Ajax-loader

Két ​sor a könyvből:
“A követ, amit utánam dobtatok,
még mindig a kezemben tartom…"

Első olvasásra az ismerős jelenet ragad meg (kit nem dobtak meg iskoláskorában?), közben ráérzünk az időbeli távlatokra (évtizedek!), végül pedig fura érzésünk támad: mitől ennyire természetes dolog évtizedeket állni a kezünkben egy kővel? (Mert az!) A kulcs talán ez a mondat: “lehet, hogy egy nagy eső közeleg, lehet, hogy egy nagy ébredés”. Ez a könyv álmoskönyv. Ugyanarra a célra is szolgál, mint az álmoskönyvek: közvetíteni az emberek két világa, az álom és az ébrenlét között. Csakhogy amíg az álmoskönyveket evilági (éber) embereknek írják, hogy el tudjanak igazodni az álmok világában, addig Krusovszky Dénes kötete olyan álmoskönyv, ami a valóságban segít tájékozódni a túloldaliak számára. Élni segít azoknak, akiknek az igazi világa az álom. Ha úgy tetszik, az alvajáróknak. Nincsenek ám ezek olyan kevesen! Az idealisták, a szerelmesek, a csalódottak, a hívők, a nagyon boldogok, a nagyon boldogtalanok.
És ha valaki azt mondja, á, már megint egy holdkóros költő, és minden költő szomorú, akkor igaza van. Ez is egy holdkóros és szomorú könyv. De ha valaki pozitív töltésre vágyik, talál benne azt is. Mint egy nagyon elegáns márkajelzés, humor és önirónia bujkál benne: “ha nászútra mész, ne egyedül indulj”. A költő nem szégyelli, hogy a lelke nem csak költői lélek. Hanem esendő, uram bocsá’, vidám: “hogy sírjak, ha minden hullám nevet”. Az olvasó azonosulhat vele, mint egy regény főhősével, a katarzis mégis megmarad. Így tenni ki egy lelket, ez nagy varázslat.
(Kemény István)

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók