|
Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez.
Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)
Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.
fr. Varga Kapisztrán OFM
Kapcsolódó könyvek
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II.
Hetényi Varga Károly
(Hosszúhetény, 1932. okt. 7. -- Pécs, 2002. jan. 2.)
Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az _Akiket üldöztek az igazságért_ 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.
Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával -- felesége áldozatos segítségével -- rögzítette.
(_Rosdy Pál, Új Ember, 2002. jan. 20._)
Életét, tehetségét és fáradhatatlan szorgalmát áldozta arra, hogy a hitükért üldözött magyar papok, szerzetesek és világi hívők történetét megörökítse.
Ezzel a kőnél és fémnél maradandóbb ragyogó _szellemi emlékművet_ állított mindazoknak, akik a horogkereszt és a vörös csillag ateista terror áldozatai lettek Egyházunkért hazánkban.
(_A. L., Táborkereszt, 2002. január_)
Egy jó értelemben vett megszállott lelkesedésével és kitartásával járta végig Magyarország, Szlovákia, Románia, Kárpátalja, Jugoszlávia magyarlakta területeit, és gyűjtötte össze az egyháziak, papok és szerzetesek sérelmeit, szenvedéseit a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus évtizedeiben. Nem sajnált anyagi, szellemi áldozatokat hozni az igazság felderítése és nyilvánosságra hozatala céljából, kitéve magát az üldöztetés, félreértés veszélyének.
(_Paxy László, Remény, 2002. 5. szám_)
Visszhang? Szinte semmi. Akkor is. Tovább, tovább... 2000-ben végre megkaptad a Magyar Újságírók Közösségétől a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat. Ha valaki megérdemelte a petőfi nevével ragyogó díjat, Te meg- és kiérdemelted.
(_Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnökének búcsúztatójából_)
A kötetet sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károlyné Varga Borbála
Virányi Ottó - A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hetényi Varga Károly - Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Rendkívül értékes történelmi dokumentumsorozat első kötetének _bővített, javított_ kiadását tartja kezében az olvasó. Egy -- reméljük, végleg -- letűnt világról, az elmúlt 50 év diktatúráinak koráról tudósít bennünket ez a könyv. Tíz egyházmegye 713 papjának, illetve papnövendékének meghurcoltatásáról szól, akik útjában álltak az istentagadás és az embertelenség terjesztőinek, akik arra törekedtek, hogy híveiket megvédjék az üldözéstől, a lelki és szellemi terrortól. Ezért kellett bebörtönzést, internálást vagy erőszakos halált elszenvedniük.
Hetényi Varga Károly hatkötetesre tervezett munkája elsőként tett kísérletet arra, hogy több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a téma iránt érdeklődők elé tárja az elmúlt 50 évben üldöztetést szenvedett papok, papnövendékek és szerzetesek személyi adatait, meghurcoltatásuk részleteit.
Könyvünk szeretne emléket állítani a hitvallóknak, akiknek helytállása megindít és büszkeséggel tölt el bennünket, akik a mának és a jövendőnek egyaránt példát adtak hűségre, bátorságra. Bízunk abban, hogy e kor történészei továbbviszik ezt a szellemet és felhasználják a könyvben szereplő szenvedéstörténeteket.
Hetényi Varga Károly - Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Rendkívül értékes történelmi dokumentumsorozat első kötetének _bővített, javított_ kiadását tartja kezében az olvasó. Egy -- reméljük, végleg -- letűnt világról, az elmúlt 50 év diktatúráinak koráról tudósít bennünket ez a könyv. Tíz egyházmegye 713 papjának, illetve papnövendékének meghurcoltatásáról szól, akik útjában álltak az istentagadás és az embertelenség terjesztőinek, akik arra törekedtek, hogy híveiket megvédjék az üldözéstől, a lelki és szellemi terrortól. Ezért kellett bebörtönzést, internálást vagy erőszakos halált elszenvedniük.
Hetényi Varga Károly hatkötetesre tervezett munkája elsőként tett kísérletet arra, hogy több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként a téma iránt érdeklődők elé tárja az elmúlt 50 évben üldöztetést szenvedett papok, papnövendékek és szerzetesek személyi adatait, meghurcoltatásuk részleteit.
Könyvünk szeretne emléket állítani a hitvallóknak, akiknek helytállása megindít és büszkeséggel tölt el bennünket, akik a mának és a jövendőnek egyaránt példát adtak hűségre, bátorságra. Bízunk abban, hogy e kor történészei továbbviszik ezt a szellemet és felhasználják a könyvben szereplő szenvedéstörténeteket.
