A ​divat mint rendszer

Roland Barthes - A ​szöveg öröme
Roland ​Barthes-nak eddig magyarul nem jelentek meg kifejezetten irodalomelméleti tanulmányai, pedig Barthes egyszerre volt a szemiotika felé továbblépő strukturalista irodalomtudomány és a szöveg "szövegségéből" eredő konklúziókat radikálisan továbbgondoló posztstrukturalizmus ihletője. A magyar kötet tartalma két hosszabb, eredetileg önálló könyv formájában megjelent tanulmány (Az írás nulla foka, A szöveg öröme). A két tanulmány Barthes pályájának két szélső pontján született, s ezzel érzékeltetni tudja azt az ívet is, amelyet a francia strukturalizmus legnagyobb hatású irodalomtudósa bejárt.

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Csipes Antal - Divattükör
A ​könyv az anyag, a szín és a forma összefüggéseit boncolgatja a ruhatervezés szempontjából, illetve bemutatja a 20. század divattörténetét, amelyben a ruhát kiegészítő tárgyak (cipő, táska, kalap stb.), valamint fodrászok, sminkesek, kozmetikumok és parfümök is helyet kapnak. A divat mint művészet című rész különböző érdekes témákat ölel fel (képzőművészetek, divatillusztráció, divatsajtó, divatfotó, film, jel-szimbólum, egyenruhák, híres személyiségek stb.). A szerző összegzi a magyar divattervezés eredményeit (Grünwalds és Válh, Holzer stb.), bemutatja a társadalmi élet helyszíneit (kávéházak, lóversenyek, színházi élet stb.), a magyar nemzeti viselet változásait, illetve Tüdős Klára divattervezői munkásságát, a magyar színjátszás ismert alakjainak (Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin stb.) divattörténeti szerepét. Végül az utolsó fejezet témája a média (újságok, magazinok, szakfolyóiratok, televíziócsatornák) hatása a magyar divat alakulására.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

John Peacock - A ​20. század ékszerei
A ​könyv időrendi sorrendben, gyönyörű rajzokkal mutatja be a XX. század ékszereit. Megtudhatjuk, hogy mikor, milyen melltűket, fülbevalókat, nyakláncokat, karkötőket gyűrűket stb. viseltek. 1900-1919-ig Melltűk és dísztűk - Fülbevalók - Mellig érő nyakláncok és függők - Karkötők és karperecek - Gyűrűk - Kapcsok és csatok - Hajdíszek, fésűk és hajtűk - Vegyes ékszerek és ékszerrel díszített darabok - Férfiékszerek 1920-1939-ig Melltűk, brossok és klipszek - Fülbevalók - Nyakláncok és függők - Karkötők és karperecek - Gyűrűk - Kapcsok és csatok - Kalapdíszek - Ruhadíszek - Vegyes ékszerek, és ékszerekkel díszített darabok - Férfiékszerek 1940-1959-ig Melltűk és klipszek - Fülbevalók, nyakláncok és függők - Karkötők és karperecek - Gyűrűk - Kapcsok és csatok - Újdonság-jellegű ékszerek - Vegyes ékszerek és ékszerrel díszített darabok - Férfiékszerek 1960-1979 Melltűk - Újdonság jellegű brossok - Fülbevalók, nyakláncok és függők - Karkötők és karperecek - Gyűrűk - Vegyes ékszerek és ékszerrel díszített darabok - Férfiékszerek 1980-1999 Brossok, klipszek és dísztűk - Fülbevalók, nyakláncok és függők - Karkötők és karperecek - Gyűrűk - Vegyes ékszerek és ékszerrel díszített darabok - Férfiékszerek A XX. századbeli ékszerdivat és ékszerek fejlődésének áttekintő térképe. Tervezők és gyártó cégek tömör életrajza.

Michel Foucault - A ​szavak és a dolgok
Foucault-nak ​számos műve megjelent magyarul, ám ezek kivétel nélkül a kései, nemcsak érett, de az elmélettől egyre inkább a konkrétumok (igazságszolgáltatás, kórház, börtön, szexualitás stb.) felé forduló - alapelveit, vezérlő szempontjait immár olvasónál feltételező - szerzőt mutatják. Ez a mű feltehetőleg a szerző legfontosabb, nevét igen hosszú időre fenntartó alkotása. Ebben az alapelveket mutatja be, méghozzá abban a stádiumban, amikor Foucault maga is "rájött" arra, hogy mi az "uralom", mi a tudás "igazi" szerkezete, mi indokolja, sőt generálja a "gyanakvást", mi az emberi szituáció alapvető struktúrája; mi a tudás "archeológiája" stb. Bevezető és alapozó tehát ez a fiatalkori munka az egész Foucault-i életműhöz, és rajta keresztül a strukturalizmus, neostrukturalizmus és posztmodern egész összetett kérdésköréhez. Maga a mű - külső formáját tekintve - tulajdonképpen filozófia-, illetve eszmetörténeti vizsgálódás, annak kutatása és bemutatása, hogy miképp és mit kutatott és kutat a társadalomtudomány, a filozófia és az emberrel foglalkozó számos tudományos diszciplína. Lényegét, mélystruktúráját tekintve pedig olyan ismeretelméletről van szó, amely egyben antropológia és történetbölcselet is, olyasféle fordulat az ember és megismerése tárgykörében, mint Freudé a pszichológiában, vagy Nietzschéé az etikában. A mű több bravúros egyedi filozófiai és művészeti, történeti és közgazdasági elemzést tartalmaz, lényegét azonban nem ezek a sokszor idézett és bámult csúcsteljesítmények adják, hanem ember "eltűnéséről", mármint a tudományok felé irányuló reflektorfényéből való eltűnéséről, az eldologiasodás (éppen nem hegeli-marxi) koncepciójáról szóló alapeszmék, amelyek Foucault helyét a gyanú filozófiájának legnagyobbjai közt jelölik ki, és akinek hatása nemcsak a posztmodern vezető filozófusainak (Derrida, Rorty stb.) eszméin mérhető fel, de a filozófia, társadalomtudományi közgondolkodás ún. "normál" szerkezetén is. Alapmű, minden igazi - filozófiai, társadalomtudományi - műveltségre törő olvasó kötelező olvasmánya.

