mire jó ez? Micsoda dolog ez? Felekezet, faj, származás, vagy valami más efféle bajos szempont szerint különböztetni embereket, helyeket, történeteket. Én a zsidóság kérdését másképpen fogom fel. Számomra ez se nem vér, se nem hitvallás, de még csak nem is kultúra kérdése. Hanem sorsé. A zsidó sors az, ami valakit zsidóvá tesz. Egyszerűbben: zsidó az, akit mások lezsidóznak. Hogy csak egy példát mondjak: Aki 1944-ben lezsidózottat bújtatott, az életveszedelemnek tette ki magát. Vagyis vállalta a zsidó sorsot. Zsidóvá lett. Aki zsidózottnak volt férje, felesége, aki zsidót mert tisztelni, szeretni - szintúgy. És azok a németek, akiket a magukat demokratikusnak nevező hatóságok és hatalmak űztek el századok óta szeretett otthonukból, éppúgy zsidó sorsot szenvedtek, mint pár évvel előbb honfitársaik. Ezért szerepel ebben a könyvben vagonra rakott sváb és kisemmizett erdélyi arisztokrata, kilóra eladott szász és magyar cselédszármazék is. Megannyi zsidó. De persze az itt megidézett lelkek többségének volt valami zsidó vallású fölmenője. Én nem vagyok hullaszámoló, nem tudom, mi a bánat mértékegysége, nem szokásom az emberi könnyeket halmozni latra és méricskélni. Mégis: meggyőződésem, hogy a magyar zsidóság tragédiája - amely magyar tragédia volt - nem fogható semmihez. Nem vitatkozom ezen. Én így érzem, és kész. Most van hatvan éve annak, hogy néhány hét alatt elpusztíttatott szinte a teljes vidéki magyar zsidóság, pontosabban lezsidózottság. Még pontosabban: csecsemők, gyerekek, anyák, férfiak, nagymamák, nagypapák, dédik. Emberek. Magyarok. Ezt a könyvet az ő emlékükre állítottam össze

Vaszary János - Zörgetik ​az ajtót
Vaszary ​János író, színházigazgató és felesége, Muráti Lili, az ünnepelt színésznő életébe 1944-ben beleszólt a Történelem. Menekülnek a háború és a szovjet tankok elől, de autójuk elromlik. A Vörös Hadsereg összezárja a Budapestet körülvevő katonai gyűrűt. A házaspár a fővárosban reked. Ettől kezdve egészen 1946 tavaszáig életük egyetlen nagy menekülés: fél tucatszor a GPU fogságába esnek, közel kerülnek a kivégzéshez, a megerőszakoláshoz. Mindezeket és még sok hihetetlen kalandjukat végigszoronghatjuk ebben az önéletrajzi írásban, miközben reménytelenül, a puszta létért küzdve menekülnek az országból. Vaszary János könyve tulajdonképpen nem más, minta régi Magyar Királyság, s a vele egyet jelentő úri osztály végső pusztulásának bemutatása. A Zörgetik az ajtót emlékirat, olyan emlékezés, ami komoly és súlyos történelmi igazságokat hordoz. Minden idők egyik legizgalmasabb könyve. Letehetetlen, élvezetes olvasmány

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

David Baker - Adolf ​Galland
Adolf ​Gallandot, a II. világháború leghíresebb vadászpilótáját élete végéig nagy tiszteletben tartották korábbi ellenfelei. Nemcsak tehetségéért és bátorságáért, hanem mert azon kevesek közé tartozott, akik a totális háború poklában is meg tudták őrizni becsületüket és tisztességüket. Katonai karrierje óriási haditechnikai fejlődést ível át: huszonévesen a spanyolországi légi háborúban még nyitott pilótafülkés, egyszerű biplánokon repül, a világháború végnapjaiban már a repüléstörténet első sugárhajtású vadászrepülőgép-alakulatának vezére. Alig harmincéves, mikor a harcokban nyújtott kimagasló teljesítményének elismeréseképpen tábornokká léptetik elő. A vadászrepülők szemlélőjeként alkalma nyílik közelebbről is megismerni a Harmadik Birodalom vezetőit. Élete utolsó éveit Galland dr. David Baker repüléstörténet-kutatónak szentelte, aki megírta életrajzát, melyet a tábornok saját fotóalbumából származó képek illusztrálnak.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
Robert ​Merle húsz évvel a _Mesterségem a halál_ megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos." A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkált) már 16 évesen embereket öt, igaz ekkor még szemtől szemben, a saját életét is kockára téve az I. világháború különböző frontjain. A fegyverletételt követő nehéz időszakban a német szabadcsapatok egyikében harcolt tovább, aztán belépett a nemzetiszocialista pártba. Hitler hatalomra jutása után pedig felvételét kérte az SS-be. Eleinte a dachaui koncentrációs táborban szolgált, majd átvezényelték az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba, ahol az ő irányításával épültek fel a gázkamrák és a krematóriumok.