Szántó Konrád - A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike.
A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt.
34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia.
Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket!
Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele...
Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.
Szántó Konrád - A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike.
A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt.
34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia.
Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket!
Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele...
Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható.
Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében.
A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának...
Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
(_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._)
Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált.
Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek.
E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól.
(_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._)
Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti.
(_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható.
Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében.
A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának...
Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
(_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._)
Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált.
Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek.
E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól.
(_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._)
Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti.
(_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)
Csorba Csaba - László János - Kolostorok Magyarországon
László János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből.
A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását.
A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben.
Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó).
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig.
A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig.
A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk.
Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.
Csorba Csaba - László János - Kolostorok Magyarországon
László János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből.
A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását.
A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben.
Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó).
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig.
A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig.
A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk.
Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.
Shvoy Lajos - Önéletrajz
Székesfehérvár tizennyolcadik püspöke, Shvoy Lajos 1879. március 9-én született Budapesten. Anyagilag megrokkant egyházmegyét vett át Prohászka Ottokár utódjaként 1927-ben, melyet néhány hónap híján 41 esztendeig kormányozott. Nagy idők tanúja volt: megélte a székváros fényes átalakulását hozó Csitáry-korszakot, a háború borzalmait, a kommunista diktatúra kiépülését, melynek markáns ellenfele volt. 1968. január 21-én hunyt el.
A püspök 1964-ben fogott bele emlékeinek papírra vetésébe régi munkatársai unszolására. Az önéletrajz kifejezetten az asztalfiók számára készült, kiadásában sem szerzője, sem a sürgetők nem reménykedhettek. A vázlatot, így a születő mű hangsúlyait is készen kapta a püspök a munkatársaktól: nevelőire, a Regnum Marianum történetére, római és amerikai útjaira, Mindszenty József hercegprímás személyére, az egyházügyi előadók ténykedésére és az 1956-os forradalomra vonatkozó emlékek megfogalmazása kifejezett kérés volt. Az idős, a visszaemlékezés készültekor nyolcvanöt esztendős főpásztor először ezeket a részeket diktálta le; majd ráérezvén a munka ízére évről-évre kezdte tárgyalni az egyházmegye háború utáni éveinek történetét. Az önéletrajz szerkezete ezért tér el a memoár-irodalomban megszokottól: Shvoy Lajos ugyanis nem emlékezik meg külön gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól.
Shvoy Lajos - Önéletrajz
Székesfehérvár tizennyolcadik püspöke, Shvoy Lajos 1879. március 9-én született Budapesten. Anyagilag megrokkant egyházmegyét vett át Prohászka Ottokár utódjaként 1927-ben, melyet néhány hónap híján 41 esztendeig kormányozott. Nagy idők tanúja volt: megélte a székváros fényes átalakulását hozó Csitáry-korszakot, a háború borzalmait, a kommunista diktatúra kiépülését, melynek markáns ellenfele volt. 1968. január 21-én hunyt el.
A püspök 1964-ben fogott bele emlékeinek papírra vetésébe régi munkatársai unszolására. Az önéletrajz kifejezetten az asztalfiók számára készült, kiadásában sem szerzője, sem a sürgetők nem reménykedhettek. A vázlatot, így a születő mű hangsúlyait is készen kapta a püspök a munkatársaktól: nevelőire, a Regnum Marianum történetére, római és amerikai útjaira, Mindszenty József hercegprímás személyére, az egyházügyi előadók ténykedésére és az 1956-os forradalomra vonatkozó emlékek megfogalmazása kifejezett kérés volt. Az idős, a visszaemlékezés készültekor nyolcvanöt esztendős főpásztor először ezeket a részeket diktálta le; majd ráérezvén a munka ízére évről-évre kezdte tárgyalni az egyházmegye háború utáni éveinek történetét. Az önéletrajz szerkezete ezért tér el a memoár-irodalomban megszokottól: Shvoy Lajos ugyanis nem emlékezik meg külön gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól.
Kahler Frigyes - A főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kahler Frigyes - A főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Adriányi Gábor - Prohászka és a római index
Prohászka Ottokár Pázmány Péter után a magyar egyháztörténelem egyik legjelentősebb személyisége. 1911-ben a római Index Kongregáció a tiltott könyvek listájára tette könyveit, melyet értetlenül fogadott a katolikusok többsége. Az 1917-ben megszűnt szankció után Prohászka életműve végre méltó helyére került, de az eset körülményei máig foglalkoztatják az egyháztörténészeket. Adriányi Gábor kutatómunkájának eredménye ez a kötet, mely rávilágít az indexre tétel okaira, körülményeire, s közel százoldalnyi olyan dokumentumot tartalmaz, mely most kerülhet először a nyilvánosság elé.
Adriányi Gábor - Prohászka és a római index
Prohászka Ottokár Pázmány Péter után a magyar egyháztörténelem egyik legjelentősebb személyisége. 1911-ben a római Index Kongregáció a tiltott könyvek listájára tette könyveit, melyet értetlenül fogadott a katolikusok többsége. Az 1917-ben megszűnt szankció után Prohászka életműve végre méltó helyére került, de az eset körülményei máig foglalkoztatják az egyháztörténészeket. Adriányi Gábor kutatómunkájának eredménye ez a kötet, mely rávilágít az indexre tétel okaira, körülményeire, s közel százoldalnyi olyan dokumentumot tartalmaz, mely most kerülhet először a nyilvánosság elé.
Mészáros Tibor - Akit övéi be nem fogadtak
A kötet Mészáros Tibor atyának, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Kettős papi sors tárul elénk: szenvedéstörténete Mészáros Tibornak, aki foglya volt a nyilasoknak, a háború után pedig szibériai büntetőtáborban raboskodott, és a szentéletű Mindszenty József hercegprímásé. Megismerkedhetünk a mártír bíborosnak sokunk számára eddig talán ismeretlen arcvonásaival. Nem csupán kiemelkedő jellemével, de apróbb emberi gyengéivel is. Ez azonban egy pillanatra se homályosítja el a száműzött, megalázott magyar főpapról kialakított eszményképünket. A könyv páratlan értékű egyházi dokumentum.
Mészáros Tibor - Akit övéi be nem fogadtak
A kötet Mészáros Tibor atyának, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Kettős papi sors tárul elénk: szenvedéstörténete Mészáros Tibornak, aki foglya volt a nyilasoknak, a háború után pedig szibériai büntetőtáborban raboskodott, és a szentéletű Mindszenty József hercegprímásé. Megismerkedhetünk a mártír bíborosnak sokunk számára eddig talán ismeretlen arcvonásaival. Nem csupán kiemelkedő jellemével, de apróbb emberi gyengéivel is. Ez azonban egy pillanatra se homályosítja el a száműzött, megalázott magyar főpapról kialakított eszményképünket. A könyv páratlan értékű egyházi dokumentum.
Ismeretlen szerző - A Pécsi Egyházmegye ezer éve
Pécs azon kevés magyarországi egyházmegyék közé tartozik, amelynek alapítási dátuma ránk maradt, így pontosan tudjuk, hogy a királyi akarat mikor nyert szentesítést a Szentszék részéről. Megalapításakor a Dunántúl déli részén a kereszténység már sok évszázados múltra tekintett vissza. Amikor az ezer évvel ezelőtti alapításra emlékezünk, és végigkísérjük a könyv segítségével az egyházmegye történetét, párhuzamosan magyar népünk történelmének évszázadai elevenednek meg előttünk. Az államalapítás, az Árpád-házi királyok kora, benne a tatárjárás, a magyar középkor virágzó évszázadai, a török pusztítás, majd az azt követő újjáépítés korszaka, a 19. század, a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés időszaka, s a 20. század a világháborúival, kommunista diktatúrájával egészen a jelen korunkig. A megjelent munka egy olyan űrt tölt ki, mely ebben a formátumban eddig nem volt betöltve egyetlen egyházmegyében sem.
Ismeretlen szerző - A Pécsi Egyházmegye ezer éve
Pécs azon kevés magyarországi egyházmegyék közé tartozik, amelynek alapítási dátuma ránk maradt, így pontosan tudjuk, hogy a királyi akarat mikor nyert szentesítést a Szentszék részéről. Megalapításakor a Dunántúl déli részén a kereszténység már sok évszázados múltra tekintett vissza. Amikor az ezer évvel ezelőtti alapításra emlékezünk, és végigkísérjük a könyv segítségével az egyházmegye történetét, párhuzamosan magyar népünk történelmének évszázadai elevenednek meg előttünk. Az államalapítás, az Árpád-házi királyok kora, benne a tatárjárás, a magyar középkor virágzó évszázadai, a török pusztítás, majd az azt követő újjáépítés korszaka, a 19. század, a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés időszaka, s a 20. század a világháborúival, kommunista diktatúrájával egészen a jelen korunkig. A megjelent munka egy olyan űrt tölt ki, mely ebben a formátumban eddig nem volt betöltve egyetlen egyházmegyében sem.