John Peacock - Öltözékkiegészítők
A ​női- és a férfiöltözékek kiegészítőinek XX. századi változásai egyben a divat egészének története is. A szerző a könyvben olyan jellegzetes darabokat mutat be, amelyek bár egyediek, mégis jól illusztrálják egy-egy korszak ízlését és meghatározó stílusjegyeit. A könyvben a szerző minden egyes darabhoz társított évszámot is, így lépésről lépésre nyomon követhetjük a XX. század divatjának változásait. A könyv szinte harmadik kötetként illeszkedik a már megjelent Nagy kosztümöskönyv és a XX. század ékszerei c. könyvekhez.

Tasnádi Zsuzsanna - Népviseletek ​és népélet a monarchiabeli képeslapokon
A ​Néprajzi Múzeum Nyomatgyűjteménye a magyar nyelvterület legteljesebb képeslapanyagát őrzi, amely viseleteket, viseletsorozatokat mutat be az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A fényképek alapján, az 1880-1920 között készült képeslapok a magyarországi tájegységek jellegzetes magyar és nemzetiségi viseleteit, életképeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról. A válogatás kereteit a Néprajzi Múzeum képeslapgyűjteménye határozza meg. A képeslapok mellett néhány fényképet, rajzot, festményt használtunk fel azoknál a fejezeteknél, ahol a képeslap műfaját, annak kialakulását, előképeit, a korszakban elfoglalt helyét mutatjuk be. A képeslapokon megjelenő népviseletek fényképek alapján készültek, ezért nagyrészük alkalmas a viselet bemutatására, leírására, részletes ismertetésére, természetesen figyelembe véve a már említett készítői, kiadói adatokat, információkat. A képeslapokat fontos képi dokumentációs anyagnak tekintjük napjainkban is, hiszen a fénykép alapján készült sokszorosított lapok nagyon sok háttérinformációt vagy mondanivalót tartalmaznak képeslapgyűjtőknek, népviselet, népélet-kutatóknak, egyes fényképészek, műtermek, kiadók és nyomdák iránt érdeklődőknek egyaránt.

Arthur E. Imhof - Elveszített ​világok
Hogyan ​gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogultunk mi ezzel olyan nehezen...

Szenti Tibor - A ​tanya
A ​könyv szerzője 1939-ben született. Ifjúkora óta foglalkoztatja a Hódmezővásárhely környéki tanyák története - választ keres arra a kérdésre, hogyan bontakozott ki, indult virágzásnak, majd kezdett hanyatlani, sőt pusztulni ez az ősi magyar életforma. Felidézi családjának, rokonságának történetét, szeretettel betűzi az íráshoz nem szokott paraszti kezek fennmaradt vonásait, megszólaltatja az élettel végső számadást készítő idős embereket, hogy a lehető legteljesebb és legpontosabb lehessen. Művéből másfél évszázad rengeteg gonddal és nyomorúsággal, kevés örömmel teli története jelenik meg - féltő szeretettel dokumentálva, átélve, átszenvedve. A könyv messze túllépi a hagyományos szociográfiai leírások kereteit - gondolkodik és gondolkodtat, nyugtalan és nyugtalanít. A szerző remek, láttató stílusban idézi fel a paraszti élet, saját gyermekkora tovatűnő színeit, szépségeit, emlékeit. Szenti Tibor könyve alapvető dokumentum és letehetetlen olvasmány. a művet nagy értékű egyedi fényképek egészítik ki, amelyek szinte lépésről lépésre követik nyomon a tanya történetét, megépítésétől a pusztulásáig, továbbá az elmondottakat szakmai szempontból is precízen bemutató ábrák.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
A ​szerzõ sokéves kutyakiképzõ tapasztalatait osztja meg olvasóival, a tanítás módszerének pontos leírását fekete-fehér fotók teszik egyértelmûvé

Gyáni Gábor - Bérkaszárnya ​és nyomortelep
Milyen ​lakásokban élt a budapesti munkásság, mit jelentett a lakáshiány a kiegyezéstől a második világháborúig terjedő időszakban e különösen népes társadalmi osztály esetében, milyen tanulságokkal szolgálnak a lakásszektorral szorosan összefüggő tőke- és vagyonmozgások a kései utókor számára, az 1945 előtti lakáspolitika hogyan, mely módszerek alkalmazásával és mennyire sikeresen vagy sikertelenül tudott a kihívásokra válaszolni. Ezeket a kérdéseket boncolgatja a szerző statisztikai adatok, történeti esettanulmányok, korabeli szociográfiák, valamint emlékiratok és a szépirodalom felhasználásával.

Ismeretlen szerző - Nomád ​társadalmak és államalakulatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Simmel - A ​pénz filozófiája
Georg ​Simmelnek A pénz filozófiája című munkája az erről a problémáról született filozófiai-szociológiai irodalom féltucatnyi klasszikus műveinek egyike. Immár több mint száz év telt el első megjelenése óta, ennek ellenére semmit sem veszített frissességéből, tárgyi és szaktudományos relevanciájából. A mából nézve utolérhetetlen erénye a filozófiai, közgazdaságtani, történelmi, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, szemiotikai stb. szempontok magától értetődő összefüggése a kifejtésben, ami jelenleg csak részlegesen, verejtékes interdiszciplináris törekvésekben valósul meg. A szociológia valamennyi fontos ágának alapvetése megtalálható benne, a rétegződéselmélettől a kultúra- és tudományszociológiáig. Simmel legjelentősebb szociológiai művéről van szó, amelyben kísérletet tett arra, hogy megalkossa a marxi gazdaságtan-kritika kognitív és pszichológiai alapját.

Michel Foucault - A szexualitás története I.
"Aki a szexualitásról beszél, bizonyos mértékig kivonja magát a hatalom fennhatósága alól; megkérdőjelezi a törvényt; s ha csak egy csipetnyit is, megelőlegezi az eljövendő szabadságot. Aki szexuális elnyomásról beszél, az a prófécia jónéhány hagyományos funkcióját is feleleveníti... Csak így kapcsolhatjuk tapintatosan össze azt, amit - mert félünk a nevetségességtől és keserűséggel tölt el bennünket a történelem - másként dehogyis mernénk egymás mellé helyezni: a forradalmat meg a boldogságot; vagyis a forradalmat és egy másik, szebb, fiatalabb testet; a forradalmat és a gyönyört."

Roland Barthes - Beszédtöredékek ​a szerelemről
A ​nyelv olyan mint a bőr: szavaimmal a Másikhoz dörgölőzöm. Mintha csak a szavak helyettesítenék az ujjaimat, vagy mintha az ujjak szavaim meghosszabbításai volnának. Nyelvezetem reszket a vágytó. Egy mandarin szerelmes volt egy kurtizánba. "A magáé leszek, mondta a lány, ha száz éjszakán át vár rám a kertemben egy zsámolyon ülve, az ablakom alatt." A kilencvenkilencedik éjszakán azonban a mandarin felállt, hóna alá csapta a zsámolyt, és elment."

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​divat
A ​könyv remek utazás az évtizedek divatjában: felderíti a legfontosabb divattervezőket, sziluetteket és formákat, nyomásokat és anyagokat, valamint a 20. század nagy hatású márkás öltözékeinek egyéb részleteit és sajátosságait. Bemutatja az adott kor divatmozgalmainak hátterét, miközben megismertet az adott időszak mesterségbeli fogásaival is, így az olvasó képes lesz megkülönböztetni az eredeti és ritka márkás ruhákat a későbbi reprodukcióktól. Legyen szó akár egy 1950-es évekbeli Christian Dior ruháról, akár egy 1970-es évek beli Emilio Pucci ingről, a híres divattervezők korabeli öltözékei igen keresettek, a századelő darabjai pedig igen szép kézművesmunkák. A márkás holmikat, az Edward- kori csipkeruháktól egészen Vivienne Westwood minikrinolinjáig, abban a korban mutatjuk be, amelyben viselték őket, hogy érzékeltessük, milyen hatással volt a divat a nők életére. A könyv lehetővé teszi, hogy mindazok, akik érdeklődnek a márkás darabok gyűjtése és viselése iránt, valamint akik saját, egyéni stílusuk kialakításakor megigézve pillantanak vissza múltbéli hatásokra, kifejlesszék és megerősítsék belső ízlésüket és divatérzéküket, és kiválasszák az alakjuknak és stílusuknak megfelelő, jól szabott öltözéket. A könyvet vásárlási kalauz, a divatkifejezések jegyzéke, valamint a legnevesebb divattervezők és műhelyek katalógusa zárja. Az archív illusztrációk és a kor legünnepeltebb fotósainak divatképei felelevenítik az egyes évtizedeket, a ritka korabeli darabokról különleges megrendelésre készített felvételek pedig az autentikus márkás öltözékek jellemző formáit és részleteit mutatják be.