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Ismeretlen szerző - A Pécsi Egyházmegye története I.
A pécsi püspökség alapításának millenniumi évében jelenik meg a Pécsi Egyházmegye középkori történetét bemutató hatalmas kötet. A tíz szerző által készített munka Magyarországon egyedülálló vállalkozásnak számít, ugyanis az egyházmegye középkori történetének teljességét kívánja az olvasók elé tárni. Tartalmazza többek között az egyházmegye főpásztorainak életrajzait, az egyházi intézmények történetét, a pécsi liturgia sajátosságait, az oktatás és a könyvkultúra jellemzőit, a búcsújárás helyi jellegzetességeit, az egyházmegye építészettörténetét valamint a püspökség egyházas helyeinek adattárát. A közel ezer oldalas kötet több mint 15px0 színes képet, reprodukciót és mintegy 15px színes térképet tartalmaz.
Ismeretlen szerző - A Pécsi Egyházmegye története I.
A pécsi püspökség alapításának millenniumi évében jelenik meg a Pécsi Egyházmegye középkori történetét bemutató hatalmas kötet. A tíz szerző által készített munka Magyarországon egyedülálló vállalkozásnak számít, ugyanis az egyházmegye középkori történetének teljességét kívánja az olvasók elé tárni. Tartalmazza többek között az egyházmegye főpásztorainak életrajzait, az egyházi intézmények történetét, a pécsi liturgia sajátosságait, az oktatás és a könyvkultúra jellemzőit, a búcsújárás helyi jellegzetességeit, az egyházmegye építészettörténetét valamint a püspökség egyházas helyeinek adattárát. A közel ezer oldalas kötet több mint 15px0 színes képet, reprodukciót és mintegy 15px színes térképet tartalmaz.
Mózessy Gergely - Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében
Az 1895–1945 közötti időszak a katolikus megújhodás kora volt hazánkban. Kiváló képességű papok tűntek fel, sokuk vezető pozícióba került. Megszületett a politikai katolicizmus, újjáéledt és megerősödött a katolikus sajtó. A változások felrázták a híveket. Az vallásosság visszanyerte régi fényét: végre ismét kitört a templomok szűk falai közül, ahová az előző évek szorították.
A világiak fokozottabb bekapcsolódása az egyház életébe talán a legszembetűnőbb jelensége a jelzett időszaknak, különösen második felének. Tucatszámra jöttek létre laikusokat (is) tömörítő mozgalmak, egyesületek. A kezdetben csak hitbuzgalmi szerveződések átalakultak, de a harmincas években már a célirányú specializálódás folyamatát figyelhetjük meg: a templomépítéstől (Kisegítő Kápolna-egyesület) a karitatív munkán át (Szociális Misszió Társulat) a politikai szerepvállalásig mindenhol helyet kaptak a világiak. Az egyesületek jó része a ifjúság rétegspecifikus tömörítését és lelkigondozását célozta meg. Különösen nagy feladat volt az iskolapad védettségéből és a hittanár közeléből kikerültek lelkigondozása. Az agrárifjúság megszervezését a KALOT és KALÁSZ, a munkásfiatalság összegyűjtését a KIOE kezdte meg, míg a Szent Zita-körök a cselédlányokat célozták meg.
A legmostohább helyzetben épp a legkiválóbb képességű ifjak voltak. A főiskolákra, akadémiákra, egyetemekre kerülők a legtöbb helyen kiestek mindenféle vezetés alól. Ráadásul a továbbtanulás sokuknál nem is szülőhelyükön történt, így a hagyományos egyházi keretek is eltávolodtak tőlük. Hazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait. Könyvünk a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be.
Mózessy Gergely - Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében
Az 1895–1945 közötti időszak a katolikus megújhodás kora volt hazánkban. Kiváló képességű papok tűntek fel, sokuk vezető pozícióba került. Megszületett a politikai katolicizmus, újjáéledt és megerősödött a katolikus sajtó. A változások felrázták a híveket. Az vallásosság visszanyerte régi fényét: végre ismét kitört a templomok szűk falai közül, ahová az előző évek szorították.
A világiak fokozottabb bekapcsolódása az egyház életébe talán a legszembetűnőbb jelensége a jelzett időszaknak, különösen második felének. Tucatszámra jöttek létre laikusokat (is) tömörítő mozgalmak, egyesületek. A kezdetben csak hitbuzgalmi szerveződések átalakultak, de a harmincas években már a célirányú specializálódás folyamatát figyelhetjük meg: a templomépítéstől (Kisegítő Kápolna-egyesület) a karitatív munkán át (Szociális Misszió Társulat) a politikai szerepvállalásig mindenhol helyet kaptak a világiak. Az egyesületek jó része a ifjúság rétegspecifikus tömörítését és lelkigondozását célozta meg. Különösen nagy feladat volt az iskolapad védettségéből és a hittanár közeléből kikerültek lelkigondozása. Az agrárifjúság megszervezését a KALOT és KALÁSZ, a munkásfiatalság összegyűjtését a KIOE kezdte meg, míg a Szent Zita-körök a cselédlányokat célozták meg.
A legmostohább helyzetben épp a legkiválóbb képességű ifjak voltak. A főiskolákra, akadémiákra, egyetemekre kerülők a legtöbb helyen kiestek mindenféle vezetés alól. Ráadásul a továbbtanulás sokuknál nem is szülőhelyükön történt, így a hagyományos egyházi keretek is eltávolodtak tőlük. Hazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait. Könyvünk a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be.
Török József - Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon
A szerző közel két évtizeddel ezelőtt kezdte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok liturgikus forrásainak vizsgálatát. Teológiai, egyháztörténelmi tanulmányait a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, majd Párizsban posztgraduális képzésen vett részt az Institut Catholique-on és a Sorbonne-on. Tíz éve a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián a közép- és újkori egyháztörténelem tanszékvezető professzora. Kutatási területe liturgia- és szerzetességtörténet.
Könyve magyarországi megtelepedésük sorrendjében tárgyalja a szerzetesrendek életét. A történelmi adatok mellett a szerzetesek kevéssé ismert mindennapjai is föltárulkoznak a tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan megírt mű alapján.
Török József - Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon
A szerző közel két évtizeddel ezelőtt kezdte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok liturgikus forrásainak vizsgálatát. Teológiai, egyháztörténelmi tanulmányait a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, majd Párizsban posztgraduális képzésen vett részt az Institut Catholique-on és a Sorbonne-on. Tíz éve a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián a közép- és újkori egyháztörténelem tanszékvezető professzora. Kutatási területe liturgia- és szerzetességtörténet.
Könyve magyarországi megtelepedésük sorrendjében tárgyalja a szerzetesrendek életét. A történelmi adatok mellett a szerzetesek kevéssé ismert mindennapjai is föltárulkoznak a tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan megírt mű alapján.
Stolmár G. Ilona - A Dabas-Sári "iskolapélda"
Lehet még ehhez valamit is hozzátenni? Az ember azt gondolná: a GONOSZ eszközei behatároltak, mégis több jelből arra lehet következtetni, hogy NEM. A remény azt sugallja: az élet dolgai nem ennyire kimódoltak, nem ilyen fekete-fehér képet mutatnak, de végül mégis erre a felismerésre kényszerítenek a történések. Szép, színes világról álmodunk, eszmélésünket azonban bemázolja a mindig mindent a saját képére formálni, átfesteni akarók döbbenetes istentelensége. Vagy talán tévednék, és cselekedeteik mögött mégis létezne egy isten, akit mi eddig nem vettünk eléggé komolyan?
Úgy tűnik, csak átformálásunkra szolgál istentagadó harsogásuk, hogy megtagadtatva velünk az EGY létet, őrjöngve ugrándozhassák körbe újból imádott bálványukat, saját, különbejáratú, bosszút lihegő istenük dicsőítésére!
Most ne is gondoljunk ebbe mélyebben, inkább olvassuk át ismételten ezt a könyvet, mely mint cseppben a tenger mutatja meg földi civilizációnk eddigi szakaszának valódi tarthatatlanságát.
Budapest, 1994. május 1.
Szörényi Levente
Stolmár G. Ilona - A Dabas-Sári "iskolapélda"
Lehet még ehhez valamit is hozzátenni? Az ember azt gondolná: a GONOSZ eszközei behatároltak, mégis több jelből arra lehet következtetni, hogy NEM. A remény azt sugallja: az élet dolgai nem ennyire kimódoltak, nem ilyen fekete-fehér képet mutatnak, de végül mégis erre a felismerésre kényszerítenek a történések. Szép, színes világról álmodunk, eszmélésünket azonban bemázolja a mindig mindent a saját képére formálni, átfesteni akarók döbbenetes istentelensége. Vagy talán tévednék, és cselekedeteik mögött mégis létezne egy isten, akit mi eddig nem vettünk eléggé komolyan?
Úgy tűnik, csak átformálásunkra szolgál istentagadó harsogásuk, hogy megtagadtatva velünk az EGY létet, őrjöngve ugrándozhassák körbe újból imádott bálványukat, saját, különbejáratú, bosszút lihegő istenük dicsőítésére!
Most ne is gondoljunk ebbe mélyebben, inkább olvassuk át ismételten ezt a könyvet, mely mint cseppben a tenger mutatja meg földi civilizációnk eddigi szakaszának valódi tarthatatlanságát.
Budapest, 1994. május 1.
Szörényi Levente
Ismeretlen szerző - Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742
Ebben a kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. A forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszer alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ezért ez az első teljes vizitáció, amely viszonylag reális képet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A forrás nem teljesen ismeretlen a kutatások előtt, a ma már Horvátországhoz tartozó településekre vonatkozó feljegyzéseket az elmúlt években kiadták. Ennek ellenére egy minden szempontból hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. Ugyanis különböző okok miatt a magyar egyháztörténeti kutatások máig nem aknázták ki az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben rejlő lehetőségeket, és kritikai kiadásuk más egyházmegyékben is csak vontatottan halad. Ezzel szemben a nyugat-európai történetírás már évtizedek óta tisztában van a forrástípus jelentőségével, egész iskolák alakultak feltárásukra és értelmezésükre. Jelen kiadás is azt bizonyítja, hogy a 18. század egyik legfontosabb forrásbázisát jelentik az ekkor készült jegyzőkönyvek.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben egységes szempontrendszer szerint mérték fel a plébániák és filiáik állapotát, kondícióját, így kvantitatív mérésekre is alkalmas adatokat tartalmaz. A forrás természetéből adódik, hogy leginkább az egyház alapsejtjei, a plébániák felmérésére koncentrál. A plébánia fogalmába pedig a templom és a plébános mellett - ahogy erre a kitűnő kutató Vanyó Tihamér már évtizedekkel korábban rámutatott - a hívek is beletartoznak. Ez a tagolás a vizitában is világosan megfigyelhető. Elsősorban a templomokat, és azok felszerelését vették számba. Ezekből világossá válik a templomok felújításának, új egyházak építésének folyamata.
Ismeretlen szerző - Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742
Ebben a kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. A forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszer alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ezért ez az első teljes vizitáció, amely viszonylag reális képet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A forrás nem teljesen ismeretlen a kutatások előtt, a ma már Horvátországhoz tartozó településekre vonatkozó feljegyzéseket az elmúlt években kiadták. Ennek ellenére egy minden szempontból hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. Ugyanis különböző okok miatt a magyar egyháztörténeti kutatások máig nem aknázták ki az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben rejlő lehetőségeket, és kritikai kiadásuk más egyházmegyékben is csak vontatottan halad. Ezzel szemben a nyugat-európai történetírás már évtizedek óta tisztában van a forrástípus jelentőségével, egész iskolák alakultak feltárásukra és értelmezésükre. Jelen kiadás is azt bizonyítja, hogy a 18. század egyik legfontosabb forrásbázisát jelentik az ekkor készült jegyzőkönyvek.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben egységes szempontrendszer szerint mérték fel a plébániák és filiáik állapotát, kondícióját, így kvantitatív mérésekre is alkalmas adatokat tartalmaz. A forrás természetéből adódik, hogy leginkább az egyház alapsejtjei, a plébániák felmérésére koncentrál. A plébánia fogalmába pedig a templom és a plébános mellett - ahogy erre a kitűnő kutató Vanyó Tihamér már évtizedekkel korábban rámutatott - a hívek is beletartoznak. Ez a tagolás a vizitában is világosan megfigyelhető. Elsősorban a templomokat, és azok felszerelését vették számba. Ezekből világossá válik a templomok felújításának, új egyházak építésének folyamata.
Ismeretlen szerző - A Szentatya Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A Szentatya Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Török József - Legeza László - A Váci Püspökség évezrede
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Török József - Legeza László - A Váci Püspökség évezrede
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Benedek Fidél - Ferences kolostorok
P. Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 - Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró.
Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai.
(Sas Péter)
Benedek Fidél - Ferences kolostorok
P. Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 - Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró.
Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai.
(Sas Péter)
